Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-24 / 168. szám (170. szám)
1993. június 24., csütörtök uj Dunántúli napló 3 Az állam önmagától is szigorúan hajtsa be a társadalombiztosítási tartozásokat A Nyugdíjasok Országos Kamarájának ügyvivői Pécsett A nyugdíjasok személyes sikernek tekintik a társadalombiztosítási önkormányzati választok sikerét, a testületek megalakítását. A Nyugdíjasok Országos Kamarája, amely 37 tag- szervezetében közel kétmillió idős ember érdekképviseletét szolgálja, hét képviselővel vesz részt a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat munkájában. A kamara vezető tisztségviselői - Mihalovits Ervin, ügyvivő, Gál László, a társadalombiztosítási és szociális bizottság elnöke, Piros Istvánná, a programbizottság elnöke, valamint Czerván Mártonná, ügyvivőhelyettes - tegnap a pécsi tagszervezettel tartottak együttes ügyvivő testületi ülést, a szervezetek munkájának kölcsönös megismerésének és a közös álláspontok kialakításának jegyében. Az ügyvivőkkel elsősorban a társadalombiztosítási kérdésekről beszélgettünk. Mihalovits Emil megelégedéssel jegyezte meg, hogy a nyugdíjbiztosítási önkormányzat megalakulásakor Nagy Sándor, a testület elnökeként a magvalósítandó feladatokat sorolva szinte teljes egészében a három éve működő kamara programját vázolta fel. Komoly reményt ad ez a nyugdíjasok sokasodó gondjainak megoldásában, bár azzal mindegyikük egyetért, hogy gyors sikerekre senki sem számított és számít ma sem, de a nyugdíjasok helyzeténekjavítására igen. Amit szeretnének e testületben elérni: mindenekelőtt azt, hogy a nyugdíjemelés az országgyűlés által hozott törvény értelmében valósuljon meg, követve a nettó kereseteket. A várható áfa törvények ugyanis még lehetetlenebb helyzetbe hozzák az időseket, bár igen eltérőek a statisztikák arról, milyen körülmények között élnek. Az ügyvivők úgy vélik, itt is érvényesül a hatalom szalámi-taktikája, ugyanis egyes elemzések szerint a nyugdíjasoknak mindössze tíz százaléka él létminimum alatt, míg mások ezt az arányt 67 százalékra teszik. .. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat mindenekelőtt alapos számvevőszéki vizsgálattal kezdi a munkát, hogy egyértelmű képe legyen a társadalombiztosítási vagyonról, a felhasználható forrásokról. Ez utóbbiak gyarapítására azt várják a kormánytól, hogy ugyanolyan szigorral hajtsa be a társadalombiztosítási tartozásokat a legnagyobb adós állami vállalatoktól, mint az adótartozásokat, mert csak így lehet tisztességes vagyonhoz juttatni a társadalombiztosítást és ezen keresztül tisztességes nyugdíjhoz, megélhetéshez az időseket. G. M. Német-magyar vasúti kocsik Újabb nagyszabású üzletkötésről számoltak be szerdán a Technoimpex Rt. képviselői. Német-magyar ipari kooperációban Z2-es típusú euroszab- ványnak megfelelő vasúti személykocsikat gyártanak a MÁV részére. A vasúti járművekre a MÁV 170 millió német márka hitelt vesz fel, amelyhez magyar részről állami garanciára lesz szükség. A kormány már a szerződéses konstrukciót jóváhagyta, az okmányok aláírásához azonban a Parlament döntésére van szükség. A Deutsche Wagonbau AG-vel kötött megállapodás szerint 1994 novemberétől 95 márciusáig érkeznek meg Magyarországra a vagonok. A kooperáció első szakaszában magyar cégek 25,5 millió német márka értékben szállítanak részegységeket az első 70 darab Németországban készülő kocsihoz. Lakossági devizabetétek Május végén 170,2 milliárd forint - majdnem 49 milliárd dollár - volt a belföldi lakossági devizabetétek értéke, ami egy hónap alatt mintegy 400 millió forintos emelkedést jelent - közölték szerdán a Magyar Nemzeti Bankban az MTI érdeklődésére, hozzátéve, hogy ilyen kismértékű növekedést már régen nem regisztráltak. Csak májusban a befizetés 27,2 milliárd, a kifizetés pedig 26,8 milliárd forint volt a konverziókkal együtt. Lakossági devizaszámlákat jelenleg már 19 pénzintézetnél vezetnek, ezek közül nyolcnál haladja meg az 1 milliárd forintot a devizabetétek értéke, 10 milliárd forint felett pedig csak négy banknál őriznek lakossági devizát. Tavaly május végén 137,7 milliárd forint volt a lakossági devizabetétek értéke. Mohácson nincs nyári napközi A gyerekek a lovardába járnak A lovastanyán a gyerekek felügyelet mellett szórakozhatnak Fotó: Szundi György Hozzávetőleg ezer alsótagozatos kisdiák él Mohácson, akiknek a vakáció idejére az elhelyezését és ellátását kell megoldaniuk a szülőknek. A városnak a szigeti oldalon, ideális környezetben változatlanul a tulajdonában van az a terület, amelyen öt évvel ezelőttig a nyári napközis táborokat szervezték. Am a környezet nem minden, ha az adottságok kedvezőtlenek: a megnövekedett kompköltségek, a gyerekek utaztatásánál, továbbá az élelem átszállításánál jelentkező többletkiadás, aztán az ivóvíz hiánya arra kényszerítette a szervezőket, hogy feladják a szigeti táborhelyet. Négy éve a város iskoláiba fölváltva gyűjtötték össze nyáron a gyerekeket, majd egy évig a művelődési ház kísérletezett, változatos programot kínálva, felügyeletet és ellátást biztosítani a tanulók számára, de érdektelenség miatt a tervezett turnusokat sem fogadhatták. Az utóbbi három évben Mohácson nincs napközis tábor. Bár idén újra próbálkoztak a szervezésével, a művelődési ház ismét fölvállalta az ezzel kapcsolatos teendőket. Heti 500 forintért napi háromszori étkezést kínáltak, de mindössze hárman jelentkeztek, s így az egészből nem lett semmi. Olyan felmérés viszont nem készült, hogy a szigeti táborba szívesen mennének-e a gyerekek, mint ahogy arról sem esett szó, hogy a többlet költségekhez hozzájárul-e az önkormányzat. Egyedül Geishauser Sándor lovardája népszerű a gyerekek körében. Hívatlanul is naponta 15-20-an jelennek meg a Schmidt-gödörben álló istállónál, jó szívvel szorgoskodnak a lovak körül, hogy jutalmul fölváltva nyeregbe szállhassanak. Végtére is ők ott felügyelet mellett töltenek el órákat. Hogy a többi kisdiák, akiknek nincs nagymama, munka- nélküli szülő a közelében mivel üti agyon a szabadidejét? Uszodába mennek, a játszóterekre, csapatokba verődve kerékpároznak. A szülők meg a munkahelyen naphosszat aggódnak. B. M. Für Lajos látogatása Pécsett Für Lajos (középen) az Új Dunántúli Napló szerkesztőségében Fotó: Läufer László- A honvédség a létszám- csökkentésből adódó tartalékait élte fel az elmúlt időszakban, a továbbiakban nincs mihez nyúlnunk, ami kisegítene bennünket a pénztelenségből. Elkezdődött a légi mozgékony- ságú zászlóaljak létrehozása, jövőre nem tudjuk folytatni ezt a programot. A békefenntartó erők kiképzőbázisának beindítását is jövőre terveztük, elképzelhető, hogy erről is le kell mondanunk. Negyven év szünet után, idén szeptemberben indulna Szolnokon a repülőtiszt képzés, egyelőre több kérdőjellel.- Eredménynek könyvelhetjük el, hogy Németországból 75 millió márka értékben érkeznek Magyarországra különböző alkatrészek, illetve a legfrissebb információnk szerint Moszkvában aláírták a MiG-29-es vadászgépekkel kapcsolatos szerződést. Ez a két megállapodás egyaránt fontos a védelem megerősítése, illetve lélektani szempontból is. Lőrincz Kálmán kiemelte, a költségvetés készítésénél a Magyár Honvédség Alapelveiben meghatározott követelményekből indultak ki - amelyet elfogadott az országgyűlés is -, ehhez igazították a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket.- Nagyon fontos szempont a katonaság veszélyességre való reagálási képessége, amely megváltozott a 7 dandár, 20 harckocsi zászlóalj és 18 tüzérdandár felszámolása következtében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nemzetközivé váltak a konfliktusok, ezeket nemzetközi összefogással kell megoldani, elengedhetetlen az ENSZ-hez való csatlakozásunk, illetve az erre való felkészülés. Mindenképpen meg kell őrizni a honvédség stabilitását, működőképességét, hogy a haderő eleget tehessen a vele szemben támasztott követelményeknek. Ehhez nélkülözhetelen a megfelelő fegyverzet biztosítása, illetve a kiképzések, felkészítések számának szinten tartása. Nem kérünk többet a nemzettől, mint ami elengedhetetlenül szükséges. Látogatás az Új Dunántúli Napló szerkesztőségében A sajtótájékoztatót és a laktanya látogatást követően Für Lajos, valamint a kíséretében lévő Lőrincz Kálmán vezérezredes, Pecze Zoltán, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára és Tikos László, a HM sajtó osztályának vezetője látogatást tett az Új Dunántúli Naplónál. A szerkesztőségben Lombosi Jenő főszerkesztő tájékoztatást adott az ország egyik legnagyobb példányszámú napilapjáról, s átadott a miniszternek olyan, 1989. októberében, novemberében megjelent Dunántúli Naplókat, melyekben a politikus akkori baranyai látogatásairól adtunk tudósítást. Ezután a minisztérium képviselői, a honvédség parancsnoka, valamint a lap vezető munkatársai folytatták a kötetlen beszélgetést, amelynek során a miniszter többek között azután érdeklődött, hogyan látják az újságírók az ország helyzetét, mi pedig azt tudakoltuk, milyen a „találkozás” a honvédség és a történész miniszter között. Für Lajos szerint sokat adott számára az a fegyelem, amit tapasztalt - mosolyogva tette hozzá, a politikusok ilyen szempontból tanulhatnának a katonáktól. Lőrincz Kálmán pedig azt emelte ki, hogy a Magyar Honvédség múltjának elismertetésében, a nemzeti hagyományok felelevenítésében mekkora szerepe van a miniszternek. A látogatás végén Für Lajos ajándékot adott az Új Dunántúli Naplónak - a tizenhárom aradi vértanút ábrázoló plaketteket, és egy, a Honfoglalásról szóló minikönyvet -, majd kíséretével együtt megtekintette a szerkesztőség világszínvonalú számító- gépes rendszerét. Hajdú Zsolt Roszprim Nándor Az önkormányzat nem tud többet „hitelezni” Miért nem kapnak pénzt a mozgáskorlátozottak? Épp a legjobbkor érdeklődik - fogad dr. Somogyi Károly, Komló város jegyzője, amikor arról a lakossági bejelentésről kérdezem, hogy miért nem kapják meg a rendeletben előírt és meghatározott közlekedési táMKB részvények kárpótlási jegyért Az Állami Értékpapír-Felügyelet döntése alapján június 30-tól kárpótlási jegyért megvásárolhatók a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) részvényei. Az MKB - a magyar nagybankok egyike - 1992-ben 216,5 milliárd forintos mérlegfőösszeggel 1,133 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A most forgalomba kerülő állami tulajdonú elsőbbségi részvények legalább évi 12 százalékos osztalékra jogosítanak fel, először az 1993-as üzleti év után. Június 30-tól július 30-ig 358 millió forint értékű részvény szerezhető meg a kibocsátáson. Egy darab 10 ezer forintos névértékű részvényért kétszer ekkora értékű kárpótlási jegyet kell adni. Jegyezni értékpapír-kereskedő cégeknél és a Mezőbank fiókjainál lehet, a vásárláshoz szükséges mennyiségű kárpótlási jegy letétbe helyezésével. Ismét gyártják a Franck kávét Ismét gyártja Magyarországon a Franck kávét a Nestlé Hungária Kft. A Franck márkanév alatt négy népszerű valódi kávéfajta kapható majd: a Kon- zim Mokka, a Favorit, az Orient Mokka és a Sláger - jelentették be a társaság szerdai sajtótájékoztatóján. A nagy visszatérés természetesen megújulást jelent: bár a név ugyanaz, amelyre nemzedékek emlékeznek, az új keverésű kávéfajták jobb minőségűek az eddigieknél, és a magyar ízlésnek is jobban megfelelnek. Ismeretes, hogy a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri édesipari gyárát a múlt év végén megvásárolta a Nestlé, majd létrehozták a Nestlé Hungária Kft.-t. A cég évente 4-5 ezer tonna kávé előállítását tervezi. Az alapanyagot a világ különböző tájairól szerezték be, s bár a terméket egyelőre Magyarországon kívánják forgalmazni, a későbbiekben exportra is gondolnak. mogatást a mozgáskorlátozottak a városban.-Június 16-án küldtünk levelet ez ügyben a népjóléti minisztériumnak, mert tarthatatlan a helyzetünk. 598 embernek állapítottam meg a jogszabályban foglaltak, az orvosszakértői intézet állásfoglalása és a család egy főre jutó jövedelme alapján a jogosultságot, s ez összesen 7 millió 176 ezer forintot jelent - ad magyarázatot a jegyző - s nagyobb részük meg is kapta a 12 ezer forintot. A kormány- rendelet szerint az önkormányzat köteles megelőlegezni ezt az összeget, azután pedig az állami költségvetéstől visszakapja. Ez utóbbi okozza a problémát. Már több mint 4 millió forintot fizettünk ki saját pénzünkből, s eddig mindössze 108 ezret kaptunk vissza. Jogos a panasz, hogy nem kapják a részükre járó forintokat, de mi saját költségvetésünkből képtelenek vagyunk többet megelőlegezni. Dr. Somogyi elém teszi a Népjóléti Minisztérium államtitkárának elküldött levelet, amelyből egyértelműen kiderül, nekik a legkellemetlenebb az egész, hiszen a mozgáskorlátozottak a polgármesteri hivatalt hibáztatják a késésért, holott a pénz biztosítása a kormány feladata lenne. A pénzügyesek információja szerint már elfogyott a rendelkezésre álló 1,1 milliárdos országos keret, további 500 millió forintért már sorban állnak az önkormányzatok. A kormányzatnak mielőbb lépni kellene, hogy a saját maga által meghatározott kedvezményeket valóban igénybe vehessék a jogosultak. G. G. (Folytatás az I. oldalról) forintot kért a jövő évi költség- vetésből, az ország gazdasági lehetőségeihez igazították a minimális, azonban elengedhetetlen kiadásokat. A jelenlegi 66,5 milliárd forintos költségvetés nem tart lépést szinte a legminimálisabb igényekkel sem. Ebből a pénzből 20 milliárd forintot fizetnek vissza az államnak, tb-j árulék, adó és egyéb formában, tehát ténylegesen 46-47 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Fokozatosan romlik az árindex és a bérindex közötti különbség, 1989-93-ig a bérindex 226,9 százalék, míg az árindex 261,2 százalékra állt be, a '89-es adatokat 100 százaléknak tekintve. Nem javultak a honvédségen belül a szociális viszonyok, a tisztek egyharmada a létminimum alatt, vagy közvetlen közelében él, míg a tiszt- helyetteseknél és a polgári alkalmazottaknál ennél is rosz- szabb az arány. Egy kezdő hadnagy fizetése szakaszparancsnoki beosztásban '89-ben bruttó 10 ezer forint volt, jelenleg bruttó 20 ezer.
