Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-02 / 176. szám (178. szám)

1993. július 2., péntek aj Dunámon napio 3 Szigorúság és szeretet Bogáthy Ferenc nyugdíjas pedagógusnál Szívesen készít tűzzománc képeket is Fotó: Szundi György A tűzzománcok csaknem tel­jesen beborítják a kertvárosi panellakás kisszobájának falát, vallási, természeti, sőt politikai témájú művek ezek, melyek gondos mesterük mérhetetlen türelméről árulkodnak. Bogáthy Ferenc, a házigazda átkísér abba az elegáns nagyszobába is, mely a művész tanár kísérleteit, korszakainak tanűjeleit őrzi: krétarajzokat, olajfestményeket, téglalapos technikával készült munkákat. A nyugdíjas rajzta­nár - ma a pécsi tűzzománc szakkörben az utánpótlás neve­lője - utolsó munkahelyén, a Testvérvárosok terének általá­nos iskolájában egykori tanít­ványának alkotásai hasonló­képpen ráköszönnek nap mint nap az odajárókra.- Önről tudom, hogy kísérle­tező kedvű képzőművész és sike­res pedagógus.- A kísérletekkel, az új tech­nikákkal a gyerekeket is igye­keztem megismertetni. Többen közülük sikeresen elsajátították a gemmázást, a batikolást, a pa­pírnyomást, a monotípiát. Jó­magam csak nemrég, sajnos elég későn jutottam el a tűzzo­mánchoz. Ma már tudom, szá­momra ez a legkifejezőbb mód­szer, a tűzzománccal vagyok képes a legtöbbet elmondani.- Bogáthy Ferenc apja hiva­tását folytatta, gyermekei vi­szont már nem követték őt a pe­dagóguspályán.-Édesapám a két világhá­ború között kilenc gyermeket nevelt fel tanári fizetéséből, he­tünk kezébe diplomát adott. S akkor még nem szóltam arról, hogy az anyagi biztonság mellé a mai helyzettől némileg elté­rően erkölcsi megbecsülést is kapott. Felesége mindeközben megtehette, hogy otthon mellet­tünk főhivatású anya volt. Én persze, magától értedődően vá­lasztottam az elemi után a pécsi tanítóképzőt. Itt kiválóan felké­szítettek bennünket a pályára, a minden tárgyra kitetjedően ala­pos elméleti képzést s nagy­szerű gyakorlati tudást is kap­tunk. Rengeteg óravázlatot kel­lett írnunk, mikor 20 évesen el­kezdtünk tanítani, nem féltünk a gyerekektől, annyi órát lead­tunk már addigra. A tanárképző rajz szakáról korántsem állíthat­tam ezt, ott inkább művészkép­zés folyt, amit én nem bántam, mivel inkább a festészet miatt iratkoztam be ide.- Hiszen ön addigra gyakor­lott pedagógusnak számított.- A baranyai Berkesden, ahol kezdtem 1946-ban, igazi népta­nító lettem. Felsősökkel foglal­koztam, akiknek minden évben betanítottam egy-egy színdara­bot. Ezek az előadások pótolták akkoriban a szórakozást. Két év kényszerpihenő következett be­tegségem miatt, ezért is pályáz­tam aztán a somogyi Mosdósra, egy kastélyszanatóriumba, ahol tüdőbajos gyerekekkel foglal­kozhattam, alsó tagozatosokkal. Hát, az egy tündéri világ, az apróságoké, akik még mindent elhisznek, és őszintén képesek szeretni. Azokból a beteg gyere­kekből pedig különös nyugalom is áradt. Később rehabilitáltak. Pécsett három helyen is tanítot­tam, míg végül a Testvérvárosok teréről mentem nyugdíjba.- A hatvanas években már nemcsak „hobbiból" tanította a felsősöknek a rajzot, diplomát is szerzett e tárgyból, szakköröket alapított, diákjai szép eredmé­nyeket értek el.-Kezdetben azért kevésbé. Az istenkúti iskolában dolgoz­tam, mikor észrevettem, hogy mi sosem nyerünk a pályázato­kon. Erre én végiglátogattam ezeket a kiállításokat, szorgal­masan jegyzeteltem, figyeltem. Az Acsády úti iskolában tanítot­tam, mikor már évente legalább egy városi korosztályos ver­senyről elhoztuk az első díjat. De szerepelt diákom nemzet­közi megméretteséken is több­ször az első három között.- Negyven év munkája, diák­jai eredményei, a kapott kitünte­tések, elismerések mögött, gon­dolom, olyan hitvallásnak kell lennie, mely a szeretetet min­denképpen magában foglalja.-De nem csak a szeretetét. Azt vallottam: én akkor teszek jót a gyerekekkel, ha minél több tudást adok át nekik. Engem szigorú pedagógusnak ismertek, mégis visszakaptam a diákoktól nagyon sok szeretetet. Ennek szellemében dolgoztam, s neve­lem ma is a szakkörösöket. Saját termésű borral kínál, még mesélne, előveszi tanítvá­nyai rajzait, felesége gyönyörű kézimunkáit, lánya fafaragásait. Tényleg, az ő gyerekei nem let­tek tanárok...- Én nem befolyásoltam őket, de bizonyára látták, hogy az elmúlt negyven évben voltak igazán a nemzet napszámosai a pedagógusok. Talán majd most változni fog a mi helyzetünk is - mosolyog. Szabó Anikó Geográfus vándorgyűlés Pécsett A keresetek alakulása A reálkereset értéke 4,3%-al elmarad a tavalyitól A húsz főnél többet foglal­koztató gazdálkodó szerveze­teknél a május havi bruttó át­lagkereset 27 988 forint volt - tájékoztatta a Központi Sta­tisztikai Hivatal a Magyar Távirati Irodát. Ez az összeg 31,8 százalékkal több, mint a múlt év májusában volt. A fi­zikai dolgozók átlagkeresete kisebb mértékben, csak 28,8 százalékkal növekedett, míg a szellemi dolgozóké 33,2 szá­zalékkal. A KSH adatai szerint a ke­resetek áprilisban kezdődött nagy mértékű emelkedése májusban tovább folytatódott, különösen a bányászatban és a vegyiparban volt kiugró • mértékű a növekedés. Ennek oka, hogy sok gazdálkodónál - esetenként visszamenőleg is- emelték a fizetéseket, de gyakori volt a prémium, juta­lom, illetve az egyéb jogcímű kifizetés is. Több bányaválla­latnál például májusban fizet­ték ki a hűségjutalmakat. A január-május hónapokra együttesen számított bruttó átlagkereset 25 052 forintot tett ki, amely az előző év azo­nos időszakához képest 22,5 százalékos növekedést jelent. Az átlagkereset nettó érték­ben mintegy 17 216 forintnak felel meg, amely az előző évi értéket 18,3 százalékkal ha­ladja meg. Figyelembe véve a fogyasztói árak ugyanezen idő alatti 23,6 százalékos emelkedését, az év első 5 hó­napjában a reálkereset értéke 4,3 százalékkal maradt el a tavalyitól. (MTI) 1993-ban a Janus Pannonius Tudományegyetem földrajz tanszékei rendezik a Magyar Földrajzi Társaság 46. vándor- gyűlését, amelynek baranyai programjára július 3-5. között kerül sor. A program kétnapos horvátországi és szlovéniai ta­nulmányi kirándulással zárul. A vándorgyűlés első napján, július 3-án az Ifjúság úti mozi­teremben a nagy számú geográ­fus - Dr. Borhidi Attila akadé­mikus, a TTK dékánjának meg­nyitóját követően - konferen­cián vesz részt, ahol kilenc elő­adás hangzik el a geográfia idő­szerű kérdéseiről: a témaválasz­tás középpontjában a Dél-Du- nántúl és főként Baranya áll. Szombaton délután a részt­vevők belvárosi sétán vesznek részt, majd este a Szliven étte­remben baráti vacsorára kaptak meghívást. Vasárnap négy csoportban tanulmányi kirándulást szervez a Társaság, a Mecsek I. és II., valamint a Villány- és a Dráva-programot: ezek útvo­nala és jellege az érdeklődők kívánságának megfelelőeh eltér egymástól. A Mecsek-progra- mok természetföldrajzi, illetve idegenforgalmi színezetűek, kü­lönös tekintettel a falusi turiz­mus Baranya megyei lehetősé­geire. A Villány-program hon­ismereti és gazdaságföldrajzi jellegű, míg a Dráva-program a megye igen sokszínű etnikai térségeit járja be. Az egyes programok résztvevői este Somberekén találkoznak. Hétfőn délelőtt Pécs környe­zeti gondjaival ismerkedhetnek az ország geográgusai, így kül­színi fejtést nézhetnek meg a szénbányáknál, a Hőerőműbe látogatnak, de megismerhetik a város szennyvíztisztításának problémáit is. Dr. Vuics Tibor Sok a pályakezdő munkanélküli Baranyában A pécsi „ Város mint iskola ” az utcára került fiatalokért Az első sikeres tanévet zárta a pécsi „Város mint iskola”, amely a zömmel hátrányos helyzetű és a nyolcadik osztály elvégzése után megtorpant fia­talokat foglalkoztatja. Az iskola versenyszabálya: minden gyerek képes értéket te­remteni, sikerélményhez jutni. Nem számít a múlt és nincs lelki kényszer, mindenki más-más bánásmódot kíván. A Produktív Iskolák Nem­zetközi Hálózata (INEPS) égi­sze alatt létrejött, a pályaválasz­tást és elhelyezkedést segítő is­kola tantervét, az ingyenes gya­korlási lehetőséget biztosító cé­geknél, a pedagógus a gyerek­kel közösen dolgozza ki. A videólejátszó körül tágra- nyílt szemű tinik ülnek - a ké­pernyőn csoporttársuk, Seregi Balázs avat a zsemlekészítés fortélyaiba. A jópofa kamasz nemrég még „megszólalni” sem tudott, a szakmunkásképzőből az első évben kikerült - most lelkesen beszél a megtalált szakmáról, merthogy felvették a Pécsi Sütőipari Vállalathoz.- Itt már szívesen tanulok. És sokkal könnyebben - mondja a 17 éves Krasznai Tímea, aki röpke két év alatt volt cipőipari tanuló, üveggyári munkás, szo­ciális gondozó, és, tehetségesen írogat, egyelőre a fiókjának. - Közvetlenebb, oldottabb a lég­kör, nincs cikizés, az állandó le­égés nélkül könnyebben megta­lálja magát az ember...- Olyan nincs, hogy a gyerek rossz, vagy buta. Nem feltétle­nül az ő hibája, ha nem képes felfogni a tananyagot, inkább a közelítés módjával van baj - mondja Kovácsáé Tratnyek Magdolna pedagógus. Dr. Bárdossy Ildikóval kez­dett, az Európai Közösség tagál­lamaiban már létjogosultságot nyert projekt magyarországi megvalósításához. A két, egye­dülálló példát nyújtó pedagó­gust a Fehérhegyi Általános Is­kolai tanárai segítették, ők a közismereti tárgyakat tanítot­ták. A társadalomtudomány és az életre-nevelés is hangsúlyos szerepet kapott, a csekkek kitöl­tésétől kezdve a pályázatok megírásáig. Az iskola valóban a városban tanít, számos cég biztosít gya­korlási lehetőséget. A diákok ál­latgondozóként, dadaként, fod­rászként, fotós-segédként, var­rónőként dolgoztak az általuk választott helyen, de a virág­kötő, restaurátor, könyvtáros, cipész szakma is felkerült a munkatáblájukra. A legfontosabb: többüket pe­dig felvették különböző isko­lákba. Az INEPS franciaországi, Annency-i konferenciáján szo­rosabb szálakat sikerült szőni az együttműködésben. Első ered­ményeként a berlini szociálpe- gagógiai főiskola harmadéves hallgatója a meszesi iskolát vá­lasztotta gyakorlati „terepnek”. Három hónapot töltött Pécsett, s hazautazása után az itt tapasz­taltakból készíti diplomamun­káját. ; Rövidesen eljut a szülőkhöz és a pedagógusokhoz a Város mint iskola programjáról tájé­koztató kiadvány. Egyelőre a Támasz Alapítvány Dobó Ist­ván utcai kis épületében dol­goznak. Ugyanakkor a megyei munkaügyi központ adatai sze­rint 600 pályakezdő fiatal mun­kanélküli él Baranyában, de a valóságban ennél is többen ke­rültek utcára az iskolapadból. Remélhetően Pécs önkormány­zata rövidesen dönt az iskola jövőjéről. Tröszt É. És Baranyában ... A cégeknek nem kell az életbiztosítás Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. Patrónus néven új, a társadalombiztosítás és az adórendszer jelenlegi helyzetét is figyelembe vevő életbiztosí­tást dolgozott ki. A csoportosan köthető életbiztosítást differen­ciált összegekkel köthetik a munkáltatók akár a teljes dol­gozói létszámra, akár meghatá­rozott személyek körére. A biz­tosítás viszonylag alacsony dí­jért jelentős mértékű szolgálta­tást nyújt. A Patrónus életbiztosítás dí­ját a munkaadók fizetik, költ­ségként elszámolhatják, s a be­fizetett díj tb-járulékmentes, ha havi értéke nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát. A munkavállaló számára előny, hogy sem a munkáltató által fizetett biztosí­tási díj, sem a biztosítás szolgál­tatásai után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Áz évente megújítható életbiztosí­tás különösen kedvező feltéte­lekkel köthető azoknál a vállala­toknál, ahol a nők, illetve a fia­talok létszámon belüli aránya magas, ők ugyanis alacsonyabb díjat fizetnek. Minden valószínűség szerint nem sok vállalat fog reagálni erre az új életbiztosítási for­mára, hiszen a vállalatok leg­többje - legalábbis azok, ame­lyek 100-nál több dolgozót fog­lalkoztatnak - fizetési nehézsé­gekkel küszködik, örül, ha az esedékes tartozásait a lejárati idő előtt ki tudja fizetni. A leg­több nődolgozót alkalmazó, va­lamikor baranyai nagyvállalat­nak számító, ma már csak 1000 munkással rendelkező cég, a Hunor Kesztyű és Bőrruházati Rt.-nél egyáltalán nem foglal­koznak biztosítási ügyekkel, lett légyen az bármilyen kedvező ajánlat. Horváth Ferencné ve­zérigazgató elmondja, a csőde­gyezségben meghatározott visszafizetési határidők miatt minden fillérnek helye van, s elsősorban a bérkifizetésekre koncentrálnak, nem akarják a költségüket növelni. Az Ércbányászati Vállalatból kivált Mecsekurán Kft. csak­nem 2000 dolgozója sem lesz a vállalat által biztosított az elkö­vetkező hónapokban. Dr. Hasz­nos Miklós jogtanácsos szerint a jelenlegi baleseti kártérítésük nem olyan nagy összeg, hogy az ilyenfajta szolgáltatást igénybe vegyék. Tavalyi megalakulásuk után érdeklődtek néhány bizto­sító társaságnál, milyen baleseti biztosítási formákat tudnának ajánlani, egy részük vállalatok számára semmilyen biztosítási lehetőséget nem tudott rendel­kezésre bocsátani, néhánynak meg a feltételei nem voltak megfelelőek. Azt nem zárta ki, hogy az ÁB-Aegon új életbizto­sítási javaslatát az elemzés után nem fogják elfogadni. B. G. Elismerés a magyar bornak Egy arany és három ezüstér­met nyertek a magyar borterme­lők a közelmúltban Franciaor­szágban befejeződött borde- aux-i Vinexpo kiállításon. A Vinexpo a borok és szesz­ipari termékek legnagyobb és legszínvonalasabb kiállítása. A nemzetközi borversenyen 1200 termék között 10 magyar ter­melő 13 bora vett részt. Az aranyérmet a nagyrédei Szőlős- kert Mgsz. 1986-os évjáratú Nagyrédei Hárslevelűje nyerte. Az ezüstérmes helyezettek: a bátaapáti Eurobor Kft. 1992-es Mőcsényi Chardonnay-ja, a Ba- latonboglári Mg. Rt. 1991 -es Bogiári Cabernet Sauvignonja és a villányi Polgár Zoltán 1989-es évjáratú Villányi Ca­bernet Sauvignonja. Az elért eredményt az átala­kuló magyar szőlő- és borterme­lés a hagyományos nagy expor­tőrökkel szembeni versenyké­pességének bizonyítékaként ér­tékelik. (MTI) „Jó pihenést” a Pécsi Rádióban „Forr a tej és az agyunk” Drága a tej, még drágább a tejtermék, de amikor olcsón ad­ták sem „hemzsegett” a magyar étrendben. Mostanra azonban fontos népélelmezési cikk lett, hiszen a húsnál azért még job­ban megfizethető. Nemrég feje­zett be átfogó vizsgálatot a tej és tejtermék forgalmazásról a Baranya megyei Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség, ennek ta­pasztalatait is közreadjuk műso­runkban - kezdi műsorajánlóját a Pécsi Rádió szombati „Jó pi­henést!” című 9-től 11 óráig tartó magazinműsorának szer­kesztője, Somogy vári Valéria. „Nemcsak a nyári hőségtől forrhat az agyunk” - ezzel a címmel gyűjti össze nyári él­ményeit jegyzetírónk. Színes, szórakoztató témáink közé tar­tozik annak a találkozásnak a rögzítése, amely Pécsett egy ki­állítás megnyitóján készült, amikor munkatársunk a sok-sok televíziós műsorból ismert, „soha-nem-öregedő” Bayer Ilo­nával találkozott, aki nemcsak a felvevőgép előtt derűs és mo­solygós. Kár, hogy a „Meghökkentő mesék” címet már használja egy TV-sorozat, mert bátran mi is így nevezhetnénk a 100-as Fak­tor című iljúsági műsor adásait, mondja a két szerkesztő, Laci és Robi (akiknek vezetéknevét szerénységük miatt most írjuk le utoljára: Zsoldos és Kárász). Mert kell-e izgalmasab történet annál, hogy két fiatalember ko­csijából kiugorva hogyan rán­totta vissza - szó szerint - a ha­lálból a felüljáró korlátain kívül álló fiatal lányt, aki a magasfe­szültségű vezetékre akart ug­rani? Vagy nem mozgatja-e meg kellőképpen a fantáziát az a kérdés, hogy miért jelentkezik egy ifjú hölgy a francia légióba? Nos e két igaz történet foglalja keretbe a műsor egy óráját szombaton 3-tól 4-ig. Biztosak abban is a program készítői, hogy a köztes időben sem kell unatkozniuk a hallga­tóknak, mert például Verebes István színész, humorista, kaba­részerző, író, kamaszkora leg­szebb nyaráról beszél és ezen a héten sem maradt a rádiós „szü- tyő” mélyén a Kandi Mikrofon, így kiderül majd, hogyan véle­kednek a járókelők a valósnak tűnő agyrémről, a városi sáska­járásról. A stúdió vendége pe­dig egy olyan lány lesz, aki nemrégiben birkózott meg a felvételi nehézségeivel, ő mondja el: milyen lehet Hollan­diában tanulni. A vasárnap a Pécsi Rádióban bevezetett kéthetes ritmusnak megfelelően a kívánságműso­roké, délelőtt fél 9-től 10-ig Gungl László várja a hallgató­kat a készülékek mellé a Szer­kesszünk együtt!-ben, míg dél­után 3 és 4 között a Tuczai Jó- zsef-Felső Pál párosnak kö­szönhetően teljesülhetnek majd a hallgató zenés kérései. i k í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents