Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-14 / 158. szám (160. szám)

1993. június 14., hétfő új Dunántúli napló 7 :k Vi :i I:) C) J :i í;y; > p > C K Jöhet-e Vük? Jön Vük! Ez a csatakiáltás néhány éve televíziónézőink if­jabb nemzedékét foglalkoztatta az emlékezetes filmsorozat kapcsán. Manapság a délszláv válság elemzői teszik fel a kérdést: mi történik Vuk-kal? Vük Drasko­vics, a Szerb Megújhodási Mozgalom s egyúttal a szerb demokratikus ellenzék vezéra­lakja, vizsgálati fogságban, sú­lyosan összeverve várja a beje­lentett koncepciós pert, amely­ben feleségével, Danicával együtt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló szer­vezkedéssel próbálják vádolni. Vük Draskovics, akinek ke­resztnevében nem a rókát, ha­nem a farkast örökítették meg, jó három évtizeden át volt a kommunista párt, majd a Kommunisták Szövetségének tagja, anélkül, hogy maga dön­tött volna be- illetve kilépésé­ről. a Hercegovinából származó partizán apa ugyanis nem sok­kal azután, hogy fia megszüle­tett, 1946 novemberében jelké­pesen bejegyeztette a párttagok sorába. Tanulmányai befejeztével újságíró lett, s a Tanjug, a jugo­szláv távirati iroda kelet-afrikai tudósítójaként dolgozott. Hazatérve átnyergelt az iro­dalomra, s megírta a „Kések” című nagy visszhangot kiváltó regényét, amely arról szólt, mi­ként mészárolták le a ma is vérző Hercegovinában a horvá- tok és a muzulmán bosnyákok a szerbeket. Nacionalizmussal vádolták és kizárták a pártból. A magas termetű, aszkéta külsejű, bozontos szakállú író ennek ellenére, vagy éppen ezért belevetette magát a politi­kába, s tanúságot tett kiváló szónoki, népvezéri képességei­ről. Megalakította a Szerb Megújhodás Pártját, de az alig néhány hónap múlva a belső el­lentétek miatt feloszlott, s Draskovicsot - akkor először - letartóztatták. A tiltakozó tö­megmozgalom 1991-ben nem­csak kiszabadította, de annak hullámán létrejött az új ellen­zéki mozgalom is. Főként a nagyvárosokban és a fiatalok közöt tett szert befolyásra, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy megnyerje Milosevics el­nökkel szemben az amúgyis kedvezőtlen körülmények kö­zött lezajlott szerbiai választá­sokat. Szót emel a háború, de nem a nacionalista indulatok el­len, az albánok lakta Koszovói, az ottani rigómezei csata emlé­két idézve, Szerbia Jeruzsále­mének nevezi s egy újjászerve­zett Jugoszláv Királyságban képzelné el valamennyi szerb együttélését. Miközben tehát egyes fontos kérdésekben gyakorlatilag csaknem ugyanazon a hullám­hosszon van, mint az általa megbíráltak, kemény ostoro- zója a hivatalos vezetésnek. „Már a hajdani Ottomán Bírá­lómban kiagyaltak egy szörnyű büntetést. A szultán ellenségeit összekötötték szorosan egy hul­lával s addig hagyták őket így, míg bele nem őrültek. Most a belgrádi rezsim az a holttest, melyhez odaláncolták a szerb népet...” - mondta s nem meglepő, ha a belgrádi hatal­masok bosszút esküdtek. Egy parlamenti verekedést, valamint a Szent Vid napjára meghirdetett békés demonstrá­ciót (a rendőrség közbelépése nyomán nem végződhetett bé­késen) használták fel ürügyként a Draskovics házaspár letartóz­tatására. Lesz-e per vagy sem, jöhet-e ismét Vük, ez a belső erőviszonyoktól s a nemzetközi tiltakozástól függ. Áttörés? Jasszer Arafat, a PFSZ veze­tője áttörést remél az izra­eli-arab tárgyalások küszöbön álló tizedik fordulójától, feltéve, hogy lehetővé teszik számára a Gáza-övezet és Ciszjordánia egy darabja feletti ellenőrzést. A Haarec című izraeli lapban pénteken megjelent interjúban a palesztin vezető nem jelölte meg pontosan, Ciszjordánia mely részére gondol. A palesz­tin autonómiáról elérendő izra­eli-palesztin megállapodásnak a Gáza-övezetben történő érvé­nyesítése hetek óta napirenden szerepel mindkét oldal politiku­sainak nyilatkozatai révén. Ara­fat követelését így támasztotta alá: „nem engedhetem meg ma­gamnak, hogy azt mondhassák, Gázáért eladtam Ciszjordániát”. A csehek prioritása a Nyugat Koccintásra invitálja Borisz Jelcin elnök a 112 új tábornokot kinevezésük után pénteken a Nagy Kreml Palotában. Lucie Pilipová, a cseh kül­ügyminisztérium szóvivője a Telegraf című prágai lapban el­utasítóan nyilatkozott arról az ukrán elképzelésről, hogy hoz­zák létre „a kelet-közép-európai. térség biztonsági övezetét”. Pi­lipová szerint Prága megérti, hogy Ukrajna keresi a maga he­lyét Európában, de ezt a kijevi elgondolást nem tudja támo­gatni. A csehek prioritása ugyanis egyértelműen a Nyu­gat, és Prága nem akar részt- venni semmi olyasmiben, ami alternatívát jelenthetne az euró­pai, illetve a transzatlanti biz­tonsági intézményekkel szem­ben. 25 évvel azután, hogy egy ETA fegyveres agyonlőtte az első spanyol rendőrt, a baszk szeparatista mozgalom „a pad­lón hever” - írja a Reuter brit hírügynökség. Egy közlemény­ben, amelyet az ETA Egin című lapja közölt, a szervezet azt kérte, hogy tárgyalhasson az új spanyol kormánnyal, bárki is legyen a miniszterelnök. Az ETA gerillái 25 év alatt csaknem 800 embert öltek meg. - A konfliktus túl régóta tart már és be kell fejezni. Általános követelés, hogy tárgyalásos megegyezésre jussunk mondta Santi Val, az ETA Nemzeti Bizottságának tagja. Az ETA tárgyalni akar-Az ETA-t politikailag le­győzték és társadalmilag elszi­getelték. Megegyezést kell ke­resni, tárgyalások útján - han­goztatta Mario Onaindia, aki az ETA harcos szárányának tagja volt. Spanyol és baszk politiku­sok egyaránt azt gondolják, olyan megoldást kell találni, hogy a gerillák letehessék a fegyvert, anélkül, hogy tekin­télyveszteséget szenvednének. 1968. június 7-én lőtte le egy ETA gerilla az első rendőrt, San Sebastian mellett. A gyilkost később elfogták és kivégezték. Ez a terrorcselekmény volt az első abban a küzdelemben, amelynek célja egy független baszk állam megalakítása volt. A gerillák főleg spanyol bizton­sági és politikai szereplőket öl­tek meg. A világ 1973-ban fi­gyelt fel a mozgalomra, amikor egy gépkocsi alá helyezett bomba megölte Franco minisz­terelnökét, Luis Carrero Blan- cot. Polgári személyeket is meggyilkoltak. Egy bomba pél­dául egy barcelonai élelmiszer piacon 22 ember halálát okozta 1987-ben. Újjászületett a demokrácia - jelentették a hírügynökségek, mi­után június 5-én Ramiro de Leon Carpiot választotta elnökké a quatemalai kongresszus. Az új elnök szerdán fogadta hazája Nobel-békedíjasát, Rigoberta Menchut. Az Opel lemeztelenítve áll a Volkswagen előtt Lopott-e Lopez? Egymilliárd hatszázötvenmil­lió forint szép summa. Átszá­mítva ekkora jövedelmet Ígért a Volkswagen Művek Jósé Igna­cio Lopez de Arriortuának, az új termelési és beszerzési főnöké­nek. A baszk származású me­nedzser formailag a harmadik ember lett a VW hierarchiájá­ban, de Ferdinand Piech, a nagy gépkocsikonszem irányítója úgy nyilatkozott, hogy ő a leg­fontosabb személy. Lopez-t az európai ipar egyik legtehetségesebb menedzseré­nek tartják, de úgy tűnik, hogy ennél sokkal többről van szó. Március 16-ig a nagy verseny­társnál, az Opel-nél töltött be kiemelt, vezető állást s akkor igazolt át meglepetésszerűen a Volkswagenhez. Méghozzá nem egyedül és nem üres kézzel érkezett. Magával hozta (csábí­totta) legközelebbi munkatár­sait s állítólag kémregényekbe illő jelenetek közepette mintegy tízezer oldalnyi dokumentáció másolatát vitte magával felbe­csülhetetlen értékű hozomány­ként. Többek között arról, mely forrásokból, milyen feltételek mellett, mennyiért szerzi be az Opel a kocsijaihoz szükséges hatvanezer alkatrészt, miként visszonyulnak az előállítási költségek az árakhoz; milyen új modellek kibocsájtását tervezik, általában hogyan képzelik el 2003-ig az Opel-stratégia fő irányait. Szakértők szerint ezzel az Opel lemeztelenítve állt a Volkswagen előtt s a kár, már­kában kifejezve is milliárdos nagyságrendű. Hiszen két nagy riválisról van szó: nemzetközi viszonylatban az Opeleket gyártó General Motors vezet, Németországban viszont tavaly 813 ezer VW-t bocsájtottak pi­acra 575 ezer Opellel szemben. A GM szabályos ipari kém­kedésről beszél s a darmstadti ügyészségnél „üzemi és üzleti titok elárulása” miatt kért vád­emelést Lopez ellen. Észrevet­ték, hogy az akcióról a VW nagy vezetési káosza után hiva­talba lépő új vezérnek, Piech- nek is tudnia kellett. A per még várat magára, de annál többet találgatják, miért vállalt Lopez ilyen kockázatot, amely elma­rasztalás esetén karrierjébe ke­rülhet? Akik ismerik, úgy vélik, nem elsősorban a sok pénz mi­att. Hallatlanul dicsőségvágyó s azt reméli, hogy a hozzá hason­lóan gondolkodó s ugyancsak rendkívül dinamikus Piech-el együtt képesek lesznek majd megfékezni a japán exportof- fenzivát. A beavatottak szerint a gazdaságot csak úgródeszkának tekinti a politikához s úgy sze­retne - minél előbb - visszavo­nulni az Ibériai-félszigetre, mint a Baszkföld legbefolyásoabb embere. A botrány új fejezete az au­tókirályok csúcstalálkozója, amelyet Erika Emmerich, a né­met autógyártók szövetségének elnöke hivott össze villájába, Bad Homburgba, a BMW, a Mercedes-Benz, a Bosch, az Opel és a VW képviselőinek részvételével. A konkurrencia vadnyugati módszerekkel vá­dolta a VW-t s az amerikai jég- hoki-liga játékoscsábításaihoz hasonlította a Lopez-ügyet. Mire Piech vállát vonogatta: „Uraim, ez a piacgazdaság ...” A délszláv térségben csaknem hárommillió hajléktalan van A menekültek Európája Ez a kisfiú Travnikból, Boszniából menekült 2000 gyermekkel, asszonnyal és öreggel együtt Horvátországba június 10-én, mi­után a muszlimok megtámadták a várost. Jóideje elhangzott már a bo­rúlátó jövendölés, hogy a kö­vetkező időszak a menekültek évszázada lesz. Az ENSZ legújabb adatai szerint a hivatalosan nyilvántar­tott menekültek száma egy esz­tendő alatt egymillióval növe­kedett s jelenleg tizenhét és félmillió. Ez több, mint három­milliói új menekültet jelent, mi­után ebben az időszakban sike­rült 1,8 millió afgánt és ne­gyedmillió kambodzsait hazate­lepíteni. Huszonnégymilliót tesz ki azok száma, akiket saját országukon belül kényszeritet- tek otthonuk elhagyására: Peru­ban hárommillió, Mozambik- ban és Angolában csaknem másfél-másfélmillió személyről van szó. Az okok között első­sorban a helyi összeütközések, a polgárháborús állapotok, az etnikai leszámolások, jogsérté­sek szerepelnek, de nagyszám­ban vannak gazdasági menekül­tek is. Esetükben nehéz megál­lapítani, hogy csupán „a szom­széd rétje mindig zöldebb” csá­bítása érvényesül, vagy a ter­mészeti katasztrófák, pusztító aszályok s a teljes gazdasági le­romlás következtében, puszta életük megmentéséért kényte­lenek vándorbotot ragadni. Új jelenség a menekültek Eu­rópája. A menekült-probléma éveken át elsősorban a fejlődő világhoz, Afrika, Ázsia és La- tin-Amerika válságsújtotta terü­leteihez kapcsolódott. Földré­szünket nem sújtották a legin­kább kiváltó okként szereplő helyi háborúk, akik pedig poli­tikai vagy gazdasági okokból kényszerítőnek érezték volna a távozást - legalábbis kelet-nyu­gati viszonylatban - beleütköz­tek a határzárakba. A kilencve­nes évtized kezdetével, a viszo­nyok kedvező és kedvezőtlen alakulásával párhuzamosan, alapvetően változott a helyzet: Nyugat Európa lett az első­számú befogadó térség. 1986-ban és 1987-ben gyakorla­tilag még ugyanakkora volt a leghagyományosabb bevándor­lási célországként számontartott Egyesült Államokba illetve a Nyugat-Európába érkezők száma. 1990-ben és 1991-ben Nyugat-Európa mintegy két és félmillió embert vett fel, míg az USA csupán ennek egyharma- dát, nyolcszázezret. Európa nyugati országaiba a legtöbben - hivatalosan 1,7 mil­liónyian - a volt Jugoszlávia s az egykori Szovjetunió válság- övezeteiből érkeztek. Sajnos számolni lehet az „utánpótlás­sal” is, hiszen a délszláv térség­ben csaknem hárommillió haj­léktalan van, akik ugyancsak a távozás gondolatával foglal­koznak. Am „a hajó megtelt”, Németországban 6,7, Francia­országban 3,6, Nagy-Britanniá- ban 1,9, Svájcban 1,4 millió külföldit tartanak nyilván, hogy csak a listavezetőkről szóljunk. A „számháború” főként azért éleződött ki, mert a recesszió következtében emelkedik a munkanélküliség. Annakidején az NSZK-ban egy bogárhátu Volkswagennel ajándékozták meg a gazdasági konjunktúra idején érkező kérmilliomodik vendégmunkást, ma viszont őket teszik meg minden baj for­rásának. Döbbenetét keltettek a szélsőjobboldali akciók az 1,8 millióra tehető németországi tö­rök kolóniával szemben. S ez nem egyedülálló jelenség, az osztrák Haider-től a francia Le Pen-ig elég példája van az ide­gengyűlöletnek, a rasszizmus­nak, nem beszélve a konti- nensszerte megnyilvánuló skin- head-jelenségről. A kormányok fellépnek ugyan a szélsőséges kilengések ellen, de - főként Németor­szágban és Franciaországban - szigorú törvényekkel akarják út­ját állni az odavándorlásnak. Ezek a „visegrádi országokat” is érintik, hazánkból például nem akarják befogadni a mene­külteket még akkor sem, ha azok eredetileg is német úticél­lal indultak el. A legutolsó sta­tisztikák 85 ezerre tették a Ma­gyarországon levő menekültek számát, de ez a körülmények következtében tovább emel­kedhet és rendkívüli terhet je­lenthet.A menekültek százada megkezdődött. Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents