Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-28 / 172. szám (174. szám)

1993. június 28., hétfő uj Dunántúli napló 11 A privatizáció nem gyógyszer A győri sportcsarnokban autódiagnosztikai és garázsipari szakkiállítást rendeztek június 24-27. között. Ötven kiállító mutatta be termékét. Képünkön: könnyen emelkedik a ma­gasba a Rába kamion. A bárhol telepíthető autóemelő percek alatt hozzáférhetővé teszi a gépjárműóriás legnehezebben hoz­záférhető pontjait is. Kétszáz méter hosszan, 10 méter mélységben Közműfejlesztés árok nélkül Új útikönyvek A Medicina Könyvkiadó Rt. Panoráma útikönyv sorozatá­nak két új darabja - Németor­szágot és Itáliát bemutató kö­tete - jelent meg. A 7-7 ezer példányban napvilágot látott könyvek legfőbb erénye, hogy gyakorlatiasabbak lettek a so­rozat eddigi köteteinél. A Németország című kötet - amely Szentirmai József mun­kája - az első magyar nyelvű nagy útikönyv a két állam egyesítése óta. A kiadvány különböző kör­utazások formájában mutatja be Németországot, és felso­rolja a legszebb séta- és turis- tautakat is. A könyvben megta­lálhatóak a közlekedésre, a biz­tosításra és a szálláskeresésre vonatkozó adatok. Itáliát - az azóta elhunyt - Wellner István írta. A kötet ki­választott nagyvárosokon és az oda vezető utakon keresztül mutatja be az országot. A prak­tikus városnézési tanácsok mellett sok művészettörténeti és történeti adat, valamint hasznos információ szerepel a könyvben. Mindkét kötetet színes képek teszik gazda­gabbá. A kiadó várhatóan jövőre az Egyesült Államokat, Spanyol- országot és Franciaországot bemutató könyveket jelentet meg. (MTI) Postarablásra specializálódtak Látványos rendőri akció volt Győr sétálóutcájában néhány nappal ezelőtt. Ä sóbálvánnyá vált békés járókelők között tal­pig felfegyverzett nyomozók 51 másodperc alatt fogták el a 29 éves Gajdos Zoránt és a 35 éves Radic Domincot, akiket az In­terpol körözött. A szokatlan rendőri fellépés magyarázata: az ORFK szerve­zett bűnözés elleni szolgálat be­vetési osztályának munkatársai arra számítottak, hogy a fegyve­res postarablásokra specializá­lódott, svájci, illetve jugoszláv útlevéllel rendelkező bűnözők védekezésül fegyvert használ­nak. Erre azonban nem került sor, fegyvereiket ugyanis otthon hagyták. Tonhauser László rendőr ez­redes munkatársai néhány órá­val később Budapesten a Hotel Dunapart teraszán elfogták a banda vezért, a 41 éves svájci ál­lampolgárságú Lutz Friedrichet. A bűnbanda legnagyobb zsák­mánya 1,1 millió svájci frank volt, amit ez év márciusában a zürichi Glattbrugg bankból ra­boltak el a fegyverekkel sakk­ban tartott banki alkalmazottak szeme láttára. A társaság tagjai a különböző bűncselekményekből szerzett pénzből Magyarországon kft.-t alapítottak és itt akartak letele­pedni. Nincs nagyon messze az alagút vége Magyarország és Szlovénia számára, jósolja a Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok bécsi intézete (WIIW) legfrissebb ta­nulmányában, 1 százalékban megjelölve a két ország idei évre várható bruttó nemzeti össztermék-, azaz GNP-vissza- esését. A volt tervgazdaságok közül egyedül Lengyelország­ban várható az idén gyarapodás, mégpedig két százalékos. Szlo­vákiában a visszaesés hat száza­lék körül lesz. Bulgáriában hét, Romániában nyolc százalékos hanyatlást jósol az intézet. Két­jegyű százalékos visszaesést várnak Horvátországban (mí­A hollandiai Kis- és Közép- vállalkozások Kutatóintézete felelős irányításával és a hol­land kormány pénzügyi támoga­tásával egy nemzetközi tanács­adó csoport elkészítette Zala megye vállalkozásfejlesztési, üzleti terveit. A 3 évre szóló terv a zalai gazdaság jelentős minőségi és szerkezet átalakítását, illetve új elemekkel való bővítését ala­pozza meg. Eszerint újra a hú­zóágazattá tehető a mezőgazda­ság, amennyiben a termelést a talaj- és klímaviszonyoknak megfelelően, gazdaságos mére­tekben, a helyi feldolgozóipari háttérrel integrálva fejlesztik. Ehhez biztosítani kell a szövet­kezetek, kisvállalkozások erősí­tésének pénzügyi feltételeit és meg kell védeni a piacokat a szubvencionált EK-áruktól, fő­leg tejtermékekből. A gyártó­nusz 10 százalék) és a FÁK-ban (összességében 14 százalék, ebből Oroszországban 15, Uk­rajnában 12). Szerbia-Monte- negróban ezzel szemben húsz százalékkal fog csökkenni a bruttó nemzeti össztermék. 1994-től már fellendülést jó­sol a WIIW Magyarországon (1 százalék), Csehországban, Szlovéniában (2-2 százalék) és Lengyelországban (3 százalék). A többi ország számára a jövő év is hanyatlást hoz, igaz, ki­sebb mértékűt. Az inflációs ráta 1993-ban mindenütt kétjegyű, eltérés csak fölfelé lesz: Romá­niában 210 százalék, a FÁk or­szágokban 1000-1200 százalék. Magyarország helyezése ezen a ágazatok közül a fafeldolgozás­ban - a bútor- és az építőipar­ban -, valamint az erdőgazdál­kodásban teremthetők új vonzó lehetőségek. Zala megye idegenforgalma egyik vezető gazdasági ággá fejleszthető. Ehhez a Balaton és a kiemelt gyógyfürdőhelyek minőségi fogadó készségét kell javítani, továbbá szükséges a fa­lusi és erdei turizmus övezetei­nek, új üdülő- és vadászati ven­déghelyeknek a kiépítése. A fel­lendülés egyik meghatározó té­nyezője sármelléki Balaton Re­pülőtér mielőbbi felújítása, va­lamint az infrastuktúra gyors kiépítése. Az ismert központi erőforrá­sok mellett az 1993-1997 kö­zötti időszakra 121,5 millió fo­rint Phare-mikrohitelt biztosíta­nak a megyei, illetve a helyi vál­lalkozásfejlesztési központok skálán a húsz százalékos jóslat­tal igen jó, egyedül Csehor­szágban számít az intézet ennél kisebb - 15 százalékos - drágu­lásra. Az intézet úgy véli, a privati­záció nem mindenható gyógy­szere a gazdaságok helyrehoza­talának, s ajánlatos lépésenként magánkézbe adni a vállalatokat. Addig az államnak vállalnia kell a tulajdonosi felelősséget és gondoskodni a nyugodt fejlő­désről. Aggodalomra ad okot a munkanélküliség növekedése - állapítja meg az intézet. Vissza­esés tapasztalható az árukivitel terén, amit a bécsi szakértők a strukturális hibákkal magyaráz­nak. számára. Az állami garancia- rendszerrel összhangban rövi­desen létrehozzák a Zalai Hitel- garancia Alapot, 20 millió fo­rint induló összeggel, a kisvál­lalkozók hitelfelvételét ösz­tönző, kedvezményes feltéte­lekkel. A nemzetközi tanácsadó cso­port dokumentuma alapján ez év végére el kell készíteni a megfelelő ágazati és területi bontású zalai részterveket. A végrehajtásukért felelős megyei vállalkozásfejlesztési irodának addigra létre kell hoznia a helyi fejlesztési központok hálózatát. Az első üzleti évben - október végétől - több mint 122 ezer ECU áll majd a hálózat rendel­kezésére, hogy a helyi szolgál­tatásoktól a technológiai isme­retterjesztésig, az idegenforga­lomtól a mezőgazdasági üzlet­ágig. (MTI). A közművek lefektetéséhez alkalmazható új árok nélküli fú­rási rendszert honosít meg Ma­gyarországon a Földtani Kutató és Fúró Kft. A technológiával 200 méter hosszúságban, akár 10 méter mélységben lehet víz­szintes furatot készíteni anélkül, hogy a földfelszín megbontá­sára lenne szükség. Ez mintegy tizedével csökkenti a kábelfek­tetés költségeit, a hagyományos technológiához képest. A cég sikeresen alkalmazza a magyar környezetvédelmi sza­A jelentős talajvízszint-csök- kenés miatt süllyed a Be­regi-síkság, s a földmozgás nagy károkat okoz az ottani építményekben. A mélyebbre húzódó talajvíz veszélybe so­dorta a térség ritka, jégkorszak végi fafajtáit, valamint védett lápjainak növény- és állatvilá­gát is. A beregi tájegység talajvíz- szint-csökkenését az utóbbi egy badalommal kiegészített im­porttechnológiát. Az elmúlt hé­ten fejezték be azt a referencia munkát, amelynek során Szol­noknál, a Tisza alatt, két nap alatt 200 méter hosszúságú csö­vet helyeztek. A védőcső Szol­nok és Debrecen telefonvezeté­kének Tisza keresztezését ol­dotta meg anélkül, hogy meg­bontották volna a folyó medrét, illetve partját. A Földtani Kutató és Fúró Kft. már felkészült a Duna med­rének átfúrására is. (MTI) évtized csapadékhiányos időjá­rása okozza. A térséget átszelő folyó, a Tisza vízszintje is évek óta igen alacsony, s emiatt el­szívja a talaj vízkészletét. A csökkenő talajvízszint követ­keztében süllyedő síkságon épí­tett lakóházak és más létesít­mények repedeznek, nem egy közülük életveszélyessé válik. Az árvízvédelmi töltések szin­tén megrepedeznek, gondot okozva a szakembereknek. A szarvasi Öntözési Kutató Intézet adatai szerint az Alföldön már évek óta 300-350 mm csapa­dék hullik évente, ami alig fele a sokéves átlagnak. A sorozatos aszály meglátszik a folyók víz­készletén is, a valamikor félelmetes árvizeket okozó Zagyva most szelíd csermelyként csörgedez. A holland kormány pénzügyi támogatásával Átalakul Zala megye gazdasága Veszélyben a Beregi-síkság Repedeznek a házak és a töltések Három intercity villamos motorvonat Várhatóan december elejére elkészül annak a három Inter­city motorvonatnak a prototí­pusa, amelynek szállításáról a MÁV tavaly augusztusban álla­podott meg a Ganz-Hunslet Rt-vel. Az egyenként 600 millió forintos, korszerű, légkondicio­nált, energiatakarékos motor­vonatok üzembe állításával 10 év után először kezdődött jelen­tős fejlesztés a vasútnál - mondta el Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója. A vonatok szállítója a Ganz- Hunslet Rt. a villamos hajtás­rendszert, ami az egész beruhá­zás 48 százalékát teszi ki a svéd-svájci központú ABB és a Ganz Ansaldo által alkotott konzorcium szállítja majd, ami­ből 12 százalékos a Ganz An- saldo részesedése. A beruházás 52 százalékát kitevő járműgyár­tásból a magyar beszállítók 75-80 százalékban részesednek. A sorozatgyártás megindulása után a magyar részvétel aránya tovább növekedhet. A három motorvonatot a jövő év első hónapjaiban a Buda- pest-Miskolc, Budapest-Deb- recen és Budapest-Szeged vas­útvonalakon üzemeltetik majd. Az 1996-os Világkiállításra a társaság már 15 vonategységet szeretne működtetni, az ezred­fordulóig pedig az Intercity sze­relvények száma, a MÁV szán­dékai szerint 40 körül lesz. A vasúti fejlesztések egy ré­szére a MÁV egymilliárd forin­tos hitelt igényelt az európai vasutak pénzintézetétől, az EUROFIMA-tól, és reményeik szerint a banktól - állami ga­ranciavállalás mellett - további pénzösszeghez juthatnak. Kitől örökölte tehetségét Erkel Ferenc?- Megjött a meastro! - ko­pogtatott be 1884-ben, az Ope­raház ünnepélyes megnyitása­kor az öltözőkbe a zenekari szolga. - Melyik maestro? - kérdeztek vissza a zenészek. - Hát az Erkel maestro! - méltat­lankodott a derék öreg. - me­lyik Erkel maestro? - érdek­lődtek tovább a muzsikusok. - Az öreg. A fiatalabb, Sándor már itt van régen. - hangzott a most már teljesen egyértelmű válasz. Valóban az Ybl Miklós ter­vezte szépséges palota ünnepi hangversenyén előbb Erkel Ferenc, majd Sándor nevű fia vezényelt. De végül is Gyula, vagy László, netán Elek is ke­zébe vehette volna a karmeteri pálcát. A magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz hal­hatatlan zeneszerzője 100 esz­tendővel ezelőtt, 1893. június 15-én hunyt el. A centenárium kínálja az alkalmat, hogy be­mutassuk Erkelék családfáját, úgy ahogyan dr. Czeizel Endre elkészítette. Az ismert genetikus az örök­lődés tanának megteremtőjé­től, Francis Galtontól kapott kedvet, hogy megvizsgálja: öröklődik-e a tehetség, vagy külső hatásra fejlődnek-e ki a különleges képességek. A nagy zenész famíliákban - például a Bachok-között - 64 „számottevő” zenészt talált az orvos-genetikus. Erkel családja nem volt olyan népes, mint a német ze­neszerzőé, viszont legalább annyi generáción keresztül ki­mutatható a muzsika iránti ér­deklődés. Németh Amadé zene- történésztől tudjuk, hogy az Erkelek múltjával kapcsolatos íratok egy része megsemmi­sült, így csak közvetve, hírla­pokból, levelekből, személyes visszaemlékezésekből sikerült összeállítani a nevezetes di­nasztia történetét. Annyi bizonyos, hogy a dédapa, Erkel Vilmos, a pozso­nyi Notre Dame zárda zene­mestere volt. Fia, József, a mu­zsikus pályát választotta, sőt az ő első szülött gyermeke is, akit ugyancsak József névre keresz­teltek. Erkel József tanító-ze­nész és Ruttkay Klára második gyermeke Ferenc, valamint a negyediknek született József (nagyapja emlékére kapta a nevét) választotta a muzsikus pályát, de Terézia lányuk is ki­váló zenész hírében állott. Erkel Ferenc - talán termé­szetes - remek zongoristaként ismert Ádler Adélt, Ádler György karnagy leányát vette feleségül. Házasságukból ti­zenegy gyermek született, ^ fiúk közül négy követte édes­apja példáját. A legtehetsége­sebbnek Gyulát és Eleket tartot­ták. Eleket apja halála előtt né­hány nappal érte agyvérzés, s ezt el akarták titkolni az akkor már nagyon beteg Erkel elől, de az a művészek kifinomult megérzésével mondogatta: - Érzem, hogy megint eggyel kevesebben vagyunk. A zene iránti tehetség, ér­deklődés még több generáción keresztül folytatódott a család­ban. Gyula két gyermeke - va­lójában Erkel Ferenc unokái - lett zenész, és egy muzsikával foglalkozó dédunokáról, Erkel Sári zenepedagógusról tudunk biztosat. Vélhetően többen vannak, akik szintén a nagy zeneszerző leszármazottjának tartják magukat, de róluk nincs elegendő megbízható adatunk. sz. m. i í 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents