Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-13 / 189. szám

1993. július 13., kedd q j Dunántúli napló 3 A lélek mentőöve: a hit Lelkészek a pszichológiai sokkról A statisztika lehangoló, ha korunk réméről, a rákról van szó. Világjelenségnek tekint­hető a daganatos betegségek számának szaporodása, és a magyarországi adatok különö­sen elkeserítőek, hiszen nálunk a második leggyakoribb halá­lokról van szó, évente 30 ezer honfitársunk hal meg e pusztító kórban. Bár a rákról ma már sokat tud az orvostudomány, nem eleget ahhoz, hogy kivédhető és min­den tragédia megelőzhető le­gyen. A félelem gyakran szül páni­kot, ha az orvos megmondja mi­lyen betegséggel állunk szem­ben. Pedig az erőre akkor van leginkább szükség, hiszen soha nem szabad feladni a reményt az életben, a gyógyulásban. A beteg nagyon sokat tehet önmagáért, segíthet az orvo­soknak tudatos közreműködést vállalva a siker érdekében. A rák a test betegsége, de a lélek sokkja is egyben. Es nem­csak a beteget tagiózza le ez a kór, hanem a hozzátartozókat, a családot és rokonságot is. A lé­lek terápiája különös képessé­geket igényel, nem belenyug­vást ajánl, hanem hitet és re­ményt sugároz, sok esetben se­gíti az orvos eredményes gyó­gyító munkáját. A Magyar Rák Liga új kez­deményezése, hogy az orvosi és társadalombiztosítási erőfeszí­tések mellett a daganatos bete­gek világképét is szeretnék ala­kítani, lelki problémáikban is segítséget nyújtva. Mivel e sú­lyos betegség megköveteli, hogy a testet és lelket együtt ke­zeljék és gyógyítsák, az orvos segítségül hívja a legelhivatot- tabbakat, a lélek embereit, a pa­pokat, lelkészeket, az önkéntes segítőket. A közelmúltban teológusok és orvosok találkoztak, hogy ta­pasztalatot cseréljenek e témá­ról. A különféle felekezetet képviselő teológusok elmondot­ták, hogy a halál közelségét nem a fájdalom, a szenvedés te­szi elviselhetetlenné, hanem a halálnak, mint témának a fel­dolgozása nehéz. Az ember úgy él, mintha halhatatlan lenne, nem érti, vajon miért éppen ő került ilyen borzasztó hely­zetbe, mit vétett, mivel érde­melte ezt ki, igazságtalanság­nak, büntetésnek könyveli el a rászakadó betegséget. Az egészséget természetes ál­lapotnak fogjuk fel. Nem vesz- szük tekintetbe, hogy el is ve­szíthetjük, egyik pillanatról a másikra. És mikor mégis bekö­vetkezik a nem várt tragédia, akkor elkeseredünk, vádolunk, dühöngünk, nem tudunk mit kezdeni a ránkszakadt borza­lommal. És akkor még ott a csa­lád, szeretteink, vajon ők mi­ként fogadják, mellettünk áll- nak-e, vagy szétesik az addig biztosnak vélt hátország is, ma­gunkra maradunk a bajban, egyedül kell megküzdeni a be­tegség valamennyi szörnyűsé­gével. A környezet gyakran nem képes megérteni és tole­rálni a beteg embert, és többet árt, mint használ. Gyakorlott teológusok vallot­tak arról, hogy milyen nehéz kórházi ágyon, a halál árnyéká­ban erőt adni, célt mutatni a be­tegnek, amiért érdemes harcolni a végsőkig. Egybehangzóan mondották el: a hívő ember is fél a haláltól, a pap is, akkor is, ha úgy tekinti, mint meghívót az elszámolásra. A beteg ember szinte eltár­gyiasul, rendkívül kiszolgálta­tott, úgy érzi magát, mint egy „munkadarab” az orvosok ke­zében, mely bravúrként vagy kudarcként kerül ki onnan. So­kan úgy tartják, könnyű annak, aki hisz, a hit csodákra képes, a hívő ember méltósággal tudja elviselni a rá mért csapásokat, a halálos kórt is. Persze ez nem minden esetben történik így, nem mindig tudja megtartani emberi méltóságát a beteg, és a gyógyszerek sem csillapítanak valamennyi fájdalmat, a rák ár­nyékában meg igazán nem könnyű mintabetegnek lenni. A halál közelségében gyakran lé­ket kap a lélek hajója, és túl ké­sőn nyílik ki az a bizonyos ejtő­ernyő, amit nevezhetünk élet­ösztönnek, hitnek, akaratnak, lelkierőnek. A beteget nyomasztja a feles­legesség érzése, és az érzések kommunikációjának a hiánya, hiszen ma nem sikk érzelmeket, érzéseket kimutatni. A rákos beteg személyi­ség-típusát nemigen ismerik még a közelállók sem, ezért nem tudják a nehéz percekben, majd túl a közvetlen veszélyen, a rehabilitáció idején milyen taktikát, milyen viselkedésfor­mát alakítsanak ki a beteg kör­nyezetében. Mennyit mondja­nak el a betegnek életesélyeiről, a jövőről, az újrakezdés lehető­ségéről, a realitásról. A bete­gekben ugyanis él egy kép a mindentudó és mindenható or­vosról, és nem a betegséget okolják, ha reményeik zátonyra futnak, nem is a betegséget kia­lakító körülményeket, melye­kért gyakran önmaguk is felelő­sek, hanem az orvost, vagy az egész orvostudományt.. Pedig a csodatevő pap és a mindentudó orvos képe csupán hamis illúzió. A betegség ellen közösen kell küzdeni, okosan, céltudatosan, nem beletörődve a kudarcokba, csalódásokba. Nem szabad zöld utat engedni a halálnak, mert a rák nem egyenlő a végzettel, főként, ha a tudomány és hit egymást erő­sítve összeér, és eljut a beteg­ágyig. Leopold Györgyi „Luxusbunker” a golfpályán Csak a gazdagok sportja ? Meghalt a debreceni taxisofőr Rendőr tűzharca rendőrökkel Hétfőre virradó éjszaka a debreceni Kenézy Gyula kórház baleseti sebészetének intenzív osztályán meghalt Keresztes Ferenc 26 éves taxisofőr, akit szombaton délután hasba lőtt Feledi Viktor rendőr törzsőr­mester. Feledi korábban több lövés­sel megölte élettársát, László Erika debreceni lakost. A gyil­kosságot követően hívott taxit, s a 4-es számú főút városból ki­vezető szakaszánál lévő BP üzemanyagtöltő állomásnál lőtt rá a taxisra. A sérült sofőrt ez­után kilökte az Opel Astrából, majd a kocsival Hajdúszoboszló irányába tovább hajtott. A für­dőváros kempingjénél Feledi tűzharcba keveredett az őt ül­döző rendőrökkel, akik közül súlyosan megsebesítette Török József századost és Kónya Béla főtörzsőrmestert. Feledi Viktort ezután egy másik rendőrkocsi­ból fejen lőtték, s kórházba szál­lítása után belehalt sérülésébe. A súlyosan sérült rendőröket a Debreceni Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Kli­nikájának mellkassebészetén, il­letve a Kenézy Kórházban ápol­ják. Mindkettőjük állapota ki­elégítő, a taxisofőr, Keresztes Ferenc azonban az éjszaka meghalt. (MTI) Pécs és Szentlőrinc között a hatos úton tábla hirdeti a St. Lo- rence Golf Club golfpályájának helyét. Az ötven hektárnyi terü­leten fekvő létesítmény ezekben a napokban ünnepli egyéves születésnapját.- Hazánkban a golf nem iga­zán népszerű, szabályait és ma­gát a játékot is kevesen ismerik. Múltja négyszázéves, eredete Skócia - mondja Aracs Tibor, a cég alapító társtulajdonosa - Szélsebesen hódította meg Nyugat-Európát, majd az egész világot. Ma már százezrek szenvedélyévé vált. A legrövi­debb idő, amit egy golfpályán játékkal érdemes eltölteni, két-három óra, a természetben, a friss levegőn.- A világ golfklubjai a nagy­városokon kívül, kertes öveze­tekben települtek, hiszen a játék öröme mellett legalább annyira fontos a pihentető, nyugodt környezet is. Az St. Lorence golfklubot új létesítménnyel bővítjük, most épül egy 1300 négyzetméteres klubház, mely­ben étterem, szauna, bár, szép­ségszalon és úszómedence is lesz. Az épület szinte észrevét­lenül fog a környezetébe si­mulni, mivel a szerkezet elké­szülte után földtakarást kap, melyet élő pázsit bont majd. Csak a nagyméretű tükörajtók fogják elárulni, hogy a zöld domb alatt egy minden igényt kielégítő szabadidőközpont rej­tőzik. Az utolsó pályaszakaszt a napokban adják át, így az igénybevehető hossz tíz kilomé­ter lesz.- Eredetileg arra számítot­tam, hogy magyar üzletemberek lesznek a klub tagjai, de olyan nagy volt a külföldi érdeklődés, hogy nemzetközi lett a mezőny. A klubot nyolcszáz tagra tervez­tük, jelenleg százharmincegy klubtagunk van. Van köztünk raktáros, ügyvéd, tanár, orvos, agronómus, de üzletember és po­litikus is. Finn, angol, amerikai, kanadai tagunk is van. Az okta­tást amerikai nagymester irá­nyítja. A golfetikát szigorú sza­bályzat írja elő mindenütt a vi­lágon, ezért az új tagfelvétel előtt mindenkivel elbeszélgetünk.-Téves az a közhiedelem, hogy a golf csak a gazdagok sportja - fejezi be mondandóját a cégtulajdonos - hiszen pél­dául Kanadában is (ahol a tulaj­donos tíz évig élt) az átlagem­ber is megengedhette magának ezt a passziót. Nálunk most va­lóban nehéz a gazdasági hely­zet, de remélem, hogy javulni fog, s mind szélesebb réteg számára nyílik lehetőség e szép, pihentető sport űzésére. E. E. 148 000 magyar anyanyelvű amerikai Az 1980-as népszámláláson 180 ezer amerikai vallotta ma­gát magyar anyanyelvűnek, tíz évvel később 148 ezer. Ezzel a magyarok a 22. helyen állnak a statisztikában, amely arra derít fényt, hogy az ország 5 éven felüli polgárai közül ki nőtt vagy nő fel más anyanyelvvel, mint az angol. (A magyar származású amerikaiak össz­létszámút a különböző felmé­rések 700 ezer és 2-3 millió között adják meg.) A korábban túlnyomórészt nyugat- és kelet-európai be­vándorlókra épülő amerikai társadalom etnikai összetétele a jelek szerint gyorsuló ütem­ben átalakul: az európai be­vándorlás csökken, a la­tin-amerikai és az ázsiai roha­mosan nő. A felmérést maga­san a spanyol vezeti, jelezve, hogy folytatódik a nagymér­tékű legális (és még nagyobb mértékű illegális) beáramlás délről, elsősorban Mexikóból és más közép-amerikai orszá­gokból: több, mint 17 milliót tesz ki a spanyol ajkú lakosság, 6 millióval többet, mint egy év­tizeddel korábban. A második helyre az 1,7 millió franciául beszélő került: jóllehet a Ka­nadával szomszédos északke­leti államokban, illetve az egy­kor francia Louisiana államban van őshonos franci ajkú lakos­ság, az új „franciák” túlnyomó része a haiti kreolt beszéli, a nyomorgó karib-tengeri szi­getországból érkezett. A kínai anyanyelvűek száma 10 év alatt csaknem megduplázódott, 1,3 millióan vannak, számukat főként a drámaian növekvő il­legális bevándorlás gyarapítja: nem múlik el hét, hogy ne tar­tóztatnának fel embercsempész hajókat az amerikai partoknál. Ugyancsak szinte megduplá­zódott a tagalog nyelvet be­szélő, a Fülöp-szigetekről ér­kezők száma, és immár meg­közelíti az egymilliót. További félmillió vietnami, hatszázezer koreai érkezett az Egyesült Ál­lamokba: az utóbbiak összlét- száma már eléri a négymilliót is, mind jelentősebb szerepet játszanak a kereskedelemben, elsősorban a nyugati partvidé­ken. A messze legnagyobb nö­vekedést a khmer nyelvet be­szélő kambodzsiaknál mérték: létszámuk 10 év alatt meghét- szereződött, s immár 130 ezren élnek az Egyesült Államokban. Egyébként az új bevándorlók térhódítására jellemző, hogy Új-Mexikó és Kalifornia ál­lamban minden harmadik, Te­xasban és Hawaiin minden ne­gyedik polgárnak nem angol az anyanyelve. Heltai András Fotó: Läufer A POTÉ-ra 111 ponttal lehet bejutni 111 pont kell az orvosira A héten a pécsi felsőoktatásban meghatározzák a felvételi ponthatárt A Pécsi Orvostudományi Egyetem a legkelendőbb a hazai orvosegyetemek sorában: ide lehetett a következő oktatási évre a legmagasabb pontszám­mal bejutni. Mint arról dr. Kel- lermayer Miklós rektorhelyettes lapunkat tájékoztatta, az idén 3,7-szeres volt a túljelentkezés, s emiatt 111 pont vagy ennél több kellett a felvételihez az ál­talános orvoskarra. Ennek alap­ján 161 fő kezdheti meg az első évfolyamon tanulmányait ősz­től e patinás intézetben. Csak jellemzésképpen: Bu­dapesten 109, Debrecenben 108, Szegeden pedig 110 pont volt az alsó határ. Természetesen nem csak álta­lános orvoskara van a POTE-nek, hanem fogorvosi kara és több szakmában Pécsett, Kaposvárott, Zalaegerszegen és Szombathelyen főiskolai karai is. A fogorvoskarra 106 ponttal lehet a következő oktatási évre bejutni. A főiskolák különböző karain a felvételi pontszámok az alábbiak: a dietetikus és a vé­dőnő képzésre 80 pont, a gyógytornász szakra 91 pont, az általános szociális munkás szakra 87, a diplomás ápoló szakra pedig 72 pont volt a fel­vétel alsó határa. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolára 1993 őszétől 720 főt iskoláznak be. A felvételi pont­számok stúdiumokként válto­zóak, a magasépítő szakra 91, a települési szakra 90, az építő szakra 88, a gépész szakra 81, a Villamos szakra 96, a műszaki informatika szakra 98, a kör­nyezeti szakra 92, a műszaki ta­nári szakra 91, az építő (Baja) szakra 80 pont volt a felvételi alsó határa. A JPTE és a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola felvételi pontszámairól a héten dönte­nek: remélhetőleg szerdán il­letve csütörtökön ismertethet­jük azokat is lapunkban. K. F. Elmarad a rendőrségi létszámfejlesztés Jövőre a korábbi tervektől el­térően elmarad a rendőrség lét­számfejlesztése - derül ki az 1994-es költségvetési törvény- javaslat Belügyminisztérium fe­jezetéből. Tavaly 3000-rel emelkedett, az idén ötszázzal növekszik a rendőrök száma, jövőre pedig további 2500-zal kívánták nö­velni a testület létszámát. Erre azonban költségvetési okokból nem lesz lehetőség. Ráadásul veszélybe kerülhet az önkor­mányzatok által kezdeménye­zett és anyagilag támogatott őrsprogram megvalósulása is. A jövő évi fejlesztés elmaradása veszélyezteti azt a tervet, hogy a rendőrség 3-4 éven belül eljus­son az átlagos nyugat-európai színvonalra, és félő, hogy az eddigi erőfeszítések, a bűnözés visszaszorítása csak átmeneti­nek bizonyul - olvasható egye­bek közt a fejezeti magyarázat­ban. A rendőrség a tervek szerint jövőre majdnem 40 milliárd fo­rinttal gazdálkodhat, mintegy 3,2 milliárd forinttal többel, mint az idén. A növekmény azonban éppen megegyezik az 1994-re tervezett 3,2 milliárdos rendfokozati illetményemelés összegével. (MTI) A versenyképes farmgazdaságokért Egyhetes kongresszus Budapesten Kiemelkedő jelentőségű, hogy a Nemzetközi Farm Me­nedzsment Szövetség (IFMA) világkongresszusát - a kelet­európai országok közül elsőként - Magyarországon rendezi - mondta el az egyhetes kong­resszust megnyitó beszédében hétfőn Szabó János földművelé­sügyi miniszter. A kongresszus résztvevőit Göncz Árpád köz- társasági elnök levélben üdvö­zölte. Kiemelte: a szövetkeze­tek értékeinek megőrzése mel­lett alapvető cél a versenyképes farmgazdaságok létrehozása. A megnyitót követően a földművelésügyi miniszter az újságíróknak elmondta: bár az első öt hónapban a mezőgazda­sági termékek exportja 40 szá­zalékkal visszaesett, a jövő év­ben megkezdődhet az agrárága­zat növekedése és ütőképes farmgazdaságok alakulhatnak ki. Jövőre ugyanis, amennyiben a Parlament jóváhagyja, a költ­ségvetés 5 milliárd forinttal többet biztosít a mezőgazdaság számára, mint az idén. Az ága­zat likviditási helyzetén a várha­tóan szeptembertől igényelhető 9 milliárd forintos EBRD-hitel segíthet. Az elmúlt héten ang­liai tartózkodása alatt a minisz­ter Németh Miklóssal, az EBRD alelnökével folytatott tárgyalásokat az élelmiszeripari vállalatok reorganizációját se­gítő újabb hitel lehetőségéről. A készülő klubház fantáziaképe

Next

/
Thumbnails
Contents