Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-13 / 189. szám
1993. július 13., kedd uj Dunántúli napló 5 A baranyai cigányság helyzetéről Vidéken nincs jogorvoslat Még az év elején sajtótájékoztatót tartott Kosztics István, a Cigány Kulturális Egyesület vezetője. A cél az lett volna, hogy a nyilvánosság segítségével, mind városi, mind megyei szinten alakuljon egy cigányügyi szak-albizottság. Tényleges reagálást azonban felhívásukra nem kaptak az illetékesektől. Később, a különböző cigány- szervezetek megpróbáltak tárgyalásokat kezdeményezni, de sikertelenül. Amint Kosztics István tegnap elmondta, a cigányság helyzete vidéken súlyosabb, mert itt még annyira sem alakult ki az érdekérvényesítés és a nyilvánosság Igénybevételének a lehetősége, mint Pécsett. Vidéken igazán nincs jogorvoslati fórum, hiszen a helyi önkormányzatoknak, képviselő testületeknek, polgármestereknek nagyon jelentős a hatalmuk, amivel gyakran vissza is élnek, legalábbis a cigány-ügyekkel kapcsolatban. A megyei testületnél létrejövő cigányügyi szak-albizottság alkalmas lenne a helyzet valós felmérésére. Dr. Kurucsai Csabával, a Megyei Közgyűlés alelnökével és Bálint Bánkkal, a kisebbségi bizottság elnökével sikerült a napokban beszélni. Ők nem zárkóztak el attól, hogy majd a jövőben létrejöjjön egy ilyen bizottság, azt kérték, hogy a cigány szervezetek dolgozzák ki ennek a programját. Kosztics úgy véli, hogy a kisebbségi törvény igazából nem fog tudni működni akkor, ha helyi szinten nem találják meg az együtt- munkálkodás lehetőségét. Probléma, hogy amikor annak idején megalakult a megyei kisebbségi bizottság, nem hívtak be cigány származású tagot, ezért az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kisebbségi bizottságban nincs megoldva a cigányság képviselete. Mint jellemző érdekességet említette, hogy valamennyi városi vagy megyei rendezvényen német és horvát együttesek lépnek fel, mintha a cigányoknak nem lennének kulturális csoportjaik. Minél inkább elodázzák a cigányság problémáinak megoldását, annál nehezebb lesz később. A cigányság tömegei még mindig az ősközösségi társadalom szintjén élnek, nem indult el az a polgárosodási folyamat, amelyre nagy szükség lenne. Nevetséges a politikai pártoknak azon szándéka, hogy ezeket a tömegeket kihasználják, hogy pártjuk és önmaguk politikai célját elérjék. Olyan polgárokat kellene nevelni közülük, akik majd ténylegesen szabadon tudnak választani. Egyes cigány vezetők megkötik a szerződéseket a különböző pártokkal, de ezt „saját zsebre” teszik, hiszen tömegek nincsenek mögöttük. Mert a cigányság jelenlegi állapotában megszervezhetetlen. Az elmúlt három évben kiderült, hogy sem kormányzati, sem helyi szinten nem történt semmi a cigányok ügyében. A Cigány Kulturális Egyesületet is azért hozták létre, mondta Kosztics István, mert úgy látták, hogy hatalmas léptekkel kellene tenni valamit ez ügyben, az általános műveltséget kellene növelni, hiszen csak a kiművelt emberfők oldhatják meg a dolgokat. Cs. L. Két új üzlettel és közel száz négyzetméter eladótérrel bővül a pécsi Diana üzletház. A három hetes átalakítás után az üzlet a jövő héten nyit. Fotó: Szundi György Barangolások Komlón és környékén Környezetvédelmi tábor a városért Sikondai kirándulásra indulnak a táborlakok Tegnap nyolcadik alkalommal nyílt környezetvédelmi diáktábor Komlón, ahol a tanulók az ismeretszerzés mellett közhasznú környezetvédelmi munkát is végeznek majd a város közigazgatási és tájvédelmi területén. A tábor házigazdája az 501. sz, Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, amelynek a kollégiumába már vasárnap este megérkeztek a középiskolás vendégdiákok az erdélyi Belé- nyesről, a Sámuel Vulcan Líceumból, Sepsiszentgyörgyből, a Mikes Kelemen Líceumból és az ottani Kereskedelmi Szakközépiskolából, Kolozsvárról, a Báthory Gábor Líceumból, de érkezett néhány diák az idén Nagyváradról is - köztük nemcsak magyarok, de román anyanyelvűek is. A helyi diákokkal együtt mintegy hatvanfős tábor résztvevőit Bogdán László, a házigazda iskola tanára, a tábor vezetője, valamint Kis-Gecse Béla, a helyi Erdélyi Kör elnöke is köszöntötte a szakmunkás- képzőben, majd a közel egyhetes eseményt Nagy Lászlóné, a Komlói Városi Önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke nyitotta meg. A várossal ismerkedő, majd délután Sikondára látogató vendégek közt volt Darabaneanu loan, Belényes önkormányzati képviselője is. A közeli célok közt ugyanis Belényes és Komló testvérvárosi kapcsolatának - több éve napirenden lévő - kialakítása is szerepel, s szeretnék, ha ez a szándék a szeptemberi Komlói napok programjában is kifejeződne. Egyébként tegnap este a tábort anyagilag is támogató Erdélyi Klubba látogattak a vendégek, ma 15 órakor pedig Tóth József polgármester fogadja őket a városházán. A diákok a városban délelőttönként közhasznú környezetvédelmi munkát végeznek, majd délutánonként szellemi és sportvetélkedők, sikondai kirándulások szerepelnek a programban. Szerdán Kiss József, nyugalmazott tanár tart előadást Komlóról, csütörtökön Pécsre - múzeumokba, a TV-toronyba látogatnak. A szombaton záruló tábor létrehozói és támogatói közé tartozik a komlói Honismereti és Városszépítő egyesület is, míg a városi könyvtár könyvekkel, kiadványokkal segíti a diákokat a környék megismerésében. B. R. A pécsváradi református templom ünnepe Hálaadó istentiszteletet tartott vasárnap délután Pécsváradon dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke abból az örömteljes alkalomból, hogy a pécsváradi református gyülekezet felújította templomát. A munkálatok tulajdonképpen nyolc évvel ezelőtt kezdődtek Szabó Lászlóné Kiss Mária tiszteletesasszony szolgálata idején. A templom fennállásának 200. évfordulójára 1985-ben készült el az épület műemléki helyreállítása. Azóta viszont a templom teteje szorult alapos felújításra, s az elmúlt héten nagy összefogással öt nap alatt végeztek a teljes tetőzet kicserélésével. Vadonatúj cserép került a régi templomra, cserélték a lécezetet. Különösen sokat tett a munka sikeres befejezéséért a gyülekezet gondnoka. Buszlauer Miklósáé mellett Iljin Péter ácsmester, továbbá a Pécsváradon menedéket kapott kopácsi, szentlászlói és karancsi családok, továbbá maguk a pécsváradi reformátusok, akik nagy összefogás eredményét ünnepelhették tegnap püspökükkel az élen. Mint a tiszteletesasszony elmondta, a közeljövőben a templom belső csinosításával szeretnék befejezni a teljes felújítást. G. O. Január óta csökken a terhességmegszakítások száma A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csökkenő tendenciát mutat a művi terhességmegszakítások száma. Januártól a magzatvédelmi törvény életbelépésétől számítva huszonkét százalékkal kevesebb terhességet szakítottak meg, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A csökkenés egyik oka maga a törvény, illetve annak szigorításai, másik a törvény életbelépésekor indult Családvédelmi Szolgálat hatékony munkája, valamint a felelősségteljesebb szexuális magatartás, ugyanis a korábbi felmérések azt mutatták, hogy az abortuszra jelentkező nőknek több mint a fele saját bevallása szerint egyáltalán nem védekezett. A január 4, és május 31 közötti időszak regisztrált adatai alapján kevesebb terhességet szakítottak meg Baranyában és Pécsett is. A megye településein 1728-an jelentek meg a Családsegítő Intézetekben. Közülük 407-en kértek jogi vagy fogamzásgátlással kapcsolatos tanácsokat. A megtartott terhességek száma 74 volt. Ez megegyezik a 4,3 százalékos országos átlaggal. Pécsett májusig 647-en jelentkeztek terhességmegszakításra és ebből ötvennégyen döntöttek úgy, hogy mégis megtartják terhességüket. Az új szabályozás sok olyan tényezőt tartalmaz, melyek segítenek az anya döntésének meghozatalában. Segít a Családvédelmi Szolgálat két védőnője, akik az év elején egyhetes továbbképzésen vettek részt, ahol előadásokat hallgattak a terhességmegszakítás jogi, pszichikai, orvosetikai, szülészeti- nőgyógyászati összefüggéseiről. Munkájuk igen fel-- elősségteljes, hiszen legfőbb célja az élet védelme. Szemelő« kell tartaniuk azonban azt, hogy a végső döntés az anyáé és az apáé. Az új abortusz törvény szerint a terhességmeg- szakítási nyilatkozatot az apának is alá kell írnia, mert a megszületendő gyermekért vállalt felelősség is közös. Az új szabályozás az abortuszokat több kategóriába sorolja. A korlátozottan cselekvőképtelenek, a tizennyolc éven aluliak, a cselekvőképtelenek (a szellemi fogyatékosok, a mozgásukban erősen korlátozottak) esetében az abortusz még elvégezhető tizennyolc hetes terhességig, egyébként ez a határ tizenkét hét. Külön kategóriát képeznek azok a nők, akiknek a terhességmegszakítását egészségi okok indokolják. Ide tartoznak azok a betegségek, melyek terhesség, szülés esetén közvetlenül veszélyeztetnék az anya életét, vagy a terhességi vizsgálatok során súlyos magzatkárosodás észlelhető. A fenti kategóriákba tartozók számára a műtét ingyenes, minden más esetben a megszakításért ötezer forintot kell fizetni. Ez jelentős díjemelkedés a korábbihoz képest, de talán ez is visszatarthat az elhamarkodott döntésektől. Az abortuszok csökkenésétől azt remélik a szakemberek, hogy éves szinten harminchárom százalékkal nő majd a születések száma. Ezt várhatóan elősegíti az ugyancsak január elsejével bevezetett gyermek- nevelési támogatás is, melynek összege megegyezik a családi pótlékkal. E. É. „Kényszerszabadságra” mennek az árusok? (Folytatás az L oldalról) hatáskörébe tartozik. A kormányzat azonban a jövőben is kapcsolatban kíván maradni az érdekvédelmi szervezetekkel, és képviselőik készek tárgyalni azokról az ésszerű javaslatokról, amelyek a hatályos jogi szabályozás keretén belül megvalósíthatók. A kormány részéről mindössze az az ígéret hangzott el, hogy az APEH egyedileg felmentést adhat a nyugtaadás alól azoknak, akiknek ez túl nagy terhet jelent. Az érintetteknek ez nem jelent megfelelő garanciát, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet az egyeztetésen 'résztvevő érdekképviseletek a Csarnoki- Piaci, Kereskedők Vállalkozók Kamarája, a KISOSZ, a MOSZ és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezete szervezett. Az érdekképviseletek alanyi jogon kívánták kiterjeszteni a nyugtaadás alól való felmentést bizonyos csoportokra, mint például a vásározók, piaci csarnoki kereskedők, az utcai mozgó árusok, mutatványosok. A kormány azonban a nyugtaadási törvény szövegére hivatkozva, azon az állásponton van, hogy az APEH egyedileg méltányos- sági szempontok alapján adja meg a felmentést. Ez az érdek- képviseletek által mentesíteni kívánt kör számára nem elfogadható, mert e csoportokon belül nem csupán egyedileg, hanem általánosan vált lehetetlenné az adminisztratív követelmények betartása - mondta el Kmetty Ágoston a kérdésben illetékes kamara elnöke. Mindezek után valószínű, hogy a főváros és az ország piacain újra „kényszerszabadságot” vesznek ki a jövő héttől az árusok. Az érdekképviseleti vezetők elmondták azt is: Szabó Iván pénzügyminiszterrel szeretnének tárgyalni, mivel a miniszter a múlt hét folyamán olyan értelmű megállapodást kötött a KISOSZ vezetőivel, melyeknek pontjait a kormányzati tárgyaló partnerek ez idáig nem tartották be. Ésszerűnek tartanák továbbá, ha az APEH a tárgyalások végén felfüggesztené a nyugtaadások ellenőrzését az általuk képviselt körben, és a korábban bevezetett moratórium nemcsak e hét végéig maradna érvényben. (MTI) A magyar-román határon araszolva A napokban könnyítették meg a Németországból hazafelé tartó török vendégmunkás-áradat átjutását a magyar-román határon, illetve kulturáltabbá tették a várakozás körülményeit. A közelmúltban erdélyi kirándulásra indult Pécsváradi Várbaráti Kör tagjai is némi ízelítőt kaptak a határmenti tumultusból. A többgyerekes török családok már 30 órát töltöttek a gyulai határállomás közelében is. Akkor még kilométereken át csak egy nyilvános illemhely állt rendelkezésre, és az ivóvízért is a határállomásig kellett gyalogolni. Magyar személyautók is félnapokat vártak az átkelésre, az autóbuszok azonban (szerencsére) más elbánásban részesültek. így a mi autóbuszunkat is egy motoros rendőr vezette a hosszú autósorok mellett, ameddig tudta. Közel 300 méterre közelíthettük meg a határállomást. Kiszálltunk hát, és sétáltunk a határ felé. A kamionsor mellett elhaladva vizelet szaga facsarta az orrunkat. Akkor még nem tudtuk, hogy a legkönnyebben elérhető, és a legtisztább WC az Úr kék ege alatt található. A határátkelőnél nagyon alapos csomagellenőrzés látványa fogadott. Az autóbuszból kiszálló turisták az e célra épített „időtálló” kőasztalokra tették csomagjaikat. Kézről- kézre járt egy nagy konyhakés is, hogy a gondosan leragasztott dobozaikat a vámos egy mozdulatára felvágják. Nem irigyeltem a német vöröskereszteseket, akik a sok órás várakozás után próbálták nyugodtan megértetni magukat a szigorú román tisztviselővel, aki a segélyszállítmány egyik tételén akadt fenn. Velünk nem foglalkoztak sokáig, akár már mehettünk volna, de előttünk még két autóbusz, mellettünk a kamionsor. Egy jóindulatú kamionos azonban arrébb húzódptt, és átaraszoltunk a határon. Átkelésünk összesen három órát vett igénybe. Haza Nagylak felé jöttünk. A meleg nyári estén néhány élelmes román árus fafaragásokat kínált, zaj, benzingőz, lárma mindenütt. Az úton nem láttunk elkülönített sávokat. A szélső sort a határon éjszakázó kamionok foglalták le, a következő sorban araszolt a többi: kamionok, buszok, személykocsik. Egyszer mégiscsak tágas lett a tér, a lárma is megszűnt. Békésnek tűnt a világ. Jó volt hazatérni. P. E. t Pécsváradiak gyulai és nagylaki élményei Fotó: Szundi György
