Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-19 / 163. szám (165. szám)

1993. június 19., szombat üj Dunántúlt napló 7 Megnyílt a Collegium Budapest Továbbképző intézet a jövő kutatónemzedéke'számára Idén ősszel kezdi meg műkö­dését a most felavatott Colle­gium Budapest, amelynek meg­nyitó ünnepségén részt vett Ric­hard von Weizsäcker, Németor­szág államfője is. A továbbkép­zési intézet nemzetközi össze­fogással, bevált külföldi példák mintájára jött létre. Célja, hogy kiemelkedő képességű tudósok és a jövő kutatónemzedéke számára biztosítsa a nemzetközi és tudományközi kutatások fel­tételeit. A budai vámegyedben, a Szentháromság téren megnyílt Collegium feladatai közé tarto­zik, hogy előmozdítsa földré­szünk fiatal tudósainak tapasz­talatcseréjét, s egyszersmind ki­emelje Budapest tudományos központ-jellegét. Az alapítók remélik, hogy ezáltal is sikerül megakadályozni a kelet-kö­zép-európai országok tudósai­nak és szakembereinek kiván­dorlását. A Collegium Budapest létre­hozása széleskörű európai ösz- szefogásnak köszönhető. Ma­gán- és közéleti támogatók hoz­zájárulása nélkül nem valósul­hatott volna meg a nagyszabású terv. A szövetségi elnök ma­gyarországi látogatása azt jelzi, hogy a külföldi támogatók kö­zött Németország vezető szere­pet tölt be. Az ötéves alapítási időszak alatt, 1997-ig a német főváros, Baden-Württemberg szövetségi tartomány, a Thyssen Alapítvány, valamint a Német Tudományos Alapítvá­nyok Közössége összesen 4 mil­lió 600 ezer márkát, több mint két és fél milliárd forintot áldoz e nemes célra. Svájc, Ausztria és Franciaország hozzájárulása is jelentős. Az ösztöndíjak oda­ítéléséről kuratórium dönt, amelyben részt vesznek az ala­pító tagok, és a döntéshozók között szerepel a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, valamint a művelődési és köz­oktatási miniszter is. A Collegi- umot irányító rektor dr. Vékás Lajos professzor, akinek mun­káját nemzetközi tanácsadókból álló testület segíti. Richard von Weizsäcker magyarországi látogatása al­kalmából adott interjújában ki­emelte, hogy a tudományos továbbképzésben az egész tér­ség szempontjából meghatározó szerepe lehet a Collegium Bu­dapestnek. „Ha egy város vonzó szín­hely a kutatóknak, az mágnes­ként vonzza a beruházókat is.”, húzta alá a német államfő. A Collegium Budapest június 16-án megtartott ünnepi rendezvényen megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök, Richard von Weizsäcker, a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke és Antall József miniszterelnök. Megelőző szűrés és kezelés a Pécsi Határőr Igazgatóságnál Védik a határőrök lelki egészségét Komoly feladatot ró a sorállományú határőrökre az őrszolgá­lat ellátása Fotó: Löffler Gábor A Határőrség Országos Pa­rancsnoksága ugyanis létre­hozta a szociológiai és pszicho­lógiai alosztályát, amely azt a feladatot kapta, hogy minden igazgatóságon építse ki a men- tálhygiénés szolgálatot. Több ok magyarázza a dön­tést. A társadalomban is nő a különböző deviációk száma és súlya, ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a meg­előzésre. Még mindig sok fiatal követ el vagy kísérel meg öngyilkos­ságot, nem csak a fegyveres erőknél. Továbbra is sok a jog-, illetve a fegyelemsértés. Mind­emellett egyre erősödött az a ci­vil - elsősorban szülői -hang, amely nem csak magyarázatot, hanem erkölcsi és anyagi kárté­rítést, követelt, illetve megelő­zést sürgetett a fegyveres erők­nél bekövetkező különböző ha­lálesetek, balesetek kapcsán. így kezdődött az a tevékeny­ség, amelynek bő egyéves ta­pasztalatairól nemrég készített összegzést a Pécsi Határőr Igazgatóság két szakembere, dr. Kurtái Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta és Martin László klinikai szakpszicholó­gus.- Legfontosabb feladatunk az úgynevezett rendkívüli esemé­nyek -öngyilkossági kísérletek, fegyelemsértések -megelőzése - mondja dr. Kartai Zsuzsanna. - Épp ezért a nagy valószínűség­gel beilleszkedési problémákra hajlamos fiatalokat már a soro­záskor igyekszünk kiszűrni a Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnoksággal szoros együttműködésben. A honvéd­ségi szolgálathoz képest a ha­tárőr szolgálat és az akció szá­zadok szolgálati terhei nagyobb fizikai és pszichés megpróbálta­tást jelentenek a 18-19 éves fiúk számára. Épp ezért a mentálhy- giénés szempontból fokozottan veszélyeztetettnek minősülő so­rozottakat nem javasoljuk a ha­tárőrséghez. Sokféle devianciát, helyzetet, körülményt - öngyil­kossági kísérlet, büntetett előé­let, rendszeres alkoholfogyasz­tás iskolázottság, munkavi­szony, családi kapcsolatok mi­lyensége -igyekszünk feltérké­pezni. Hasonló szűrést végzünk a bevonuláskor is. A két vizsgá­lat alapján csaknem teljeskörű felmérési eredménnyel rendel­kezünk. Ez alapján mód van az áthelyezésekre, új beosztásokra. Egy négyoldalas kérdőív ki­töltése a szűrés, a személyes be­szélgetés része. A kérdésekre adott válaszokat pontozzák, s egy bizonyos határérték fölött már nem javasolják, hogy a fia­tal a határőrséghez kerüljön. Szintén a megelőző munkájuk­hoz tartozik, de már egy másik terület, a szűréskor különböző mértékben veszélyeztetettnek találtak figyelemmel követése, illetve az időközben problé­mákkal találkozók gondozásba vétele.- Eddig csaknem kétszáz fia­tal fordult meg a szolgálatunk­nál- folytatja Martin László. -A részletes vizsgálatot követően különböző módon igyekeztünk segíteni. Felülvizsgálati - lesze- reltetési- javaslattal elsősorban a normális magatartástól rend­szeresen eltérő, a civil életben is halmozottan szociális prob­lémákkal terhelt, javarészt sze­mélyiségzavarral küszködő fia­taloknál éltünk. Áthelyezéssel fegyvermentes szolgálatot java­soltunk azoknál, akiknél átme­neti alkalmazkodási, szolgálat­ellátási zavarok merültek fel. Egyrészük később vissza is ke­rülhetett a fegyveres szolgá­latba. A megjelentek nagy ré­szét pedig gondozásba vettük. Kedvező lehetőség számunkra, hogy a gyengélkedő a szom­szédságunkban van, így a na­gyon feszült állapot idejére itt tudtuk és tudjuk elhelyezni az érintett fiatalokat. A krízisálla­pot oldódása után pedig abban igyekeztünk segíteni, hogy a pszichés terhelhetőségüknek megfelelő beosztásba kerülje­nek. Egyesek állapota viszont olyan súlyosnak bizonyult, hogy kórházi kezelésre volt szüksé­gük. Ők a velünk kezdettől kész­ségesen együttműködő pécsi Honvéd kórházba kerültek. Tavaly nyártól vizsgálják az igazgatósághoz hivatásos, il­letve polgári állományba felvé­telizők, valamint a honvédség­től és a rendőrségtől átjelentke- zők pszichológiai állapotát is. A jelentkezők csaknem felénél nemleges volt az állásfoglalá­suk. A másik tevékenységi terüle­tük az oktatás, ismeretterjesztés, ami szorosan kötődik a megelő­zéshez. A hivatásos tiszteknek, tiszthelyetteseknek többször tartottak előadást a személyi­ségfejlődésről, személyiségza­varokról, a lelki válságra utaló jelekről, kialakulásuk okairól. Kisebb létszámú csoportokban rendszeresen beszélgetnek az akciószázadok legénységével a szorongásról, stresszről, pánik­állapotról. Gáspár István őrnagy, a cso­port vezetője elmondta, hogy a fiatalok jelentős része még se­hol sem dolgozott, mielőtt be­vonult. Sokaknál nem csak a bevonu­lás utáni életvitel változás, a követelmények, hanem a csa­ládjukat nyomasztó gondok is különböző lelki problémákat okoznak. Ezek nagyon nehezen kezel­hető helyzetek, de információk­kal, tanácsokkal, közvetetten ugyan, de a családoknak is igyekeznek segíteni. Azért, hogy a fiúknál a családjuk szo­ciális helyzetéből fakadó prob­lémák lehetőleg ne nőjenek lelki teherré. T. É. Ha csütörtök, akkor kormányülés - nyáron is Lazításra nem lesz idő Önmagának is feszített nyári munkatempót diktál a kormány, amikor rendkívüli nyári ülész- szak megtartását javasolta az Országgyűlésnek. A miniszter- elnök indítványa a június 16-augusztus 31-e között he­tekre szólóan kevesebb pihenőt és több munkát Ígér a képvise­lőknek és a kabinet tagjainak egyaránt. (A vakáció megkurtí­tása nem példa nélküli: a mi­niszterek tanácsa tavaly sem tar­tott nyári szünetet, s csak egyet­len csütörtökön nem volt ülés; augusztus 20-a ugyanis csütör­töki napra esett.) A miniszterek többsége tehát csütörtökönként előreláthatóan az idei nyáron is - vidéki sza­badságát megszakítva - Buda­pestre utazik. A miniszterelnök nagy súlyt helyez arra, hogy a kabinet ha­tározatképes legyen, ehhez pe­dig a miniszterek több mint fel­ének jelen kell lennie a dönté­seknél. Külföldi út, betegség vagy programtorlódás alkalmá­val a politikai államtitkár képvi­seli a tárca vezetőjét a kormány ülésén. Az államtitkároknak azonban nincs szavazati joguk, bár vé­leményük nélkülözhetetlen a döntés kialakításához. A mi­niszterelnök fontosnak tartja azt is, hogy a kabinet tagjai bármi­lyen időpontban, hétvégeken is elérhetők legyenek. A nyár folyamán - a kor­mány megítélése szerint - rend­kívül fontos témákat kellene megvitatniuk a képviselőknek, egyebek közt a villamosener- gia-fejlesztésről, a csődeljárás­ról, a honvédelemről vagy a büntetőjogszabályok módosítá­sáról. Összesen mintegy húsz tör­vényjavaslat vár a képviselők állásfoglalására a rendkívüli nyári ülésszakon; igaz, ezekkel a témákkal a kabinetnek már nem kell foglalkoznia, mert az elmúlt hónapokban már megvi­tatták őket. Ugyanakkor fel kell készül­niük a szeptemberi „rendes” őszi ülésszakra s eközben jóné­hány olyan kormányrendelet és határozat meghozatalára is szükség lesz, amely kiegészíti a törvényhozók munkáját. Lazításra tehát nem lesz idő. (A miniszterelnök egyébként hivatalba lépése óta még nem vett ki szabadságot, csupán egy-egy pihenőnapot engedé­lyezett magának.) A kormány szóvivője saját nyári vakációját a kormányzati munkának ren­deli alá - abban reménykedve, hogy két kormányülés között pár napon azért, törvényjavasla­toktól, előterjesztésektől és új­ságíró kollégáitól is távol, pi­henhet egy keveset... Juhász Judit kormányszóvivő A CIA-nak elhiszik? A megítélés szempontjai A minap nyilvánosságra ke­rült, hogy az amerikai Köz­ponti Hírszerző Hivatal, a CIA mit jelentett a törvényhozás­nak a közép-európai országok­ról. A „cég” valószínűleg a hírszerző jelentéseket és a le­gális statisztikákat egybevetve fogalmazta meg értékelését. Miként látják az amerikai hírszerzők a térség helyzetét? Úgy vélik, hogy Lengyelor­szágban, Magyarországon és Csehországban tették meg a legnagyobb lépéseket a piacgazdaság felé. S mit je­lentettek külön Magyarország­ról? Azt, hogy az ország poli­tikai és gazdasági stbilitása idevonzotta az elmúlt három évben a térségben beruházott nyugti tőke többségét: 7,5 mil­liárd dollárból 4 miliárdot. Ez­zel együtt is a CIA szerint nem mi, hanem Lengyelország áll az első helyen a privatizálás ütemét, az árak liberalizálását, a bankrendszer korszerűsítését és a fizetőeszköz átválthatósá­gát illetően. Miért kell ismer­nünk az ilyenfajta jelentése­ket? Főleg azért, mert az érté­kelésekből bizonyos fokig kö­vetkeztethetünk a címzettek, jelen esetben az amerikai dön­téshozók magatartására. De rá­jöhetünk arra is, mire helyez­zük a hangsúlyt a külföld tájé­koztatásánál, hogy ezzel is hozzájáruljunk a rólunk alko­tott reális kép kialakulásához. Mit tennénk mi hozzá a CIA jelentéséhez? Azt, hogy az Egyesült Államoknak és Nyu- gat-Európának egyaránt ér­deke a magyar átalakulás si­kere. Ahogy Magyarország számára ezeken az országokon át vezet az út a nyugat-európai integrációkhoz, ugyanúgy az USA és Nyugat-Európa szá­mára Magyarország fontos tranzitország a Kelet és a Bal­kán felé. Ezt a számunkra igen fontos szempontot a CIA-nak talán elhiszik ... 130 millió liter gyümölcslé Piacvezető lesz Magyarországon a Del Monte? Magyarországi forgalmának megduplázását tervezi jövőre gyümölcslevekből és konzer- vekből az angol Del Monte Food International, amelynek képviselői a minap számoltak be terveikről. Reg Bailey, a cég észak-európai ügyvezető igazgatója elmondta, hogy két évvel ezelőtt kezdték meg termékeik értékesítését Ma­gyarországon. Tavaly már 10 ezer tonna karton gyümölcsle­vet és konzervet adtak el. Ezt az idén megháromszorozzák, jövőre pedig az idei mennyi­séget is megduplázzák, vagyis 1994-ben összesen 60 ezer karton terítését tervezik. Fel­méréseik szerint az egyéves szavatosságú gyümölcslevek keresletének növekvő trendjé­vel kell számolni Magyaror­szágon. A három évvel ezelőtti 100 millió literrel szemben 1994-re 130 millió literre prognosztizálják a keresletet. Ebben a folyamatban a Del Monte, amely brazíliai naran­csot, dél-afrikai őszibarackot és kenyai ananászt dolgoz fel magyarországi forgalmazóján, hazánkban piacvezető sze­repre törekszik. Egyoldalú függőség? Az ország gazdasági növe­kedésének alapfeltétele a szakemberek szerint energia- felhasználsuk korszerűsítése. Most pazarolunk? Bár az utóbbi években - a termelés csökkenése miatt - egyre ke­vesebb energiát fogyasztunk, még ennyire se lenne szüksé­günk, ha nem bánnánk olyan pazarlóan vele. A rossz gyárt­mánystruktúrának „köszönhe­tően” például egy Ikarusz busz előállításához ugyanannyi energiát használunk fel, mint a németek egy Mercedes busz­hoz, csakhogy az Ikaruszt csu­pán a Mercedes egyharmadá- ért tudjuk eladni a világpiacon. Mennyit importálunk? Mivel a hazai energiatermelés évek óta folyamatosan csökken, energi­aszükségletünk több mint 60 százalékát importáljuk. Kőolaj és földgáz készleteink kimerü­lőben vannak, s a tervek sze­rint tíz éven belül a mélyműve- léses bányákat is bezárják a gazdaságtalan kitermelés mi­att. Az import - ha működik - megoldja ugyan gondjainkat, de biztonságos energiaellátás­ról egyetlen behozatali csator­nára építve nem beszélhetünk. Fenntartható az egyoldalú függőség? Jelenleg csak az oroszországi vezetéken ke­resztül kapunk kőolajat. Csak terv a Baumgarten és Győr kö­zött megépítendő vezeték. Pe­dig a térség politikai helyzetét figyelve mielőbb megoldást kell találni az egyoldalú füg­gőség megszüntetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents