Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-15 / 159. szám (161. szám)
1993. június 15., kedd aj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermeszt és - korszerűen Az öntözés jelentősége Rovatunk legutóbbi számában már utaltam rá, hogy a száraz, aszályos évjáratok gyakorisága emelkdő trendet mutat, ellene való védekezés egyik módját, a talaj takarását írtam le. Ez azonban a már talajba jutott, vagy jutatott víz megőrzését, semmiképpen nem pótolja, csupán segíti az öntözést. Hazánk klímájának egyik jellemzője, hogy a gyümölcstermő növények vegetációs időszakában hullott csapadék mennyisége és főként megoszlása még „normális” évjáratban sem elégíti ki a gyümölcsfák vízigényét, intenzív művelés tehát egyébként sem képzelhető el öntözés nélkül, az aszályos években pedig egyáltalán nem, hiszen a termés biztonsága válik bizonytalanná, és akkor még nem említettük a gyümölcs minőségét. Szükségesnek tartom tehát, hogy rovatunk jelen számában az öntözés jelentőségéről adjak tájékoztatást, majd a következő esetben az öntözés céljáról, ezt követően pedig az öntözési módokat van szándékomban ismertetni, így tehát a gyümölcsösök öntözésével kapcsolatos minden szükséges ismeretet érinteni fogunk. Általánosságban elfogadhatjuk, hogy a hazánkban termesztett gyümölcsfajoknak a vízigényét kb. 800 mm csapadék fedezné, ennyi azonban meg a nyugati határainkon sem hullik le (kb. 300-500 liter vízfogyasztás szükséges 1 kg szárazanyag előállításához). A gyümölcsfajok vízigényük szerint három csoportba sorolhatók, amit elsősorban örökletes tulajdonságként kell felfognunk: Nagy vízigényűek: alma, körte, birs, dió, szilva, feketeribiszke, málna, szamóca (utóbbi főként sekélyen gyökeresedő volta miatt). Közepes vízigényűek: cseresznye, őszibarack, mandula. Mérsékelt vízigényűek: meggy, kajszi, pirosribiszke, köszméte. Megjegyzem, hogy az alkalmazott alany vízigénye befolyásolja a gyümölcsfák vízigényét: pl. a vadkajszi-alany csak közepesen vízigényes, míg a myro- balán-alany már erős vízigényű. Más és más a gyümölcsfák vízigénye a különböző vegetációs időszakban. Az első vízigényes szakasz a virágzás és gyümölcskötődés idején van, ekkor még szerény a fák vízigénye és ezt biztonsággal fedezi a téli csapadékból raktározódott vízkészlet. A második határozott vízigényű szakasz a hajtásnövekedés és lombfelület kialakulásának időszaka (kb. május közepe-június második fele), de ezt is többé kevésbé biztosítja a még meglévő téli csapadék, illetve a május-júniusi esők (1993-ban ez nem így volt!). Harmadik szakaszként jelölhetjük meg a lombfelület teljes kialakulását és a gyümölcsfejlődés idejét (kb. július-augusztus), amikor elkerülehetetlen az öntözés, hisz ez az időszak ha- zánkbanmár csapadékszegény. Ugyancsak öntözéstigényel a virágrügy-differenciálódás időszaka, mintegy negyedik vízigényes szakaszként (amely jú- lius-augusztus-szeptemberre tehető gyümölcsfajtától függően), és erre az időszakra esik az őszi érésű gyümölcsök termésnövekedése is, abban az időszakban is elkerülhetetlen az öntözés. Tanulságos az alábbi táblázat, amely egy őszibarack ala- nyú Champion őszibarack fajta vízfelhasználását mutatja be %-ban két évben: Buzássy Lajos Év Május Június Július Aug. Szept. Okt. 15. 1961 5,0 18,4 26,1 28,1 18,9 3,6 1962 4,9 14,3 23,9 37,5 16,7 2,9 A tavaszi esőmentességet öntözéssel csak enyhíteni lehet Löffler Gábor felvétele Növényvédelmi tanácsadó Permetezzünk szakszerűen! Nomolt 15 SC-készítménnyel a burgonyabogarak ellen Az aszályos időjárás miatt egyre gyakrabban hoznak perzselt, deformált leveleket, illetve hajtásokat. Ezek a károsodások permetezéstechnikai hibákra vezethetők vissza. Permetezéstechnikai hibák: növények lombozatának károsodása - perzselés, száradás, korai lombhullás, fitotoxikus hatás - fegyelmezett, pontos munkával elkerülhető. A károsodás leggyakrabban a következő okokra vezethető vissza: A permetezés melegben történik (lehetőleg 20 Celsius fok alatt permetezzünk). Alacsony légnedvesség, magas hőmérséklet mellett a réz- és kéntartalmú szerek perzselnek. Gyakori a nem keverhető készítmények együttes kijuttatása is. (Bordódé más szerrel és lombtrágyával nem keverhető.) A réztartalmú szerek (Cuprosan Super D, Mi- kal C-64, Sandofan C., Miltox Special) NONIT-tal sem keverhetők. A permetezések, megkezdése előtt végezzünk keverési próbát! A károsodás oka lehet még a túl tömény ólatokkal, engedélyezésen felüli dózisokkal történő permetezés; az adott növénykultúrára nem engedélyezett növényvédőszerek használata; a gyomírtószerek levélre, zöld növényi részekre juttatása. Sokan keresnek meg olyan problémával is, hogy egy-egy növényvédő szer - elsősorban rovarölő szer - nem éri el a kívánt hatást. Ennek legfőbb oka a szer hatásmechanizmusában, kijuttatásában rejlik. A kontakt hatású szerekkel (Decis 2,5 EC, Bancol 50 WP, Padan SP, Chi- netrin 25 EC, Fendona, Danitól 10 EC, Sherpa stb.) való permetezés csak akkor nyújt megfelelő védelmet, ha a növény leveleinek színe és fonáka egyaránt egyenletesen pertlével borított. Burgonya esetében ez meglehetősen nehéz feladat, mivel a levél alá nem tudunk kellő meny- nyiségű szert bevinni, oda ahol a burgonyabogár lárvák károsítanak. íy alakul ki az a látszat, hogy rossz a növényvédőszer. A veszélyes kártevők közé sorolt burgonyabogár elleni védekezés az utóbbi években egyre több gondot okoz a termelők körében. Gyakran az évi 3-5 alkalommal végzett inszektici- des kezelés sem biztosít megfelelő védelmet és a jelentős mértékű lombkárosodás érzékeny termésveszteséget eredményez. Ismeretes, hogy már a 10 % lombveszteség is kb. 8-10 %-os terméskiesést okozhat. Tarrágás esetén a termés csak töredéke lesz az elérhető hozamnak és nem egyszer a vetőgumó költségeinek mgtérülése is bizonytalanná válik. A sikertelen, vagy nem kellő hatékonyságú védekezések több tényezőre (helytelen szermegválasztás és időzítés, nem megfelelő alkalmazástechnika, rosszul meghatározott dózis stb.) vezethetők vissza. A hagyományos készítmények, elsősorban a szerves foszforsavész- terek és a klórozott szénhidrogének a rendszeres gyakorlati alkalmazásuk következtében már sok esetben alkalmatlanok a burgonyabogár elleni védekezésre. A széles körben felhasználható piretroid származékok nagy részénél (Decis 2,5 EC, Fendona 2 EC, Fendona 10 EC, Karate 5 EC, Ripcord 20 EC stb.) még nem vagy csak csekély mértékű hatáscsökkenés mutatható ki. Jelenleg az integrált védekezés követelményeit kielégítő eljárások közül a kitinszintézis- gátló anyagok alkalmazása hozott jelentős eredményt és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt igazolták ezenkészítmé- nyek alkalmazhatóságát. A környezetre kevésbé veszélyes Nomolt 15 SC készítmény a burgonyabogár ellen 0,15-0,20 1/ha dózisban alkalmazható. A szer nagy előnye, hogy a kiváló hatékonyság hosszú hatástartammal párosult. A Nomolt kijuttatás után a lárva szervezetébejutva leállítja a kártevő táplálkozását és további kártétellel már nem kell számolni, hatás- mechanizmusa eltér a hagyományos inszekticidekétől, miután a teljes átalakulással fejlődő rovarok normális fejlődését zavarja meg azáltal, hogy a kitinképződést gátolja. A fejlődésükben megzavart rovarok rövid időn belül elpusztulnak. A Nomolt 15 SC készítmény kijuttatásának időpontja a tömeges tojásrakás, illetve a fiatal (L,-L2) lárvastádium állapota. Amennyiben az adott területen vegyes népesség (tojás, fiatal és idős lárvák, valamint kifejlett egyedek) egyaránt előfordul, célszerű a készítményt Fendo- naval (10 EC, 2 EC), Rip- cord-dal, illetve egyéb megfelelő rovarölőszerrel kombinációban kijuttatni. A burgonyasorok záródása, a növekedés leállta után a kombinációk 3-6 hetes védettséget biztosítanak. Ezt megelőzően azonbam, mivel a szerek nem felszívódóak, az új hajtásokon kelő lárvák ellen ismételt kezelést kell végrehajtani. A kombinációk a permetezést megelőzően könnyen elké- szíthetőek és kipermetezhetőek. Czigány Csaba Nagyobb figyelmet a paradicsom tápanyagutánpótlására A hajtatásban, de a szabadföldi termesztésben is csak akkor számíthatunk megfelelő minőségű és kielégítő mennyiségű termésre, ha a kertészeti területet a szükséges alaptrágyázásban részesítettük, továbbá ha a növények tápanyagutánpótlását a speciális igényeknek megfelelően folyamatosan végezzük. A különböző zöldségfajoknak különböző a tápanyagigéKÉK KERESZT ÁLLATGYÓGYÁSZATI PATIKA Piaalt o Megyari ól 4. sz. alóli, hlehm (72) 332463 AKCIÓS ORVOSI MŰSZERVÁSÁR Szeretettel várjuk kedves vfcédóinkct óllatgyógyszerek, ásványi kiegésM, premixek, kutya, mocska eledelek, széles \ völosztékóvol, volamint minden óllat számára takarmánykiegé- szftőkkel. Record fecskendők Patafogó kések VÜanypásztor korák lömegoltók (póttierrg erekkel) IVC kesztyű PVC esőkabát csuklyás Potovédí Potaráspofy 50,-Ft/db 60,-Ft/db 100,- Ft /5db 3.000,- Ft/db 4,-Ft/pór 20,-Ft/db 20,- Ft/db 50,-Ft/db nyük. A paradicsom, a paprika, uborka, dinnye stb. zöldségfélék péládul a kaliigényes növények közé tartoznak, ezért a fej- trágyaként adagolt káliumot meghálálják. A folyamatos ellátás - alap, indító és fejtrágyázás - nagyon fontos, mert ha a folyamatosság megszakad, a növény fejlődésében zavar keletkezik, amit nagyon nehéz helyrehozni. A paradicsomnál például a kálium hiánya a levélszélek bámulását, az erek közötti részekben klorózist (vashiányból eredő beteges sápadtság) okoz, ami károsan hat a növény fejlődésére, nem tud asszimilálni (tápanyagot áthasonítani), ami által „csökött” lesz a növény és nem hoz termést. Helyes káliumadagolással viszont megelőzhető a foltos érés, javul a bogyó színe és íze, továbbá nem lesz üreges. A normális káliumszint a talajban 650 mg/100 gr. A levélben pedig, szárazanyagra számítva 5,5%. A nitrogén hiánya ugyancsak csökött fejlődést idéz elő. A levelek alulról felfelé haladva sárgulnak, majd elszáradnak. A növény alig virágzik, a megkötőt virágokból egészségtelenbogyók fejlődnek. A nitrogén szint a talajban 50-150 mg/100 gr közötti értéknél kielégítő, míg a levélben 4,8% (szárazanyagra számítva). Kevésbé érzékeny a növény a foszforhiányra, vagy annak túlsúlyára. Hiánya a leveleken mutatkozik meg, azok sötétzöldek lesznek és az erek, valamint a szár lilás szint vesz fel. Az idősebb levelek sárgáslilás színűek lesznek. A foszfor túladagolása ritkán okoz problémát, de hideg talajokon előfordulhat, hogy egyes nyomelemek - vas, mangán - felvételét gátolja. Normális foszforszint a talajban 250 mg/100 gr. A levélben a kívánatos szint 0,5% (szárazanyagra számítva). Az összes szárazanyag: 105 C fokon történő, ún. állandó súlyig való beszárítással történik. A magnéziumhiány a levéllemezek közepén jelentkezik, az erek közötti sárgulással. Ha a tünet a felső levelekre is kiterjed, akadályozza a virágok kötését. Fontos még a növény fejlődése szempontjából a mész, a vas és a mangán hiánya. Ezek a mikroelemek a tenyészidőszak alatt levéltrágyával pótolhatók. A Buvifer komplex lombtrágya például erre a célra kifogástalan. 0,3-0,5%-os oldattal permetezzünk és a műveletet össze lehet kötni a kártevők és kórokozó gombák elleni védekezéssel. Dr. Tamcsu József Kistermelők rovatunkkal legközelebb június 22-én jelentkezünk.
