Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-07 / 153. szám

1993. június 7., hétfő oj Dunántúli napló 7 Fekete­tengeri Flotta Az elmúlt hetek eseményei, az orosz zászlók megjelenése a Fekete-tengeri Flotta hajóin magát az orosz haditengerészeti vezetést is meglepte. Ez a hajók személyzetének akciója volt, akiket az ukrán védelmi minisz­térium igazságtalan intézkedé­sei késztették erre a lépésre - közölte az ITAR-TASZSZ hí­rügynökségnek adott nyilatko­zatában Feliksz Gromov ten­gernagy, az orosz haditengeré­szeti erők főparancsnoka. Gromov úgy vélte, hogy a je­lenlegi helyzetben fel kell gyorsítani a tárgyalások mene­tét, s olyan megoldásra kell jutni, amely nem pusztán az orosz és az ukrán felet, hanem a hajók tengerészeit is kielégíti. Sürgette, hogy a flotta kérdésé­ben a két államfő szintjén hoz­zanak politikai döntéseket. Gromov egyébként bírálta azokat az elképzeléseket, hogy a flotta orosz részét át lehetne költöztetni például Novorossz- ijszkba. A fekete-tengeri orosz hadiflotta bázisa csakis Sze- vasztopolban lehet - mondta, hozzátéve: egy új helyen még a következő ötven évben sem le­het megteremteni a szükséges infrastruktúrát. Vörös Kéz Kommandó Észak-írországban vasárnap késő este meggyilkoltak belfasti otthonában egy 65 éves katoli­kus férfit. A nyugdíjas Eddie McHugh felesége nyitott ajtót a csöngetésre. A bukósisakot vi­selő fegyveres félrelökte az asz- szonyt, behatolt a házba, lelőtte az éppen televíziót néző áldoza­tát, majd a lopott motorkerékpá­ron elmenekült. A gyilkosságot a „Vörös Kéz Kommandó” nevű betiltott szélsőséges pro­testáns csoport vállalta magára a sajtóhoz eljuttatott közlemé­nyében és további merénylete­ket helyezett kilátásba. McHugh volt az idén a politi­kai-felekezeti erőszak 29. halá­los áldozata Észak-írországban. Biztonsági övezet Ukrajna biztonságát nem egy második NATO létrehozásával lehet megteremteni, amint azt Leonyid Kravcsuk javaslata fel­tételezi - jelentette ki a kievi sajtóklubban tartott sajtóérte­kezletén Zbigniew Brzezinski. Az amerikai politológus előző­leg stratégiai kérdésekről tár­gyalt az ukrán elnökkel. Brze­zinski szerint irreális azt gon­dolni, hogy a kelet-közép-euró- pai térségben megalakítandó biztonsági övezet, amely előbb-utóbb szervezeti formát is öltene, hatékony garanciát nyúj­tana az itt lévő országoknak. - Nincs megfelelő katonai háttér ehhez. Ezen felül Magyaror­szág, Lengyelország és Csehor­szág bizonyosan távol tartaná magát az efféle katonai blokktól - fejtette ki. Hadművelet kurdok ellen Száz kurd gerillát öltek meg a török biztonsági erők a lázadó kurdok ellen indított nyolcna­pos légi és földi összehangolt hadművelet során Törökország keleti részén. Ezt a félhivatalos Anatólia hírügynökség jelen­tette. Ismét Metin, Agri tartomány kormányzója bejelentette, hogy az Ararát és a Tendürek hegy­ségben folytatott akció befeje­ződött. A támadással a bizton­sági erők a május 24-i busztá­madást torolták meg. Állami bejárónő és Mercedes-részvények Német botránylavinák és áldozataik A hitelességében nehezen el­lenőrizhető történet szerint Günther Krause német közleke­désügyi miniszter felesége ad­dig járt férje nyakára, míg a ke­reszténydemokrata politikus el­intézte, hogy a lakásukba felvett bejárónő bérének 70 százalékát a rostocki munkaügyi központ fizesse. Havi 858 márkáról volt szó, de a valójában nem nagy ügy nyilvánosságra kerülése elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a terebélyesedő botrány lavinaként elsöpörje a kormány tagját. Klaus Wedereier, Bréma szociáldemokrata polgármes­tere, arra hivatkozva, hogy a vá­rosi Elektromos Művek fel­ügyelő bizottságának tagja, fél­áron kapta az áramot. A bukást végül úgy kerülhette el, hogy nyilvánosan elnézést kért, s igazi német alapossággal visz- szafizette az 1617 márka 38 pfenniget kitevő különbséget. Bajorország első emberének, Max Streibl-nek azért kellett a minap távoznia, mert családjá­val együtt vállalkozó barátjá­nak, Burkhart Grob-nak brazí­liai haciendáján vakációzott, s minő véletlen, Grob úr viszont jövedelmező tartományi rende­léseket kapott. Streibl a bajor kormánypárt, a keresztényszo­ciális CSU oszlopa volt, de ez nem pártálláson múlik. A szoci­áldemokraták kancellárjelöltjé­nek, Björn Engholmnak egy öt évvel ezelőtti hamis vallomásá­nak napvilágra kerülése vágta el politikai pályáját.A szabad de­mokrata Jörgen Möllemann gazdasági miniszternek pedig egy levél, amely hivatalos papí­ron saját unokaöccsének talál­mányát ajánlotta az áruházi és szupermarket-láncok figyel­mébe. A parlament elnöknőjét, a korábban népszerű keresz­ténydemokrata Rita Süss- muth-ot ugyan nem váltották le, de nimbusza alaposan megtépá- zódott, amikor híre ment, hogy professzor férje saját utazásait is állami benzinnel bonyolította, s lányuk a parlament költségeire költözködött. Január óta tizenegy súlyos skandalum részleteit teregették ki Bonnban, s vannak lapok, amelyek Német.Szövetségi Bót- rányköztársaságról írnak. A képzeletbeli kín-padra most vár­ják Franz Steinkühlert, akit a kontinens egyik legbefolyáso­sabb szakszervezeti vezetőjé­nek tartanak a fémmunkás I. G. Metall irányítójaként. Merce- des-részvényekkel spekulált, és néhány nap alatt 64 ezer márkás tiszta haszonra tett szert. Ez önmagában véve nem lett volna törvénytelen, de Steinkühler a Daimler-Benz részvénytársa­ság felügyelő bizottsági tagja­ként olygn bizalmas értesülé­sekhez jutott, amelyeknek fel- használásával kockázatmen­tessé tehette tőzsdei ügyleteit. A német sajtó, az érthető csemegézésen túl, megpróbál néhány általánosabb tanulságot is levonni. Elsősorban azt, hogy a botrányok nyomán az állam­vezetés, valamint az összes pár­tok szavahihetősége csorbát szenvedett. Pekingi gyermekek rajztáblának használták a múlt héten a Ti enanmen teret. Clintonék a konyhában reggeliznek ... Washington azon a történeten derül, hogy az elnöki pár leá­nya, a 13 éves Chelsea, amikor megfájdult a feje, aszpirint kért az iskolára vostól. „Rendben van - mondta a doktor - de elő­ször megkérdezem szüléidét.” Mire Chelsea: „A papának tes­sék telefonálni, mert a mama nagyon elfoglalt.” Hillary Clintont máris az amerikai történelem eddigi leg­befolyásosabb First Lady-jének tartják. Elismerik szakmai kivá­lóságát, hiszen többször válasz­tották be az Egyesült Államok száz legkiválóbbnak mondott ügyvédje közé s a kritikákkal különben nem takarékoskodó Time magazin „az amerikai nőiessék ikonjaként” jelle­mezte a negyvenöt esztendős asszonyt. Az elnök felesége nemrégen megkapta első, igazi, valóban önálló feladatát: ő áll az élen annak az 500 tagú bizottságnak, amely az egészségügyi reformot dolgozza ki. Nemcsak a papírokat nézte át, hanem rövid idő alatt végig­utazott kilenc szövetségi álla­mot, szót váltva sok mindenki­vel, az orvosprofesszoroktól az ápolónővéreken át egy indián orvosságos emberig. „Most le­galább tudom - nyilatkozta - miért nem sikerült 50 év alatt kialakítani egy megfelelő egészségügyi társdalombiztosí- tási rendszert.” A közvéleménykutatások so­rán eddig jó osztályzatot kapott. Miközben Clinton elnökségé­nek első hónapjait népszerűség- vesztés kísérte, a megkérdezet­tek 55 százaléka „igen pozití­van” ítélte meg a First Lady ál­talános tevékenységét s 63 szá­zalék helyeselte ténykedését az egészségügyi reform kidolgo­zásában. Clintonéknál reggel 6 és 6.30 között szól az ébresztőóra, s Hillary a reggelit a szertartásos Dining room-ból, az étkezőből áttétette a konyhába, amelyet e célra fehér nádazott székekkel egészített ki. Ezután megkezdődik a First Lady sokszor 16 órás munka­napja, amelybe az is belefér, hogy mindennap átnézze lánya iskolai leckéit s amikor Chelsea egyszer megbetegedett, két fon­tos értekezlet között hazarohan­jon lágy tojást készíteni. Tartó­san csak egyszer borult fel a szoros napirend, amikor 82 éves apját, Hugh Rodhamot súlyos szélütés érte, s Hillary csaknem három héten át napi több órán keresztül mellette tartózkodott. Réti Ervin Az 1989-es pekingi diákfel­kelés leverésének 4. évforduló­ján Mennyei Béke honolt a Tie- nanmen téren. A négy évvel ez­előtti eseményekről és az áldo­zatokról - egyes jelentések sze­rint több száz emberről - senki sem emlékezett meg. Az utca aszfaltja is csak a lánctalpas harckocsik nyomát őrzi. Mig korábban „különböző okok mi­att” ezen a napon lezárták a te­ret, a hatóságok ez alkalommal nem folyamodtak ehhez az esz­közhöz. A nép hőseinek emlékművé­nél tábla hirdeti, hogy aki ko­szorúzni kíván annak a helyi ha­tóságokhoz kell fordulni enge­délyért. A több méter magas kőoszlop közelébe is csak en­gedéllyel lehet lépni, sőt fény­képezni sem szabad a tiltott vá­ros szomszédságában lévő em­lékmű, elkerített részén. Az évforduló napján a tér megszokott képét mutatta, sok turista, helybéli látogató volt kiváncsi a világ legnagyobb te­rére. Talán a készültség na­gyobb volt a megszokottnál, ta­lán rendőr is több volt a hétköz­napokhoz képest, néhány láto­gató pedig rádió-telefonnal a zsebében sétált a téren, ami azért elég sokba kerül Kínában is. A nyugalomra talán az a fel­irat adhat magyarázatot, amely a téren, nem messze Mao elnök mauzóleumától, azt hirdeti, hogy a 2000. évi olimpiai játé­kokat már egy nyitottabb Kína várja. Ä helyi hatóságok igyekez­nek javítani a róluk kialakított képet. Közel másfél hete enged­ték szabadon az egyik legismer­tebb politikai foglyot, Hszü Ven-lit, akit 1981-ben tartóz­tattak le és ítéltek államellenes tevékenység vádjával 15 év bör­tönbüntetésre. Ven-li 1978-tól vett részt a demokrácia mozga­lomban és az egyik demokrati­kus lap szerkesztője volt. Há­rom évvel börtönbüntetése előtt szabadult. Nyugalom volt az egyeteme­ken is. Tavaly felsőoktatási in­tézmények bejáratánál minden­kitől belépőt kértek. Idén ez már elmaradt. Egyetemi forrá­sok szerint a hatóságok azonban figyelmeztették a diákokat és a tanárokat, hogy szigorúan ügyeljenek a rendre és legyenek fegyelmezettek. Korábban az egyetemeken ilyenkor rendsze­res volt a „kisüvegek” hajigá- lása. Teng Hsziao-ping, az or­szág nyugállományba vonult, de még mindig igen befolyásos vezetőjének neve hangzásában ugyanis hasonlít a kisüveg szóra. Egyetemi források sze­rint idén már nem volt üvegdo­bál ás. A South China Morning Post című hongkongi napilap a na­pokban megírta, hogy a hatósá­gok, büntetlenséget Ígérve, ha­zahívják az 1989-ben külföldre menekült kínai diákokat. Az ér­tesülés szerint, akik hazatérnek, később ismét szabadon utazhat­nak külföldre, sőt családjukat is magukkal vihetik, ami eltérést jelent a korábbi gyakorlathoz képest. Megfigyelők fenntartás­sal vélekednek. Két nappal a 4. évforduló előtt a Kínai Kommunista Párt is arra figyelmeztetett, hogy tár­sadalmi békére van szükség ah­hoz, hogy Kínában folytatódjék a gazdasági fellendülés. Az or­szág brutto nemzeti jövedelme (GNP) tavaly 12.8 százalékkal emelkedett és 1993 első ne­gyedévében ez a mutató 14 szá­zalék volt. Ez a hihetetlen ütemű gyorsulás azonban inflá­cióval is párosul, amelynek mértékéről nincs pontos adat, de azt 15-20 százalékosra be­csülik. Kínában a tervgazdaság­tól a piacgazdaságra való áttérés a régi irányelvek elhagyásával jár, ugyanakkor még nem talál­ták meg azokat az eszközöket, amelyek ezeket felválthatnák. Az infláció és a gazdasági nö­vekedésének fokozatos vissza­fogása sokak szerint lehetetlen. Szakértők úgy vélik, hogy a ha­talom megpróbál majd erőtelje­sen beavatkozni a gazdaságba, útját állni a növekedő áraknak, ahogy azt tette négy évvel ez­előtt, következményei azonban a mai napig nem teremtették meg a „mennyei békét” sem a téren, sem az országban. Gyöngyösi Árpád A téren Mennyei Béke honol Allah vándorai Az idén május 29-én, szom­baton kezdődött az iszlám hi- tűek hagyományos mekkai za­rándoklata. Az iszlám: meghódolás Allah akarata előtt. Az élet minden oldalát átfogó, mély hit abban, hogy egyéneknek, társadalmak­nak, kormányoknak egyaránt engedelmeskedniük kell Isten­nek a Koránban leírt módon. A Korán Isten szava, amelyet Mohamednek nyilatkoztatott ki. Mohamed (571-632), az isz­lám vallás megalapítója Mek­kában született szegény keres­kedő fiaként. Hatéves korában árvaságra jutván nagyapja, majd nagybátyja nevelte fel. Pásztorkodott, karavánvezető volt, kereskedett, de ideje nagy részét magányos elmélkedéssel töltötte. Egy olyan vallás fog­lalkoztatta, amely leszámol a bálványimádással, eltér a juda­izmustól és a kereszténységtől. Negyven éves korában a Mekka közelében lévő Hira hegyen megjelent előtte Gábriel arkan­gyal, és Isten nevében megpa­rancsolta neki az igaz hit hirde­tését. Mohamed tanításaiban támadta a babonaságot és hall­gatóit erkölcsös életre buzdí­totta, hitre a mindenekfelett igazságos, hatalmas' és kegyel­mes Istenben, aki őt választotta prófétájául. A mekkaiak fellép­tek ellene és követői ellen. 622-ben Mohamed Medinába menekült, ez a volt hidzsra, a mohamedán időszámítás kez­dete. Medina kormányzójaként háborút hirdetett az iszlám tá­madói ellen. 630-ban elfoglalta Mekkát, ahol elismerték veze­tőnek és prófétának. Az iszlám elméletének és gyakorlatának öt fő pillére van: a hitvallás, az imádkozás Mekka felé fordulva, a böjtölés ramadán hónapban, az ala­mizsna és a mekkai zarándoklat (arab nevén: Haddzs). Mekka, Mohamed szülővá­rosa Szaúd-Arábia nyugati ré­szén helyezkedik el. Már a VI-VII. században virágzó vá­rosállam, zarándokhely volt, élénk kereskedelmet folytatott. 960-tól 1924-ig a Haszanidák uralma alatt állt. 1924-ben III. Abd el-Aziz ibn Szaud hódította meg. A mekkai zarándoklatot Mo­hamed az iszlám előtti arab ha­gyományokból vette át. Az esemény az iszlám naptár sze­rinti 12. hónap 8. és 13. napja közé esik. A zarándoklat köz­pontja a mekkai Nagy mecset közepén álló 12 méter hosszú, 10 méter széles és 15 méter ma­gas négyszögletes Kába szen­tély (a szó eredeti jelentése: kocka), amelyet ősidők óta az arab törzsek nagy része csoda­tévő, szent helyként tisztel. Feléje fordulnak imáik al­kalmával, hozzá zarándokolnak legalább egyszer az életben, Is­ten házának nevezik és azt tart­ják, hogy miután az Ádámtól épített Kába az özönvízkor az égbe költözött, a földi Kábát le­gelőször Ábrahám állította helyre. Falait fekete szőnyeg fedi, amelyet évről-évre az egyiptomi zarándokkaravánnal, nagy ünnepélyességgel külde­nek Mekkába. Az épület délke­leti szögletében öt méter ma­gasságban a falba illesztett fe­kete meteorit kő a vallásos tisz­telet legelőkelőbb tárgya. A kő maga több darabból áll, ezeket egy ezüst szalag fogja össze. A Kábát nagy udvar veszi körül, amelyet magas oszlopsorok ha­tárolnak. A zarándoklat idején többféle szertartást végeznek, amelyek­hez a zarándokoknak sajátos szellemi és fizikai állapotba kell kerülniük. A férfiak hosszú fe­hér leplet viselnek, a nők tar­tózkodnak a színes ruházattól, tilos a fátyol is. Rituális mosa­kodás után következik a taváf, a Kába körüljárása. Ez a fekete kő megcsókolásával kezdődik, majd imádkozva hétszer meg kell kerülni a szentélyt, az első három alkalommal futva. Szi­gorú rend szerint több szent he­lyet is felkeresnek a Kába köze­lében, ahol imádkoznak, dicsőí­tik Allahot, állatáldozatot mu­tatnak be. Majd visszatérnek a Nagymecsethez, ekkor ismét a taváf következik. Az utolsó na­pon köveket kell dobni három meghatározott helyre. A zarándoklat a muszlimok egységét és egyenlőségét jelké­pezi. A távolabbi országokból azonban igen költséges az út. A szegények egész életükön át gyűjtenek arra, hogy egyszer el­juthassanak a szent városba, Mekkába. Azt viszont, aki a za­rándoklatból hazatér, otthon nagy ünnepléssel fogadják, köz- tiszteletnek örvend és jogosulttá válik a haddzsi cím viselésére. Évente 1,5-2 millió hívő éli át Mekkában az Istenhez való kö­zelkerülést. Hitük erősödik, büszkén hirdetik: Allah örökké­való. Bánfalvi Magda Külföld

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents