Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-11 / 157. szám

1993. június 11., péntek üj Dunántúlt napló 7 Kurdok a függetlenségükért Felújítja támadásait a kurdok függetlenségért harcoló török- országi gerillaszervezet. A Kurd Munkapárt (PKK) veze­tője libanoni bázisán bejelen­tette, hogy véget ér a szervezet által áprilisban egyoldalúan el­határozott tűzszünet, mivel „a török központi hatalom nem fo­gadta el a feléje nyújtott kezet” - jelentette az AFP. A török kormány a kurd bejelentést megelőzően közölte, hogy am­nesztiát ad a PKK azon tagjai­nak, akik vissza akarnak térni a normális életbe, és korábban nem vettek részt véres akciók­ban. A párt taglétszámát mint­egy 3-4000-re teszik. Támadás Krajina ellen? Horvátország 150-200 ezer katonát mozgósított és a hor­vátországi Krajina elleni végső támadásra készül - állítja Djordje Bjegovic krajinai mi­niszterelnök a belgrádi Ve- cernje Novosti című lapban. A nemzetközileg el nem ismert szerb köztársaság kormányfő­jének interjúját a Tanjug jugo­szláv hírügynökség ismertette. Bjegovic szerint Horvátország teljes harci készültségbe he­lyezte Scud típusú föld-föld ra­kétáit. A krajinai politikus el­mondta, hogy értesüléseit meg­osztotta a jugoszláviai ENSZ-békefenntartók felelőse­ivel, akiknek elmondta: a Kra­jina elleni támadás az „általános háború” kezdetéhez vezetne. Sztrájkolnak a donyecki bányászok Leonyid Kravcsuk elnök és a kormány lemondását követelik a donyecki bányászok, akik kedden hajnalban meghatáro­zatlan idejű sztrájkba léptek. Hosszú hónapok óta ez az első olyan komolyabb akció, ame­lyen nemcsak a munkakörül­ményeik javítását sürgetik, ha­nem immár politikai követelé­sekkel állnak elő. A jelentés szerint kedden délelőtt tüntetést tartottak Donyeckben, a pol­gármesteri hivatal előtt. Ezen hangzottak el a legfelsőbb veze­tést távozásra felszólító követe­lések. Az akciót elindító függet­len szakszervezetek a törvény- hozás feloszlatását és új parla­menti választások kiírását is követelik. BNV Az idén is lesz ősszel BNV, bár az őszi jelző elmarad a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár neve elől. A 97. BNV szeptember 10-étől 19-éig tart. Ukrán atomfegyverek Moszkva támogat minden olyan megoldást, amely az Uk­rajna területén levő atomfegy­verek ügyének megoldását cé­lozza, s összhangban áll a lisz- szaboni jegyzőkönyvvel - jelen­tette ki az orosz külügyi szó­vivő. Szergej Jasztrzsembszkij ezzel lényegében Oroszország támogatásáról biztosította azt az amerikai elképzelést, hogy az ENSZ felügyelete mellett, ukrán területen őrizzék az atomrakéták leszerelt robbanótölteteit. A ter­vet Les Aspin amerikai védelmi miniszter teijesztette elő Kiev- ben folytatott tárgyalásain. Sikkasztás Több mint 5 millió forintos sikkasztás alapos gyanúja miatt nyomozást rendeltek el a Gelka volt vezérigazgatója, Nagy Kornél ellen. Az életképes üzletek - köztük a franchaise rendszerűek - elkerülhetik a felszámolást Fotó: Szundi Mi lesz a fizetésképtelen Szimpatex Rt-vel? Válságból - felszámolás Jelentések az alagútból a Allamtalanítás helyett visszaállamosítás Néhány hónappal ezelőtt még óvatos optimizmussal fogalma­zott lapunkban a pécsi székhe­lyű Szimpatex Részvénytársa­ság elnök-igazgatója: „Bízunk az általános gazdasági fellendü­lésben, a vásárlóképes kereslet növekedésében, s persze önma­gunkban, hogy úrrá leszünk a nehézségeinken. ” Az említett vágyak - mert az élet sajnos bizonyította, azok voltak, minden racionalizmus nélkül - közül egyik sem kö­vetkezett be, így a Szimpatex gazdasági válsága egyre nőtt, olyannyira, hogy a két legjelen­tősebb szállítója a BÉTEX és a Rábatex felszámolási eljárást kezdeményezett a cég ellen. A dolog érdekessége, vagy ha úgy tetszik pikantériája, hogy ez csak akkor jutott a részvényesek tudomására, amikor a legna­gyobb, a Konzum Rt. kezdemé­nyezésére rendkívüli közgyű­lést hívtak össze. Formai okok miatt az elmúlt hetekben még többször tartottak közgyűlést, ezek egyikén, a május 3-án új­jáalakult felügyelő bizottság ja­vaslatára menesztették az addigi elnök-igazgató asszonyt. Dr. A központi költségvetés hiá­nya május végére elérte a 93,7 milliárd forintot. Ez a deficit 22,7 milliárd forinttal haladja meg az áprilisit - tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát a Pénz­ügyminisztériumban. A múlt év azonos időszaká­ban 78,7 milliárd forintot tett ki a deficit, ám akkor már 16 mil­liárd forint értékű privatizációs bevételt is felszámoltak. Az idén a központi költségvetés ilyen jellegű bevételt még nem realizált. A május végi hiány 338,7 milliárd forintos bevétel és 432,4 milliárd forint kiadás egyenlegeként alakult ki. A gazdálkodó szervezetek a Bíró László, a felügyelő bizott­ság elnöke szerint a Szimpatex több mint 300 millió forintos tartozást „hozott össze”, amely visszafizetése teljesen remény­telennek tűnik. Keszthelyi Zoltán személyé­ben a közgyűlés új vezetőt, s irányítása alatt új, fiatal me­nedzsmentet állított a cég élére. Az ügyvezető igazgató szerint csupán egyetlen célt tűzhet maga elé a mostani vezetés: a felszámolás előtti időszakban működtetni a Szimpatexet. Ugyanis az már biztos, hogy napokon belül elkezdődik a fel- számolási eljárás, csupán a ho­gyan a kérdéses, s az, mi lesz a társasággal. Ez már csak azért is izgal­mas, mert a vállalkozás még mindig 34 különböző nagyságú áruházat, boltot üzemeltet a megyében, s az alkalmazottak száma is eléri a 240 főt. Ami azonban fontos: a közgyűlés mindenféle bérleti jog eladását megtiltotta az ügyvezetés szá­mára, éppen azért, hogy semmi­lyen tekintetben ne vágjanak a felszámolási eljárás elé, azt ne nehezítsék. központi költségvetésbe 75,9 milliárd forintot fizettek be, ami az előirányzat 40,2 százaléka. Elsősorban a vám- és importbe­fizetések voltak jelentősek, eb­ből 46,7 milliárd forint folyt be. A társasági adóbevételek 9,6 milliárd forintot értek el, ami csupán az előirányzat 17,8 szá­zalékát jelenti. A pénzintézetek társasági adó és osztalék befize­tése 2 milliárd forintot tett ki. Ez szintén jóval elmarad a prognózistól, csupán az elő­irányzat 8,2 százalékának felel meg. Egyébként a pénzintéze­tek május végéig 4,7 milliárd forint korábbi befizetést igé­nyeltek vissza. A lakossági befizetések 85 Úgy tűnik, sikerül némi időt nyerni, ugyanis a szállítók több­sége hajlandó együttműködni a Szimpatex-szel. Egy speciális bizományosi konstrukcióban ér­tékesítik az üzletek az árukat: ez lehetővé teszi, hogy a Szimpa­tex is szert tegyen árbevételre, ugyanakkor a szállítók is meg­kapják a pénzüket. Keszthelyi Zoltán hozzátette, persze az elkerülhetetlen lesz, hogy néhány boltot bezárjanak, de az üzletek többsége egyelőre tovább működik, így például a franchaise-rendszerűek, a Burda, az Adidas, a Quick-Schuhe ... Az azonban szinte biztos, hogy a Szimpatex létszáma tovább zsugorodik; 100 fő közeljövőbeni elbocsáj- tását már bejelentették a megyei munkaügyi központnak. Az eddigi hetek, hónapok sem voltak éppenséggel köny- nyűek a Szimpatexnél, de az el­következendők sem ígérkeznek annak. Nehéz jósolni, hiszen a felszámolási eljárás eredménye teljesen bizonytalan. Minden lehetséges, még az is, hogy nem szűnik meg a cég. Roszprim Nándor milliárd forintot tettek ki, s ez az összeg az előirányzott 41,1 százalékát jelenti. A költségvetést a vártnál ki­sebb mértékben terhelik az adósságszolgálati kiadások. Az adósságszolgálati bevételek és kiadások egyenlegeként ugyanis, 36,4 milliárd forintot kell a költségvetésnek kifizet­nie, ami az éves előirányzatnak csak 29,6 százaléka. A Pénzügyminisztérium sze­rint a központi költségvetés má­jus végi helyzetéből messze­menő következtetéseket még nem lehet levonni. A kiadások viszonylag ütemesen jelentkez­nek, ám ezzel nem tartanak lé­pést a bevételek. Az Antall-kormányzatnak 1992 elején reális lehetősége volt, hogy új kiegyezési politi­kát folytatva stabilizálja helyze­tét és tartósan kiépítse a konszo­lidációt Magyarországon, azon­ban ezzel nem élt - mondta Lengyel László, a Pénzügyku­tató Részvénytársaság a Jelen­tések az alagútból legújabb ta­nulmánykötetének sajtóbemuta­tóján. A kiadvány tizenegy ta­nulmány keretében tekinti át az elmúlt év politikai és gazdasági folyamatait. A Pénzügykutató Rt. szak­embere úgy látja, hogy a kor­mányzat békülékenysége abban állt: távol tartották a harcias be­avatkozókat a privatizációtól, a bankokat a közgyűlések után nem fenyegették, nem mentek bele viszályokba a szakszerve­zetekkel. Ez a betelepülés foly­tatását jelentette. Ugyanakkor ideológiai háborút folytattak a médiák ellen. A kormány kül­politikai offenzívája során más hagyományos szövetségeseivel sem volt képes igazán jó kap­csolatra. Lengyel úgy véleke­dett: a Csurka-ügy és a' bősi konfliktus során a kormányzat elvesztette a Nyugat szemében a szalonképességét. Petsching Mária Zita szerint nem valósult meg az a kor­mányzati várakozás, hogy a gazdaság természetes növeke­dési pályára áll, s ezzel egyide­jűleg javulnak az egyensúlyi 1936-ban a pécsi 4. határőr­ezredből alakult a szekszárdi 18. gyalogezred. A két ezred a pécsi IV. had­test kötelékében a doni áttörés, a visszavonulás, a kárpáti har­cok poklait szenvedte és har­colta át. A katonák 60%-a ele­sett, 20%-a rokkanttá vált, míg a többi kevés kivétellel a ke­gyetlen hadifogságot élte meg, vagy ott pusztult el. A marad­vány a Budai Önkéntes Ezred kötelékében harcolt, majd egyik magja lett az új Demokratikus Honvédségnek. A Baranya, Somogy és Tolna megyéből behívott katonákat A fővárosiak után Győrött nyílt meg az első vidéki Pizza Hut és Kentucky Fried Chicken étterem. A közös átriumból nyílt vendéglátóhelyeket - ame­lyekben egyszerre több mint ÍOO vendég foglalhat helyet - a belvárosi sétálóutca egyik épületében alakították ki. Az át­építésre 120 millió forintot for­mutatók. Hiányoztak a növeke­dés feltételei, elmaradt az ex­port és a belső piac bővülése. A korábbi piaci koordináció ele­mei szétesését a kormány tétle­nül szemlélte. A megtakarítások növekedése a kutató szerint va­lójában a távolmaradás jele a hosszú távú befektetésektől, vállalkozásoktól. Ráadásul nem a jövedelemtermelést finanszí­rozták a megtakarítások, hanem elemésztődtek a költségvetési deficitjén keresztül. Felemás módon és ellent­mondásosan alakultak a piac- gazdaság alappillérének tekin­tett folyamatok: az államtalaní- tás helyett visszaállamosítás va­lósult meg, a költségvetési újra­elosztás mérséklése és az állami bürokrácia csökkentése, a dere­guláció meg sem kezdődött. Az elmúlt év gazdasági „leg”-jeit Petsching Mária Zita a követke­zőkben határozta meg: a gazda­ság leggyengébb láncszeme az agrárgazdaság volt, a legna­gyobb siker a negatív reálkama­tok ellenére a növekvő megta­karítások tekinthetők, míg ezek elköltése volt a legnagyobb ku­darc. Az év legnagyobb melléfo­gása a 69 milliárd forintra sac- colt, ám a háromszorosát is el­érő deficit. A legnagyobb me­részség a kutató szerint a kor­mány ez évi prognózisához, és a Valutaalapnak tett ígérethez kellettek. 1942. június 13-án búcsúztatták és ennek 51. évfordulóján 1993. június 13-án délelőtt 11 órakor a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Kiegészítő Pa­rancsnokság és Szekszárd Vá­ros önkormányzata emléktáblát avat a volt laktanyában, emlé­kezve a hősi halottakra, a hadi­fogságban elhunytakra, a rok­kantakra és a még kevés élő ka­tonára. Szekszárdra várják a hősi ha­lált haltak hozzátartozóit, a há­rom megye túlélőit. Tehát a volt bajtársakat. Székelyhídi Géza H. O. H. E. megyei ügyvivő dítottak; az épületet tulajdono­sától, a győri Gastron Rt.-től bérlik a KFC és a Pizza Hut System Kft.-k. A sajtótájékozta­tón elhangzott: reményekkel te­kintenek a győri üzletmenet elé, s az első tapasztalatokat is itt szerzik atekintetben, mekkora a kereslet a gyorséttermek kínála­tai iránt. Költségvetési hiány: 93,7 milliárd forint Vasárnap Szekszárdon Emléktábla-avatás Pizza Hut étterem Győrött Tények és vélemények a helyi önkormányzatokról A magyar közigazgatás újabb történetének korszakos változását éljük. Bár a köz- igazgatás átalakításának gya­korlati megfogalmazása a har­mincas években megtörtént és az elmúlt évtizedekben kiala­kult szervezetileg, tartalmilag működött (tanácsi) rendszer számos eleme érdemleges alapként használható lett volna, a decentralizálási szándék és a megrendült értékrend meg vi­selkedési szabályok rendkívül árnyalt képet adnak abban a kö­tetben, amelyet a MTA Regio­nális Kutatások Központja je­lentetett meg „Tények és véle­mények a helyi önkormányza­tokról” címmel. A kötet aktua­litása akár jogi, gazdasági, szo­ciológiai vagy politikai oldal­ról is tekintjük, kézenfekvő. Örvendetes, hogy a kötet, me­lyet Csefkó Ferenc és Pálné Kovács Ilona szerkesztett, nemcsak baranyai, de országos kitekintést is nyújt, hozzájárul a szélesebb önkormányzati munka és véleményadás nyil­vánosságához. A kötet önkormányzati önál­lóságot taglaló részét Csefkó Ferenc és Pálné Kovács Ilona állítja elénk, majd az önkor­mányzatok és politika fejezet­ben Göhm Antal, Hidy Péter, Horváth M. Tamás, Németh Zsolt, Táll Éva és Visegrády Tamás részletezi az egyenetle­nül alakuló önkormányzat-po­litika viszonyát. Az önkor­mányzatok nem kis tanulsággal szolgáló működési tapasztala­tait ismerteti Gadócziné Fekete Éva, Hajdú Zoltán, Kovács Sándorné, Kovács Teréz, Kunszt Mária, Laczkóné Tuka Agnes, Mezei István, Páva Zsolt meg Szoboszlai Zsolt. Az irányított, központi utasí­tásokkal dolgozó rendszerek­ben a szűk hatalmi elittel szemben hatalomnélküli, ke­véssé differenciált helyzetű társadalmi tömeg áll. Jelen át­alakításunk egyik korszakos kérdése, hogy a választott ön- kormányzatok milyen feltéte­lek mellett lehetnek önállóak, mennyiben teremtődnek meg ehhez a kívánt feltételek. Köte­tünkben Balázs István, Ivan- csics Imre, Kiss László, Kóbor Gyula, Kondorosi Ferenc, Sü- kösd Ferenc és Szabó Lajos elemzik az önkormányzatok önállóságának jogi kereteit, formai és tartalmi alakulását. Ehhez a fejezethez szervesen kapcsolódik annak vizsgálata, hogyan alakul a regionális poli­tika és a helyi önállóság? A bonyolult kölcsönhatások töb­boldalú elemzését végzi el Al­földi László, Bánlaky Pál, Hrubi László, Kovács Kata, Kraftné Somogyi Gabriella, László Mária és Zichy László. A helyi önkormányzatok működése és véleményezése számos ponton tovább gondol­kodásra késztet. A vélemények és elemzések számos ellent­mondást tárnak fel, megoldás- keresés mellett áldozatos fel­adat vállalásról szólnak, a tár­sadalom alkotó erői meglétét tükrözik. Az önkormányzat egyik erénye, ha egyáltalán önkormányzat, hogy képes he­lyesbíteni önmagát. Mint Bitó István mondta: „ .. .a demok­rácia és a közvélemény uralko­dása korában az elvi és erkölcsi politika az egyetlen lehetséges politika, de egyúttal a leggyü­mölcsözőbb reálpolitika is”. Az a konstruktív kriticizmus, amely a tények és vélemények sorából kitűnik, biztató a jövő tekintetében. Biztató, mert az önkor­mányzatok véleményének egyes képviselői nyilatkoza­tának hátteréből az a törekvés merül fel, amely a választott tisztségből adódó kötelező felelősséget, a növekvő szak­értelem-igényt tükrözi. A kö­tet sokoldalúsága segíti az ön- kormányzati valóság értelme­zéseit, amelyben olyan köz­ponti vázat („az autonómia anatómiáját”) szükséges ta­lálni, amelybe ez a két állítás, az objektív valóság kénysze­rítő ereje és a szubjektum va­lóságát alakító, -értelmező képessége egyaránt beilleszt­hetők anélkül, hogy kioltanák egymás magyarázó erejét. A társadalom emberi ter­mék, a társadalom objektív va­lóság, az ember társadalmi termék és önkormányzata - megfelelő feltételekkel - lehe­tőség az életminőség és fejlő­dés meg- és fenntartására. Krisztián Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents