Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-24 / 168. szám (170. szám)
1993. június 24., csütörtök aj Dunántúlt napiö 9 Pécsi Körkép Lajos király híres pere A makacs mendemonda szerint Sieyes, az 1789-s francia forradalom időszakának nevezetes alakja a híres „la mórt sans phrase” (halál frázis nélkül) szállóigével szavazott XVI. Lajos király perében. A szállóige egy furcsa félreértésből származik, amit Sieyes sajátosan példamutató magatartásának köszönhet. Amikor a konvent-beli 24 órán át tartó szavazáskor minden forradalmi híresség hosszas szónoklattal indokolta döntését, Sieyes-től is ugyanezt várták, de ő csak any- nyit mondott: halál. A gyorsíró ennek a szónak a feljegyzése után a történeti hűség kedvéért zárójel közt odabiggyesztette: „frázis - vagyis ez esetben: szónoklat - nélkül”. A Pécsi Közgyűlés jegyző- könyvvezetői számára,ha mernék sem, igen adatik meg, hogy ilyen zárójeles megjegyzéssel szállóigét akasszanak valamelyik képviselő nyakába: a témák tűlbeszélése ugyanis egyáltalán nem ritka jelenség. A legutóbbi ülésen például volt egy igencsak konkrét téma : az általános és a részletes rendezési terv módosítása egy bizonyos területre. Az MSZP frakció részéről ezzel kapcsolatban - mint ahogy hasonló esetekben rendszerint - elhangzott egy olyan megjegyzés, hogy már megint egyedi vállalkozói szándékhoz igazítják a városrendezési tervezést, noha ennek ellenkezője lenne kívánatos. S ahogy hasonló esetekben ugyancsak rendszerint, a megjegyzést visz- szautasító első reagálás a terv- gazdaság iránti nosztalgia gyanújába keverte a felszólalót, noha a városrendezési tervezést talán mégsem kellene már a ter- gazdasággal összekeverni. Hovatovább ez már olyan fordulat az érvelésben, mint „hajdan” a „megdördültek az Auróra ágyúi”-féle beszédkezdetek voltak. Más kérdés, hogy az egész vita eleve felesleges volt, hiszen a végén csak kiderült, hogy az önkormányzat számára nincs is igazi döntési alternatíva. Van viszont ilyen a Nagy La- jos-uszoda tulajdonlásának kérdésében, amely okán ma folytatólagos ülést kell tartania a közgyűlésnek. Legutóbb ugyanis a kormánykoalíciós pártfrakciók képviselői a szavazástól való távolmaradással határozatképtelenné tették a testületet. Magánvéleményem szerint az ügy alapvetően jogértelmezési probléma. Megoldását tehát az arra hivatott jogi fórumokra kellene bízni. Lényegében ez volt az eredeti javaslat is. Csakhogy a vitába sajnálatosan a fürdőruha-divat erkölcsi vonatkozásainak, a pedagógiai szempontoknak és mindenekelőtt az önkormányzati képviselők felelősségének és elkötelezettségének taglalása is belekeveredett. Nyilván azért, mert az álláspontokat ez a vita semmiképpen sem hozta - és hozhatja - közelebb egymáshoz. Jó lenne most már, ha e kínossá vált ügy tárgyalásának második fordulójában a döntés után - bármi is legyen - zárójelbe odaírhatnánk: (felesleges frázisok nélkül) Dunai Imre Zöld jelzést kapott az autós bevásárló központ építése a város déli részén Az 57-es és az 58-as főút kereszteződésének délkeleti térségére módosította az általános és a részletes rendezési tervet a város közgyűlése. A változás némi pontosításai azt jelenti, amire a címben utaltunk: egy újabb, s az eddiginél valósabb zöld jelzést kapott az autós bevásárlóközpont megvalósítása a város déli kapujában. Az előzményekhez tartozik, hogy a Kanizsai Dorottya és a Siklósi út kereszteződésének délkeleti negyedére olyan általános és részletes rendezési terv készült, amely autós bevásárló központnak kínált terepet. Az erre a célra meghirdetett versenypályázat eredményeként a terület nagyobb hányadát az ÖMV AG WIEN vásárolta meg üzemanyagtöltő állomás létesítésére. Időközben az ÖMV programján túlmenően, s egyben az eredeti elképzeléseknek is megfelelően további beruházások előtt nyílt lehetőség, ugyanakkor az ÖMV építkezését is akadályozta a Postavölgyi és az 58-as út csatlakozását megteremtő átvezető út hiánya. Az új, módosított általános és részletes rendezési terv beépítési javaslata kereskedelmi és szolgáltató létesítmények elhelyezését teszi lehetővé. A terület feltárását szolgáló átvezető út a csomópont környékét a fel- használás szempontjából is két nagy részre osztja. Az észak- nyugati sarokrész az üzemanyagtöltő állomás és egy autós étterem helye. A területnek a csomóponttól távolabbi, azt karéjban övező déli és keleti része áruháznak, autószalonnak és autószerviznek jelölték ki A rendezési terv a csomópont lakótelep felőli keleti oldalán kisebb kereskedelmi és szolgáltató üzletsorokat telepít. A terv megvalósításának alapfeltétele a csomópont átépítése az ÖMV üzemanyag- töltő állomás idei üzembehelyezésének idejére. D. I. Még gaz borítja a beépítendő területet Fotó: Läufer L. Mint egy jól kiépített erődrendszer Megállítható-e a Mecsekoldal beépítése? A panelházak uralják a tájképet a Mecsek nyugati oldalán Fotó: Läufer László A közelmúltban a Mecsekoldal egy kis részének a beépítésével kapcsolatban szenvedélyes vita volt a városházán a telektulajdonosok részvételével, s erről annak idején be is számoltunk lapunkban. Most ennek az említése csupán ürügy arra, hogy alaposabban is rápillantsunk a város tüdejének mondott hegyoldalra, amely a közelmúlt évtizedekben vált olyanná, amilyennek ma láthatjuk. Janus-arcú képet nyújt a hegyoldal. Egyfelől elandalodik az ember azon a látványon, amit az egyre szaporodó számú, csodálatosan szép villák kínálnak - miközben sorra tűnnek el a hajdani Mecsekoldalt jellemző míves faragású házak, de úgy, hogy senki fia építészt nem ihletnek a megújítás általi megtartásra -, másfelől elborzad azt látván, hogy helyenként szinte egymásba érnek a házak, s közülük már-már kiveszett a zöld. Gondolom, a legkegyetlenebb merényletet akkor követték el a hegyoldal ellen, amikor felvitték oda a panelt, s amikor engedélyezték oly sűrűn egymás hegyére-hátára megépíteni az Asztalos János út feletti teraszházakat. (Elnézést az ott lakóktól a példálózásért). Ezek távolabbról - akár a Tüzér utcai felüljáróról, akár a Donátusi útról, vagy bárhonnan, ahonnan jó a rálátás - úgy festenek, mint egy jól kiépített erődrendszer. Bizony nem ártana ott valami módon tudtul adni - okulásul természetesen -, hogy kik is voltak ludasak ebben a merényletben. Ez tehát az eredmény. De hogyan is jutottunk idáig? Néhány pillanatfelvétel jól eligazít ebben. Itt van a kezemben például egy a századforduló körüli felvételről készült képeslap a Székesegyháztól északnyugatra lévő területről. Szinte érintetlenek a hegyoldali szőlők, igazolván a hajdani szőlősgazdákat, akik a belvárosban vájt pincékben érlelték az itt termett nedűt. Egy 1967-ben készült pécsi képeskönyv egyik képe ugyanerről a területről még meglehetősen megnyugtató, bár az érintetlenségről már nem lehet beszélni. De azért mégis: „a tüdő” él, jókora összefüggő zöldterületeket látni. Aztán jön a fordulat. Az 1975-ben megjelent képeskönyv egyik légifelvételén már látni: megkezdte a benyomulását a panel, áll már a műszaki főiskola, de érintetlen még az Asztalos János út környezete, alatta és fölötte, és a föntebbi terület is inkább zöld, mint beépített. És újabb tíz esztendő elteltével mindez már végképp a múlté, a belváros is alig sűrűbb beépítésű, mint ez a terület Panyik István légifotóján. Az 1967-es képen - a mai Fejér Lipót és Bornemissza Gergely utcák között - van egy emeletes ház, ami ott elég jó tájékozódási pont volt, hiszen az akkori környezetből egymaga emelkedett ki. Az utóbbi képen viszont már keresni kell, hiszen elvész a nála nagyobb házak rengetegében. Tanúságtételre hívhatjuk a térképet is. Egy 1957-e várostérképet vetek össze az 1991-essel. A jelmagyarázat szerint mindkettő kertet-szőlőt mutat a hegyoldalon, a turpisság azonban abban van, hogy a 1991-es térkép sokkal többet - mindent! - mutat annak, mint a 34 évvel korábbi. Holott jól tudjuk: jelentékenyen csökkent - és mind a mai napig csökken! - a kert-szőlő terület. Elég csak a térképeken ábrázolt úthálózatra pillantani. A korábbihoz képest- legyünk csak óvatosak! - legalább megkétszereződött az úthálózat, s ez mind épületek sokaságát jelenti. így aligha tévedünk, ha kijelentjük: a 70-es, 80-as évek voltak a végzetesek a Mecsekoldal- és a város! - jövőjét illetően. Miközben ugyanezen években hallottunk a legtöbbet szövegelni különböző testületi üléseken arról, hogy „meg kell állítani a Mecsekoldal beépítését”. Vajon most az önkormányzatban lesz-e elég erő, hogy ezt meg is tegye? Ki meri-e mondani, hogy „mától pedig nincs többé telekosztás, nincs többé.. .” Igen, ki kell mondani a hegyoldal érdekében, hogy mi nincs többé, s hogy végre csakugyan vége szakadjon már a Mecsekoldal beépítésének. Hársfai István * Új fejlemény: a közgyűlés június 17-i ülésén egyhangúlag határozatot fogadott el arról, hogy szeptember 15-ei határidővel a jegyző és a környezetvédelmi és városépítészeti bizottság bevonásával vizsgáltassa meg a Mecseki Parkerdő további zöldterület csökkenése megakadályozásának lehetőségeit, az építési tilalom elrendelésének esetleges következményeit. (Szerk.) A Szabadművelődési Alap kuratóriuma A város tekintélyes polgáraiból álló, évente megválasztandó 9 tagú bizottság alkotja az önkormányzat által létrehozott Szabadművelődési Alap kuratóriumát. A közgyűlés legutóbbi ülésén a szabály értelmében megválasztotta a kuratórium tagjait. A bizottság összetétele a következő: dr. Andrásfalvy Bertalan országgyűlési képviselő, dr. Csefkó Ferenc társadalomkutató, Dobay Józsefié tanár, Garadnai Balázs, a Püspöki Énekiskola hittanára, Kovács Orsolya művészettörténész, dr. Lénárt László orvosprofesszor, Pá- kolitz István költő, Peterdi Dániel református lelkész, Vidovszky László zeneszerző. Új közterületi elnevezések A közgyűlés eddig név nélküli közterületek elnevezéséről döntött. A Bolgár köz Makay István úttól délre eső szakaszának a Mikola út, a FEMA Áruház északi oldalán épült, a Siklósi és a Sztáray Mihály utakat összekető 300 méteres útnak a Fellbach utca, a Csoronika városrészben a Donátusi utat az 52185/35 helyrajzi számú úttal összekötő útvonalnak a Zurna dűlő nevet adta. A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a népességnyilvántartás és a közüle- tek értesítéséről, az utcanévtáblák elhelyezéséről és a házszámok megállapításáról. A közterületi elnevezésekről szóló rendelet kihirdetése napján lép életbe. Az attól számított két hónapon belül kell az új utcanévtáblákat elhelyezni. Útfenntartás Befejeződött a Csontváry utca 10. előtt a lépcsőjavítása, a Nagyárpádi úton az autóbusz utasperonok kiépítése és az árokpadka rendezése, a Székely Bertalan út felső szakaszán az útburkolat javítása és a padka rendezése, a Móra Ferenc utcában és a Megyeri úton a hézag kiöntés. Elkészült a kátyúzás a Szivárvány, a Kalapács, a Tündér, a Torda, a Bártfa a Rippl-Rónai, a Fischer Béla és a Havihegyi utcában, illetve úton. Köztisztaság A Városgondnokság illegális szemétlerakóhelyet számoltatott fel a Dankó Pista utcában. A Pécs Expo idejére a Nevelési Központot övező járdákon megnövelték szemetesedények számát. Ebek a vásártéren Július 1-jétől tilos póráz és szájkosár nélkül kutyát bevinni a vásártérre. Ez azokra az eladásra szánt ebekre is vonatkozik, amelyek elmúltak már fél évesek és saját négy lábukon közlekednek a vásár területén. Igazán „hálás” téma Megyerváros, mert mindig munkát ad őrjáratunknak. Most például azt fotóztuk le, milyen ronda tud lenni egy olyan hirdetőtábla, amit nem gondoznak. A Krisztina téri buszmegállónál lévő tábla üvegét rég betörték, a választási propagandától kezdve helyi hírecskékig minden megtalálható rajta - szakadozottan, csúfan. A második képünk ugyancsak a Krisztina téren készült, ahol kidobott matracok szolgálnak „vetett ágyként” az arra járó otthontalanoknak. Szép a segítő szándék, csak ne ilyen formában valósuljon meg! Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső t < i é Városvédő őrjárat