Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-13 / 159. szám

* Évzáró és jutalmazás a Tiborc utcai Általános Iskolában Sok baranyai és pécsi álta­lános iskolához hasonlóan a Tiborc utcaiban is szomba­ton tartották az évzáró ünne­pélyt, hogy aztán tanárok és diákok közös örömére vég­leg elkezdődhessen a vaká­ció. Az idei évzáró azonban valamiben különbözött az eddigiektől. Nevezetesen, most első ízben adták át an­nak az alapítványnak a díjait, melyet dr. Béla Pál és fele­sége tett tavaly az iskola ja­vára. Minden évben két 8. osztályt végzett diákot ju­talmaznak, akik magyarból illetve németből kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Az értékes könyvjutalmat most Kovács Katalin 8. B. és Buj- tár András, szintén 8. B. osz­tályos tanulók kapták. Rajtuk kívül pedagógusok is elismerésben részesültek, mégpedig a szülői munka- közösség részéről, ők a taní­táson kívül is tevékeny, krea­tív pedagógusok munkáját ismerték el. M. K. Juniális a Tettyén Pécsett tegnap a Tettyén reg­geltől estig szólt a zene, gyere­kek zsivajától volt hangos a környék. A DOZSO és a Pécsi Tömegközlekedési Rt. közösen szervezett gyerekek és felnőttek részére kulturális programokat, kirakodóvásárt. Ezen a napon ingyen utazhattak az érdeklő­dők a Budai Vámtól, a Nevelési Központtól és Újmecsekaljáról induló „Buszosnap” felirattal el­látott autóbuszokon. A szeren­csések a tombolán negyedéves, és havi bérletet nyerhettek. A szabadtéri színpadon egy­mást váltották az együttesek, szólisták. Többek között fellé­pett a Garden City Boys zene­kar, a legnagyobb melegben, a déli órákban Nagy Bandó And­rás. A forróság ellenére szinte nem maradt szabad hely a néző­téren. Volt még rock and roll és néptáncbemutató, tánc- és báb­színház, kabaré és gyermekek­nek zenés show műsor. A kirakodóvásáron rézmű­ves, játékkészítő, féldrágakö- ves, mézeskalácsos, faesztergá­lyos kínálgatta portékáit. Lehe­tett célba dobni, halat hor­gászni, légvárban ugrálni, póni- kon lovagolni, és a játszótéren kis Forma-1 autókkal szlalo- mozni. Sz. K. Lassú a forgalom az ártándi határátkelőnél Azt követően is, hogy a ro­mán határőrök ismét felvették a munkát, lassú a forgalom a ro­mán-magyar határszakasz Bors-ártándi átkelőhelyen - tá­jékoztatta az MTI-t szombaton délben a Határőrség. A román határszervek délelőtt 10 óra óta újra átléptetik az utazókat, de a megszokottnál jóval lassabban, s ezért egyre növekvő sorbanál- lási időre kell számítani. A román fél úgy tájékoztatta magyar partnerét, hogy a sze­mélyforgalomban 4 órás, a te­herforgalomban pedig 11 órás várakozásra kell számítani Ár- tándnál. A beérkező utasok máris több kilométeres sorról számolnak be a határ romániai oldaláról. Arról nincs hír, hogy a ro­mán-magyar határszakaszon más átkelőnél is beszüntették volna a munkát a határőrök. Et­től függetlenül Nagylaknál 25 órát kell várakozniuk a kamio­noknak kifelé, a személyautók­nak pedig 3 órát. Tompánál befelé 2 órát kell várni a sze­mélyforgalomban. Gyulánál to­vábbra sem vesztegelnek az autók. Pécs és Kaposvár önkormányzata támogatást nyújt, Szekszárdon idén nem telik rá Segítség a lakásínség enyhítéséhez Nagyon messze kellene visz- szalapozni a statisztikai év­könyvekben annak az adatnak a megtalálásához, hogy mikor is épült kevesebb lakás Magyaror­szágon, mint az utóbbi években. Ez olyan súlyos gond, hogy már a kormány is felismerte, s beje­lentette: tenni is akar a negatív tendencia megfordításáért. Tulajdonképpen már tett is valamicskét - az országgyűlés hathatós közreműködésével hiszen először tavaly, de idén is fejkvóta alapján az állami költ­ségvetésből kaptak szabadon felhasználható normatív támo­gatást az önkormányzatok. Ezt az összeget akár a lakáshoz ju­tás segítésére is fordíthatták. Pécs Önkormányzata tavaly is, idén is, valóban a lakáshoz jutás támogatására használta, il­letve használja fel ezt összeget. A költségvetésben elkülönített keret az előző évi pénzmarad­vánnyal együtt összesen 119,4 millió forint elosztását tette le­hetővé az első lakáshoz jutók támogatására. A meghirdetett pályázatra 721 igénylő jelent­kezett, a közgyűlés pedig nem­rég rendeleti formában olyan szabályzatot fogadott el, amely alapján 285 család juthat egy­szeri támogatáshoz tíz éves visszafizetési kötelezettséggel járó kamatmenteskölcsön for­májában. Összege vásárlás ese­tén maximum 400 ezer, építés esetén 550 ezer forint lehet. Telekvásárláshoz viszont nem adnak kölcsönt: az egész konstrukció az igénylők saját anyagi erejének kipótlását cé­lozta meg. Feltétel, hogy az igénylő 1993. január 1-je előtt­ről datált állandó pécsi bejelen­tett lakcímmel bírjon, s ugyan­ezen határnaphoz igazodva saját lakástulajdona, illetve határo­zatlan idejű lakásbérleti vagy bérlőtársi jogviszonya ne le­gyen, ellenben rendelkezzen ér­vényes lakásigényléssel. Három vagy több gyermekes családok esetében a lakásigénylési kére­lemnek nincs megszabott határ­ideje, gyermekes házaspárok, il­letve a gyermeküket egyedül nevelők esetében viszont ez 1990 december 31-ike. Gyer­mektelen 35 év alatti házaspá­roknak akkor van esélyük, ha lakásigénylésüket 1987. előtt nyújtották be. Hogy a fentiekre tekintettel kik kapják meg a támogatást, arról értesüléseink szerint jú­nius 15-én dönt a közgyűlés Ideiglenes lakásügyi bizottsága. A kérelmezőket 15 napon belül értesítik a döntésről, amelynek kézhezvételétől számított 8 na­pon belül fellebbezhetnek. Kaposváron az önkormány­zat költségvetésében idén 30 millió forintot különítettek el a lakáshoz jutás támogatására. Telek- és lakásvásárláshoz, il­letve építéshez maximum 500 ezer forintot kaphatnak az igénylők vissza nem térítendő támogatásként vagy tíz év alatt visszatérítendő kölcsön formá­jában. Szociális szempontok alapján egyedileg vizsgálják meg az igényeket. Elsősorban az első lakáshoz jutó fiatal csa­ládok, a többgyermekesek és a kisjövedelműek kapnak ilyen segítséget. Ezen felül külön tízmilliós tételt szántak a rászo­rulók lakhatási támogatására. Szekszárd Önkormányzata tavaly az első lakáshoz jutóknak nyújtott segítséget 50-től 200 ezer forintig terjedő támogatás­sal, illetve kamatmentes köl­csönnel, amelyet 130 család ve­hetett igénybe. Olyan nem szekszárdi lakosok is kaphattak, akiknek legalább három éve a városban van a munkahelyük. Az önkormányzat idén is létre­hozott lakásfenntartási illetve albérleti támogatási alapot, ez évi költségvetéséből azonban nem futja az első lakáshoz jutók megsegítésére. Dunai Imre Háromezer helyen foglaltak le „illegális” nyerőautomatákat Játék feketén, fehéren A rendőrök és a Szerencsejáték Felügyelet közös akciója Fiatalok a játékteremben Fotó: Läufer Szigorú akciókat hajtott végre a rendőrség a Szerencse- játék Felügyelettel karöltve az elmúlt hetekben Dél-Dunántú- lon, azzal a céllal, hogy felszá­molják a nyerőautomaták enge­dély nélküli üzemeltetését. Az indok: az üzemben lévő nyerő­automatáknak csupán egyötöde működik hivatalosan. így nem csoda, hogy országosan mint­egy 3000 szórakozóhelyen fog­laltak le illegálisan működtetett gépeket az év eleje óta. Búslakodhatnak a gépeket „feketén” üzemeltetők Har­kány, Siklós, Szekszárd, Mo­hács, Bonyhád, Dombóvár, Paks, Marcali és Baja térségé­ben is, ugyanis a hatóság, a Sze­rencsejáték Felügyelet szakem­bereinek szakvéleménye alap­ján eljáró rendőrség az utóbbi időben ezeken a helyeken haj­tott végre eredményes „be­gyűjtő” körutakat. A legfoglalt automatákat a helyi önkor­mányzatoknál raktározzák, amelyek megkezdhetik a gépek értékesítését, és rendelkezhet­nek a majdani bevétellel. Az üzemeltetők természete­sen morognak, mondván, hogy jogtalanul foglalták le tőlük a gépeket, és most az a fura hely­zet is előállhat több esetben, hogy saját gépeiket vásárolhat­ják vissza az önkormányzatok­tól. Mindenesetre, ha ezt teszik, valószínű, hogy már engedély­hez is folyamodnak.-Kétség sem férhet hozzá, hogy az akciók során törvénye­sen járunk el - vélekedik Já- vorszky József a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzési főosztá­lyának vezetője. - A nyerőau­tomaták üzemeltetésével kap­csolatban a szerencsejáték szer­vezéséről szóló 1991-es törvény rendelkezik. Az 1992. második félévében indított ellenőrzések folyamán nemcsak az illegáli­san, hanem az engedéllyel mű­ködő gépek esetében is vizsgál­tuk az előírások betartását. Eb­ben az évberi több mint kétezer legális helyen is megfordultunk és esetükben is jó néhányszor szankciókat kellett alkalmaz­nunk. Csak a legális helyeken 17 millió forint bírságot szab­tunk ki.- Rendet kell tennünk ezen a területen - folytatta a főosztály- vezető -, ugyanis az észlelt sza­bálytalanságok, valamint a gé­pek engedély nélküli működte­tése miatt óriási bevételektől esik el az állam. A lefoglalá­sokkal párhuzamosan az esetek 99 százalékában szabálysértési eljárásokat indítunk, mert a bűncselekmény tényét (a tevé­kenység folyamatosságát) ne­héz lenne bizonyítani. De nem csak az adóbevételek kieséséről van szó, hisz az engedély nélkül működtetett gébeknél a nyerési százalék sem biztos, hogy meg­felelően van a gépekbe progra­mozva. Nagy a valószínűsége, hogy a vendégek jó részét is megkárosíthatták, és nyilván a gépeket hivatalosan működtető vállalkozók számára is hátrá­nyos a fekete szférában működő konkurensek léte.- És ha a lefoglalt automaták tulajdonosai mégis úgy érzik, hogy jogtalanul jártak el velük?- A szabálysértési eljárást végző hatóságnál természetesen panasztételi joguk van.- Meddig tartanak az akciók?- Nyugodtan mondhatom, hogy a végkimerülésig. Idén például már kétszer annyi el­lenőrzést végeztünk a rendőri szervekkel, mint a tavalyi má­sodik félévben. Balog Nándor Nincs többé zaccos kakaó Sikeres kísérletek új tejtermékekkel Érdekes ellentmondás ural­kodik manapság Magyarország tej- és tejtermékfogyasztásában. Egyrészről azt hallottuk mindig is, hogy „a tej élet, erő, egész­ség”, ugyanakkor mégis csök­ken a honi tejfogyasztás - és ez nem pusztán az árak emelkedé­sével magyarázható, mert sok, kevéssé tudományos testkont- roll könyv, például, sokakat ré­misztget a koleszterin-szinttel, átkozzák a vajat a margarinnal szemben. Tény, hogy a külön­böző tejipari vállalatoknak meg kell küzdeni a piacért, így nem csoda, ha saját termékeiket vé­dik, s nem szívesen paktálnak le új cégekkel, konkurens árukkal. Szakoly Sándor, a Magyar Tej- gazdasági Kísérleti Intézet igazgatója azonban állítja, hogy a munka és az „alkotókedv” mindennek ellenére sem lany­hul, legalábbis, ami őket illeti. Mindenki emlékszik - ha máshonnan nem, az iskolai tej és kakaó korából -, hogy, bi­zony, az úgynevezett kakaós tej ülepszik, a flakon alján vastag rétegben gyűlt össze a sűrű barna massza, a „zacc”. Nos, mindez mára megszűnt, hála az intézet szakembereinek. Nem csak az eljárást kísérletezték ki, hanem szabványosították is, és 1993-tól minden itthoni tej­üzemben kötelezően bevezették az ülepedés-mentes eljárást. Sőt, tárgyalások folynak, hogy nyugatra is eladják a licenszet. Sajt-ügyben sem vagyunk elmaradva oly nagyon Európá­tól, hisz csomagolás szerint 200 különböző sajtot gyártunk. Más kérdés, hogy még a legelőke­lőbb áruházak is maximálisan 50 félét képesek kínálni, és akadnak vegyesboltok, ahol jó, ha egyáltalán kapni sajtot. Ér­dekes, hogy a sajtok félig érett állapotban kerülnek általában a boltokba, így igazi ízüket nem is tudjuk kiélvezni. M. K. Már nem számíthatunk a Medárd-napi monszunra Csendes esők helyett záporok, zivatarok Mindenki csak beszél az idő­járásról, de senki nem tesz el­lene semmit - írta „zsörtölődve” száz éve Mark Twain. A helyzet azóta sem sokat változott. Pél­dául nem tudunk fellépni az idő­járás ellen abban sem, hogy be­váltódjon a Medárd-naphoz kö­tődő hagyomány és az idei szá­raz május után júniusban jöjjön már - ha megkésve is - a bősé­gesen csapadékos idő, az euró­pai monszun, akár 40 napon át.-A Medárd-naphoz kötődő népi megfigyelés elég jól be szokott válni. Úgy 60-70 száza­lékban igaznak bizonyul, hogy ha június elején csapadékos az idő, akkor egy-másfél hónapig leginkább az is marad. Ez azon­ban nem kötődik pontosan egy naphoz, s nem is lehet olyan ál­talános következtetést levonni belőle, hogy száraz vagy esős lesz-e a nyár - mondja Bánfai Erzsébet meteorológus, akitől a Medárd-hagyomány idei esé­lyeiről érdeklődtünk az Orszá­gos Meteorológia Intézet közép­távú előrejelzések osztályán:-Az előrejelzések alapján a Medárd-napi hagyományhoz illő időjárásra idén nem számít­hatunk a következő egy-másfél hónapban. Nem prognosztizál­ható tartós lehűlés csendes, áz­tató esőkkel. A csapadékhajlam azonban fennáll, csakhogy rendszertelenül itt-ott kialakuló záporok, zivatarok formájában jelentkezik majd. A pogányi meteorológiai fő­állomás vezetőjétől, Ferenczy Sándonól Pécs környékére vo­natkozó adatokat kaptunk. Mindössze négyszer jelentke­zett az európai monszun 1980 óta olyan markánsan, hogy jú­niusi csapadék mennyisége meghaladta nemcsak a 68 mm-es ötven éves átlagot, de a 100 milliméter is. Legutóbb ép­pen tavaly 161 milliméterrel. Most péntek délig még csak 17,4 milliméternél tartottunk, s június 7-én már 29,8 fok hő­mérsékletet mértek már nálunk. Ha folyamatos marad a fel- melegedés, s nem véd felhőzet a napsugarak ellen, akkor akár az közelébe is kerülhetünk eddig mért pécsi rekordhőmérséklet­nek, az 1950. július 5-ei 41,3 Celsius foknak. D. I. A hőség már sokszor elvisel­hetetlen. Egy jó pohár hideg sör ilyenkor jól esik. Pécsett a hét elejétől, azonban többet kell fi­zetni érte, mint eddig. Nem ér­tik az emberek miért emelték a gyárak az áraikat? Mint kiderült, a nagykanizsai sörgyár kivételével mindegyik hétfőtől magasabb áron kínálja az általa gyártott és forgalma­zott söröket. Pécsett, a Pannónia Sörgyár átlagosan 10 százalék­kal emelte az árait. Az üzletek­ben a félliteres Szalon és a pasz­tőrözött Szalon három, a Már­ciusi öt, a barna maláta öt, a ma­láta pezsgő hat forinttal lett drá­gább. A Gilde, amit eddig ak­ciós áron kínáltak hét és nyolc forinttal kerül többe. A bol­tokba kiküldött ármódosítást a gyárak nem indokolták. A pécsi Pannónia Sörgyár illetékesei, akiktől magyarázatot kértünk az áremelés okaira, elzárkóztak a válaszadás elől. Több vendéglátóhelyet is megkérdeztünk, de mint kide­rült Nagykanizsán és Zalaeger­szegen eddig még nem emeltek árat, sőt arról sem tudtak, hogy magasabb lett. Az egyik nagy- kanizsai presszó tulajdonosa azt is elmondta, már egy éve ugyanannyiért adja a sört, mert szeretné megtartani a vendégeit. A Balaton mellett a megkérde­zett sörözők, presszók, éttermek nem emelték az áraikat, lega­lábbis eddig. Persze van ahol egy korsó sör már két hete is 80 forintba került, míg tavaly csak 50-et kértek érte. Sz. K. Hétvégi dísztávirat „Visszafelé haladunk?” címmel levél érkezett szerkesz­tőségünkbe, melyben egy hölgy arról panaszkodott, hogy szom­baton délután már nem tudott dísztáviratot küldeni ismerőse esküvőjére. Ugyanezen gondját telefonon adta elő egy olvasónk az elmúlt hétvégén. Hogy kérdéseikre választ ad­junk, Dél-Dunántúl postaigaz­gatóságain érdeklődtünk, ám a tájékoztatók alapján nem sok jóval bíztathatjuk olvasóinkat. A táviratszolgáltatással kapcso­latos februári rendelkezések óta ugyanis a dísztáviratok kézbesí­tése szombatonként 14 órától már akadályba ütközik. Ha a 02-es telefonszámon fel is ve­szik a táviratok szövegét, az már csak hétfőn lesz kézbesít­hető. A rendelet szerint ugyanis a kézbesítők hétvégi napokon csak a sürgősségi pótdíjjal fel­adott, valamint az egészségügyi intézmények táviratait kötele­sek kivinni 7 és 15 óra közötti munkaidejükben. A dísztáviratot küldőknek te­hát ajánlatos időben feladniuk jókívánságaikat. B. N. 1993. JÚNIUS 13., VASÁRNAP Új VDN 3 i i > * Drágább lett a sör

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents