Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-24 / 168. szám (170. szám)

1993. június 24., csütörtök aj Dunántúlt napiö 9 Pécsi Körkép Lajos király híres pere A makacs mendemonda sze­rint Sieyes, az 1789-s francia forradalom időszakának neve­zetes alakja a híres „la mórt sans phrase” (halál frázis nél­kül) szállóigével szavazott XVI. Lajos király perében. A szállóige egy furcsa félre­értésből származik, amit Sieyes sajátosan példamutató magatar­tásának köszönhet. Amikor a konvent-beli 24 órán át tartó szavazáskor minden forradalmi híresség hosszas szónoklattal indokolta döntését, Sieyes-től is ugyanezt várták, de ő csak any- nyit mondott: halál. A gyorsíró ennek a szónak a feljegyzése után a történeti hűség kedvéért zárójel közt odabiggyesztette: „frázis - vagyis ez esetben: szónoklat - nélkül”. A Pécsi Közgyűlés jegyző- könyvvezetői számára,ha mer­nék sem, igen adatik meg, hogy ilyen zárójeles megjegyzéssel szállóigét akasszanak valame­lyik képviselő nyakába: a témák tűlbeszélése ugyanis egyáltalán nem ritka jelenség. A legutóbbi ülésen például volt egy igen­csak konkrét téma : az általános és a részletes rendezési terv módosítása egy bizonyos terü­letre. Az MSZP frakció részéről ezzel kapcsolatban - mint ahogy hasonló esetekben rend­szerint - elhangzott egy olyan megjegyzés, hogy már megint egyedi vállalkozói szándékhoz igazítják a városrendezési ter­vezést, noha ennek ellenkezője lenne kívánatos. S ahogy ha­sonló esetekben ugyancsak rendszerint, a megjegyzést visz- szautasító első reagálás a terv- gazdaság iránti nosztalgia gya­nújába keverte a felszólalót, noha a városrendezési tervezést talán mégsem kellene már a ter- gazdasággal összekeverni. Ho­vatovább ez már olyan fordulat az érvelésben, mint „hajdan” a „megdördültek az Auróra ágyúi”-féle beszédkezdetek vol­tak. Más kérdés, hogy az egész vita eleve felesleges volt, hiszen a végén csak kiderült, hogy az önkormányzat számára nincs is igazi döntési alternatíva. Van viszont ilyen a Nagy La- jos-uszoda tulajdonlásának kér­désében, amely okán ma folyta­tólagos ülést kell tartania a köz­gyűlésnek. Legutóbb ugyanis a kormánykoalíciós pártfrakciók képviselői a szavazástól való távolmaradással határozatképte­lenné tették a testületet. Magánvéleményem szerint az ügy alapvetően jogértelme­zési probléma. Megoldását te­hát az arra hivatott jogi fóru­mokra kellene bízni. Lényegé­ben ez volt az eredeti javaslat is. Csakhogy a vitába sajnálatosan a fürdőruha-divat erkölcsi vo­natkozásainak, a pedagógiai szempontoknak és mindenek­előtt az önkormányzati képvise­lők felelősségének és elkötele­zettségének taglalása is beleke­veredett. Nyilván azért, mert az álláspontokat ez a vita semmi­képpen sem hozta - és hozhatja - közelebb egymáshoz. Jó lenne most már, ha e kí­nossá vált ügy tárgyalásának második fordulójában a döntés után - bármi is legyen - záró­jelbe odaírhatnánk: (felesleges frázisok nélkül) Dunai Imre Zöld jelzést kapott az autós bevásárló központ építése a város déli részén Az 57-es és az 58-as főút ke­reszteződésének délkeleti térsé­gére módosította az általános és a részletes rendezési tervet a vá­ros közgyűlése. A változás némi pontosításai azt jelenti, amire a címben utaltunk: egy újabb, s az eddiginél valósabb zöld jelzést kapott az autós be­vásárlóközpont megvalósítása a város déli kapujában. Az előzményekhez tartozik, hogy a Kanizsai Dorottya és a Siklósi út kereszteződésének délkeleti negyedére olyan álta­lános és részletes rendezési terv készült, amely autós bevásárló központnak kínált terepet. Az erre a célra meghirdetett ver­senypályázat eredményeként a terület nagyobb hányadát az ÖMV AG WIEN vásárolta meg üzemanyagtöltő állomás létesí­tésére. Időközben az ÖMV programján túlmenően, s egy­ben az eredeti elképzeléseknek is megfelelően további beruhá­zások előtt nyílt lehetőség, ugyanakkor az ÖMV építkezé­sét is akadályozta a Postavölgyi és az 58-as út csatlakozását megteremtő átvezető út hiánya. Az új, módosított általános és részletes rendezési terv beépí­tési javaslata kereskedelmi és szolgáltató létesítmények elhe­lyezését teszi lehetővé. A terü­let feltárását szolgáló átvezető út a csomópont környékét a fel- használás szempontjából is két nagy részre osztja. Az észak- nyugati sarokrész az üzem­anyagtöltő állomás és egy autós étterem helye. A területnek a csomóponttól távolabbi, azt ka­réjban övező déli és keleti része áruháznak, autószalonnak és au­tószerviznek jelölték ki A rendezési terv a csomópont la­kótelep felőli keleti oldalán ki­sebb kereskedelmi és szolgál­tató üzletsorokat telepít. A terv megvalósításának alapfeltétele a csomópont átépítése az ÖMV üzemanyag- töltő állomás idei üzembehelye­zésének idejére. D. I. Még gaz borítja a beépítendő területet Fotó: Läufer L. Mint egy jól kiépített erődrendszer Megállítható-e a Mecsekoldal beépítése? A panelházak uralják a tájképet a Mecsek nyugati oldalán Fotó: Läufer László A közelmúltban a Mecsekol­dal egy kis részének a beépíté­sével kapcsolatban szenvedé­lyes vita volt a városházán a te­lektulajdonosok részvételével, s erről annak idején be is számol­tunk lapunkban. Most ennek az említése csupán ürügy arra, hogy alaposabban is rápillant­sunk a város tüdejének mondott hegyoldalra, amely a közelmúlt évtizedekben vált olyanná, ami­lyennek ma láthatjuk. Janus-arcú képet nyújt a hegyoldal. Egyfelől elandalodik az ember azon a látványon, amit az egyre szaporodó számú, cso­dálatosan szép villák kínálnak - miközben sorra tűnnek el a haj­dani Mecsekoldalt jellemző mí­ves faragású házak, de úgy, hogy senki fia építészt nem ih­letnek a megújítás általi megtar­tásra -, másfelől elborzad azt látván, hogy helyenként szinte egymásba érnek a házak, s kö­zülük már-már kiveszett a zöld. Gondolom, a legkegyetle­nebb merényletet akkor követ­ték el a hegyoldal ellen, amikor felvitték oda a panelt, s amikor engedélyezték oly sűrűn egy­más hegyére-hátára megépíteni az Asztalos János út feletti te­raszházakat. (Elnézést az ott la­kóktól a példálózásért). Ezek távolabbról - akár a Tüzér utcai felüljáróról, akár a Donátusi út­ról, vagy bárhonnan, ahonnan jó a rálátás - úgy festenek, mint egy jól kiépített erődrendszer. Bizony nem ártana ott valami módon tudtul adni - okulásul természetesen -, hogy kik is voltak ludasak ebben a merény­letben. Ez tehát az eredmény. De ho­gyan is jutottunk idáig? Néhány pillanatfelvétel jól eligazít eb­ben. Itt van a kezemben például egy a századforduló körüli fel­vételről készült képeslap a Szé­kesegyháztól északnyugatra lévő területről. Szinte érintetle­nek a hegyoldali szőlők, igazol­ván a hajdani szőlősgazdákat, akik a belvárosban vájt pincék­ben érlelték az itt termett nedűt. Egy 1967-ben készült pécsi képeskönyv egyik képe ugyan­erről a területről még meglehe­tősen megnyugtató, bár az érin­tetlenségről már nem lehet be­szélni. De azért mégis: „a tüdő” él, jókora összefüggő zöldterü­leteket látni. Aztán jön a fordu­lat. Az 1975-ben megjelent ké­peskönyv egyik légifelvételén már látni: megkezdte a benyo­mulását a panel, áll már a mű­szaki főiskola, de érintetlen még az Asztalos János út kör­nyezete, alatta és fölötte, és a föntebbi terület is inkább zöld, mint beépített. És újabb tíz esz­tendő elteltével mindez már végképp a múlté, a belváros is alig sűrűbb beépítésű, mint ez a terület Panyik István légifotó­ján. Az 1967-es képen - a mai Fejér Lipót és Bornemissza Gergely utcák között - van egy emeletes ház, ami ott elég jó tá­jékozódási pont volt, hiszen az akkori környezetből egymaga emelkedett ki. Az utóbbi képen viszont már keresni kell, hiszen elvész a nála nagyobb házak rengetegében. Tanúságtételre hívhatjuk a térképet is. Egy 1957-e város­térképet vetek össze az 1991-essel. A jelmagyarázat szerint mindkettő kertet-szőlőt mutat a hegyoldalon, a turpis­ság azonban abban van, hogy a 1991-es térkép sokkal többet - mindent! - mutat annak, mint a 34 évvel korábbi. Holott jól tud­juk: jelentékenyen csökkent - és mind a mai napig csökken! - a kert-szőlő terület. Elég csak a térképeken ábrázolt úthálózatra pillantani. A korábbihoz képest- legyünk csak óvatosak! - le­galább megkétszereződött az úthálózat, s ez mind épületek sokaságát jelenti. így aligha tévedünk, ha kije­lentjük: a 70-es, 80-as évek vol­tak a végzetesek a Mecsekoldal- és a város! - jövőjét illetően. Miközben ugyanezen években hallottunk a legtöbbet szöve­gelni különböző testületi ülése­ken arról, hogy „meg kell állí­tani a Mecsekoldal beépítését”. Vajon most az önkormány­zatban lesz-e elég erő, hogy ezt meg is tegye? Ki meri-e mon­dani, hogy „mától pedig nincs többé telekosztás, nincs többé.. .” Igen, ki kell mondani a he­gyoldal érdekében, hogy mi nincs többé, s hogy végre csak­ugyan vége szakadjon már a Mecsekoldal beépítésének. Hársfai István * Új fejlemény: a közgyűlés jú­nius 17-i ülésén egyhangúlag határozatot fogadott el arról, hogy szeptember 15-ei határ­idővel a jegyző és a környezet­védelmi és városépítészeti bi­zottság bevonásával vizsgál­tassa meg a Mecseki Parkerdő további zöldterület csökkenése megakadályozásának lehetősé­geit, az építési tilalom elrende­lésének esetleges következmé­nyeit. (Szerk.) A Szabadművelődési Alap kuratóriuma A város tekintélyes polgá­raiból álló, évente megvá­lasztandó 9 tagú bizottság al­kotja az önkormányzat által létrehozott Szabadművelő­dési Alap kuratóriumát. A közgyűlés legutóbbi ülésén a szabály értelmében megvá­lasztotta a kuratórium tagjait. A bizottság összetétele a kö­vetkező: dr. Andrásfalvy Ber­talan országgyűlési képvi­selő, dr. Csefkó Ferenc társa­dalomkutató, Dobay Józsefié tanár, Garadnai Balázs, a Püspöki Énekiskola hitta­nára, Kovács Orsolya művé­szettörténész, dr. Lénárt László orvosprofesszor, Pá- kolitz István költő, Peterdi Dániel református lelkész, Vidovszky László zeneszerző. Új közterületi elnevezések A közgyűlés eddig név nél­küli közterületek elnevezéséről döntött. A Bolgár köz Makay István úttól délre eső szakaszá­nak a Mikola út, a FEMA Áru­ház északi oldalán épült, a Sik­lósi és a Sztáray Mihály utakat összekető 300 méteres útnak a Fellbach utca, a Csoronika vá­rosrészben a Donátusi utat az 52185/35 helyrajzi számú úttal összekötő útvonalnak a Zurna dűlő nevet adta. A Polgármes­teri Hivatal gondoskodik a né­pességnyilvántartás és a közüle- tek értesítéséről, az utcanévtáb­lák elhelyezéséről és a házszá­mok megállapításáról. A közte­rületi elnevezésekről szóló ren­delet kihirdetése napján lép életbe. Az attól számított két hónapon belül kell az új utca­névtáblákat elhelyezni. Útfenntartás Befejeződött a Csontváry utca 10. előtt a lépcsőjavítása, a Nagyárpádi úton az autóbusz utasperonok kiépítése és az árokpadka rendezése, a Székely Bertalan út felső szakaszán az útburkolat javítása és a padka rendezése, a Móra Ferenc utcá­ban és a Megyeri úton a hézag kiöntés. Elkészült a kátyúzás a Szivárvány, a Kalapács, a Tün­dér, a Torda, a Bártfa a Rippl-Rónai, a Fischer Béla és a Havihegyi utcában, illetve úton. Köztisztaság A Városgondnokság illegá­lis szemétlerakóhelyet számol­tatott fel a Dankó Pista utcában. A Pécs Expo idejére a Nevelési Központot övező járdákon megnövelték szemetesedények számát. Ebek a vásártéren Július 1-jétől tilos póráz és szájkosár nélkül kutyát bevinni a vásártérre. Ez azokra az el­adásra szánt ebekre is vonatko­zik, amelyek elmúltak már fél évesek és saját négy lábukon közlekednek a vásár területén. Igazán „hálás” téma Megyerváros, mert mindig munkát ad őrjáratunknak. Most például azt fotóztuk le, milyen ronda tud lenni egy olyan hirdetőtábla, amit nem gondoznak. A Krisztina téri buszmegállónál lévő tábla üvegét rég betörték, a választási propagandától kezdve helyi hírecskékig minden megtalálható rajta - szakadozottan, csúfan. A második képünk ugyancsak a Krisztina téren készült, ahol kidobott matracok szolgálnak „vetett ágyként” az arra járó otthontalanoknak. Szép a segítő szán­dék, csak ne ilyen formában valósuljon meg! Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső t < i é Városvédő őrjárat

Next

/
Thumbnails
Contents