Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-02 / 148. szám

1993. június 2., szerda tű Dunántúli napló n A csíksomlyói búcsú Idén is mintegy 200 ezer főnyi tömeg gyűlt egybe a székelység hagyományos búcsújáró helyén pünkösd szombatján. Egyes becslések szerint a Kissomlyó-hegyre ezúttal még a tavalyinál is többen jöttek el Székelyföld­ről, Erdély más részeiből, Magyarországról és a világ minden tájáról. A csíksomlyói zarándok- lás hagyománya többszáz évre nyúlik vissza, a katoli­kus csíki- és gyergyói széke­lyeket az unitárius vallásra erőszakkal téríteni próbáló János Zsigmond erdélyi fe­jedelem felett 1567-ben ezen a napon aratott győzelem emlékét idézi. A diktatúra évtizedeiben a búcsút tiltották, ezúttal azonban már negyedszer se­reglettek egybe szabadon a hívők a csíki medence falva- iból, székelyföldi városok­ból, a csángók lakta gyimesi településekről és sokan za­rándokoltak ide a határokon túlról is magyar, és más nyelvterületekről. A templomi zászlók és a magyarság piros-fe­hér-zöldje alatt haladó osz­lopok közül egyesek gyalog tették meg az utat, már csü­törtökön vagy pénteken fel­kerekedtek és ugyanúgy tér­nek haza. Csíksomlyón előbb a Boldogságos Szűz Mária csodatévő hírben álló szobra elé járultak a zarán­dokok a kegytemplomban, majd körmenetben kapasz­kodtak fel a hegyoldalra. Itt először tartották meg a szé­les erdők övezte térségben, szabad ég alatt a vallási szer­tartást. A tömeg előtt Kada Lajos érsek, németországi pápai nuncius, Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Ja- kubinyi György gyulafehér­vári segédpüspök celebrálta a misét, majd a körmenet visszatért a kegytemplom­hoz. A mise után az egybe­gyűlt tömeg elénekelte a magyar és a székely him­nuszt. A Digép sorsa A Diósgyőri Gépgyáron belül működő Általános Gépgyár - azaz fegyvergyár - eladásáról folyó tárgyalá­sok igen előrehaladott álla­potban vannak. Ha az érté­kesítés sikerül, nemcsak az ott dolgozó 452 ember sorsa rendeződik, hanem a nagy­üzem 2750 dolgozójának nagy része is megtarthatja munkáját. Amennyiben nem jön létre az üzlet, be kell zárni azokat az egységeket, amelyek működését csak a privatizációs pénzből tudnák tovább finanszírozni - jelen­tette ki Szabó József, a Di­gép felszámolását végző Re- org Rt. felszámolóbiztosa. Mint ismeretes, a Digép értékesítését 1990. novem­ber 2. óta négyszer hirdették meg, azonban ez idáig siker­telen volt a privatizáció, és lejárt a törvényben meghatá­rozott két év is, amíg a fel­számolást be kellett volna fe­jezni. Molnár István, a gyár vezérigazgatója hangsú­lyozta: a Digép-nek ma job­bak a piaci feltételei mint az elmúlt években, ám ennek ellenére a vállalat nem nye­reséges. 2 millió dollár ér­tékű szerződést írtak alá uk­rán partnerekkel kábelhúzó gépek szállítására, és termé­keik iránt egyre nagyobb ér­deklődés mutatkozik a FÁK-országok részéről. Azon kívül ukrán partnerek­kel tárgyalnak egy új kábel­gépgyár telepítéséről, ame­lyet a Magyar Kábelgyárral közösen létesítenének. Egy időben a legfejlettebb országokkal Digitális rádiótelefon A Matáv és az amerikai US West közös pályázatot nyújt be a 900 megaherzes frekvenciájú GSM (Global System Mobil) rádiótelefon-rendszer kiépíté­sére -jelentették be a beruházás nemzetgazdasági jelentőségével foglalkozó sajtótájékoztatón. A tervekről szólva elhang­zott: amennyiben a Matáv-US West konzorciumnak sikerül koncessziót szereznie a közle­kedési tárca által meghirdetett tenderen, úgy a GSM rendszer kiépítésére egy új koncessziós vállalatot hoznak létre. Mint ismeretes, a két cégnek már van egy közös vállalkozása, a ma­gyarországi rádiótelefon-háló­zat bevezetésében úttörő szere­pet játszó Westel. A Westel az elmúlt két évben mintegy 25 magyar közreműködő vállalatot vont be az országos mobiltele­fon-rendszer létrehozásába. A 450 megaherzes rendszer teljes kiépítése - ez az év végére vár­ható - mintegy 85 millió dol­lárba kerül. A GSM rendszer alapvetően különbözik a jelenleg is mű­ködő rádiótelefon hálózattól, hiszen digitális elven működik, s mivel több rádiócsatornát használ, lényegesen nagyobb számú előfizető kapcsolódhat a rendszerhez. A Westel 450 megaherzes hálózatának 50-100 ezer előfizető a maximális ka­pacitása. A digitális rádiótele­fon ma a világszínvonalat kép­viseli, olyannyira, hogy még az USA is csak most áll a techno­lógia bevezetése előtt. A 900 megaherzes rendszer további előnye, hogy mivel eu­rópai szabvány, a készülék nemcsak egy adott országban, hanem egész Európában hasz­nálható lesz. A hasonló hálóza­tok kiépítését Európában is csak mostanában kezdték meg, így a lemaradásunk mindössze fél-egy év. A nagyszámú potenciális elő­fizető, s ennek nyomán a tö­meggyártás miatt várható, hogy a végberendezések a jelenlegi­nél jóval olcsóbbak lesznek. A Matáv - US West konzorcium tervei szerint az új koncessziós vállalat már működésének első évében több száz munkahelyet teremt s fennállásának első 10 éve alatt több százmillió dollárt költ el Magyarországon. A Westel által bevált gyakorlatot követve a kivitelezési szakasz­ban kizárólag magyar generál- kivitelezőket kívánnak meg­bízni, akik helyi munkaerőt al­kalmaznak. A konzorcium emellett minden tekintetben a magyar beszállítókat fogja előnyben részesíteni, sőt, bizo­nyos területeken kész árelőnyt biztosítani a magyar vállalatok számára. A tervezett nemzetközi tájvédelmi körzetben vizierőművet akarnak építeni a horvátok. A ké­pen: a Dráva Keselyüsfa puszta térségében. MTI TELEFOTO Június 28-tól új műsorrend a tv-ben Kié a Magyar Televízió? - ezzel a címmel invitálta találko­zóra a sajtó képviselőit Nahlik Gábor, az MTV alelnöke. A saj­tótájékoztató tulajdonképpeni célja Kocsis L. Mihály műsori­gazgató szerint az volt, hogy tá­jékoztassák a közvéleményt, az utóbbi hónapok strukturális vál­tozásai miért nem jelentek meg mindezidáig a műsorokban. Bár a címben feltett kérdésre a tájékoztató házigazdái nem tudtak egyértelmű választ adni, az mindenesetre kiderült, hogy az MTV jelenlegi vezetői sze­rint az intézmény Hankiss Ele­mér irányítása alatt „idegen” kézbe került. Hogy kit, vagy mit értenek idegen alatt, azt a sajtó rendelkezésére bocsátott köz­lemény hivatott megvilágítani. Az ötoldalas dokumentumban az MTV vezetősége azt fejte­geti, hogy az intézmény 1990 óta érdeksérelmek sorozatát szenvedte el, s a jelenlegi irá­nyítók kezét előnytelen szerző­dések kötik gúzsba. Az írásban arra is utalnak, hogy a jelenlegi vezetés felülvizsgálja a Magyar Televízió szerződésállományát, s a megállapodások egy részét megpróbálják újra tárgyalni. Reményeik szerint a szerződé­sek megváltoztatása biztosítja majd a műsorkészítői függet­lenség kiteljesedését. Az mindenesetre már biztos, hogy a Magyar Televízió június 28-tól új műsorrend szerint su­gároz. A struktúra legfontosabb elemeit Feledy Péter hírigaz­gató ismertette. Eszerint meg­szűnik A reggel című műsor, helyét 6.30 és 7.30 óra között 1 órás hírblokk veszi át, ezután pedig a Napközi jelentkezik. A TV-híradó a jövőben ismét 7 óra 30 perctől jelentkezik majd, A Hét szintén a korábbi évek­ben megszokott 19 órakor kezdi adását. Megszűnik az Aktuális és a Napzárta, helyüket egy 24 óra című politikai műsor veszi át. A tervek szerint a Szószóló, az Átmenet és a Tény képek ilyen címen megszűnnek, a le­endő Kor-kép című műsor veszi át szerepüket a TV2-n késő dél­után. Feledy Péter arról is be­számolt, a jövőben az ország két fő közjogi méltósága a köz- társasági elnök és a miniszterel­nök rendszeresen szót kap majd minden alkalommal ugyanab­ban az időben hétfő esténként. A külpolitikai műsorok két új­donsággal is szolgálnak majd: beindul egy közép-európai ma­gazin és egy, a környező orszá­gok magyarságáról szóló mű­sor. Szeptembertől újra indul a Parabola. A megbékélés emlékműve A II. magyar hadsereg tragé­diájából le kell vonnunk a ta­nulságot: egy kis ország hadse­regének az ország határainak védelme a kötelessége, s nem az, hogy beleszóljon a világpo­litika formálásába, hogy a nagyhatalmak oldalán, a nagy­hatalmak mellett részt vegyen mások háborújában. Olyan had­sereget kötelességünk fenntar­tani, amely képes megvédeni határainkat, s van annyi ereje, hogy feltartóztassa a támadót, - hangsúlyozta Göncz Árpád köz- társasági elnök a pákozdi Mé- szeg-hegyen, a Megbékélés em­lékművének, a Don-kanyari em­lékkápolnának az avató ünnep­ségén. A Don-kanyari emlékká­polna célja, hogy lezárjon va­lamit, hogy olyan hely legyen, ahol az ismeretlen földben nyugvókért is le lehet tenni egy szál virágot. Az emlékművek - mondta Göncz Árpád - a múlt lezárását, a múlttal, a jelennel való megbékélést, a valóság tu­domásul vételét is jelentik. Az égbenyúló szárnyakat formázó kápolna a Don-kanyari Emlékkápolna Alapítvány se­gítségével, széles körű társa­dalmi összefogással jött létre. Terveit Szabó Tamás készítette. Az építkezés még nincs befe­jezve. Elhelyezésre vár még a kerámia oltárkép - Korompay Péter alkotása -, s meg kell épí­teni a kőburkolatot. Mindehhez kétmillió forint hiányzik, ami­nek előteremtéséhez Göncz Ár­pád beszédében kérte az ünnep­ség részvevőinek és a távollé­vőknek a segítségét. Elkelnek a boltok Eddig 13 milliárd 255 millió 966 ezer forint folyt be az ÁVÜ-höz a privatizált üzletek eladásából. A tranzakciók során összesen 171 gazdasági társa­ságban került magánkézbe ál­lami tulajdonú üzletrész. Az előprivatizációs törvény néven ismert 1990. évi 74. jog­szabály alapján összesen 10816 kiskereskedelmi, vendéglátói­pari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató tíz, ille­tőleg a vendéglátóiparban ti­zenötnél kevesebb dolgozót foglalkoztató üzlet tartozott a programba. Ezek közül eddig 9800-nál kezdődött meg a privatizáció, azaz a folyamat a végéhez köze­ledik - Both János, az ÁVÜ ke­reskedelmi igazgatóságának vezetője mondotta. Az üzletek átlagosan a kikiál­tási árnál negyven százalékkal magasabb értéken cseréltek gazdát, de akadtak olyan helyek is - főként Budapesten a belvá­rosban -, ahol a kikiáltási ár tíz­szeresét fizették a bérleti jogért. Vidéken viszont előfordult az is, hogy többszöri árverés elle­nére is eredménytelen maradt a remélt tranzakció. Székely udvarhely: egy gimnázium 400 éve 1593-ból kelteződik az első tudósítás, amely a mai, impo­záns székelyudvarhelyi líceum első elődjére utal. Á jezsuita rend akkori jelentése számolt be arról, hogy ezen a településen 250 lelket térítettek át katolikus hitre és a helyi skólában mint­egy száz tanulót oktatnak. Ezen a hétvégén az egész város és a messze földről érkezett vendé­gek is felelevenítik a históriát, amely egyben a magyar műve­lődéstörténet, a magyar kultúra egyik gazdag fejezete. Az iskola alapítójáról, Vá­sárhelyi Gergely jezsuita szer­zetesről - mondja Benczi Tibor igazgató - sajnos, nem maradt fenn kép, csak annyi ismeretes róla, hogy a rend egyik legkép­zettebb tagja volt. Az általa lét­rehozott tanintézetet hamarosan háttérbe szorította a protestán­sok győzelme, de 1651-ben Sámbár Mátyás, az ismert hitvi­tázó (róla már van kép) újjá­szervezi és attól fogva a jezsui­ták 1773-ig, a rend feloszlásáig vezették. Ekkor az iskolák és szemináriumok fenntartására szolgáló anyagi alapok a Co- missio Catholica kezelésébe mentek át, majd 1866-tól az Er­délyi Római Katolikus Státus látta el ezt a feladatot egészen 1948-ig, az államosításig. A Székelyudvarhely városa fölé magasodó mai négyszintes gimnáziumi épület Lechner Ödön stílusában épült Pápai Sándor tervei alapján 1909-ben. Az iskola híres növendékei kö­zött volt Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem néven ismert Habs- burg-ellenes székely felkelés vezetője, Baróti Szabó Dávid, a magyar időmértékes verselés út­törője, Orbán Balázs, a Székely­föld leírásának szerzője, a híres tudós, és természetesen maga Tamási Áron, akiről elnevezték 1989 után (Petru Groza helyett). Nemcsak a név változott meg ekkor: szinte minden. Ez tűnik ki az 1989-es fordulatot közvet­lenül megelőző időszak és a je­len összevetéséből. A Ceau- sescu-rezsim alatt az elméleti líceumot szakközépiskolává züllesztették, a tantermekben műhelyeket rendeztek be, és az összlétszám több mint 98 száza­lékát kitevő magyar nemzeti­ségű diákoknak csak negyede tanulhatott anyanyelvén - elő­fordult, hogy a román tagozaton tanító magyar tanárokat büntet­ték, mert az órán magyarul szól­tak magyar növendékeikhez. A román igazgató eltávozott a fordulat nyomán, a román ta­gozatok - ahová addig szintén magyar gyerekek jártak - meg­szűntek. Elmentek a román szaktanárok is, meséli Benczi Tibor, akit a fordulat után a tan­testület választott meg igazga­tónak, de a nyugdíjasok behívá­sával a líceum megoldotta ezt a gondot és ma az egyik legmaga­sabb szintű pedagógus gárdával rendelkezik egész Erdélyben. Éppen ezért a Tamási Áron Líceum - mondja az igazgató - legfontosabb feladatának a to­vábbtanulásra való felkészítést tekinti. Méghozzá sikeresen, hi­szen 1989-ben 58, tavaly már 65 százalék volt a főiskolai szinten tovább tanulók aránya az érettségizettek között. Ma ebben az iskolában 22 osztályban folyik elméleti és szakoktatás a következő tagoza­tokon: informatika, matema­tika-fizika, kémia-biológia, filo­lógia, filológia-idegen nyelv és filológia-történelem. Emellett - mondja az igazgató - a Székely­föld egyik szellemi fellegvárává kívánta tenni a tantestület az is­kolát. így otthont ad a táncház­mozgalomnak, a diákszínját­szásnak, az iskolai lapszerkesz­tésnek, önképzőkörök, tudomá­nyos szakkörök működnek ke­retében, és helyet kapott a hi­toktatás. Diákszínjátszó feszti­vál, diáktanács, és egy napra „diákigazgató” megválasztása - megannyi kezdeményezés az iskola önálló arculatának, a ré­giből is merítő új hagyomány­nak a megteremtésére. A 400. évfordulóra emlék­könyvvel, értesítővel, kiállítás­sal, és persze az ezekben a na­pokban folyó ünnepségekkel emlékeznek a Tamási Áron Gimnázium tanárai és diákjai. A tantestület 32 főből áll, a diá­kok száma több mint hatszáz, háromnegyedük a városból, egynegyedük Székelyföld más településeiről, elsősorban a környékbeli falvakból való. A közös cél a felkészülés a to­vábbtanulásra, az erdélyi ma­gyar értelmiség sorainak gyara­pítása. Mint négy évszázada mindig. Baracs Dénes y » j

Next

/
Thumbnails
Contents