Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-15 / 159. szám (161. szám)

1993. június 15., kedd a j Dunántúli napló 5 Csillaghullás a köztemetőben? Az önkényuralmi rendszerek jelképeit betiltó 1993. évi XLV. törvény megszületése után tu­lajdonképpen nem is meglepő, hogy újabb emlékmű-ügyek ke­rülnek terítékre. Pécs Közgyűlésének ülésén az FKgP frakcióvezetője meg nem nevezett szervezetekre, il­letve a lakosság bizonyos kö­rére hivatkozva vetette fel némi számonkérő éllel, hogy mikor távolitják már el a Pécsi Köz­temető II. világháborús szovjet emlékműjéről a vörös csillagot, amely látványként az árpádvá­rosiakat irritálja. Hangsúlyozni kell, hogy a képviselő nem az emlékmű és a kegyelet megadása ellen szólt, csak a vörös csillag levételét szorgalmazta. A helyzet azon­ban nem is olyan egyszerű: a vörös csillag a Btk. kiegészíté­seként beiktatott vétség tényál­lását abban valóban kimeríti, hogy nagy nyilvánosság előtt közszemlére van téve, viszont egy emlékműnek a része, amely mint ilyen védettség alatt áll. Értelmezésre szorul a törvényi rendelkezés időbeli hatálya is, hiszen ezt az emlékművet fél évszázada állították fel. To­vábbi probléma: a vörös csillag valamennyi szovjet katonasír fejfáján is ott van!(?) Pécs jegyzője már megkérte a Képzőművészeti Alap vélemé­nyét az emlékmű védettségéről, majd a vélemény ismeretében még a jogszabály értelmezésére jogosult szervekhez is fordul. Ha mindezek után fennáll a tör­vényes lehetőség a köztemetői emlékmű vörös csillagának el­távolítására, legkorábban július l-jén a tűzoltóság közreműkö­désével végrehajtják azt. D. I. Siklósi művész a pécsi Műhelygalériában Siklósi festőművész kiállí­tása nyílik meg Pécsett, a Mű­helygalériában. Kovács Ferenc nemcsak fest, alkotói tevékeny­sége mellett hasznos szervező munkát végez a baranyai kultu­rális életben is a vizuális művé­szetek támogatásáért. Tárlatát szerdán 17 órakor Bükköséi László nyitja meg. Vegyszeres borsót loptak Eddig még ismeretlen szemé­lyek a bólyi kombinát Siklós mel­letti sáripusztai területéről zöld­borsót tulajdonítottak el, melyet várhatóan Siklóson és környékén próbálnak meg értékesíteni. A borsót ellopás előtt erős méreggel permetezték, ezért kérik a lakos­ságot, ne vásároljanak olyan ma­gánszemélyektől, illetve házalók­tól, akik az áru eredetét hitelesen nem tudják igazolni. Kamatcsökkentés a baranyai takarékszövetkezeteknél A gazdasági visszaesés elle­nére jó évet zártak a baranyai takarékszövetkezetek - hang­zott el a nemrégiben megtar­tott küldöttgyűlésükön. A ki­lenc megyei pénzintézet közül nyolc nyereségesen gazdálko­dott, a kilencediknél is csak minimális volt a veszteség. Kétségtelen, a magyar pénz­intézetek igencsak megsínylet­ték az elmúlt évi nagymértékű gazdasági visszaesést. A ban­koknál a késedelmes hitelvisz- szafízetések miatt nagymennyi­ségű „befagyott” pénz gyűlt fel. Ennek ellenére a takarékszövet­kezetek országosan annyi nye­reséget produkáltak, mint az előző évben, egymilliárd forin­tot. A kilenc baranyai takarék- szövetkezet összességében 7,5 milliárd forintot „forgatott meg”, 24 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. A legsikeresebbek a siklósiak, mohácsiak, mecseknádasdiak, szigetváriak voltak, legfőkép­pen azért, mert - látván a hitel­igények visszaesését - igyekez­tek a hagyományos piacaik mel­lett a betétesek pénze egy részét állampírba fektetni, a bankközi piacon megforgatni, vagy a tőzsdén használták ki az árfo­lyamváltozásokat. Minden jel szerint az idén sem lesz könnyebb a helyzetük, a gazdaság motorja még nem indult be. A már említett piac­bővítésen kívül elhatározták, a pénzpiaci viszonyok alakulásá­val összhangban július 1-jétől átlag 1-2 százalékkal csökken­tik mind a betéti, mind a hitel­kamatokat. Arról is határoztak, hogy a szolgáltatások javítása érdekében meggyorsítják az or­szág takarékszövetkezetei kö­zötti integráció megszervezését, hogy országos hálózatként tud­janak működni, az ügyfél az or­szág bármelyik takarékszövet­kezetében tudjon fizetni hitel­kártyával. Személyi kérdésben is döntöttek: a megyei szövet­ség elnökévé választották dr. Gács Tivadart, a Szentlőrinci Takarékszövetkezet elnökét. B. G. Fábián Edit, a pályázat egyik díjnyertese Fotó: Szundi György Európa az iskolában Szigetvári diák a nemzetközi pályázaton Fábián Edit, a szigetvári Ti­nódi Lantos Sebestyén Általá­nos Iskola 7/z osztályos tanu­lója lett az egyik díjazottja az Európa Tanács pályázatának, melyet Europa at scool - Eu­rópa az iskolában címmel hirde­tett meg. A pályázat az Európa-gondo- lat jegyében alkotott irodalmi és képzőművészeti alkotásokat dí­jazta. Edit munkája - egy esszé arról, mit tett az osztálya az Eu­rópa gondolat jegyében - jutal­mául rádiót és a hónap végén kezdődő két hetes tatai nemzet­közi táborozást nyert.- Hergenrőder Józsefné, Ma­rika néni hívta fel osztályom fi­gyelmét arra, hogy pályázni le­hetne a programokkal, amelye­ken az Európa napok kapcsán részt vettünk. Még 1991-ben a Magyar-Finn Baráti Társaság és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Finn Iskolai Hetet szervezett. Marika néni, aki a helyi Magyar-Finn Társaság elnöke, velünk megbeszélve benevezte az akkor 5. osztá­lyunkat az országos rendez­vénysorozatba. A sikeren fel­buzdulva született az elhatáro­zás, hogy Európa-napokat ren­dezünk, jobban megismerke­dünk egy-egy nemzet kultúrájá­val. Az Európa az iskolában pá­lyázatot végül én írtam meg, mivel részese voltam az esemé­nyeknek. Az esszé azzal zárult, hogy készülünk a francia útra, az Europa College rendezvé­nyére.-Időközben haza is érkezte­tek Franciaországból.- Egy napot Strasbourgban, az Európa Házban töltöttünk, Franciaországban pedig a többi nemzet gyermekeivel voltunk együtt. Utazás közben láttuk, hogy Franciaország és Németor­szág között nincs határállomás, szabadon lehet közlekedni a két ország között - mondta Edit.-Ezek a gyerekek fognak a jövő Eeurópájában élni, meg kell ismerniük Európa nemzeteit. A finn és a francia nap után - amíg Szigetváron lesz Édmund, isko­lánk Angliából jött tanára - an­gol napot szeretnénk rendezni, aztán pedig, mivel a német Epp- ingen a testvérvárosunk, német napot. - mondta Hergenrőder Józsefné. A 7/z osztály a Páneurópai Unió Iljúsági Tagozatának mun­kájába is szeretne a közeljövő­ben bekapcsolódni. S. M. Egy mártír emlékére Nagy Imre, amikor 1949-ben a debreceni Nagytemplomban a Függetlenségi Nyilatkozat 100. évfordulóján beszédet mondott, Kossuth szavait idézte: „Velem rendelkezhetik Isten akármint az életben, bocsáthat reám szenvedést, bocsáthat reám vér­padot, bocsáthatja reám a bürök poharát vagy a száműzetést, - de egyet nem bocsáthat rám soha, azt nem, hogy én valaha az Ausztriai Háznak alattvalója legyek.” Nagy Imre mondatait saját magára vonatkozó kasz- szandrai jóslatként is olvashat­juk. Élete és halála egyaránt az bizonyítja, hogy egyike volt azon kevés államférfinak, akik eszméiket nem ,revideálták”, akik nem fellengzős szavakkal hirdették azokat, hanem egé­szen a vérpadig hűek maradtak hozzá. Nagy Imre hűségét ezen cikk terjedelmi lehetőségei közt egész életpályájának elemzésé­vel nem tudom bizonyítani, de idézzük fel utolsó szavait: „Két­szer próbáltam megmenteni a szocializmus becsületét a Duna völgyében: 1953-ban és 1956-ban. Rákosi és az oroszok megakadályoztak benne.” Mindezt akkor mondta, amikor tudta, halálra ítélik és amikor azt is tudta, hogy legközelebbi hozzátartozói, leánya, unokái az oroszok (pontosabban román lakájaik) kezén vannak. Nincs okunk arra, hogy mél­tassuk a kommunista Nagy Im­rét, mégis Méray Tiborral, egy­kori küzdőtársával együtt hisz- szük és valljuk: „Politikai pá­lyafutása alatt nem egyszer ha­bozott, hibázott, de ... önmaga fölé magasodott: rajta kívül álló okok és nála sokkalta magasabb erők véres áldozatából végzetét tudatosan vállaló hőssé, népé­nek s az emberi haladásnak nemzetközi méretű mártírjává vált.” E gondolatok jegyében szere­tettel kérünk mindenkit, hogy Nagy Imre és társai temetésé­nek évfordulója alkalmából, gyújtsunk egy gyertyát a közös halottainkért. Kónya Tibor SZDSZ pécsi ügyvivő A Telefondoktor a szénanátháról A június 14-től 20-ig terjedő héten a Telefondoktor az aller­giás náthával, vagy közismert nevén, a szénanáthával foglal­kozik. A szervezetbe kerülő növényi vagy állati eredetű idegen anyagok a légutak nyálkahártyájában értágulatot, duzzadást, s ennek révén vála­dékképződést okoznak, tehát ez váltja ki a szénanáthát, amelynek további tünete még a kaparó-izgató érzés, a tüsszö- gés, súlyosabb esétekben kö­högés, sőt kiválthat allergiás asztmát is. Nem ritka a köny- nyezés és a kötőhártyagyulla­dás sem. Leggyakrabban a nö­vények virágpora, a természe­tes vizekben pedig az algák okoznak allergiás hurutot. Az évszaktól függetlenül pedig többnyire „házi por” - amely­ben gombák, toll és különböző fehérje tartalmú anyagok tör­melékei vannak - vált ki szé­nanáthát. A parányi virágpor ellen még zárt helyiségben sem lehet védekezni, ám a vízben lévő algák bejutását az orrba vagy a szembe elkerülhetjük, ha a fejünket nem merítjük vízbe, de biztonságosabb meg­oldás az orrot és szemet takaró búvármaszk viselése. A Telefondoktort a 117- 2111 számon hívhatják az ér­deklődők. Szabálytalankodó sofőrök Különös irányt vett egyes gépjárművezetők magatartása, kaptuk a tájékoztatást a siklósi rendőrkapitányságon az elmúlt hét végén lezajlott közlekedési razzia kapcsán, amikor különö­sen a biztonsági övék, fényszó­rók bekapcsolását ellenőrizték a rend őrei. Az általános tapaszta­latok szerint a fényszórókat nappal többen a szabálytól elté­rően a mellékutakon is bekap­csolják, ami nem baj, hiszen ér­vényesül a látni és látszani elv, ám akadnak akik ezt még a kö­telezően előírt főúton is elfelej­tik, miként igen gyakran a biz­tonsági öveket sem kötik be. Ami a különös irányt illeti meg­tudtuk, hogy a szabálytalansá­gon ért gépjárművezetők főként a helyszínbírság összegének felemelése óta megpróbálnak a „legjobb védekezés a támadás” alapján kilábalni a helyzetük­ből, égre-földre esküdöznek, a csillagos eget is letagadják, leg­végül pedig feljelentéssel fe­nyegetik meg az intézkedő rendőröket. E magándrámák, monológok olykor félóra hosz- szat is eltartanak annak érdeké­ben, hogy az arrogáns sofőrök kibújhassanak a számonkérés alól. Mint a tájékoztató során megtudtuk, az ellenőrzések to­vább folytatódnak, s bár a hely­színeket nem jelezték, annyit elárultak, hogy különösen a hétvégi disco-k környékén szá­míthatnak rá az autósok. Kótány Díjat nyert a pécsváradi Falutévé A meddő férfiak fele gyógyítható A pécsváradi Falutévé a né­met nemzetiségi műsorok készí­tésében elért eremdényeiért pá­lyázat útján az Intemaciones bonni szervezetétől pályadíjat nyert. A Falutévé videón rögzí­tette és dolgozta föl az itt élő németek hagyományait, figye­lemmel kísérte az emberek mun­káját, népművészetét és kiemelt helyen szerepelt és foglalkoztak a német nemzetiségi anyanyelv oktatásával, annak ápolásával, nemcsak az óvodában, az általá­nos iskolában, hanem már a gimnáziumban is és képi anya­gon örökítették meg. Tegnap délután a pályázaton elnyert vi­deó-kamerát és videó-magnót a Polgármesteri Hivatalban ünne­pélyes külsőségek között adta át Hanns Rehfeld német főkonzul, aki meleg szavakkal köszönte meg az eddig végzett munkát és fejezte ki elismerését kérve, hogy továbbra is folytassák ne­mes tevékenységüket. Papp Gyula, a Falutévé szerkesztője (a pályázat szerzője) örömmel vette birtokba az értékes díjat. A jövő­ben minden hónapban fognak kapni a pécsváradiak német nyelvű műsoros kazettát, mely az anyaországi németek életéről ad majd rendszeres tájékoztatást az itt élőknek. Mint Papp Gyula szerkesztő nyilatkozta lapunk­nak, örömükre szolgál, hogy si­került a pályázattal Pécsvárad- nak hírnevet és egyben támoga­tást is szerezni. Igyekeznek a munkájukon keresztül a további­akban is a hagyományokat meg­őrizni a német anyanyelvi okta­tást tovább szélesíteni, és mind­ezeket képeket a video segítsé­gével megörökíteni. Sántha László A világon a házasságok 15 százaléka gyermektelen, s en­nek az állapotnak fele-fele részben oka a feleségek és a férjek meddősége. Nagyjából hasonló az arány Magyaror­szágon is, ahol 200 ezer házas férfi küzd nemzőképességi zavarokkal - mondotta dr. Corradi Gyula, a SOTE uro­lógiai klinikájának adjunk­tusa, a Nemzetközi Androló- giai Kutatócsoport magyaror­szági szekcióvezetője, a hét­főn Hévizén rendezett nem­zetközi tudományos ülésen. Hozzátette: gyógyszeres ke­zeléssel és műtéti úton a férfi meddőségi esetek 45-50 szá­zaléka gyógyítható. Ebben nagy segítséget jelent az or­szágban egy évvel ezelőtt lét­rehozott, hat kórház szakem­berei alkotta kutatócsoport számára, hogy a WHO vizsgá­lati standard-jei és adatbázisa alapján összehangoltan dol­gozhatnak. A házastársak immunológiai összeférhetet­lenségétől a szervi megbete­gedésig, a szexuális úton ter­jedő chlamydiasis fertőzéstől a környezeti, dohányzási ár­talmakig a gyermekáldás el­maradásának sokféle okát tárta fel a férfiak oldaláról is a három év óta működő, s 14 európai és tengerentúli ország orvosaiból, biokémikusaiból álló nemzetközi kutatócso­port. Mindezt a csoport veze­tője, az olasz Aldo Isidori pro­fesszor fejtette ki referátumá­ban, a jelenlévő magyar szak­emberek figyelmébe ajánlva az itáliai gyakorlatot. Eszerint az orvosegyetemeken a jövő­ben már 2 évig tanulnak and- rológiát - férfigyógyászatot - a medikusok. Amint az ülésen elhangzott: hazánkban demográfiai érdek az ilyen jellegű egyetemi, il­letve posztgraduális képzés mi­előbbi megvalósítása. Addig is - tapasztalat- és információ- csere útján - az ország további négy intézetét - a János Kórhá­zat, az Orvostovábbképző Egyetemet, a győri és a nagy- kanizsai kórházat vonják be a nemzetközi kutatócsoport ma­gyar szekciójába. Jótékonysági Lions bál Harkányban A Kerekesszék Klub Ala­pítvány napközijének támoga­tására hetvenezer forint jött össáe a harkányi Agro Hotel­ben rendezett jótékonysági bálon. A pécsi Normandia Lions Klub szervezte rendezvényen, amelyet több vállalat gazdál­kodó és magánszemély is tá­mogatott, az újpetrei nemzeti­ségi tánckar és kórus lé­pett fel. Az árverésen egy fest­ményre és számos ajándék- tárgyra licitálhattak az ada­kozó vendégek. A befolyt ösz- szeget a Lions Klub hagyo­mányainak megfelelően moz­gássérült fiatalok közeljövő­ben kialakítandó foglakoztató- jának fenntartására fordítják.

Next

/
Thumbnails
Contents