Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-17 / 161. szám (163. szám)

10 üj Dunántúli napló 1993. június 17., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Jó tanácsok az APEH-től Szigorodtak a nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok A vállalkozó (adóalany) minden olyan gazdasági műve­letről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bi­zonylatot kell kiállítson. így az adóalany az általa teljesített ér­tékesítésről számlát, készpénz- fizetés esetén egyszerűsített számlát köteles kibocsátani. Abban az esetben, ha az adóa­lany készpénz, vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén nem bocsátott ki sem számlát, sem egyszerűsített számlát, úgy az általános for­galmi adóról szóló 1992. évi LXXIV tv. 70. §-a alapján nyugtaadásra kötelezett. 1993. július 1-jétől a nyugta­adási kötelezettség szinte tel- jeskörüvé válik. A nyugta kibo­csátás alól már csak az újság és folyóirat árusítása, valamint a szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása a mentesített, más ér­tékesítések már nincsenek fel­mentve a nyugtaadási kötele­zettség alól. Ennek megfelelően az eddigi gyakorlattól eltérően nyugtát kell adjon például a pi­acon, a közterületen, a vásárté­ren árusító kereskedő és iparos, a kitelepülő, illetve a pulton át értékesítő vendéglátós, a fagy­lalt árus is. Az adóhatóság a nyugtaadási kötelezettség teljesítése alól az ÁFA törvényben előírt igen ki­vételes esetekben külön kére­lemre felmentést adhat. A nyugtaadási kötelezettség teljesíthető az MSZ 16133-90. számú szabvány szerinti nyug­tatömbbel, az APEH által jóvá­hagyott géptípus blokkjával - ha a gépet az arra jogosított szerviz üzembe helyezte -, vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra al­kalmas bizonylattal, amely le­galább a következő adatokat tar­talmazza: a nyugta sorszámát, a nyugta kibocsátójának nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, vagy az adóhatóság ál­tal jóváhagyott más azonosítót, a nyugta kibocsátásának keltét és a fizetendő összeget. Az adóalany a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének módjáról az idei évben még szabadon dönthet, de a 6/1993. (II.9.) PM rendelet alapján 1994. évtől bizonyos területe­ken (például személytaxi szol­gáltatás, ital üzlet, iparcikk ke­reskedelem) a nyugtaadási köte­lezettségének csak pénztárgép, vagy taxaméter alkalmazásával tehet eleget. A nyugta kiállítá­sával még nem teljesül a nyug­taadási kötelezettség, hiszen nem csak az árut, hanem a nyugtát is át kell adni a vásárló­nak. Az adóalany által végzett ér­tékesítésről kiállított számlát, készpénzfizetési számlát, nyug­tát - ide értve a jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is - szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani. A nyilvántartás tetszés szerinti formájú lehet, de legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a nyomtat­vány nevét és számjelét, a be­szerzés keltét, a tömb(-ök) sor­számát (tól-ig), a használatba­vétel keltét, a felhasználás és a kiselejtezés keltét. Ezúton is felhívom a tisztelt adóalanyok figyelmét, hogy az adóhatóság a jövőben is rend­szeresen ellenőrzi a nyugtaadási és nyilvántartási kötelezettség teljesítését, mulasztás esetén pedig él a mulasztási birság ki­szabásával. A mulasztási birság jogi személyek és egyéb szer­vezetek esetében 150 000 Ft-ig, magánszemélyeknél 50 000 Ft-ig terjedhető, első alkalom­mal azonban nem haladhatja meg a mulasztási birság határá­nak 33%-át. Burgmann György APEH Baranya Megyei Igazgatósága Fogyasztási adó, fogyasztói árkiegészítés Esedékes a féléves összesítő bevallás Határidő utáni bevallás csak igazolási kérelemmel Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága tájékoztatója a fogyasztási adó és a fogyasz­tói árkiegészítés féléves ösz- szesítő bevallásáról. Az 1990. évi XCI. törvény 1. sz. melléklet 3./ pontja sze­rint a havi és a negyedéves bevallásra kötelezett adózók­nak, valamint az 1991. évi LXXVIII. törvény 1. sz. mel­lékletében felsorolt termé­kek értékesítésével illetve a 2. sz. mellékletben felsorolt szolgáltatás végzésével fog­lalkozó adózóknak a fogyasz­tási adóról és a fogyasztói ár- kiegészítésről féléves össze­sítő bevallást kell tenniük. Az adóalanyok bevallási kötelezettségüknek a 15, 21-es számú nyomtatvány­garnitúra (APEH 99. rsz.) ki­töltésével és 1 példányban való leadásával tesznek ele­get. A bevallás garnitúrák a nyomtatvány ellátó boltjaiban vásárolhatók meg, az APEH nem küldi ki azokat az adóa­lanyoknak. Á leadás helye személye­sen az APEH Baranya Me­gyei Igazgatósága ügyfél- szolgálata. Levélben: az APEH Ba­ranya Megyei Igazgatósága (Pécs, Rákóczi u. 54-56.) címre kérik feladni. Leadási határidő havi adózó esetén július 20., ne­gyedéves esetén július 25-ike. A bevallásokat ezer Ft-ban kell kitölteni. Határidő után bevallást csak igazolási kérelemmel vesznek át. Amennyiben az igazolási kérelmet az adóha­tóság elutasítja, mulasztási bírságot szabnak ki. A fogyasztók figyelmébe Amit a szervezett utazásról, az utazási irodákról és az utasok jogairól tudni kell Az elmúlt években kitágultak a határok és sokakban született meg az igény: utazni, világot látni. Ahhoz azonban, hogy a fáradságos munkával eltöltött év után pihenés, vagy netán egy egész életre szóló élmény iránti vágyunk ne váljon hosszús­sággá - szóval ne vegyünk zsákbamacskát -, legalább olyan körültekintően kell eljár­nunk, mint bármilyen áru vásár­lásakor vagy egy szolgáltatás igénybevételénél. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy utazni ugyan szeretünk, de az utazás­sal kapcsolatos szabályokról, lehetőségeinkről, így jogainkról és kötelezettségeinkről már nin­csenek kellő ismereteink, pedig itt is érvényes a szabály: a tájé­kozott fogyasztó a legvédettebb fogyasztó. Ennek érdekében szeretnénk rövid ismertetést adni minderről. Kezdjük az ele­jén. Az utazás és az iroda kiválasztása A legfontosabb kiindulási alap, hogy az utazási cél kijelö­lésénél a pénztárcánk kapaci­tása legyen a döntő, ne pedig a vágy vagy a divat! Ha ezen túl­vagyunk, akkor válogassunk az utazási irodák között, - hiszen ma már bőséges a kínálat - le­gyen erőnk ehhez. Itt hívjuk fel a figyelmet a következő lénye­ges szempontokra: Fenntartással kezeljük azokat a hirdetéseket, ajánlatokat, ame­lyek lakást, vagy munkahelyi telefont jelölnek meg (hiszen egy legális utazási irodának megfelelően felszerelt külön irodahelyiséggel kell rendel­keznie), irreálisan olcsó utazást ígérnek (mert itt vagy a szakmai hozzáértés hiányával, vagy a legalitás, illetve az utazási szol­gáltatás későbbi - nem várt - „karcsúsításával”, hiányossága­ival kell számolnunk), valutába hirdeti meg útjait, illetve nem biztosít költőpénzt (ez szabály­talan, mert egyrészt a magyar állampolgár részére a forint a hivatalos fizetőeszköz, másrészt az iroda köteles konvertiblis va­lutában költőpénzt is biztosí­tani.) Tanulmányozzuk át, hogy a reklámban (hirdetésben) beígért körülmények megvannak-e az utazási iroda konkrét program- ajánlatában is. Érdemes meggyőződnünk ar­ról is a személyes tárgyalás so­rán, hogy a kiválasztott iroda rendelkezik-e az IKM Országos Idegenforgalmi Hivatala be­jegyzésével (e nélkül ugyanis utazás iroda nem működhet!) Olyan utazási irodával érde­mes tárgyalnunk, amelyik kellő szintű, részletes és meggyőző információt tud adni az utazás­ról. Az utazási szerződés megkötése Sokan nem is tudják, hogy amikor az utazási díj előlegét befizették és átvették a részletes útiprogramot, akkor tulajdon­képpen egy utazási szerződést kötöttek az utazási irodával (ügynökséggel). Természetesen az is előfordul, hogy kifejezett utazási szerződés megkötésére kerül sor (amely részletesen tar­talmazza - többek között - a szerződő felek jogait és kötele­zettségeit is). Az utazási szer­ződésekre vonatkozó részletes szabályokat a Polgári Törvény- könyv 415-416 §-ai, valamint a 11/1978 (III. 1.) MT. sz. rende­let tartalmazza. Igen lényeges és az utas érdekeit védő kitétel, hogy az utazási irodák az előző­ekben meghatározott feltételek­től az utazási szerződésben nem térhetnek el, csak az utas javára. (Ha mégis megteszik, úgy a ki­kötés érvénytelen és helyébe a rendelet szabályai lépnek.) Mit kell tudnunk az utas il­letve az utazási iroda legfonto­sabb jogairól és kötelezettségei­ről? Az utas az utazás megkez­dése előtt legkésőbb 35 nappal (vagy az utazási szerződésben meghatározott időtartamon be­lül) még költségmentesen le­mondhatja az utat. Ettől eltérő, ezt követő időpontban is le­mondhatja - még az utazás tényleges megkezdése előtt -, de ebben az esetben már meg kell térítenie az utazási iroda költségeit. Ugyancsak lemond­hatja az utazást (elállhat a szer­ződéstől), ha az iroda a progra­mot, vagy a díjat lényegesen megváltoztatta (a program vál­toztatása esetén az utazás elma­radása miatti kárát is követel­heti). Az utazási iroda lemondhatja az utazást (elállhat a szerződés­től) a szerződésben megállapí­tott határidőig (külföldi utazás­nál legkésőbb az utazás még­olyán utazási irodával tár­gyaljunk, amelyik kellő szintű, részletes és meggyőző információt tud adni az uta­zásról Fotó: Löffler kezdése előtt 15 nappal), az uta­záshoz szükséges legkisebb ter­vezett utaslétszám hiányában. Ha az utazási szerződést nem teljesíti, köteles az utas kíván­sága szerint vagy a díjat vissza­fizetni, vagy az utazást más időpontban teljesíteni. Ha pedig nem a szerződésnek megfele­lően teljesíti, köteles a díjat ará­nyosan leszállítani, (nem köte­les erre, ha az utas valamely szolgáltatást saját elhatározásá­ból, vagy saját érdekkörében felmerült okból nem vette igénybe). Ha az iroda közremű­ködőt von be, annak magatartá­sáért ugyanúgy felel, mintha maga járt volna el közvetlenül. Végül, ha a szerződés az utazás során szűnik meg, az iroda köte­les az utas érdekében a szüksé­ges intézkedéseket megtenni és ennek költségeit előlegezni (a költségek az utazási irodát ter­helik, ha a szerződés neki felró­ható, vagy az érdekkörében felmerült okból szűnik meg). Mi a helyzet a költőpénzellátással? Tudnunk kell, hogy az uta­zási iroda köteles a szervezett túrizmus keretében kiutazó ré­szére költőpénzt biztosítani konvertibilis valutában, amely­nek mértéke naponta teljes pan­zió esetében 500-800 Ft/fő, fél­panziónál 800-1200 Ft/fő, csak reggelit biztosító szolgáltatás­nál 1200-1600 Ft/fő, étkezés nélkül 1600-1800 Ft/fő. Mire fontos még ügyelnünk? Valamennyi határidőt tartsuk be, ne a mi hibánkból kerüljön sor szerződésszegésre, ragasz­kodjunk a biztosításhoz (a biz­tosítási kötvény átvételéhez), reklamációnál ne csak a hibák regisztrálására, hanem az együttes akaratú hibaelhárításra is törekedjünk. Mit tegyünk, ha az utazás közben reklamációnk van? Ha a vitás kérdés (például a szállás nem megfelelő, vagy egy prog­ram elmaradt, stb.) a csoportki- sérővel (idegenvezetővel) nem rendezhető mindkét fél számára megnyugtató módon, akkor cél­szerű jegyzőkönyv felvételéhez ragaszkodni, amelynek mindkét fél és a tanúk aláírását is tartal­maznia kell. Ha az utazásnál nincs csoportkisérő, akkor az utazási iroda alkalmazottjával (pl. buszsofőr), vagy a jelen levő közreműködővel illetve képviselőjével (pl. szállodave­zető, idegenvezető, stb.) kell aláíratni a jegyzőkönyvet. Ha­zatéréskor a jegyzőkönyvet vagy másolatát lehetőség sze­rint haladéktalanul az utazási irodában be kell mutatni a rek­lamáció (az esetleges díjleszállí­tás, illetve kártérítés) érvényesí­tése során. Hová fordulhatunk panaszunkkal? Természetesen csak azokról az esetekről van szó, ha a rek­lamációt, a panaszt az utazási iroda nem hajlandó elintézni. Ekkor a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség illetékes megyei felügyelőségéhez, megyénkben a Baranya megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőséghez - 7623, Pécs, Rákóczi u. 30. I. em. tel.: 410-604 -, fővárosi utazási iroda esetén pedig a Bu­dapest Fővárosi Felügyelőség­hez - 1052 Budapest, Városház u. 9-11, tel: 06-1-1175-216 - lehet közvetlenül fordulni. Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy az utazással kapcso­latos igényünk, követelésünk érvényesítése - ha az utazási iroda a reklamáció elintézése elől elzárkózik, vagy nem meg­felelően rendezi azt - polgári peres úton, az illetékes bíróság közreműködésével történhet. Baranya megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Tanulmány a védjegy­kultúráról A felsőoktatási intézmények hallgatói részére pályázatot írt ki a Magyar Védjegy Egyesület és a Csemege Julius Meinl Rt. A magyar védjegykultúra köz- gazdasági és jogi helyzetét be­mutató tanulmány megírásának díjazására a meghirdetők 150 ezer forintot szánnak. Részt ve­hetnek a felsőoktatási intézmé­nyek jelenlegi hallgatói, vala­mint az 1990. év óta végzett volt diákok. A pályázatokat le­galább három ív terjedelemben (kb. 40 oldal), plusz mellékle­tekkel, másolatokkal kell be­nyújtani. Beküldési határidő: 1993. október 15. A tanulmá­nyokat a Magyar Védjegy Egyesület címére (1410 Buda­pest, Pf.:195) kell elküldeni. A beküldött pályázaton fel kell tüntetni a pályázó nevét, címét, a jelenlegi vagy volt felsőokta­tási intézmény nevét és címét. Az eredményhirdetésre 1993. december 10-15 között kerül sor. Üzleti út öt országba Az Aroteam Kft. nemzetközi rendezvényirodája üzleti utat szervez öt országba. A nyolc­napos szakmai látogatásnak az a célja, hogy a résztvevők az érin­tett országokban (Ausztria, Németország, Franciaország, Svájc, Lichtenstein) főként a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar területén kereskedelmi le­hetőségeket tárjanak fel. Az üz­leti turistaútra szeptember 6-tól 13-ig kerülne sor, jelentkezni lehet a rendezvényiroda címén (1036 Budapest, Lajos u. 160-162.) dr. Bognárné Kovács Zsuzsannánál. Menedzser­képzés a Számalk-nál A Számaik a magyarországi menedzserképzés egyik megha­tározó szereplője. Angol és amerikai know-how-val mű­ködő iskoláiban nemzetközileg elfogadott menedzserdiplomák és másoddiplomák megszerzé­sérére van mód. Az iskolák egy része a távoktatást alkalmazza, amely kiváló módszer az elfog­lalt, munka mellett tanuló hall­gatók számára. Ilyen például az Számaik Open Business School, amelyen a hallgatók DMS (Diploma in Management Studies) és MBA (Master of Business Administration) dip­lomákat szerezhetnek. Az In­ternational Business School már nemcsak a gyakorló üzletembe­reknek, hanem az érettségizet­teknek is kínál oktatási formát. A Time Manager szemináriu­mokon tárgyalási és készségfej­lesztési tréningeket tartanak, va­lamint pénzügyi kurzusokat magyar és angol nyelven. A lakosság fogyasztása 20 év alatt A Központi Statisztikai Hiva­tal gondozásában megjelent a 20 évet átfogó (1970-1990), la­kossági fogyasztást felmérő ki­advány. A kétnyelvű összeállítás két évtized fogyasztásának alakulá­sát mutatja be a fogyasztás kü­lönböző formái szerint. Az adatgyűjtemény mellett közli a fogyasztás hosszú távú - 40 éves, esetleg még hosszabb - összefoglaló idősorait. A lakosság fogyasztásának naturális mutatói szintén megta­lálhatók a kötetben. » 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents