Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-17 / 161. szám (163. szám)
1993. június 17., csütörtök új Dunántúli napló 7 Várakozó hajók a Mohácsi uszálykikötőben Fotó: Läufer László A baranyaiak értetlenül állnak a döntés előtt A mohácsi uszálykikötő és a malom a somogyiaké lesz Péntek este 7 órakor Szentmise a Széchenyi téren Újból Jézus Szentséges Szívének oltalmába ajánlják Pécs városát Határon innen - határon túl A magyar állam természetes politikai kötelességének tekinti a határon túli magyarok iránti elkötelezettséget. De csak akkor lehet hitelesen képviselni a határokon túli magyarság kisebbségvédelmi törekvéseit, ha magunk ugyanazokat a jogokat biztosítjuk a hazai kisebbségeknek. E kérdéskör megvitatására rendez a Szabad Demokraták Szövetsége Mohácson a városházán kere- kasztalbeszélgetést. A június 19-én 15 órakor kezdődő rendezvényre elfogadta meghívásunkat: Ágoston András a VMDK elnöke, Bányai Péter az RMDSZ-től, Jakab Sándor a HMDK alel nőké, Tóth Kálmán az MPP alelnöke, Tóth Mihály Beregszászról. A kisebbségek helyzete szorosan összefügg az adott ország polgárosodásának állapotával, a jogállamiság fejlettségével, a politikai kultúra szintjével, és nem utolsósorban a gazdaság állapotával. A mohácsi fórumon ezzel kapcsolatban nem csak a határon kívüli magyarság nevében, hanem a hazai kisebbségek képviselői részéről is lesznek hozzászólások, Derdák Tibor országgyűlési képviselő a Ghandi Alapítványtól, Gyúrok János a Horvát Intézettől, Kaltenbach Jenő, a Magyarországi Németek Szövetségétől. A házigazdák, azaz az SZDSZ képviseletében Bretter Zoltán országgyűlési képviselő, Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja és Törzsök Erika az SZDSZ kisebbségpolitikai titkára vesz részt a kerekasztalbeszélgetésen, melynek célja, hogy kapcsolatot keressünk az együttélő nemzetek azon politikai erőivel, akik hazájuk demokratizálásáért, az európai normák érvényesítéséért, az emberi és kisebbségi jogok betartásáért tevékenykednek. Az SZDSZ álláspontja szerint a kisebbségi politikánk eredményessége nagymértékben függ a határok kérdésétől, de a kisebbségi problémák megoldását nem a határok megváltoztatásában kell keresnünk. Helyette az SZDSZ szorgalmazza a határok átjárhatóságát, mely a személyeken túl az áru, a tőke, a magán- vállalkozás szabad forgalmátjelenti. Mindenkit várnak a rendezvényre. Mindum Károly SZDSZ megyei ügyvivő A Baranya Megyei Gabonaforgalmi Vállalat a többihez hasonlóan privatizálásra kerül. A mohácsi uszálykikötő, a malom, és a raktár a hírek szerint azonban a Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalathoz kerül. A döntés előtt mindenki értetlenül áll. Az érdekvédelmi szervezet is több helyen kért már választ a döntés okaira, de eddig érdemi magyarázatot sehol sem kapott. Exportra orientált vállalatok Dr. Tóth Tibor, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára annak idején részt vett a gabonaipar privatizációjának előkészítésében, mint az ÄVÜ- tanácsadója.- A gabonaipar decentralizált privatizációjára kerül sor, ennek keretei között a kisebb egységeket még átalakulás előtt értékesítik. Az országban mindössze 3-4 exportra orientált gabonaforgalmi vállalat lesz, ezek egyike a Somogy megyei, amit a kaposvári nagymalom, és a mohácsi uszálykikötő összevonásával hoznak létre. A gabonaipar privatizálásával egyidőben az is cél, hogy egy nagyobb gabonatermő területet is lefedjenek, ebben az esetben a Dél-Dunántúlt. A mohácsi uszálykikötő azért jelentős, mert jó helyen, és jó állapotban van. A kaposvári malmot nemrég újították fel, nagy malomnak számít. Sok korszerű terméket állít elő. A termékei a világpiacon is versenyképesek. A mohácsi premix üzem, keverő, raktár nem kerül a Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalathoz, és az uszálykikötő is megosztott tulajdonban lesz. Pécsett is létrejön egy részvénytársaság, ehhez a pécsi gőzmalom, a sásdi takarmánykeverő, és a mohácsi premix üzem tartozik majd. A döntés hátterében az is meghúzódik, hogy ha sok kicsi vállalat jön létre, azok kü- lön-külön a világpiacon nem tudják felvenni a versenyt a már-már multinacionális külföldi gabonaforgalmi cégekkel. Magyarország egyik piacképes terméke a gabona. A világpiacon el lehet adni a gabonát, de sokkal könnyebben értékesíthető a feldolgozott termék. A vállalatok részvénytársasággá alakulnak, a részvényeket értékesítik. A teljes vételár 20 százalékát kárpótlási jegyekkel lehet kifizetni. A kisbefektetők is megjelenhetnek vásárlóként. Elsődleges cél, hogy a gabonaipart magyar befektetők vegyék meg. Az ÁVÜ a tulajdonos Az ÁVÜ véleménye szerint teljesen mindegy, hogy hol van a részvénytársaság központja, és a kisbefektetők is kapnak 20 százalékot. A kikötők nem kerülhetnek ki teljes mértékben az állami tulajdonból, ezt egy külön rendelet írja elő. Egyelőre különben sem írnak ki pályázatot a létrehozandó három nagy gabonaipari társaságra. Az AVÜ a tulajdonosa jelenleg a gabonaiparnak, és a vagyoni átcsoportosításokról is az 1992-ben hozott törvények értelmében, az év augusztusától már jogában áll dönteni. A legújabb privatizációs stratégia szerint a kisbefektetőknek és szövetkezeteknek is szerepet kell kapniuk benne. Szakmailag indokolt- A gabonaipar az ÁVÜ és az FM által elfogadott átalakítási és privatizációs koncepciójáról az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa ez év márciusában döntött - tudtuk meg Lászlófi Sándortól, az FM Privatizációs Főosztályának osztályvezetőjétől. A decentralizált privatizáció, a gabonaipari vállalatok kisebb létesítményeinek átalakulás előtti értékesítése és a működőképesség minél zavartalanabbá tételének érdekében három megyei vállalatból - Győr-Sopron-Moson, Somogy és Szolnok megye - feljavított gabonaipari társaság létrehozásáról is döntöttek, amelyeket 1994-95-ben a tőzsdén kell bevezetni. A felsorolt megyék illetve az általuk képviselt régiók az ország jelentős termelő, felvásárló és értékesítő területeit is jelentik. A Somogy megyei társasághoz egy dunai kikötő és az ehhez kapcsolódó malom és raktár csatolása a funkcionális cél érdekében szakmailag indokolt. A mohácsi keverő, a premix üzem és raktár a decentralizáció után is a baranyai társaság része marad. Külföldi szakértők és az FM is szakmailag jól körüljárta a kérdést. Baranya megyében nem értettek ezzel a döntéssel egyet. A Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az ÁVÜ határozatát még nem kapta meg a leendő jogutód cég törzs vagyonáról. Sz. K. Pénteken, Jézus Szíve ünnepén este 7 órakor kezdődő püspöki nagymisével emlékezünk annak 50. évfordulójára, hogy Esztergár Lajos polgármester a lakosság kezdeményezésére Jézus szíve oltalmába ajánlotta Pécs városát. A Széchenyi téren a gyülekezés már 18 órakor megkezdődik. Fehér-sárga karszalagos rendezők irányítják az elhelyezkedést. Az ünnepség zavartalan lebonyolítása érdekében mindenki kövesse útmutatásaikat és annak megfelelően foglalja el helyét a téren. A meghívott vendégek számára a Szent- háromság szobor és a lépcsősor között biztosítanak helyet. A várost az alpolgármester képviseli. A tér három pontján (a Nagy Lajos gimnázium bejáratánál, a Városháza előtt és az Apácza utca elágazásánál) a Máltai Szeretetszolgálat és az Országos Mentőszolgálat gondoskodik az egészségügyi feladatok ellátásáról. A 2. sz. klinika fokozott ügyeletet tart. Az ünnepség zavartalan lebonyolítása érdekében ideiglenes forgalmi korlátozást léptetnek életbe a Széchenyi téren, ami behajtási és parkolási tilalommal jár. 18 és 20 óra 30 perc között a 30-as, 32-es és 33-as helyi autóbuszok a mecseki járatok útvonalán a Kórház tér Miért okozott még legközelebbi partnereinek is bizonyos meglepetést az a francia javaslat, melyet a jövő héten terjesztenek a koppenhágai EK-csúcs elé? Nem azért, mert a biztonságról és stabilitásról, amit Balladur kormányfő terve már címében is kiemel, nem esett volna már eddig elég szó a ti- zenkettek körében és az egész kontinensen. Az új elem, hogy túl az eddigi kötelező politikai viselkedési szabályokon (lásd az 1975-ös helsinki záróokmány tíz alapelve), mindezt egy nemzetközi jogilag érvényes szerződésbe foglalnák, annak minden következményével. Ez felölelné a biztonság alapvető kérdéseit, a kisebbségi és emberi jogok védelmét, de a francia kormányszóvivőt, a magyar származású, Nicholas Sárközyt idézve, a tizenkettek gazdasági felé közlekednek. Az utazóközönség szíves megértését kérik. A gyülekezés alatt, 18 és 19 óra között pécsi kórusok adnak műsort a téren. A szentmisét Esztergár Lajos sírjának megkoszorúzása előzi meg a belvárosi templom altemplomában, a hivatalos delegáció tagjainak részvételével. 19 órakor kezdődik a Széchenyi téren az örökmécses előtt felállított pápai oltárnál az ünnepi nagymise, melyet a város papságával Mayer Mihály megyéspüspök koncelebrál. Á szentbeszédet dr. Hegyi László pápai prelátus, a város kitüntetettje mondja. A hajdani felajánlást Pécs M. J. Város közgyűlésének képviseletében dr. Rajczi Péter ny. tanár újítja meg. A szentmise alatt a Bárdos Kórus énekel Uzsalyné Pécsi Rita vezetésével. Kérik, hogy a népénekek közös éneklésébe minél többen kapcsolódjanak be. A szentmise után körmenet indul az oltártól a Nádor szálló felőli oldalon megkerülve a teret. A magasztos ünnepségen résztvevőket arra kérik, maradjanak a helyükön, illetve tegyék szabaddá az utat az Oltáriszent- ség kísérete számára. Kedvezőtlen időjárás esetén az ünnepi szentmisét a belvárosi templomban tartják meg. és kereskedelmi érdekeinek megoltalmazását is. Miért kell szólni a Balla- dur-terv sokirányúságáról? Azért, mert nem kevesen voltak, akik első hallomásra, ilyen vagy olyan indítékokból, csupán az elképzelés egyetlen mozzanatával foglalkoztak, a határváltozások lehetőségével. Ez a kitétel valóban szerepel az előterjesztésben. Párizs olvasata szerint, elsősorban a volt Szovjetunió és Jugoszlávia belső határaiból lett külső határokkal kapcsolatos. Hangsúlyozva, hogy az esetleges módosításokat az e célra összehívott nemzetközi konferencián minden érdekelt félnek el kell fogadnia. Ami annyiban nem új, hogy a békés határváltoztatásokat, valamennyi érdekelt egyetértésével, sem az ENSZ alapokmánya, sem a helsinki dokumentum nem zárja ki. A francia miniszterelnök terve a biztonságról és stabilitásról Határeset Bámulatos fejlődés tapasztalható a kistelepüléseken Túl a tanulóidőn Palotabozsok Fotó: Löffler G. Lassan két esztendeje lesz, hogy a települési önkormányzatok megalakultak. Hogyan értékeli munkájukat dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára?- 1991 szeptemberében alakultak meg az önkormányzatok. Az első esztendő a gazdasági év, a „tanácsrendszer” lezárásával telt el. Ugyanakkor az új embereknek meg kellett ismerkedniük az önkormányzati törvénnyel, a demokráciával és bele kellett tanulniuk a vezetésbe.-Ez nem is ment mindenütt simán. . .- Azt szoktuk mondani, hogy ez a néhány hónap a veszekedések időszaka volt. Ösz- sze kellett szokniok, meg kellett tanulniok elviselni a másik véleményét. Ki előbb, ki utóbb, de rádöbbent, hogy a település érdekében kell dolgozni, s az országos pártpolitikát intézzék ott, ahol azt kell! Nagyon sok helyütt a lakosság ki is nyilvánította véleményét: nem azért választottak önkormányzatot, hogy az pártpolitikával foglalkozzék.- Ön, aki áttekintheti valamennyi önkormányzat helyzetét, úgy látja, hogy mára letisztultak a viszonyok?-Egyértelműen! Ezért 1992 volt talán a legsikeresebb évünk. Bámulatos fejlődés tapasztalható, elsősorban a kis településeken, az ország eddig teljesen elmaradott részein. Elsősorban Kelet-Magyarországra gondolok, ahol ma már crossbar telefon működik és jobb a telefonellátás, mint egyik-másik fővárosi lakótelepen. Lelkesen és egyre nagyobb hozzáértéssel végzik az önkormányzatok a munkájukat, s úgy hiszem, ez 1993-ban is folytatódik.- Az idei év első fele nehezebb volt a korábbiaknál és a másik fele még nehezebb lesz . .- Igen, kevesebb a fejlesztési lehetőség, s ami pénz van, abból csak az önkormányzatok működtetésére futja. A nehéz körülmények között alaposan meg kell fontolniuk, mibe vágnak bele!-így, valahogy átvészelik ezt az esztendőt. De 1994 sem ígér jobbat!- A most készülő jövő esztendei költségvetés valóban nem igér gazdasági fellendülést. Ugyanakkor jelentős tulajdont kaptak az önkormányzatok. Egy kormányrendelet alapján ebben az évben fel kell mérniük és regisztrálni tulajdonukat, hogy minden település végre tisztán lássa mekkora vagyonnal rendelkezik. Ugyanakkor lehet pályázni környezetvédelmi, természetvédelmi, munkahely teremtő, vízügyi létesítményekre és más egyéb beruházásokra, amelyek anyagi forrása a különféle minisztériumok kezelésében van.- Számos önkormányzat vezetője képtelen volt megbirkózni a feladataival és bizony sokan le is köszöntek a tisztségükről.. .- 3550 önkormányzat működik az országban és eddig csak 150 polgármester mondott le.- Az önkormányzatok dolgozói is értelemszerűen közalkalmazottak. Jelentős gondot okoz az ő fizetésemelésük is. Mi várható e téren?- Az eddig említett összegek becsült adatok. Most folynak a felmérések, hogy valójában mekkora összegről is volna szó. Ha majd végre tisztán látunk, ha majd minden adat birtokában leszünk, akkor a kormánynak meg kell tárgyalnia a lehetőségeket a különféle érdekképviseleti szervekkel, hogy olyan döntés születhessen, ami mindenkinek megfelel. Koós Tamás
