Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-28 / 172. szám (174. szám)
8 uj Dunámon napló 1993. június 28., hétfő A nyugdíjak reálértéke idén is tovább csökken Hol lehet megfogni a kiadásokat? 2,8 millió állampolgárról van szó Csak a szőlőnek kedvez a meleg idő Általános a csapadékhiány a földeken, s a tartós aszály miatt megkezdődött az alsóbb talajrétegek kiszáradása is. A szárazságot mára valamennyi növény megsínylette. Az őszi kalászos gabonák virágzása a szokásosnál korábban kezdődött el, az úgynevezett sarjkalász hiánya miatt korai aratásra, ugyanakkor gyenge terméseredmé- 1 nyekre van kilátás. A szárazság miatt hányo- san kelt ki a cukorrépa, az újravetések pedig általában nem sikerültek. A vetésterületük az előirányzott 113 ezer hektárnál 20-30 százalékkal kevesebb lesz. A szárazságot jobban tűrő napraforgó növekedése is lelassult. A szabadföldi zöldségeket is megviselte a csapadékhiány. A termelők a magas költségek miatt csak részben használják ki az öntözési lehetőségeket. A szántóföldi zöldség vetésterülete a tavalyihoz képest Bács-Kiskun megyében és Somogybán növekedett, másutt - mig például Békésben és Hajdu-Biharban - csökkent. Országosan eltérő képet mutat a várható gyümölcs- termés. Bács-Kiskunban az őszibarack kivételével jó termésre számítanak minden gyümölcsfajtából. Győr-Sopron-Mosonban viszont a fagykár miatt kajsziból, őszibarackból és dióból teljes terméskieséssel kell számolni, cseresznyéből és meggyből is csak féltermés ígérkezik. Pest megyében szilvából jó, almából és meggyből közepes, cseresznyéből átlag alatti termés várható. A sza- bolcs-szatmár-beregi almaültetvényeken - ha az aszályos időjárás tovább tart - erős terméskiesés lesz. Zalában körtéből jó, almából az átlagosnál alacsonyabb, de a tavalyinál jobb termés ígérkezik. Az elmúlt idő napfényes, meleg időjárása kedvezett a szőlőnek, fejlődése jó. A nyugdíjasok életkörülményeit illetően nem egy esetben a tényleges helyzetet eltúlzó megnyilatkozások látnak napvilágot. Ezek közé tartozik az a többször is fölemlegetett állítás, hogy Magyarországon soha olyan mértékben nem emeltek nyugdíjat, mint az elmúlt két esztendőben. Ez, így igaz! Amennyiben azonban ezen tőmondatot bővített mondattá akarjuk alakítani, kiegészítésül meg kell jegyeznünk, hogy a fogyasztói árszint sem emelkedett olyan mértékben mint az elmúlt két esztendőben. Ugyanis amíg 1990-hez viszonyítottan 1992-re a nyugdíjak 137,9 százalékra - azaz havi átlagértékükben 6683 forintról 9216 forintra - emelkedtek, addig az infláció mértéke a szóban forgó bázishoz viszonyítva 166,1 százalék. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálértéke az elmúlt két évben mérséklődött. Sőt a 14 százalékos folyó évi nyugdíjemelés és a prognosztizált 20-22 százalékos fogyasztói árszintnövekedés mellett - az elmúlt évhez hasonlóan - az idén is tovább fog csökkenni. Három forrás Ebben nem kis szerepet játszik az, hogy a gazdálkodó szervezetek járadék be nem fizetése miatt a társadalombiztosítással szembeni tartozások állománya mintegy 100 milliárd forint. A csökkenő foglalkoztatottság és a növekvő munkanélküliség miatt a járulékbevételek relatív csökkenésével, s ennek megfelelően a hiány növekedésével kell számolni. Mint ismeretes a TB bevételei három forrásból: a munkáltatók társadalombiztosítási, illetve a munkavállalók nyugdíjjárulékának befizetéséből, valamint állami hozzájárulásból származnak. Érdemes megjegyezni, hogy számos országban az állami hozzájárulás mértéke jelentős. így a német nyugdíj- rendszerben a kormány a nyugdíjalap költségvetésének mintegy 15 százalékát fedezi. Ugyanez Svédországban körülbelül ugyanennyi, Finnországban 20 százalék. Hollandiában a nyugdíjkasszák deficitjét a kormány fedezi. Közismert, hogy a számvitel, a könyvelés, a bevételek és kiadások csoportosítása, a keretek „rubrikázása” - ahogyan mondani szokás - még annál is többre képes, ezért vizsgáljuk meg, hogy a nyugdíjbiztosítási alap hiánya mennyire reális. Tényleges vagy „álhiány”? A tényleges és szorosan vett nyugellátások előirányzott kiadásai - mint a korhatár fölötti saját jogú nyugdíjak, özvegyi, szülői nyugdíjak, árvaellátások, egyéb nyugdíjasok - 1993-ban elérik a 298,7 milliárd forintot, az 1992. évi 253,3 milliárddal szemben. A bevételek és kiadások , összevetéséből kitűnik, hogy 1992-ben a nyugdíjbiztosítási alap megtakarítása a nyugellátásoknál 11,2 milliárd volt, 1993-ban pedig várhatóan csak 1,8 milliárd forint lesz. Jelenleg azonban a nyugdíjbiztosítási alap kiadásai között az átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások - mint a mezőgazdasági járulék, gyermekgondozási díj (GYÉD), gyermekgondozási segély (GYES), cukorbetegek támogatása, stb. - 44,4 milliárd forintnyi kiadásaiból 23,7 milliárd forint, valamint az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1993 évi 13,1 milliárd működési költségeiből 6,5 milliárd forint is szerepel. A fentiek következtében tehát, a hivatalos álláspont szerint a nyugdíjalap „hiánya” 1992-ben 14,7 milliárd, 1993-ban pedig előirány- zottan 23,4 milliárd Ft. Akár a nyugdíjbiztosítási, akár az egészségügyi alapok „hiányát” megszüntetni, illetve mérsékelni a járulékbefizetések növelésével komoly gazdasági károsodás nélkül nem lehetséges. A járulékbefizetés jelenlegi szintje a munkaadóknál (44 százalék) olyan komoly jövedelemelvonást jelent, amely a fejlesztés, a beruházás forráslehetőségeit csökkenti és ennek következtében a hatékony termelésnövekedést akadályozza. Azáltal, hogy a gazdálkodó szervezetek a szóban forgó költségeiket az árban érvényesíteni igyekeznek, ennek inflatorikus tendenciája nem elhanyagolható. A nyugdíjak reálértékének további csökkenése megakadályozásához szükséges források, állami garanciaként a költségvetésből - egyes kiadások kurtítás sával, mindennemű trauma nélkül - biztosíthatók. Ehhez még a nyugdíjemelést ellenző ifjú liberálisok és kevésbé ifjú honatyák - másod- és harmadállás nélkül is - az átlagnyugdíjak tízszeres nagyságát meghaladó keresetét, jövedelmét sem szükséges csökkenteni és világjáró utazásai lehetőségeit sem kell feltétlenül szűkíteni. Bár egy ilyen - „együtt sír és nevet” jellegű - átmeneti időtartamra vonatkozó önkorlátozó kezdeményezés többre lenne értékelhető mint egy „grandseigneur’M magatartás. A nemzeti közmegegyezést szolgáló gesztusként lenne minősíthető. Mivel az ilyen jellegű forrásbiztosítás inkább az álomvilág kategóriájába tartozik: megvizsgálandó a reális lehetőség. A fentiek alapján a költségvetési kiadások kurtitási lehetőségeinek vizsgálata során; nem érdektelen az egyes „költséghelyek” 1993 évi juttatását elemezni. így például a TB Főigazgatóságának működési költségvetési összege, 4,37 milliárd forinttal - 49,7 százalékkal - nő. Ezen belül - csupán az alapelőirányzat - bérkiadása 630 millió forintról - 27,4 százalékkal - emelkedik. Az Országgyűlés Képviselői Testületének béralapját 222,4 millió forinttal - 62,2 százalékkal - emelték meg. Ezen testület dologi kiadásainak a növekedése 146,5 millió forint, vagyis 54,6 százalékos. Nem tekinthető teljesen jelentéktelennek a bíróságoknak biztosított - nettó - 1,77 milliárd forint - 36,7 százalékos - többletköltségvetési juttatás. „Elismerésre” méltó ezen belül a 888,5 millió forint - 30,3 százalékos - béralaptöbblet folyósítása. E nemes sorrendiségben nem szorul utolsó helyre a Magyar Rádió és a Televízió költségvetési juttatásának növelése. A Rádió esetében a 151,2 millió forint béralapnövelés 20,1 százalékos emelést, a Televíziónál a 329,5 millió forint béralapemelés 22,3 százalékos emelést jelent. (Nota bene: az itteni átlagbérek eddig sem „túlzottan leszakadva” kullogtak a többi szellemi dolgozók átlagbérének sora végén.) Talán már a lerágott csont kategóriájába tartozik az a lehetőség, amelynek révén a mintegy 40 ezer darab engedély nélkül - 40-50 százalékos nyerési valószínűségre beállítottan - működő játékautomata állami monopóliumban történő üzemeltetésével évi mintegy 80-100 milliárd forint költségvetési többletbevétel biztosítható. Nem szólva a pártok sokoldalú - milliárdos nagyságrendű - támogatásának mérséklési lehetőségeiről. Szűcs néni esete A fenti „anomáliákat” tovább lehetne sorolni, de így is megállapítható, hogy - ésszerű takarékosság mellett - a társadalombiztosítási alap jelentős növelésére, a szociális háló erősítésére, kiterjesztésére van lehetőség. Ehhez azonban a pénzügyekhez szavazatukat adó honatyáknak nem ártana felidézni a rákospalotai Szűcs néninek - a hajnalig tartó kártyacsatából hazatérő - fiához adresszált intését: „Inged, gatyád nincs, mégis két kézzel szórod a pénzt, Te kávéházi betyár!” 30 000 körözött gépkocsi adatai egyetlen lemezen Boross Péter belügyminiszter a Kriminálexpo 93 kiállítói szerint a napokban Szolnokra készül. Ezen a kiállításon mutatták be a múlt héten azt a mozgó helyszínelő laboratóriumot, melynek a miniszter „utána megy”. Ez volt az idei kiállítás egyik különlegessége: úttörők lettek a vidéki rendőrök. A BNV területén június 9-12 között tartott rendezvény idei gazdája az Ügyészek Országos Egyesülete volt. Miközben a csarnokban a biztonsági technikát mutatták be, az előadótermekben magyar és külföldi előadókkal nemzetközi szimpózium folyt, amelyen a bűnmegelőzés, a bűnüldözés, a büntetőeljárás, a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem jogi kérdéseit tárgyalták hivatott magyar előadók, köztük a belügyminiszter, a legfőbb ügyész és az országos rendőrkapitány is. Neves német, osztrák, holland, japán, amerikai professzorok, szakemberek is tartottak előadásokat. Egyebek között riasztókról, lopásgátlókról, vagyon- és objektumvédelmi eszközökről, a rendőrség gyorsabb reagálásához szükséges felszerelésekről és kommunikációs rendszerekről és a nyomozást gyorsító anyag és nyomvizsgáló berendezésekről beBevetési központok Három-négy percen belül helyszínen a járőrkocsi székek. Es nemcsak a külföldiek ismertették újdonságaikat: a bűnügyi nyilvántartások kezelésére alkalmas hazai számító- gépes programokat például a külföldi résztvevők is színvonalasnak találtak. A Kriminálexpo egyedülálló rendezvény egész Európában. Sikere alapján megfontolandónak mondják, nem lenne célszerű-e az évenként megrendezendő kiállítás mellett nemzetközi kriminalisztikai szimpóziumot is megtartani. A kiállítási csarnokban a vidék intenzív részvétele keltett feltűnést. Jász-Nagykun-Szol- nok megye önálló pavilonnal jelent meg. A kiállított eszközök működő berendezések voltak. Régi igazság, hogy a helyszín beszél, csak tudni kell megszólaltatni. Nos, erre már sok rendőr képes az országban, csak az nem mindegy, hogy amit a helyszín mond, az milyen gyorsan jut a rendőrség különböző adatbankjaiba, ott milyen gyorsan dolgozzák fel, s a szükséges információ, amelynek alapján a helyszínen dolgozó nyomozó dönteni tud, milyen gyorsan jut vissza. E folyamatban vállalt úttörő szerepet a megye: súlyos bűncselekmények helyszínére egy mozgó laboratóriumot, az adatbankokkal rádiós kapcsolatban lépni tudó kommunikációs központot alakítottak ki. Amiben pedig nincs párjuk a világon: a KFKI egy kutatócsoportjával együtt megyei daktiloszkópiai nyilvántartást hoztak létre, tenyérlenyomatokkal egészítve ki azt. Komplex számítógépes azonosítási rendszerüket már alkalmazzák is. (A helyszínek egy- harmadán a technikusok te- nyémyomot is találnak). Szakemberek szerint különösen fontos, hogy nemcsak az azonosítás lehet gyors, hanem a negatív válasz is: más megoldásoknál sok időt raból el, míg kimondhatták: a talált ujjnyom a nyilvántartásban nem szerepel. (A kiállítók mondták, hogy a belügyminiszter megígérte: Szolnokon is megkeresi őket.) A Pest megyei rendőr-főkapitányság bátran vállalta a kockázatot, hogy kipróbál gy másik újdonságot. A körözött gépkocsik felkutatására jól beválnának a hordozható kis számítógépek, a táskaírógépnél kisebb úgynevezett lap-top-ok. Ezek egyetlen lemezén elfér valamennyi (mintegy 30 ezer) körözött gépkocsi minden adata. A lemezeket naponta frissítik. Egy ilyen ára 150 ezer forint, de a rendőröknek millitary-kivitelű kellene, ami már félmillió forint. Erre nincs pénz. Olcsóbb viszont, alig 100 ezer Ft a PSION kézi számítógépe, amelyben nincs mozgó alkatrész, akár 1 méter magasságból is betonpadlóra eshet, s a lopott gépkocsik mellett egy kis lapocskán még a körözött személy adatait is nyilvántartja, sőt mindkét kategóriában a kezelő is beviheti a legfrissebb adatokat. A Pest megyei rendőrök pár hete 60 kézi számítógépet vettek, s eddig 100 lopott gépkocsit találtak meg. Milyen központi fejlesztést valósítanak meg vidéken? Azt a bevetési központot, amely a rendőrség gyorsabb reagálását segíti elő, már szerelik a III. kerületben. A fővárosban és Pest Kriminálexpo ’93 - Kommunikáció a biztonságos világért címmel konferenciát és szakkiállítást tartottak Budapesten, a kőbányai vásárvárosban. Képünkön: a rendőrség pavilonja a kiállításon. megyében 1995-ig helyezik üzembe. Ezt követően Győr, Pécs, Székesfehérvár, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen és Szeged városa kap ilyet. Ide futnak be a lakosság bejelentései, a gépkocsizó és a gyalogos járőr jelzései, s innen küldik ki intézkedésre a legközelebb lévő járőrt, szükség esetén más erőket is. Térképen láthatók az esemény közelben lévő rendőri erők. így válik lehetővé, hogy a járőrkocsi akár 3-4 percen belül a kívánt helyszínen legyen. A bevetési központ állandó összeköttetésben van a tűzoltósággal és a mentőkkel, a gépjárművek, a körözött személyek, a fegyverek és az ujjnyomatok adatbankjaival. A bemutatott sokszáz berendezés, az elhangzott több tucat előadás érzékeltette a hazai problémákat, bemutatta a biztonság technikai lehetőségeit, jogi korlátáit. Szakembereink dolga, hogy a technikailag lehetségest a pénzügyi valósággal egyeztessék. Németh Gyula t
