Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-16 / 160. szám (162. szám)

2 qj Dunántúli napló 1993. június 16., szerda Konferencia a megye jövőjéről Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) az ország minden részéből ér­kezett önkormányzati tisztség- viselőket, szakértőket. A konfe­rencia céljáról szólva hangsú­lyozta: az elhangzottakkal igye­keznek hozzájárulni a készülő új vagy módosított önkormány­zati törvényhez. Az előadások hosszú sorát dr. Boross Péter belügyminisz­ter nyitotta meg. Rámutatott: a megyékre szükség van, figye­lembe kell venni a hagyomá­nyokat és a racionalitást. Vitába szállt azokkal, akik csökkenteni szeretnék az állam szerepét. Szerinte olyan világban élünk, ahol az állampolgár védelme érdekében nélkülözhetetlen az erős állam. A házigazda dr. Gyenesei István előadása több ponton is összecsengett a miniszterével, ám az államról szólva ő úgy fo- gallmazott, hogy a megyének az állammal szemben ellensúlyozó szerepet is fel kell vállalnia. A következő hat előadó úgy­szólván mindegyike másként vélekedett a megye szerepéről. Dr. Wekler Ferenc, az ország- gyűlés önkormányzati, köz- igazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságának el­nöke kijelentette: „megyeelle­nes”, és a középszintet - ha lesz - a lényeges feladatokra kon­centráló úgynevezett társulásos rendszerben tudja elképzelni. A Fidesz alelnökének Deutsch Tamásnak és az MSZP színei­ben felszólaló Baja Ferencnek is sok tekintetben egymástól is és másokétól is eltért a vélemé­nye. Deutsch kifejtette: szerin­tük is szükség van megyére, és ez ügyben teljesen nyitottak. A nap folyamán kétszer is tartottak sajtótájékoztatót. Megkérdeztük: vajon a somogyi modell úttörő vállalkozásnak számít-e az országban, és az önkormányzati törvény alko­tásnál figyelembe veszik-e? A belügyminiszter azt vála­szolta: a somogyiak gyakorlata nem úttörő, ám figyelemre méltó, és bízik benne, hogy a törvényalkotók számolnak is a megyei önkormányzat tapaszta­lataival. Szegedi Nándor Jeszenszky Géza felszólalása az ENSZ-világtalálkozón Magyarország üdvözli az ENSZ-közgyűlés 1992. decem­ber 18-i nyilatkozatát a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó szemé­lyek jogairól, de változatlanul szükségesnek tart egy olyan okmányt, amely kötelező nem­zetközi normákat tartalmaz a kisebbségek tevőleges és haté­kony védelmére vonatkozóan - jelentette ki kedden Jeszenszky Géza az ENSZ emberi jogi vi­lágtalálkozóján - írja Szászi Jú­lia, az MTI tudósítója. A kül­ügyminiszter beszédében hang­súlyozta az emberi jogok mel­letti magyar elkötelezettséget, kiemelve, hogy Magyarország ezen belül nagy fontosságot tu­lajdonít a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogainak, ezek vé­delmének, s e jogok tiszteletben tartása ellenőrzésének. A dél­szláv tragédia kapcsán kitért a vajdasági magyar kisebbséget fenyegető veszélyekre: Ma­gyarország sürgetőnek tartja a nemzetközi közösség mielőbbi hatékony cselekvését. A pótköltségvetés az Országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) megbeszélései során már sike­rült megértetni az új, valóságos helyzetet, jóváhagyatni a tava­lyi ÉT-megállapodást, illetve az előzetesen tervezettnél 30 milli­árd forinttal nagyobb hiányt. Ez azért fontos, mert a Nemzetközi Valutaalappal létrejövő megál­lapodás, közvetve új forrásokat biztosít majd a magyar gazda­ság számára. Az expozé után Nyikos László, az Állami Számvevő- szék alelnöke a pótköltségvetést törvényességi szempontból megfelelőnek tartotta ugyan, de megalapozottságát tekintve számos kifogása volt. A parlamenti bizottságok előadói közül egyedül Kövér László (Fidesz) jelezte: a nem­zetbiztonsági bizottság nem tar­totta általános vitára alkalmas­nak a költségvetést módosító előterjesztést. A bizottsági előadók után az egyes frakciók vezérszónokai fejtették ki véleményüket. Sik­lós Csaba (MDF) a törvényja­vaslat támogatása ellenére is tett több kritikai megjegyzést. Leg­inkább azt kifogásolta, hogy a kormány a pótköltségvetést kö­vetően nyújtotta be az általános forgalmi adó módosításáról szóló törvényjavaslatot, vala­mint a kompenzációval foglal­kozó előterjesztést. A képviselő szerint továbbra is alapvető gond, hogy a költségvetés bevé­telei elmaradnak a tervezettől. A pótköltségvetés kritikájá­ban lényegesen erősebb hangot ütött meg Soós Károly Attila, a szabaddemokraták vezérszó­noka, aki úgy vélekedett: a kormány zavartalan és fedezet nélküli költekezése miatt még az sem kizárt, hogy a deficit az év végére eléri a 240 milliárd forintot. Békési László (MSZP) egye­nesen azt állította: a kormány évek óta nem veszi figyelembe az alapvető gazdasági össze­függéseket, s ez az oka annak, hogy három éve folyamatosan téves prognózisok készülnek. Varga Mihály (Fidesz) sze­rint a kormány a pótköltségve­tésben bőkezűbben bánik a fegyveres testületekkel, és is­meretlen nevű alapítványokkal, mint az oktatási intézményekkel és a közalkalmazottakkal. A fi- deszes politikus kifogásolta to­vábbá, hogy az előterjesztésben nyoma sincs takarékossági tö­rekvéseknek, vagy költségve­tési konszolidációs elképzelés­nek. Csépe Béla (KDNP) arról számolt be, hogy a pótköltség­vetésről még koalíciós tárgyalá­sok folynak, ezért a keresztény- demokraták végső ítéletét az fogja eldönteni, hogy milyen gazdaságélénkítő intézkedé­sekre tesz javaslatot egy külön pénzügyi csomagban a kor­mány, valamint miként kezelik majd a szociális támogatások kérdéskörét. A 36-ok jelezték, hogy a vita egy másik szakaszában kíván­ják véleményüket kifejteni. A vezérszónokok által el­mondottakból kiderült, a kor­mány 1993. évi pótköltségve­tési javaslatát az MDF-frakciója támogatja, a szabaddemokra­táké semmiképpen nem tudja, a szocialistáké pedig képtelen el­fogadni. A Fidesz nem tudja támogatni, a KDNP még nem határozott, hogy tudja-e támo­gatni. Palotás János (aki a füg­getlenek vezérszónoka volt) ki­jelentette: nem szabad támo­gatni, mert rossz. Az országgyűléi képviselők szerdán szakbizottságokban folytatják munkájukat. © ÓRA A NAGYVILÁGBAN O Phnompen: A kambodzsai lázadó tartományok vezetői kedden Vietnamba szöktek, s ezzel véget ért az elszakadt terü­letek különállása. Ugyanakkor a hétfőn államfővé választott No­rodom Szihanuk herceg nemzeti egységkormány felállítására tett javaslatot. OKijev: Leonyid Kucsma uk­rán miniszterelnök szerint leg­később két-három napon ,belül teljesen megbénul az ukrán ne­hézipar és a vegyipar, egy hó­nap múlva pedig diktatúra lesz, ha a bányászok nem állnak ha­ladéktalanul munkába. A kor­mányfő ezt a kijevi parlament keddi ülésén mondta. Egyben felszólította az összes sztrájko- lót, hogy azonnal vegye fel a munkát. MINDEN 20. VEVŐ INGYEN VÁSÁROL! TÉRKÉPEZZE FEL A KÍNÁLATOT! I 8-ón reggel 8-tól este 8-ig ijónlottal várjuk Önöket Pécsen NTASZTIKÜS NYÁRI A ~ £ J Top Joy üdítő, Palladin joghurt, fagylalt kóstolók, és egyéb finomságok! Egyes termékeket nagy árengedménnyel kínálunk! Pl.: Sun Quit üdítők DÉLKER DISZKÓI PÄRT Göncz Árpád köztársasági elnök június 15-én a Parlamentben fogadta Ali Akbar Velajati-t, az Iráni Iszlám Köztársaság kül­ügyminiszterét, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett hazánkba MTI TELEFOTÓ Kozirev Bécsben Oroszország kész az ENSZ békefenntartó erőinek kereté­ben csapatokat küldeni a bosz­niai muzulmánok védelmére lé­tesített biztonsági övezetbe, de nem küldi katonáit ostromlott területre - jelentett ki Andrej Kozirev orosz külügyminiszter keddi bécsi sajtóértekezletén. Kozirev a Mock osztrák kül­ügyminiszterrel - rövid megbe­szélésük után tartott - közös saj­tóértekezleten a biztonsági öve­zetek létesítését a legjobb meg­oldási módozatnak nevezte. O London: Májusban már ötö­dik hónapja csökkentek az új autóeladások Nyugat-Európá- ban: 17,9 százalékkal tavaly májushoz képest - jelentette kedden a Financial Times. Az év első öt hónapjában 1 millió­val kevesebb új kocsit adtak el, mint a tavalyi azonos időszak­ban. Az eladások 17,3 száza­lékkal 5,15 millióra estek visz- sza. A legnagyobb piacon, Né­metországban 20,8 százalékos volt a visszaesés. A visszaesés növeli a feszültséget az EK és Japán között, mert a japánok közben növelték eladásaikat. Folytatódnak a támadások Szomáliában Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát hétfőn tájékoztatták, hogy a Mohamed Aidid vezette fegyveres bandák provokálták a tűzharcot Mogadishuban, amelyben polgári lakosok is éle­tüket vesztették. Madeleine Albright, amerikai ENSZ— nagykövet tv-nyilatkozatában hangoztatta: nincs arról szó, hogy a pakisztáni ENSZ-kato- nák lőttek volna: Aidid fegyve­resei tüzeltek, hogy a provoká­cióval az ENSZ ellen hangolják a lakosságot. Les Aspin, ameri­kai védelmi miniszter közölte: a légicsapások folytatódnak és újabb harcigépeket irányítottak a térségbe. Emberéletet követelt a Krakatau Életét vesztette vasárnap egy 25 éves amerikai nő, aki töb- bedmagával túrázott az indoné­ziai Krakatau vulkán oldalán, amikor a tűzhányó működésbe lépett. Öten - három angol és két indonéz turista - megsérül­tek. A hasonló nevű szigeten emelkedő tűzhányó mennydör­gés szerű dübörgés közepette 300 méter magasba lövellte a forró hamut. A vulkán oldalán nagy területeket öntött el a tüzes lávafolyam. A politikai felszabadulást kövesse sikeres gazdasági reform- Fontosnak érzem, hogy el­látogassak a megújult, de­mokratikus Magyarorszgára, amely az elmúlt években rendkívüli fejlődésen ment keresztül. Az ország neve egyet jelent számomra az eu­rópai megosztottság megszün­tetésével. Csodálattal tölt el az ország stbilitása, és az a ké­pessége, hogy a jelen nyo­masztó problémái dacára sem szalasztja el a történelem kí­nálta lehetőségeket, - mon­dotta Richard von Weizsäc­ker német államelnök abban az interjúban, amelyet Josef von Ferenczy, müncheni me- dia-menedzsernek adott. A német államfő méltatta a szoros és problémamentes né­met-magyar kapcsolatokat, a két ország barátsági szerződé­sének jelentőségét. Kiemelte, hogy „a közép-kelet-európai or­szágok közül Magyarország vonzza a legtöbb külföldi, köz­tük német befektetőt. Jók a gaz­dasági feltételek, magas a kép­zettség színvonala és a termelés minősége, stabil a politikai helyzet.” A beruházók pedig „többnyire azonnal lépéseket tesznek az innováció és a fog­lalkoztatás érdekében anélkül, hogy hosszabb távú kedvezmé­nyekre tartanának igényt és költségeket okoznának Ma­gyarországnak.” Weizsäcker a Kelet-Kö- zép-Európában fenyegető poli­tikai és gazdasági problémákról szólva hangsúlyozta: „Európá­nak közösen kellene munkál­kodnia azon, hogy a politikai felszabadulást sikeres gazda­sági reform kísérje. A térség biztonsága nem annyira az új biztonsági rendszerektől, vagy a klasszikus értelemben vett szö­vetségektől függ, hanem inkább a belső stabilitásé a kulcsszerep. Közép-Kelet-Európa stabilitása szempontjából pedig Magyar- ország különösen fontos té­nyező. Az országnak máris sikerült előrelépnie azon az úton, amelynek végcélja az Európai Közösségben elfoglalt tagság. A mi törekvésünk is arra irá­nyul, hogy a gyakorlati együtt­működés eszközeivel és politi­kai támogatással segítsük a to­vábbi lépéseket, EK-partnere- inknél is lobbizunk ennek érde­kében. Szorgalmazzuk, hogy pontosítsák az EK-tagsággal kapcsolatos és a társulási szer­ződésekben körvonalazott kilá­tásokat.” Az európai nemzetiségi prob­lémák kapcsán a német elnök döntő fontosságúnak nevezte, hogy sikerüljön bizalmat terem­teni a kisebbségi és a többségi lakosság között. „A magyaror­szági német kisebbségnek min­den oka megvan rá, hogy opti­mizmussal tekintsen a jövőbe és cselekvő szerepet játsszon a kétoldalú kapcsolatokban.” Weizsäcker végezetül a dél­szláv válságra kitérve, kiemelte: „Magyarország jelesre vizsgá­zott megfontoltságból. Mindig is nagyra értékeltük konstruktív és stabilizáló magatartását, poli­tikai és gyakorlati támogatást nyújtottunk neki, s ezt tesszük a jövőben is.” - mondotta a Josef von Ferenczynek adott interjú­jában a NSzK elnöke. A * A

Next

/
Thumbnails
Contents