Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-24 / 168. szám (170. szám)

1993. június 24., csütörtök a j Dunántúli napló 7 A stílbútor megint kelendő Pécs városa megvette a Faipari Szövetkezet telephelyét A kolóniái ruhásszekrények a hazai piacra készülnek Minden pályakezdet nehéz Útkeresés, vagy útvesztés? Stradivari 300 dollárért A bakui vámosok szakmai hozzáértése és kiváló zenei ér­zéke akadályozta meg, hogy az országból kicsempésszenek egy Antonio Stradivari készítette hegedűt - jelentette az ITAR- TASZSZ. A hangszer készítési éveként az 1770-es esztendő szerepelt, és a vámosok akkor bukkantak rá, amikot átvizsgál­ták a Baku-Isztambul járat egy török utasának poggyászát. Mint a vámhatóságok az Azer- tadzs hírügynökséggel közöl­ték, a „zenei régiségek szerel­mese” a hangszert a bakui feke­tepiacon szerezte be - potom 300 dollárért. Csalódtak a privatizációban A privatizációs "folyamat eredményei Kelet-Európábán eddig elmaradtak a várakozá­soktól - ez a megállapítás ol­vasható a Nemzetközi Valutaa­lap (IMF) és a Világbank meg­bízásából készített tanulmány­ban. A tanulmány szerint, ame­lyet egy német és egy portugál szakértő állított össze, elsősor­ban azokban az országokban te­kintenek csalódással az állami vagyon értékesítésének eddigi eredményeire, amelyekben azonnali meggazdagodást vagy pénzügyi csodát vártak a priva­tizációtól. Gerd Schwartz és Paolo Silva Lópes a korábbi NDK-t hozza fel a sikeres priva­tizáció egyedüli példájaként. Adócsalás Egymilliárd dollárnyi adót titkoltak el a japánok - vállala­tok és egyének együttesen - ta­valy az adóhatóság elől - írja az országos adóhivatal éves jelen­tésében. Első ízben éri el az 1 milliárd dolláros összeget az adócsalás; a múlt évben az adóellenőrök nyolc esetben is nagyobb ösz- szegű - mintegy 30 millió dol­lár értékű - adócsalást derítettek föl. Az adófizetést elkerülök lis­táját Kanemaru Sin, a kor­mányzó Liberális Demokrata Párt lemondott elnöke vezeti: tizenhat millió dollárral károsí­totta meg a kimutatás szerint az államot. Veszélyes atomreaktorok Hat egykori szocialista or­szág 25 atomreaktora olyan ve­szélyes, hogy le kellene állítani őket, és helyettük hagyományos energiaforrású erőműveket kel­lene építeni - ez áll a Világbank és a Nemzetközi Energiaügy­nökség (IEA) ismertetett jelen­tésében. A magyarországi reak­torokról nem volt szó, Ha nem sikerül eladniuk a Zólyom utcai utcai telephe­lyüket, lehúzhatja a rolót a valamikor Pécsi Faipari Szö­vetkezetnek hívott, manapság már csak a „pécsi” jelző nél­kül jegyzett vállalkozás. A ta­valy csődegyezségen keresz­tüljutott szövetkezetnek ugyanis augusztus végéig visz- sza kellene fizetnie valameny- nyi adósságát, s égetően szük­sége lenne erre a bevételre. A pécsi önkormányzat azonban igencsak alacsony árat kínált a területért, amelyre város- rendezési szempontból lenne szüksége. Beruházásínséges időszak­ban sem a vállalatok, sem a ma­gánszemélyek nemigen vásá­rolnak bútort. Főleg nem olyat, amelyik már tíz évvel ezelőtt is drágának számított, márpedig a faipari szövetkezet a slágerter­mékéért, a míves stíl- és a rusz­tikus bútorért igencsak meg­kérte az árát. A belföldi piacra égetően szüksége volt a szövet­kezetnek, itt adták termékeik nagy részét, az export a terme­lési értékben nem jelentett nagy összeget, körülbelül az árbevé­tel egynegyedét tette ki. Évente, főleg a nyugat-európai piacra, a csúcsidőszakban a kis szériás termékekből megközelítőleg 50 vagonnal szállítottak. 1990-ig a belföldi kereslet meredeken ívelt felfelé, ezt követően vi­szont, legalább ugyanilyen mér­tékben, vissza is esett. A szövetkezet vezetősége, látván az évről-évre növekvő igényt, a termelés bővítése ér­dekében nagyarányú beruhá­zásba fogott. Mivel ezt nem tudta megoldani a fejlesztési alapból, kénytelen volt hitelt felvenni. Ám számításai nem jöttek be, a hitelek törlesztését a bevételek csökkenése miatt nem tudták fizetni, az elmúlt év kö­zepén kénytelenek voltak cső­döt jelenteni. Sikerült viszont megegyezniük a hitelezőkkel, a megállapodás szerint az idén augusztus végére minden adós­ságukat vissza kellene fizet­niük. Időközben megindult a vál­lalkozás eróziója, a dolgozók egy része úgy látta, más cégnél jobban boldogulhat, egy részük pedig önálló vállalkozásba kez­dett. Tavalyi árbevételük vi­szont már biztató bevételnek számít, bár a 130 millió még így is 25 százalékkal marad el a ta­valyelőtti értéktől. A vidéki üzemek nagy részétől megsza­badultak, a mecseknádasdi önállósította magát, a siklósit fel kellett számolni. Klein János, a szövetkezet elnöke a vállalkozás jövőjét ille­tően optimista is lehetne, hiszen a termékeik iránt növekszik a belföldi kereslet. Nagy súlyt he­lyeznek a hazai eladásokra, az országban több helyen nyitottak bemutatótermet, aminek ered­ményeképpen igen nagy meny- nyiségben tudtak eladni stílbú­torokat. Aztán az is biztató, hogy nemrégiben egy osztrák kereskedő a harmadik, negye­dik negyedévre 27 milliós vá­sárlási ajálatot tett, a jövő évben pedig 47 millió forint értékben kíván bútorokat beszerezni a szövetkezettől. A baj csak az, hogy a nyo­masztó közelségben lévő adós­ság visszafizetési határidőre - ha nem tudják eladni a Zólyom utcai telepet -, nem teljesítik a hitelezők követeléseit, akkor bizony becsukhatják a szövet­kezet kapuit. Most itt tartanak, megrende­lésük van, termelni is tudnak, de a bizonytalan jövő miatt érez­hető a feszültség az üzemben. Azért abban mégiscsak bíznak, sikerül a megegyezés a pécsi önkormányzattal és elkerülhetik a legrosszabbat, a szövetkezét megszűnését. . % Ha nem is az elképzeléseik­nek megfelelően, de azért még­iscsak sikerült nyélbe ütniük a telep eladását. Az önkormány­zat legutóbbi ülésén döntöttek a megvásárlásról, így a szövetke­zet legégetőbb hiteltörlesztéseit ki tudja egyenlíteni. Ám ahhoz, hogy nyugodtan nézzenek a jö­vőbe, ingatlanjaik közül még néhányat értékesíteniük kell. B. G. Itt az iskolai kapuzárás, jó kéthónapra kiszabadul a diák­ság a tankötelezettség fogságá­ból. Csaknem 180 000-en azon­ban végleg búcsúznak az Alma Matertől és új állampolgári stá­tuszba kerülnek: pályakezdőkké válnak. Minden kezdet nehéz? A fog­lalkoztatáspolitika szakemberei szerint a most végzettek két­harmadának van esélye az elhe­lyezkedésre, egyharmadának azonban gyakorlatilag semmi kilátása munkaalkalomra. Mintegy 60 000-en olyan pá­lyakezdők, akik egyelőre nem kezdhetik meg a pályát. A jelenlegi körülbelül 13 százalékos munkanélküliségi ráta tehát az év hátralevő részé­ben - a statisztika nyelvén szólva - egy-két százalékpont­tal alighanem romlik. A szám­szerűség persze nem tükrözi, hogy az új munkanélküliek egy új generáció tagjai. Fiatalok, akiknek egész gondolkodás- módjára, társadalmi beilleszke­désére, jövőjére döntően kihat­nak a nagybetűs Élet első ta­pasztalatai. Útkeresés vagy úttévesztés? A munkanélküliség zsákutcá­jába csöppenő fiúk, lányok per­sze keresik a kiutat. Kereshetik új szakma megismerésében, Kellemetlen meglepetés volt, hogy amikor jegyet akartam váltani nyugdíjas bérletem szel­vényére a pénztárosnő közölte, hogy megszűnt a kedvezmény. Egységesek a helyárak, csak hétfőn mehetnek ketten egy jegy árából. Éddig naponta átlagosan 10-15 nyugdíjas élt a kedvez­ménnyel, most alig akad idős néző. Tehát megszűnt egy korszak. A „mozi korszaka”, amelyet hét évtized előtt kezdtem Tom Mix-szel, Chaplinnel, Harry Pi- ellel, Rin Tin Tinnel, némafil­mektől a hangosig, a színesig. Gyermekkoromban jegyszedő szerettem volna lenni, hogy minden filmet többször végig­élvezhessek. Lapultam az első sorok közt, ha sikerült besur­rannom a 16 éven felülieknek ajánlott filmhez. Nagyszerű volt Pesten, ahol több helyen egy­más után három filmet is vetítet­tek folytatólagosan: vadnyuga­tit, detektívet, vígjátékot. Be le­hetett ülni kis szerencsével fél napra is... Rialto, Bodográf volt a törzshelyem, néha na­gyobb filmszínházakra, a Royal Apollóra, Rádiusra, Urániára is tellett. Pécsett örültem a harma­diknak, az Urániának és képes voltam elbiciklizni akár önképzésbén és egyéb hasznos elfoglaltságban. S kereshetik a társadalom számkivetettjeinek életvitelében; a galerikban, az alkoholizálásban, a kábszere- zésben. Nem tudható, mennyien indulnak jó irányba, mennyien a lejtő felé. Vannak fogódzók? Igen, egyes önkormányzatok, érdek- képviseleti szervek próbálkoz­nak regionális munkahely-bő­vítő akciókkal, fiatalok elhelye­zésével foglalkozó ügynöksé­gek létrehozásával, tanfolya­mok szervezésével. A munka- nélküliség újoncainak számát tekintve azonban ez édeskevés; az érintettek csak egy töredéké­nek igér érdemi segítséget. To­vábbra is nyitott kérdés, mi lesz a többi, állástalanságra ítélt fia­tallal. Intézményesen törődik-e velük valaki? Van-e külön ke­ret, alap, szponzor, szervezet, amely ezt a társadalmi méretű gondot enyhíteni próbálná? A nemleges válaszhoz nyomban mellékelhető az öni­gazoló mondás: teher alatt nő a pálma ... vagyis boldoguljanak a pályakezdők, ahogy tudnak. Igaz. De ki tudja, hogy mekkora a teher, amelyet még elbír és mekkora, amelytől már meg­roppan a pálma? Bajnok Zsolt Pécs-Szabolcsra is, ha ott egy véletlenül kihagyott fdmet vetí­tettek. Rajongtam a sztárokért, akik velem öregedtek, megis­mertem az újakat, akikkel igye­keztem fiatalodni. A tévé sem tántorított el a mozitól. Gyakran jártam mati­nékra. Utólag bevallhatom, hogy egy-kétszer munkaidő alatt is, amikor az unalmas, ráé­rős irodai munkából el tudtam szökni. A kislétszámú nyugdí­jas törzsközönség csak mele­gedni is beült néha a nézőtérre. Most ennek vége. Nem nagy ügy. Ha körülnézünk, sok min­den leépül, sok minden nehe­zebbé válik. A négyszeres áron majd jobban meggondolom, hogy melyik filmet nézzem meg, igényesen válogatni fo­gok, ha van miből és futja... Ez talán még jó is. Nem rontja a fáradó, szürkülő szemet. Több idő marad egészségesebb dol­gokra, mint a számunkra csak­nem érthetetlen „akció filme­ket” nézni. Néztem és láttam eleget. Hűt- lenségi fogadalmat mégsem te­szek, biztosan akad majd olyan film, amelyik az árát megéri. Barátja maradok a mozinak ak­kor is, ha régi világa megszűnt. K. T, A. Exportra készülnek a tévészekrények Fotó: Läufer László Búcsú a mozitól Duna Menti Tartományok Munkaközössége Októberben kormányfői konferencia A Duna Menti Tartományok Munkaközössége vezető tiszt­ségviselői június 17-én Po­zsonyban jöttek össze, hogy előkészítsék az évente esedé­kes kormányfői konferenciát. Baranyát dr. Kurucsai Csaba, a közgyűlés elnöke képviselte. Dr. Kerl, AI só-Ausztria kormányának udvari tanácsosa tájékoztatót adott a két ülés között eltelt időszak eseménye­iről. Ezek közül legfontosabb, hogy a Cseh Köztársaság ideig­lenesen megfigyelőként óhajt részt venni a bizottság munká­jában. A Gazdasági és Idegenfor­galmi Munkabizottság java­solta, hogy a tagrégiók dolgoz­zanak ki egy közös katalógust a meglévő innovációs parkok­ról, illetve technológiai köz­pontokról, hogy ezzel is erősí­teni lehessen a kapcsolatok lé­tesítését és élénkítését. Java­solta, készüljön kimutatás azokról a történelmi műemlé­kekről, amelyeknek közük van a Dunához. A Duna Menti Tartományok Munkaközössége 1992. szep­temberi konferenciáján határo­zatot hozott, miszerint meg kell vizsgálni annak lehetősé­gét, hogy a háborús események során megsérült horvátországi műemlékek restaurálásában a munkaközösség mennyiben tud segítséget nyújtani. A Kul­turális és Tudományos Munka- bizottság most ennek a feladat­nak tett eleget. Tényleges pénzügyi segítséget csak a ba­jor delegáció tudott felajánlani. Baranya megye képviseletében jeleztem, amennyiben megfe­lelő technikai és eszközsegít­séget kapunk, a támogatás ere­jéig szívesen vállaljuk a meg­rongálódott műemlékek hely­reállítását. A zágrábi küldött felajánlásunkat köszönettel vette, az ausztriai tartományok küldöttei közölték, megvizs­gálják annak lehetőségét, mi­lyen technikai segítséget ad­hatnak a Baranya megyei mú­zeumi hálózatnak. Alsó-Ausztria Tudományos Tartományi Akadémiája Krems a d. Donauban 1993-ra meghirdette a Duna Menti Tar­tományok Munkaközössége tagjai számára a nyári mana­gement kurzust. Az idei kurzus tárgya: Bevezetés a szociális piacgazdaság működésébe. A következő témákat öleli fel: A management információs esz­közei; Vállalatvezetés; A piac, mint vállalkozási kihívás; Személyzeti management; Személyiségfejlesztés. A kur­zus augusztus 1-20-ig és au­gusztus 9-27-ig tart. Mindkét kurzuson 30 fő teljes ösztön­díja áll rendelkezésre. A Közlekedési és a Hálózati Munkacsoport beszámolójában és ajánlásában hangsúlyeltoló­dás következett be: a Duna- Rajna-Majna Csatorna elmúlt évi átadását követően az új ki­emelt program a vasúti együttműködés. Ez a felvetés azonban nem talált egyértelmű támogatásra a kelet-európai tagrégióknál, hiszen a német és az osztrák partnerek, akik első­sorban kezdeményezői az új, kiemelt célnak, világviszony­latban is egyedülálló autópá­lya-hálózattal rendelkeznek, míg a kelet-európai országok gazdasági fejlődésének éppen egyik záloga lenne a korszerű autóúthálózat kiépítése. Befejező szakaszához érke­zett a Duna Menti Tartomá­nyok Munkaközössége kiad­ványának szerkesztése. A könyv tagrégiók gazdasági, kulturális életét kívánja bemu­tatni. A bizottság meghatározta a kormányfői konferencia idő­pontját: 1993. október 13-15. Összegezésként: Pozsony­ban a Duna Menti Tartomá­nyok Munkaközösségének a hét szakbizottságából öt jól előkészített munkaprogrammal jelent meg. Ezek a munkaprogramok másfél-két évig alapját képez­hetik a munkaközösségi tagok együttműködésének. Ugyan­akkor nem lehet nem észre venni, hogy a „Sport” és az „1996-os Világkiállítás” mun­kabizottság magyar megye irá­nyítása alatt állnak. Egyik sem tudta még csak a legáltaláno­sabb célokat sem az elkövet­kező 3-4 évre megjelölni. Veszélyben a Kaszpi-tengeri olajkutatás Az Azerbajdzsánban dúló polgárháború miatt már össze- omlani látszanak a Kaszpi-ten- ger menti nyugati kőolaj kutatási beruházások és veszélybe került az új kazahsztáni vezetékrend­szer kiépítése is - írja a The Wall Street Journal. A térség­ben tevékenykedő amerikai ola­jóriások közül már több - köz­tük az AMOCO és a Pennzoil - evakuálta alkalmazottjait Azer­bajdzsánból. A kazahsztáni Tengiz lelőhe­lyein dolgozó Chevron amerikai olajkonglomerátumot is érinti a háború: az ugyancsak hatalmas beruházási tervekkel megala­kult vegyesvállalat ugyan már termel, közvetlen exportra azonban egyelőre képtelen, és veszélyben látszik az Azerbaj­dzsánon keresztül vezető ex­portvezeték megépítésének terve is.

Next

/
Thumbnails
Contents