Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-25 / 169. szám (171. szám)
1993. június 25., péntek üj Dunántúli napló 11 Vezet a VW és a Mercedes Trabantot nem csempésznek A határállomásokon jelenleg országosan hat-nyolc eltulajdonított gépkocsit, mikrobuszt vonnak ki hetente a forgalomból. A túlnyomórészt Nyu- gat-Európából lopott járműveket rendszerint Csehországon, Szlovákián keresztül hozzák át. Szállításukra leggyakrabban cseh, szlovák, bolgár munka- nélküliek, jugoszláv vendég- munkások, ukrán, arab, török „turisták” vállalkoznak - ötszáz, ezer márkáért. Röszkénél a minap egy pazar kinézetű BMW ajtaján levő kisebb horpadások és a csomagtartó záija körüli apró karcolások szúrtak szemet az útlevélkezelőknek. Kiderült, hogy az autót feltörték, ellopták és a cseh pilóta hamis forgalmi engedéllyel akarta kivinni az egyébként német eredetű járművet. Nem sokkal később szintén ezen az átkelőn ért véget a kalandos utazása a Rotterdamból lopott és Belgiumon, Francia- és Olaszország érintésével Szlovénián keresztül áthozott Volkswagen mikrobusz- nak is. A lefoglalt mikrobusz után hamarosan hasonló módon akartak átcsempészni még kettőt. A röszkein kívül a tompái határátkelő is közkedvelt belépő helye az autócsempészeknek. Ezen a két átkelőn csípték el a határőrök által lefoglalt autók felét. Tompán az ellenőrzéskor semmi gyanús nem látszott se kívül, se belül azon a metálkék turbódiesel Mercedesen, amelynek még a forgalmi engedélye is valósnak látszott. Csak a tüzetesebb vizsgálat derítette ki, hogy az okmányt vegyianyaggal tisztára mosták az ismételt kitöltés előtt. Záhonynál szintén elég sok lopott kocsival próbálkoznak. Ma már 100 millió forint a becsült összértéke az ott lefoglalt járműveknek. Előfordult, hogy néhány nap leforgása alatt egy Ford Escort, egy Volkswagen Passat, valamint három BMW fejezte be itt a lopást követő utazását. Együttes értékük a tíz millió forintot is meghaladja. A határőrök szerint a „legkapósabb” márka a Volkswagen, a Mercedes, majd az Audi, a BMW és a Ford következik a lopott autók sorában. Az Eurostar kísérleti vonat, amely elsőként haladt át a La Manche alatti alagúton Franciaország és Nagy-Britannia között június 20-án reggel. Az út most két órát tartott Calais-től Folkes- tone-ig. Később, amikor az alagút teljesen elkészül, 30 perces lesz. Az űj program, a Mikrosoft At Works készen áll Búcsú a papírtól Windows programmal működik az Új DN fotórendszere ✓ A Tenger Árnyéka Itt a lopakodó hajó! Bill Gates - ki volna, ki e nevet nem ismeri? Nos, Magyar- országon azért akad ilyen .De az is biztos, hogy a sok tízezer hazai komputertulajdonos jórésze hallott már róla: a világ legnagyobb szoftvercégét Microsoftnak, annak alapító tulajdonosát pedig Bili Gates-nek hívják. Nos, a szoftverkirály új vállalkozásra készül. Miután jószerével forradalmasította a nyomdaipart, az újságkészítést, a mérnöki munkát, az ügyvitelt és az adattárolást, mostanság munkatársainak és kutatómérnökeinek százával együtt azon töri a fejét, hogyan lehet teljesen vagy majdnem teljesen kiiktatni a papírt az irodákból, s ezzel megteremteni a jövő század irodáját. Eközben, mint a Time magazin legfrissebb számában olvastuk, Gates saját íróasztalán jókora papírhalmok tornyosulnak levelekből, újságkivágásokból és okmányokból. Gates nem azt mondja, hogy teljesen kiűzi életünkből a papírt. Csupán arra hivatkozik, hogy meg kell akadályozni a papírhegyek hízását és azt, hogy folytatódjék az iratok vándorlása egyik kézből a másikba. És ehhez egy új csodaprogramot ajánl, mely egy rendszerbe foglalja a komputert, a telefont, a másológépet, a faxot és a nyomtatót, amelyek között a papír helyett elektronikus jelek cirkulálnak. A vállalkozás jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy noha a papír száműzésére eddig nem történt ilyen ambiciózus kísérlet, a Xerox már a hatvanas években megpróbálkozott az irodák teljes automatizálásával. Hálózatba szerelte a villanyírógépet, a telefont és a saját másológépeit. Nem jött össze, talán mert a rendszer túl komplikált volt. A Wang Laboratories nevű cég kifejezetten a jövő irodájának megalkotására jött létre, hatalmas pénzeket invesztált abba, hogy megszabadítsa az irodákat a papírtól és vesztett: tavaly csődbe ment. Ugyanez történt az IBM iroda-automatizálási részlegével még 1984-ben, amikor már 2 milliárdot veszített ezen az üzleten. És most a Microsoft próbálkozik. A program a Microsoft sikeres és elterejedt Windows rendszerére épül, és lehetővé teszi például, hogy ha a főnök utasítást küld beosztottainak, az azonnal megjelenjen a munkatársak komputerének képernyőjén, tetszés szerinti példányban másolat készüljön róla a másológépen, s egy telefax automatikus közbeiktatásával ugyanaz a szöveg azonnal eljusson az iroda vidéki vagy külföldi ki- rendeltségeihez is. Minthogy azonban Gates és cége csak programok készítésével foglalkozik, a jövő század irodájának kialakításához más cégek közreműködésére is szükség van. Stratégiájának sikere azon mérhető, hogy a Hewlett Packard-tól a Minoltáig, a Ricoh-tól a Canon-ig, többtucat számítógépes és sokszorosító világcég egyezett bele programjainak alkalmazásába, amihez természetesen saját termékeiket is idomítaniuk kell. A korábbi kísérletek kudarca után Gates próbálkozása is kockázatosnak tekinthető, de a 37 esztendős ex-csodagyerek alkalmasnak látszik a feladat megoldására. Személy szerint 7 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, míg birodalmának évi jövedelme eléri a 8 milliárdot. MS-DOS néven ismert programjait e pillanatban világszerte 60 millió személyi számítógépben alkalmazzák, a Windows programot „csak” 25 millión. Az új program, a Microsoft At Works, készen van, minden attól függ, mikor kerülnek piacra az alkalmazásához szükséges irodagépek. Az iparág szakértői szerint ezek elterjedése még másfél-két évbe kerül. Bill Gates tudja, hogy ismét nagy kockázatot vállal, mert programjának alkalmazása gyakorlatilag az irodák teljes uj- rafelszerelését feltételezi. Azt is tudja, hogy ambiciózus próbálkozása egybeesik az „információs szupersztráda” létrejöttével, vagyis az interaktív médiák megjelenésével. Ezek lényege az, hogy a felhasználó és a szolgáltató közvetlen kapcsolatot létesít egymással: a játékos megrendelheti az aznap használni kívánt videojátékot, komputeren vásárolhat, házhoz rendelheti a videót anélkül, hogy a videotékába menne. Ehhez persze új szoftverekre lesz szükség s Bill Gates új programja megfelelőnek látszik ahhoz, hogy beilleszkedjék az interaktív rendszerbe. A germán mondavilág egyik gyakori szereplője a Tarnkappe, a ködsüveg, az a csodasapka, amely viselőjét láthatatlanná te- s^i - ha a fejébenyomja, egyszeribe ködfelhő veszi körül. Ő mindent lát, de őt senki sem láthatja. Az amerikai hadiipar mérnökei néhány évvel ezelőtt, ilyen ködsüvegbe öltöztették a B-2 bombázót, amely a Lopakodó nevet kapta, mivel sajátos formája és anyaga révén el tudta kerülni az ellenséges radar-készülékek figyelmét és a hőérzékelővel ellátott rakéták sem észlelték jelenlétét. A Lopakodót „élesben” is kipróbálták az Öböl-háború idején. És most megszületett a Lopakodó, mint vizijármű! A Pentagontól a Tenger Árnyéka fantomnevet kapta ez az igencsak Szárnyain ötágú csillaggal, terepszínű kivitelben mutatkozott be a most zárult párizsi repülőszalonon a Mikoján orosz tervezőiroda új vadász-konstrukciója, a MiG 29M. A lassan immár tíz éve (1984) rendszerbe állított alaptípus harci kvalitásait két-háromszorosan felülmúló változat voltaképpen minden időben, minden napszakban alkalmazható könnyű, együléses többcélú szuperszonikus harci gép. Külsejében hasonlít elődeire, de valójában nemzetközileg igen versenyképes új minőségeket képvisel. A MiG 29M légi és földi célok leküzdésére egyaránt alkalmas. Fedélzeti rádiólokátora 100 kilométer távolságból felismeri és azonosítja a célt. furcsa megjelenésű hajó, amely leginkább egy tátottszájú bálna és egy katamarán keverékére hasonlít. A fantomhajó, amelyet szintén „ködsüveg” véd a radarokkal és rakétákkal szemben, csöppség a nagy hadihajókhoz viszonyítva: mindössze 53 méter hosszú, 23 méter széles. A súlya 560 tonna, a személyzete négy főből áll, s a gyorsasága sem szédítő, hisz óránként mindössze 13 csomó, vagyis 24 > kilométer. Ez természetesen még csak a kezdet, mert lesznek még sokkal nagyobb fantomhajók. S ha ez így megy tovább, lehet, hogy a jövőben láthatatlan repülőgépekben és láthatatlan hajókban ülő láthatatlan katonák néznek majd farkasszemet egymással. Fegyverzete az elképzelt feladatoktól függően alakítható. A félszámyak alatti fegyverfelfüggesztő pontokra nyolc „levegő-levegő” rakéta, négy „levegő-földfelszín” rakéta szerelhető, valamint 80,130 és 240 milliméteres nem irányított rakéták gazdag választéka. A gépre 30 mm űrméretű gépágyút szereltek, a MiG 29M ezen kívül 4,5 tonna összsúlyú légibombákat szállíthat. A MiG 29-es család új tagjának felszálló tömege 15.000 kilogramm, legnagyobb óránkénti sebessége 2600 kilométer, gyakorlati csúcsmagassága 18 kilométer, üzemanyag utántöltése nélkül megtehető legnagyobb repülési távolsága 3200 kilométer. , Ezt vegye: MiG 29M Harmincmillió nőt adtak el a hetvenes évek közepe óta Olcsó a szex A multimillió dolláros szexipar mára a világ egyetlen sarkát sem hagyta érintetlenül. A prostitúció hihetetlen mértékű fellendülését társadalmi-gazdasági tényezők is serkentik. A szovjet birodalom összeomlása, a társadalmi mobilitás növekedése, a bérek kényszerítő alacsony volta mind bátorítják a látszólag könnyű pénzszerzési módot. A történelem eddig gyakorlatilag elnéző volt a világ legősibb foglalkozásával szemben. Németországban és Hollandiában most is léteznek legális keretei a prostitúciónak. Am jóval több az illegális, emberi jogok ellen kiáltó, a lányok és fiatal nők elkeseredett anyagi helyzetét kihasználó nőkereskedelem. „Az óriási szexiparnak megvannak a maga sajátosságai” - nyilatkozta a Time magazinnak Wassyla Tamzali, az UNESCO női egyenjogúság kérdésével foglalkozó főosztályának igazgatója. „Kegyetlen verseny folyik ... a határok ki- szélesítéséért, a lehető legújabb élmények biztosításáért. Tizennégy éves lányokat eladni ma szinte mindennapos.” A Berlin-Prága közti E-55-ös főút szombatonként a világ leghosszabb bordélyává változik. Az út mentén több száz cseh, román, magyar, bolgár és német nő árulja magát. Potom 30 dollárért tizenöt éves lányok is bérelhetők egy-egy alkalomra. Rendőrségi jelentések szerint a mintegy kétszázezer német prostituált negyede a korábbi kommunista blokk lányai-asz- szonyai közül kerül ki. Á három évvel ezelőtti I %-hoz képest Brüsszel peep-showjainak felében ma kelet-európaiak a főszereplők ... A Dubai repülőtérre hetente érkeznek orosz nők csoportjai, akik vízumidejüket aktívan „ledolgozva”, két hét elteltével, színes tévékkel felpakolva térnek haza ... „Brüsszel egyik szórakozóhelyén „élő szex” címszóval magyar pár vonaglik előre felvett magnó-nyögésekre, míg a város másik felén egy fiatal cseh lány sztriptíztánca szórakoztatja a vendégeke ...” - írja helyszíni beszámolójában a Times. A korábbi keleti blokk gazdasági összeomlásának szinte egyenes következménye a nők áldozattá válása. Csak Oroszországban a nők 75 %-a vált munkanélkülivé, s sokan az alapszükségletek kielégítésére sem elegendő, nevetséges bérért kényszerülnek dolgozni. A huszonnégy éves ukrajnai Valenka- a háború borzalmai ellenére - az észak-szerbiai Kac községben kínál 62 dollárért pásztorórát. Otthon képtelen volt eltartani kislányát, így kényszerűségből feleségül ment egy szerb kerítőhöz. „Sok ukrajnai nő örülne egy ilyen lehetőségnek”- mondta. , Egy dokumentumfilmben, melyet a közelmúltban a belga televízióban mutattak be, egy Tibor nevű magyar kerítő-lány- kereskedő így vallott módszeréről: „Romániába mentem, mert úgy hallottam, sok lány el akar jönni onnan. Olyan lányt választottam, akiről tudtam, hogy az égvilágon senki nem fogja keresni, ha eltűnik. Lányokat, akik nem jöttek ki jól szüleikkel, vagy akik egyedül éltek. Mikor eladtam őket, senki nem kérdezte hová lettek.” Ám nem csak a korábbi keleti blokkból kerülnek ki a prostitúcióra épülő lánykereskedelem sokszor mit sem sejtő áldozata. Januárban 7 évre ítélték azt a barcelonai rendőrfelügyelőt, aki guatemalai nőket kényszerített prostitúcióra. Egy másik esetben 400 dominikai nőt hamis papírokkal, tisztességes állást kínálva Európa különböző pontjaira szállítottak. Kegyetlen testi fenyítésekkel, áramütésekkel és borotvapengékkel kényszerítették prostitúcióba a tiltakozó nőket. „Azt hittem, pin- cémőként fogok dolgozni... - meséli egy Görögországba szállított lány. - Azt mondták, ha nem vagyok hajlandó dolgozni, egy fillér nélkül visszaküldenek. Megvertek, cigarettával megégettek. Szűz voltam. Öt napon át csak sírtam, még enni sem adtak. Végül 25 dollárért vesztettem el becsületem és a szüzességem.” A délkelet-ázsiai nőszervezetek 1991-es konferenciájának megállapításai szerint a 70-es évek közepe óta mintegy 30 millió nőt adtak el világszerte. A prostitúció jelentős szerepet tölt be az AIDS terjedésében is. A berlini utcanők panaszkodnak lengyel „társaikra”, akik otthoni rendes munkájukat elveszítve néhány hónapos gyors pénzszerzés reményében, az AIDS-ről szinte tudomást sem véve, jól nevelt katolikusok módján zavarba jönnek az „óvszer” szótól. A Fekete-tenger környékén ugrásszerűen megnövekedett a gonorrheás és szi- filiszes fertőzések száma a térség férfiai számára oly egzotikus szőke, kék szemű Natasák ezreinek szolgáltatásai nyomán. Amszterdam utcanőinek fele HIV-vírussal fertőzött... A világ közvéleménye tudomásig veszi ezt a problémát. A múlt héten Bécsben megrendezett Emberi Jogi Világ- konferencián a prostitúció ellenes csoportok kiészítő javaslatot nyújtottak be az ENSZ 1949-es emberkereskedelemre és prostitúciós kizsákmányolásra vonatkozó konvenciójához.
