Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-08 / 182. szám (184. szám)
1993. július 8., csütörtök uj Dunántúli napló 3 Végre kimozdulás a holtpontról? Biztos állásajánlatok a Sellye környéki munkanélkülieknek Az Ormánságból érkező munkavállalók is hasonló körülmények között dolgozhatnak majd Fotó: Läufer László Szokatlan pezsgés jellemezte a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Sellyéi Kirendeltségének napjait az elmúlt héten. Két jelentősebb cég is felkereste a hivatalt, és az előzetes szervezés eredményeként a vállalatok képviselői a környék munkanélkülijeinek egy részét már tájékoztatták is ajánlataikról. A legnagyobb munkástoborzónak a pécsi HANTAREX Rt. bizonyult. Szabó Ernő, a cég személyzeti igazgatója mintegy 70-80 fő előtt ismertette a sely- lyei művelődési házban, hogy elsősorban női munkaerőre számítanak, és mintegy 45 főt tudnának alkalmazni Sellye térségéből. Betanított munkásként, elektronikai termékeket gyártanának azok, akikkel sikerül megegyezésre jutniuk, s ha magasnak éppen nem is mondható, de tisztességes jövedelmet biztosíthatnak számukra. A feltétel a 8 általános megléte, valamint a becsületes, szorgalmas munkavégzés. Mint Szabó Ernő elmondta, azokat a munkanélkülieket tartják komoly érdeklődőknek, akik veszik a fáradtságot, és ellátogatnak a pécsi üzembe, akik megtekintik, hogy alkalmazásuk után milyen munkát kell majd végezniük.- Miért nem helyben toborozzák a dolgozókat pécsi központi üzemükbe?- Részben, mert Pécsről már most mintegy 1050 dolgozónk van, és a központi üzemcsarnokban 1300 főnél nem akarunk többet foglalkoztatni. Másrészt az olasz befektetőnknek az a célja, hogy Pécs környékén, a nagyobb településeken 150-200 fős, úgynevezett „szate- lit”-üzemeket hozzon létre a cégünk. Azért fontos, hogy az esetleges majdani üzemek területéről is toborozzuk az embereket, hogy az új üzemek indulásakor már képzétt munkaerőként számíthassunk rájuk. Addig az önkormányzatokkal együttműködve bérautóbuszokkal oldjuk meg a dolgozók Pécsre szállítását. Egyébként ez már a második találkozónk itt a munkanélküliekkel, de toboroztunk már Szentlőrincen, Vajsz- lón, Siklóson, Komlón, Szigetváron és Kétújfalu térségében is. Az utóbbi három helyről már naponta járnak hozzánk a munkásokkal teli bérautóbuszok. Az idei év végére 1800 főre szeretnénk bővíteni a jelenlegi dolgozói létszámot. Mint Vicze Bélától, a sellyei munkaügyi kirendeltség vezetőjétől megtudtuk, a HANTAREX Rt. munkaerőigényéhez hasonló nagyságrendű ajánlat még nem futott be hivatalukba. A holtpontról való kimozdulást jelzi a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet ugyancsak múlt heti ajánlata is, mely szerint a csányoszrói, Afész-tulajdonú szövőüzemben 15-20 fő foglalkoztatását szeretnék megoldani a környéken élő munkanélküliekre számítva. Ők betanított munkásként varrni fognak, ha indulhat a munka. Ugyancsak a napokban jelezte igényét az Őr-Véd Bt., amely öt-hét férfit szeretne alkalmazni a sellyei Agrokémia és a Víztársulat telepének őrzésére. A jó hírek sorába tartozik még, hogy rövidesen befejeződik Sellyén az új munkaügyi ki- rendeltség berendezése, az épület hivatalos átadása szeptemberben várható. Balog N. Kolping Család Pécsváradon A legkorszerűbb csillagvizsgáló Nemzetközi összefogással, alapítványi és helyi segítséggel újjáépítették az, Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumát. A kedden délután tartott ünnepségen elmondták, hogy az amerikai Sun cégtől vásárolt berendezésekkel fölszerelt állomás ma hazánk legkorszerűbb csillagvizsgálója. A 25 millió forintos beruházással korszerűsített szombathelyi csillagvizsgáló az egykori Szovjetunió legnyugatibb szputnyikfigyelő állomása is volt, és szovjet berendezésekkel működött. Az új műszerek korábban a CO- COM-listán szerepeltek, és a közelmúltban a németországi Alexander von Humbold Alapítvány anyagi támogatásával kerültek Magyarországra. Újra mélyponton a kárpótlási jegy Újabb hullámvölgybe került a Budapesti Értéktőzsdén a kárpótlási jegyek árfolyama. Több mint kéthetes folyamatos csökkenés után a napi átlagárfolyam szerdán megközelítette a június elején tapasztalt mélypontot. Szerdán az ezerforintos névértékű kárpótlási jegyek átlagárfolyama 526 forint volt, ami már csak 16 forinttal múlja felül az éppen egy hónappal előbb kialakult mélypontot. Pécsváradon is megalakult a Kolping Család a 21 polgár, gyakorló katolikusok és más keresztény felekezetűek alkotta közösség. Egyházi elnöke Mott János címzetes apátplébános, míg világi elnöke Szilágyi Domokos építészmérnök. A pécsváradi Kolping Család tevékenységének lehetőségeiről, további terveiről Szilágyi Domokos elmondta, a templomon kívül is szeretnének egymással találTetszhalottakról és hidegvérű gyilkosokról, cserbenhagyó gá- zolókról és milliókat összeügyeskedő szélhámosokról ír egyebek közt a Pandúr magazin júliusi száma. A hátborzongató helyszíni fotókkal gazdagon illusztrált bűnügyi magazin ezúttal is beszámol a régióban történt legsúlyosabb bűncselekményekről, a legérdekesebb bűnesetekről. Sőt, az olvasó a korábbinál is nagyobb betekintést nyerhet a nyomozati munkába, megismerkedhet a felderítés speciális és hagyományos módszereivel. A Tolna megyei rendőrök például nemrégiben hazugság- vizsgáló gép segítségével találták meg egy tavaly eltűnt férfi kozni azok, akik a templomból ismerik egymást. Közösséget kívánnak alkotni, együtt lenni a feladatokban és a vitán, társas összejöveteleken. Elsősorban az emberi, a családi élet minőségéért, a gyermekeik neveléséért érzett aggódásuknak szeretnének hangot adni. Azzal is törődnek, hogy milyen képzés, szabadidős foglalkozás biztosítható a fiatalságnak. Mindezért tenni is kívánnak. A tagdíjat havi 60, illetve önálló kereholttestét, no meg a szerencsétlen ember gyilkosait. A pécsi nyomozókat egy papírfecni, illetve az azon olvasható számtöredékek igazították útba egy ismeretlen holttest azonosításánál. A brutális komlói gyilkosság feltételezett elkövetőjét már ismerik, de vajon kik lehetnek a zalaegerszegi kriptafosztogatók? A beremendi és a pogányi cserbenhagyásos gázolás gyanúsítottjait a rendőrök rövid idő alatt elfogták. Az utóbbi elismerte tettét, ám az előbbi makacsul tagad. De vajon milyen bizonyítékok szólnak a cinikus, fenyegetőző, agresszív férfi ellen? A Pandúr legújabb számából ez is kiderül. settel nem rendelkezők számára 30 forintban állapítottak meg. A tevékenységükhöz a Hegyi Általános Iskola épületét szeretnék rendezvényekkel megtölteni. Az első segítséget a Várbaráti Kör és a művelődési ház nyújtotta, amit jó szívvel vettek. Elhatározták, hogy ellátogatnak a bólyi Kolping Családhoz, a szervezet pécsi, szentlászlói rendezvényeire, tapasztalat- gyűjtés céljából. Sántha László Hogyan lehet röpke néhány hónap alatt négyszáz márkából 3600-at csinálni? Talán ha D. úr holtbiztos módszerével fialtatják a „makikat”. A kivételes rábeszélő készséggel megáldott pécsi ifjú több száz embert ültetett fel a Play Express-re. így hívják ugyanis azt a német honból indított szisztéma játékot, melynek baranyai károsultjai csak egy szomorú tapasztalattal lettek gazdagabbak. Kevésbé volt elkeseredve viszont az a taxis, akinek utasa forint helyett „Gusztiival fizetett. A bűnügyi magazin mostani számából az is kiderül: mennyit kell furikázni ahhoz, hogy a taxaméter pontosan egy „Gusztit” mutasson. A Pandúr magazin júliusi számából Segített a hazugságvizsgáló gép A szennyvíztelep nem kölnigyár Már megint kevertek valamit a pécsi szennyvíztelepen? Időnként érezni a kellemetlen bűzt a Megyeri út környékén, amit még az időjárás is felerősít, különösen a szél és a nagy meleg. Az évek során ezt az orrfacsaró szagot lassan megszoktuk, de vannak időszakok, amikor elviselhetetlen. A vásártér közelében lakók ma is gyakran panaszkodnak miatta. Rostás Ferenc, a Pécsi Vízmű Megyeri úti szennyvíztelepének vezetője másként vélekedik. - A szennyvízkezelés kísérő jelensége, mert a tisztításnak ez a technológiai szakasza nem zárt rendszerű. A bűzkibocsátás nem állandó jellegű. Szerencsére arról már csak múlt időben beszélhetünk. Az időjárási viszonyok természetesen beleszólnak, és ilyenkor érezhető kissé. Ennek ellensúlyozására a rácsokon fennmaradó szenietet klórmésszel szóljuk be, ami fertőtlenít és ugyanakkor csökkenti a szagképződést. A hulladék leválasztása után minden további folyamat már zárt rendszerben folyik. Az összegyűlt szemetet naponta konténerekben elszállítjuk, így az sem rontja a levegőt. A korábbi évek panaszai miatt már 10 éve megszűntek az állandó bűzt árasztó, nyílt iszaptavak. Az aerosolhatás csökkentése érdekében lefedték a levegőztető medencéket. Közöttük járva alig érezhető a szag.- Az ülepített szennyvíz eközben veszti el a korábban észlelt szagot. A baktériumok segítségével végzett biológiai tisztításon és a kavicsszűrőn átáramoltatott víz már ipari fel- használásra alkalmas minőségű. A környezetvédelemmel sokat törődünk, hiszen a város területén van az üzem. Bárkit bármikor beengedünk a telepre, hogy saját maga győződjön meg az üzem külleméről, munkájáról és hatásosságáról. A szagok időnként kiáramolnak. A kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén érezni lehet, hogy a szennyvíztelep nem kölnigyár. A közelben van egy másik bűzkibocsátó hely is. Ä Füzes-dűlőben lévő sertéstelep illata éppen a szennyvíztelepen áramlik át, ami még az itt dolgozókat is irritálja. A lakosság Időnként csak befogott orral lehet elmenni a Megyeri úti telep előtt Fotó: Läufer L. annak a bűzét is a szennyvíztelepről származónak tulajdonítja. A kettő együtt már valóban sok. Az arrajáró befogja az orrát, az autós felhúzza az ablakot. Rozvány Gy. KBF helyett bányakapitányság Piacosították az ásványkitermelést Június 12-től van érvényben az új bányatörvény, amelynek létrejöttét az átalakult gazdasági szerkezet is sürgette. A törvény alapjaiban megváltoztatta az eddigi jogszabályokat. A hatóság neve is megváltozott, az országos hatáskörű szervé Magyar Bányászati Hivatalra változott, az eddigi kerületi bányaműszaki felügyelőségek helyett visszaállították a bányakapitányságokat. Dr. Koncsag Károly, a felügyelőség nyugalmazott vezetője, a dunántúli bányászati hagyományok kutatója és szakértője elmondja, hogy a háború befejezésekor is érvényben lévő bányatörvényt 1854-ben fogadta el a magyar országgyűlés, s nagyjából az osztrák szabályozásra épült. Ebben kimondatott, hogy nem minden ásványi vagyon állami tulajdon (például a szénféleségek egy része nem tartozott e körbe), a bányászat joga is bárkit megilletett, természetesen, ha a tevékenység bizonyos szabályzatok alapján történt. Ezt a törvényt változtatta meg alapjaiban az 1960-ban érvénybe lépő, amelyben már meghatározó volt a társadalmi tulajdon törvényi szentesítése, ugyanis mind a földben lévő ásványi vagyon tulajdonjoga, mind annak kitermelése állami monopóliummá vált. A bányakapitányságok 1922-ben létesültek a magyar királyi bányabiztonsági hivatalokból, s 1947-ben szűntek meg. Az, hogy most ismét visszaállították a bányakapitányságok intézményét, nemcsak formai okokra vezethető vissza. Pető Géza, a KBF (június 12-től Pécsi Bányakapitányság) vezetője szerint a jogosítványoknak követniük kellett a gazdaság piaci viszonyokra való áttérését, a bányatörvényben tehát sok új elem található. Mindenekelőtt három védelmi feltétel adja meg a törvény vázát: az emberi élet és egészség, a környezet, valamint a tulajdon védelme. Ehhez szorosan kapcsolódik a bányászati jog változása is. Míg korábban a kitermelés állami monopólium volt, most három lehetőség is kínálkozik az ilyen lehetőség megszerzésére. Bányaművelésre jogot kaphatnak cégbíróság által bejegyzett vállalkozások, koncessziós szerződések alapján meghatározott időre és területre belföldi és külföldi jogi és természetes személyek, valamint a liberalizált tevékenységek alapján. Ez utóbbit az úgynevezett nyílt területekre kaphatja meg az igénylő, vagyis az olyan ásványi kincseket rejtő birtokokra, amelyet koncessziós jogra nem jelölnek ki. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az állam lemond a földben rejlő ásványi kincsekről. A természetben megtalálható nyersanyagok továbbra is közösségi tulajdonban maradnak, ha valaki viszont jogot szerez a bányászatra, a felszínre hozott alapanyag már a kitermelőé, az államnak viszont bányajáradékot kell fizetnie. A megnövekedett feladatok természetesen új szemléletet igényelnek a bányakapitányságoktól. A törvény végrehajtási utasítása ugyan még nem áll rendelkezésükre, annyi azonban már bizonyos: a mai, kilenc dolgozóval működő, bővített hatósági jogköröket ellátó hivatal létszámát növelni kell. Szeptembertől lehetőséget kaptak két bánya- és egy olajmérnök felvételére. B. G. Magyarhertelendi táncosok a fesztivál színpadán A magyarhertelendi táncosok sikere Itáliában Nem mindennapi sikert ért el a magyarhertelendi hagyományőrző tánccsoport az elmúlt héten az itáliai Molelloban, ahol a másodízben megrendezett néptáncfesztiválon az első díjat hozhatták haza. A trófeát több latin-amerikai, fülöp-szigeti, perui, romániai és két olasz tánccsoport előtt szerezték meg. A legnagyobb közönségsikert is a hertelendi együttes aratta, hiszen színes népviseleti ruhájukat sokan megcsodálták, sőt időnként meg is simogatták. Kitűnő szereplésüket tulajdonképpen most megduplázták, mert a tavalyi fesztiválon is ők lettek az elsők. Az olasz kisváros életében jelentős esemény volt a rendezvény. A fesztivál szervezője és fő szponzora Ugo Cestra úr, aki egyben a helyi tánccsoport vezetője is. A program menettánc-felvo- nulással kezdődött a városka utcáin, majd 40-40 perces kötelező műsorral szórakoztatták a résztvevők a közönséget. A másnapi kötetlen előadásokon a magyarhertelendieket tapsolta vissza legtöbbször a közönség. Az eseményt záró, díjkiosztó ünnepség egyik fénypontja a sok ajándék mellett az volt, hogy Bakó Istvánt, a hertelendi polgármestert Molello díszpolgármesterévé választották. Az 1986-ban alakult, huszonnégy fős együttes az elkövetkező évben ismételten meghívást kapott Itáliába, az ugyanitt megrendezendő találkozóra, de ezúttal költségeiket már a rendezők fedezik. A siker méltó folytatása, hogy augusztus 16-23. között, az ezerkétszázas lélekszámú kisközség, Magyarhertelend lesz a házigazdája egy hasonló nemzetközi néptánc együttesek találkozójának. ► *
