Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-01 / 147. szám
1993. június 1., kedd új Dunántúlt napló 3 A gazdaság felélesztéséhez beruházások kellenek Baranyai származású gazdaságpolitikusok a XXXI. Közgazdász Vándorgyűlésen ' A világutazó Körösi Csorna Sándor szobra Pécsett Fotó: Kóródi A hiánypótló kézikönyv emléket állít Magyar utazók lexikona Két illusztris, baranyai születésű vendége is volt a múlt héten Szegeden lezajlott XXXI. Közgazdász Vándorgyűlés nyitó plenáris ülésének. Kádár Béla külgazdasági miniszter, és Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egyaránt fontos alakja napjaink gazdasági kormányzatának, a honi gazdaságpolitikának. A két vendégelőadó szakágának szemszögéből vizsgálta a magyar gazdaság válságának okait, és kísérelte meg körvonalazni a kilábalás lépéseit. Előadásukat követően mindkét vendég rövid interjút adott lapunk számára. Kádár Béla Elsőként Kádár Béla miniszter válaszolt kérdéseinkre.- Miniszter úr! A magyar gazdaságban az elmúlt évek során erőteljes zsugorodás volt megfigyelhető. Csökkent a termelésben előállított érték, nőtt a munkanélküliség, romlottak a korábban derűlátásra okot adó exportmutatók is. Milyen lehetősége van hazánknak az általános válság leküzdésére?-Az általános válság kifejezést kicsit erőteljesnek tartom. Növekedés zsugorodás tapasztalható Magyarországon, a termelés, a foglalkoztatási mutatók visszaesése, amelyek következményei a megelőző években bekövetkezett beruházási, műszaki fejlesztési elmaradásoknak, a gazdaság gyenge finanszírozásának. Különösen a vállalati, vállalkozói szférának nyújtott hitelek állománya csökkent az infláció hatására jelentős mértékben. Ilyen körülmények között sajnos egyáltalán nem meglepő sem a termelés, sem pedig a foglalkoztatás Visszaesése. Az elmúlt három évben különféle prioritások érvényesültek a gazdaságpolitikában, talán kicsit egyoldalúan is. Nevezetesen 1990-ben meg kellett állítani a fizetési mérleg romlásának folyamatát, hiszen akkor a devizatartalékok öszszege a 700 millió dollárt is alig érte el. Az ezt követő két évben pedig az infláció megfékezése volt a gazdaságpolitika elsőszámú célkitűzése. Az elkövetkező két évben figyelembe kell venni, hogy az egyoldalú egyensúlyjavítás magasabb szinten is újratermelheti a korábbi problémákat, amint a költségvetési deficit növekedésében ez jól látható. A korábbi évek egyismeretlenes egyenletei helyett most egy magasabb fokú, és többismeretlenes kérdés megoldásával kell a magyar gazdaságpolitikának megbirkóznia. A versenyképes szereplőkért- Előadásában stratégiai fontosságú elemként említette a hazai gazdaság, és egyes résztvevőinek versenyképessé tételét. Milyen reális eszközök állnak ehhez rendelkezésre?- Az eszközöket nem kell kitalálni, hiszen azok jól ismertek a nemzetközi gazdaságtörténetből, illetve a világ 170 önálló nemzetgazdaságának tapasztalataiból. Egyrészt megfelelő árualapok kialakítása szükséges, ami beruházási, műszaki fejlesztési, finanszírozási tevékenységet tételez fel. A magyar vállalkozónak megfelelő beruházási kedvezményekkel, hitel- kedvezményekkel lehet csak eredményesen indulni. A hitel- képesség önmagában is autonóm versenyképességi tényező, tehát halaszthatatlan egy EXIMBANK-szerű magyar exportfinanszírozási, biztosítási, garancianyújtási intézmény létrehozása. Javítani kell az export jövedelmezőségét, a gazdaság működési hatásfokát és sebességét annak érdekében, hogy a magyar vállalkozó külföldi versenytársaival egyenlő esélyekkel indulhasson el a piacszerzési harcban.- Ez utóbbi gondolattal ellentmondani látszik az a tény, hogy egyre több magyar külképviseletet zárnak be. Mi ennek az oka?- Ez a probléma kimondottan a költségvetési ráfordítások kérdése. Nyilvánvaló, ha a ki- rendeltségek fenntartására fordítható összegek évről évre szűkülnek, akkor a kisebb piacokat ki kell ürítenünk. Ez pedig középtávon visszafordíthatatlan exportveszteséghez vezet. Sajnos a tárca tehetetlen ebben az ügyben, a jelenség költségvetési kényszer eredménye. A külgazdasági miniszter előadásában a magyar gazdaság zsugorodásának okaként említette a hazai árfolyampolitikát, erőteljesen bírálta a bankok működését. Bőd Péter Ákostól elsőként ezekre a kérdésekre kértünk választ. Főként a kiskert tulajdonosok tanácstalanok: várjanak-e az áldással felérő esőre, vagy felejtsék el, hogy egyszer már vete- gettek, s kezdjék újra az egészet? Sok helyen pusztán foltokban keltek ki a zöldségfélék magjai, és csak sínylődnek a hőségben. Márpedig a meteorológia csak a hét közepétől ígér érdemleges változást - remélhetőleg ez esőt jelent! - az időjárásban, de kérdés, hogy valóban így lesz-e? Meg egyáltalán, mitől ilyen lehangoló idén a kiskertek képe, mi az oka annak, hogy a szomszédok hovatovább már azt is irigylik, ha a mellettük lévő kertben húsz szál petrezselyem látszik egy sorban? Az első és az egyik legfontosabb ok kétségtelenül a szárazság, hallottuk Czigány Csabától, a Növényegészségügyi és Bőd Péter Ákos- Kádár Béla az okok felsorolásában harmadik vagy negyedik-helyen említette az árfolyampolitikát. Kétségtelen, hogy a felértékelődés nehezíti az exportáló honi vállalkozó munkáját. Azt viszont látni kell, hogy Magyarországon a bérek reálértéke csökkent, a termelékenység növelhető - nem kell eltartani vattadolgozókat - ezért nem elérhetetlen a költségmegtakarítás. Véleményem szerint az árfolyampolitikánk követi a gazdasági folyamatokat, ám meg nem előzheti a termelékenység változását. Álláspontom, hogy a ’92 során követett kiszámítható, kis lépésekkel operáló árfolyampolitikát kell folytatni.- Mindezek tükrében idén milyen árfolyamváltozás várható?- Számszerű választ soha nem szoktam adni, mert árfolyamunk rögzített, de változtatható. Tavaly háromszor, idén eddig két ízben változott az árfolyam, 1,6-2,9% közötti sávban. Ezekhez tudott igazodni a gazdaság. Szám, mérték, határidő meghatározása nélkül azt mondhatom, hogy ebben az ütemben haladunk tovább. Banki fejlesztések- Önnek mi a véleménye a hazai bankok működéséről?-Teljesen egyetértek Kádár miniszter úrral. Amikor külföldiekkel beszélek 10 panaszból 6-7 arra vonatkozik, hogy lassú a pénzátutalás, hogy egy egyszerű átváltási műveletnél 2% jutalékot számítanak fel. Ez egy tarthatatlan dolog, a panaszok tehetetlenségre, kényelmességre, a verseny hiányára utalnak. A kérdés nem Nemzeti Bank-i hatáskör, a változtatás a tulajdonosoknak a dolga. Ennek ellenére én minden erőmmel azon vagyok, hogy a bank műszaki fejlesztése felgyorsuljon. A pénzátutalást felgyorsító Talajvédelmi Állomás szaktanácsadójától. Területenként ugyan változik, de csak 50-90 centiméter mélységben található víz a talajban, amit azonban a zöldségfélék egy része nem tud hasznosítani. De legalább ennyire meghatározó ok, hogy különböző csatornákon, sokféle helyről származó vetőmagokat vásároltak a gazdák, amelyek egy részének a csírázó képessége kritikán aluli. Nem használ a talajnak a túlzott műtrágyázás sem, amelynek következtében olyan sókoncentrá- tum alakulhat ki, amely önmagában is képes tönkre tenni a megindult fejlődést. S végül, de nem utolsó sorban, leszoktak a gazdák arról a régi jó gyakorlatról, hogy csíráztatott magot tegyenek a földbe. Mindennek tetejébe ez a forróság, ami az elmúlt hetekben kialakult, rendelektronikus giroközpont belépése az év végére várható. A kialakuló verseny előbb-utóbb oda vezet, hogy a magas kamatréssel és jutalékkal dolgozó bankok elveszítik kuncsaftjaikat. Ennek a jele már most látható.- Előadásukban mindketten fontosnak tartották a hazai reálberuházások és fejlesztések megindítását. Ezzel kapcsolatban mi a véleménye a regionális fejlesztési központok megalakulásáról?- Nagyon jónak tartok minden olyan kezdeményezést, amely tőkekihelyezéssel egy vállalkozásba beszáll, majd osztalékot élvez, mert a magyar vállalkozók jelentős része valóban tőkehiányban szenved, és ha nincs elég saját tőkéje, nem kap hitelt. Azonban ha egy pénzintézet, egy beruházási vállalkozás banknak akarja magát hívni, azaz betétet gyűjt, a pénzek kihelyezésénél már a betétesek érdekeit is figyelembe kell vennie, ami sokkal nagyobb felelősséget is jelent. A banki tevékenység eléréséhez nagyon kemény vizsgán kell átmenni, máskülönben megrendülne a betétesek bizalma. Cél a kamatok csökkentése-Megítélése szerint a beruházók idén milyen kamatfeltételekkel számolhatnak?- Jól látható, hogy a kihelyezési kockázat teszi a különbséget a 20, illetve a 40% között. Nem árulok el titkot,, ha elmondom, hogy a MATÁV vagy a MÓL, ezek a nagy és nyereséges hazai vállalkozások bizony olcsóbban kapnak hitelt, mint XY gmk vagy bt. Az így kijövő átlag nem csupán monetáris politika kérdése, nem attól függ, hogy mennyi pénz van a gazdaságban. Pénz van, a kérdés, hogy a hitelfelvevők milyen garanciákat tudnak felmutatni, a bankok mennyire jól ítélik meg a vállalkozások stratégiáját. Két tényező miatt várom a hitelkamat szint csökkenését. A javuló konjunktúrával javulnak a profitkilátások, a bank kisebb kockázati prémiummal, könnyebben tud hitelezni. A másik tényező azokból azt intézkedésekből adódik, amelyek a hitelkonszolidációt célozzák. A garanciaalapok létrehozása nagyon fontos, hiszen számtalanszor előfordul, hogy az ötlet jó, a vállalkozás biztosnak tűnik, de a bank ezt nem hiszi el. Miután a pénzintézet csak a betétesek pénzéből tud hitelt adni, helyes is ha óvatos. A garanciaalap viszont át tudja vállalni a kockázat egy részét. Az ilyen módon biztosabb ügyfelek a kamatszint leszállítását eredményezhetik. Kaszás E. kívül kedvez bizonyos állati kártevőknek, például a földi bolháknak, a barkóknak, amelyek letarolják a kikelt növényeket. A szaktanácsadó véleménye szerint nem érdemes tovább reménykedni, ahol nem keltek ki a hetekkel ezelőtt elvetett magok, ott már időveszteség a további várakozás. Hasznosabb másodvetésre vállalkozni rövid tenyészidejű vetőmagvakkal, s ha indián nyár lesz beérik a termés. Például sárgarépából a rövid, félhosszú fajták megfelelőek erre a célra. De a másodvetést ajánlott beöntözött, s kis száradás után fellazított magágyba vetni. Szintén ajánlott hogy másodjára ismert, magyar magokat vessenek, s ezek közül is olyanokat, amelyek még beleférnek a tájékoztatón feltüntetett vetési időbe. T. É. A Medicina-Panoráma kiadásában első ízben jelent meg a Magyar utazók lexikona, mely több mint 650 címszóban részletesen ismerteti mindazon magyar utazók, felfedezők és földrajztudósok életét és munkásságát, akik hozzájárultak Földünk és természetesen Magyarország megismeréséhez. Ki tudná megmondani, hány magyar geológus, barlangász, misszionárius, politikai emigráns, vadász vágott neki valamilyen céllal a nagyvilágnak? Sokukról még mindig szinte semmit sem tudunk, de szerencsére vannak méltán híressé vált utazóink. Ki ne hallott volna az In- dia-kutató Baktay Ervinről, a Csendes-óceán és Madagaszkár nagy utazójáról Benyovszky Móricról, a Kelet-Ázsiát kutató Cholnoky Jenőről, az Arábiában és Indiában nevessé vált Germanus Gyuláról, az Af- rika-szerelmes Kitaibel Pálról, Teleki Sámuelről, Kittenberger Kálmánról, Széchenyi Zsig- mondról, az őshazakutató Körösi Csorna Sándorról és a töb- biekről? A Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országjárás-vezetői szakosztálya szervezésében a héten mutatta be Pécsett a könyvet Farkasvölgyi Frigyesné a Medicina Könyvkiadó igazgatója és dr. Balázs Dénes, az első ilyen hazai lexikon szerkesztője. Dr. Balázs Dénes geográfus földrajzkutató maga is neves utazó, eddig 140 országot járt be, útiélményeiről több mint 20 könyvet írt.- Másfél-két évtizedes gyűjtőmunkánk eredménye ez a hiánypótló kézikönyv, örülünk, hogy a Medicina-Panoráma jóvoltából végre megjelent. Sajnos még mindig sok a feldolgozatlan, nyitott kérdés a magyar utazókról, a főként jezsuita világjáró misszionáriusokról. A lexikont igyekeztünk könnyen áttekinthetővé tenni a függelékeivel, rajzaival, fotóival, hogy nélkülözhetetlenné tegyük utazóknak, tanároknak, diákoknak és mindenkinek, akik érdeklődnek a nagy magyar utazók iránt. A Magyar Utazók Lexikona Pécsett az Aradi Vértanuk útjai Medicina könyvesboltban beszerezhető. Murányi L. Ha indián nyár lesz, beérik a másodvetés Foltokban keltek a vetőmagok Ugye tudja, hogyha kedd, megírja a Kiskegyed! liítis- Ne verje a férjét!- Geszti kedvenc állata - a bélszín- Férjen bele a tavalyi fürdőruhájába- Fecsegő fehérneműk- Diplomatikus exdiplomata az arénából És persze divat, kozmetika, sztárok és pletykák. Mindez, mint minden kedden, benne lesz a Kiskegyedben. Csernobil Alapítvány Az ukrajnai atomerőmű-katasztrófa során egészségkárosodást szenvedett gyermekek számára létesítendő rehabilitációs központ működtetésére több magyar és ukrán vállalat, bank és társadalmi szervezet „Csernobil” néven alapítványt hozott létre. Az alapítók reményei szerint a rehabilitációs központ már 3-4 hónap múlva száz ukrán gyerek befogadására lesz alkalmas, de egy év múlva ezer gyerek gyógykezelését is tudják vállalni. A 4 millió forint tőkével rendelkező alapítvány elnökévé Kupa Mihály országgyűlési képviselőt választották. A gyermekek gyógyításához felhasználják a Szegiben gyártott Humolit nevű ásványokból előállított gyógyhatású anyagot is, amit Ukrajnában már sikeresen alkalmaztak, hogy az élő szervezetből a radioaktív anyagokat kivonják. (MTI)
