Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-09 / 155. szám

1993. június 9., szerda A színházi találkozó mai programja 18.30 Bánk bán, a Nemzeti Színház előadása a Nagyszín­házban Iglódi István rendezésé­ben; 22.00 A domb, a Pesti Színház előadása a Kamara- színházban, rendezte Kapás Dezső; 17.00 az Urbanitas Ka­marazenekar koncertje a Szín­ház téren; 20.00 Jeles Na- pok-néptáncszínház, a Tanac együttes önálló estje az Ifjúsági Házban. Környezetvédelem: mohácsi mesék Mesepályázatot hirdetett a Dél-Dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség a baranyai általános iskolásoknak, két kor­csoportban, a IV-VI., illetve a VII-VIII. osztályosoknak. Az eredményhirdetést a Környe­zetvédelmi világnaphoz kötöt­ték. A beérkezett 197 pályázatot a Baranya megyei Pedagógiai Intézetben bírálták el. Az első korcsoport első helyezettje Sas Nóra, a mohácsi Park utcai is­kola V. osztályos tanulója lett. A másik korcsoport két első dí­jasa az ugyancsak a Park utcai iskolába járó VIII. osztályos Szukk Linda, illetve a szászvári általános iskola tanulója, Strung Judit. Az első korcsoportban kü- löndíjat kapott a pécsi Belvárosi Általános Iskola IV. osztályos tanulója, Felső Nóra. Csökkenő betéti kamatok A takarékszövetkezeteknél július 1-től csökkennek egyes betéti kamatok. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövet­ségnek kedden az MTI-hez el­juttatott közleménye szerint a takarékszövetezeteknél elhe­lyezett takaréklevél-betétek, valamint ifjúsági takarékbeté­tek kamatát 1-2,5 százalékkal csökkentik. Részletes informá­cióval a csökkentésről az egyes takarékszövetkezetek szol­gálnak. T ermészetgyógy ászok kongresszusa A Magyar Természetgyógyá­szok Kamarájának titkára Ki­rály István, keddi sajtótájékoz­tatóján az Életfa Oktató és Gyógyító Központban el­mondta, hogy a kamara or­vos-természetgyógyász munka­társai augusztus 20-22-én Kecskeméten megrendezik a IV. Nemzetközi Természetgyó- gyászati-Bioenergetikai Kong­resszust. A rendezők ezzel szakmai fórumot akarnak te­remteni a természetgyógyászat iránt érdeklődők, a természet- gyógyászok, és az orvos-termé­szetgyógyászok számára. A szociálpolitikát Komlón is a pénzszűke formálja ___________________aj Dunántúlt napló A karitatív teendők közé so- rolhatók-e a szociálpolitika fel­adatai? A jó gazdaság-e a leg­jobb szociálpolitika, vagy egy­szerűen az embernek az emberi élethez való jogáról van szó? - Hamóczy Csaba alpolgármester e gondolatokkal nyitotta meg tegnap az első komlói szociál­politikai szakmai napot a város­házán. A tanácskozáson a város szociális helyzetéről, intézmé­nyeinek munkájáról többek közt Fábos Józsefné szociális szer­vező, dr. Szántó Judit, a szociá­lis bizottság elnöke, Hoffmann Györgyné, a Területi Gondozási Központ vezetője és mások számoltak be. A gondok elle­nére a szociálpolitika Komlón kiépült intézményrendszerre támaszkodhat. Fenntartásukról az önkormányzat továbbra is gondoskodni kíván. Mint dr. Wetzl József ható­sági irodavezető elmondta, az új szociális törvény egységesebb szabályozást tesz lehetővé, sza­badságot ad a szociális rászo­rultságtól függő támogatások helyi kialakítására. Gond, hogy márciusi életbelépésére a város anyagilag nem készülhetett fel. Ezért nem határozhattak az ala­nyi jogon járó támogatásról; a rendkívüli segélyt felváltó át­meneti segélyt mérlegeléssel tudják csak kiosztani - tavaly 1486 felnőttnek, valamint 2695 gyerek után juttattak pénzt -, holott a létszükséglet határára jutók száma növekszik. Ered­ményt a közgyógyellátás, a te­metési és átmeneti segély for­máiban tudtak elérni. Járható út az automatikus, célzott juttatá­sok rendszere lenne - ; a gyer­meknevelési segélyt teljes egé­szében, a járadék nélküli mun­kanélküliek jövedelempótló tá­mogatását 50 százalékban téríti vissza az önkormányzatoknak a költségvetés. Nagy lehetőség, de az idén már 500-ra emelke­dik a járadék nélküliek száma, támogatásuk a kezdvezmény mellett is 10 millióba kerül - többek közt ezért halasztódik a nagyon várt lakásfenntartási támogatás bevezetése is. B. R Az épület külső részét is átalakítják .Fotó: Löffler Gábor Autószalon a bőrgyár volt ebédlőjében Miért kellett átalakítani a Pé­csi Bőrgyár Siklósi úti épületé­nek egy részét? A minden nap arra járóknak feltűnt az építke­zés, s sokan arra gondoltak, ta­lán a gyár készül valamiféle meglepetésre, mondjuk bőrbe­mutató szalon nyitására. A bő­vebb információval rendelke­zők viszont ezt kizártnak tartot­ták, hiszen a patinás feldolgozó üzem a nehezen kialkudott csődegyezség után tartozásai visszafizetésén fáradozik, nem­igen gondol új beruházásokra, inkább a meglévő vagyona el­adásával foglalkozik. Ez utóbbiaknak van igazuk. A bőrgyár ugyanis nemrégiben egy magántársaságnak eladta a szóbanforgó épületrészt, mivel a visszafogott termelés miatt erre már nemigen volt szük­sége. Előszerződést kötöttek az Integrale Kft.-vel, amely a vé­telárat ki is fizette, s a múlt hó­nap végén megkezdte elképze­léseinek megfelelően átalakí­tani épület belső és külső részét. A korlátolt felelősségű társaság tervei szerint itt egy Lancia au­tószalont nyitnak, az emeleten pedig egy autósboltot alakíta­nak ki. Az építkezés mintegy 3 millió forintba kerül, a vállal­kozás ezt hitelből fedezi. A Lancia bemutató terem - ha az építkezés a megadott határidőre befejeződik - átadására várha­tóan július elején kerül sor. Egyébként a vállalkozás a Lancia autókra szerződést kö­tött a gyártó magyarországi képviselőjével, négy alaptípust forgalmaznak majd, az emeleti autósboltban kapható lesz min­denfajta gépjárműhöz alkatrész és kiegészítő. Az udvaron pedig a szerződésben megállapított feltételeknek megfelelően egy húsz férőhelyes parkolót alakí­tanak ki. B. G. Pollen-jelentés A május 31-től június 6-ig vizsgált időszakban az össz-szállópollen mennyi­sége a hét első napján volt a legmagasabb, a hét közepén közepesnek bizonyult és a hétvégére erőteljesen csök­kent. A spórák száma viszont kifejezetten emelkedett: hét­főhöz képest a számuk va­sárnapra megháromszoro­zódott. Tovább virágoznak a fű­félék, amelyeknek a pollen­jei egész nyáron megtalálha­tók a levegőben. Alacsony számban megje­lent az igen erős agresszivi­tásé lórum. Közepes meny- nyiségben fordult elő a csa­lán, elszórtan a libatopfélék pollenje. A csalánnak kis, még a libatopféléknek erős allergizáló hatásuk van. A fenyő virágzása lassan befe­jeződik. Baksán, az építés alatt álló új katolikus templom tornyába be­erősítették a harangot, és feltették a keresztet. A szerelési munkákban részt vesz a falu polgármestere, Dr. Sütő László is. A templom felszentelése augusztusban lesz. Fotó: Löffler Megrovás a kedvezmény miatt Egy helyen kap üdülőjegyet egész Baranya Az idős házaspár - egyikük nyugdíjas, a másik munkanél­küli - Hévízi üdülőbe kért teg­nap részvételi jegyet, kapott is a kívánt időben, és megnyugvás­sal vették tudomásul, hogy a nyolc napos pihenés teljes ellá­tással kettejüknek alig kerül többe 14 000 forintnál. Az asz- szony felsóhajtott, „harminc év után megyünk üdülni”, a férje pedig visszasietett a pécsi szak- szervezeti székházba, a pénzt befizetni. Itt működik a Nemzeti Üdü­lési Alapítvány Kft.-jének érté­kesítési irodája, amely január 1-jétől az egykori szakszerve­zeti üdültetést intézi, állampol­gári jogon megszerezhető utal­ványokban megjelenő kedvez­ményes formában. A vélemények ugyanakkor megoszlanak: drága-e vagy sem ez az üdültetés. A Hunor Kesz­tyű- és Bőrdíszműipari Válla­latnál, valamint a Zsolnay Por­celángyár Rt.-nél egybehang­zóan állítják, se a vállalatnak, se a dolgozóknak nincs pénze, a munkaadó és a szakszervezet sem tudja megvenni az utalvá­nyokat, még úgy sem, hogy mindössze megelőlegeznie kel­lene az árát. A dolgozók viszont elsősorban a vállalati üdülők iránt érdeklődnek, amit a cég támogatni is tud. Megjegyzik azt is, igen döcögős a részvételi jegyek értékesítése, amikor ér­deklődtek, nem volt már keret. Ám bizakodnak, hogy a kezdeti nehézségek után rugalmasabb lesz ez a fajta kedvezményes üdültetés. Pető Attiláné, a pécsi értéke­sítési iroda vezetője elismeri, egyelőre tulajdonképpen a szemfülesek, az új rendszerről kellő információval bírók szer­zik meg a kedvezményt, és nem jut el azokhoz, akiknek talán nagy szükségük lenne rá. Úgy működik ugyanis a kedvezmé­nyes üdültetés, mint egy utazási irodában. A vállalatok és a szakszervezetek szinte teljesen kimaradtak ebből, a pénz, vagy érdeklődés hiánya miatt. Az irodában viszont a két dolgozó­nak percnyi ideje sincs felke­resni, informálni őket az óriási ügyfélforgalom és adminisztrá­ció miatt. Ördögi kör: emiatt Pécsre, a szakszervezeti szék­házba jár egész Baranya üdülő­jegyért, sőt jönnek az ország bármely tájáról. Ráadásul a vállalatoknál vannak ellenséges indulatok is az új megoldás miatt: miután csak jogi személy vehet részvé­teli jegyet, miután a cégek nem vásárolnak, azt a megoldást vá­lasztották az irodában, hogy megbízólevelet kérnek a mun­káltatóktól, ami semmilyen anyagi következménnyel nem jár, hogy a dolgozó személye­sen vehesse igénybe a kedvez­ményt. Előfordult, hogy valakit szigorú megrovásban részesítet­tek, mert ezt az kezességet kérte a vállalatától, mást pedig elbo­csátással fenyegettek ... Újabb ellentmondásnak tűnő tény, hogy a nyugdíjasok, a leg- tájékozottabbak, nagy számban veszik igénybe, és a Pedagógus Szakszervezet is odafigyelt, sok tanárnak szerzett kedvezmé­nyes üdülőjegyet. Tény, a nyári üdülőjegyek zömét eladták, ám állandóan változik, bővül a keret, érdemes érdeklődni, mert minden nap adódik újabb lehetőség, a visz- szaadott részvételi jegyekből és az országos keretből. G. M. A keresetek alakulása Harapós kutyák veszélyeztetik a szolgáltató cégek díjbeszedőit A húsznál több alkalma­zottat foglalkoztató ipari ke­reskedelmi és szolgáltató cé­geknél áprilisban a teljes munkaidős dolgozók havi bruttó átlagkeresete 26 669 forint volt, ami 26 százalék­kal haladja meg az egy évvel korábbit - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Jelentős az eltérés a fizikai és szellemi foglal­kozásúak jövedelme között, a fizikai dolgozók átlagkere­sete 20 856 forintot, míg a szellemieké eléri a 39 856 forintot. Az év első négy hónapjára együttesen számított átlagke­reset 24 341 forintot tett ki, ez előző év azonos időszaká­hoz képest 20,1 százalékos emelkedést jelent. E kereset nettó értéke 16 845 forint volt, ami 16,6 százalékkal magasabb az 1992. ja­nuár-április között regiszt­ráltnál. Ha figyelembe vesz- szük azt is, hogy ez alatt az időszak alatt a fogyasztói árak 24,2 százalékkal nőttek, akkor a nettó keresetek reál­értékben 6 százalékkal ma­radnak el a tavalyitól. A fizikai és szellemi dolgo­zók keresetének különbsége ezer forinttal nőtt márciustól áprilisig, mivel a szellemi fog­lalkozásúaknál a keresetnöve­kedés mértéke magasabb volt mint a fizikai állományba tarto­zóknál. Áprilisban kiugróan magas volt az átlagjövedelem a pénzügyi szférában dolgozók­nál, bruttó 43, illetőleg nettó 28 ezer forintot tett ki. Válto­zatlanul a legkevesebbet ke­resnek a textil- és textilruhá­zati iparban tevékenykedők, az ő bruttó keresetük 16 700, nettó bevételük pedig 12 589 forint volt. Kápolnai Árpád, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Baranya me­gyei vezetője hívta fel figyel­münket arra, hogy a szolgáltató cégek díjbeszedőit és javító­munkát végző szerelőit havonta egyre több munkahelyi baleset­nek számító, sérülésekkel járó kutyatámadás éri Dél-Dunántú- lon a családiházas és a panella­kásos övezetekben is. A faluban kerékpározó postást nadrágjá­nál fogva lerántják a csaholó ebek, a kerítésen belül lévő le­vélládába küldeményt bedobó postás kezét elkapja a kutya vagy épp a villanyórát leolva­sóra ugrik rá, és marja kezét-lá- bát össze a szelídnek hitt eb. A munkavédelem évek óta keresi a módját, hogyan tudnák meg­védeni az embereket a kutyák harapása elől - eddig szembe­szökő eredményt még nem ér­tek el. Sőt, egyre többen tartanak nagytestű, farkas- és medveölő vagy véreb típusú kutyát, ame­lyek mind gyakrabban fordul­nak a szolgáltató vállalatok la­kásokba, házakb» becsengető díjbeszedői ellen. Tímár Sándor, a DÉDÁSZ RT. biztonsági és környezetvé­delmi osztály munkavédelmi felelőse ezt az adatot csak meg­erősíti. Mint mondotta, az el­múlt öt évben a pénzbeszedőket kétszer támadták meg a kutyák. Most március, április és május­ban négy alkalommal. Ebből két eset „könnyűnek” bizonyult. Csak sakkban tartotta perceken át a rémült és moccanni sem merő villanyóra-leolvasót a ku­tya, míg a tulajdonos megérke­zett. A városi pénzbeszedőnek a nadrágját szaggatta össze a a gazdája mögül előugró eb. Je­lenleg táppénzen van az a két díjbeszedő, akiket a vállán, a karján és a lábán harapdált ösz- sze egy-egy kutya. Fekete György, a DÉDÁSZ Rt. biztonsági és környezetvé­delmi osztályvezetője el­mondta, hogy komoly anyagi veszteséget jelentenek ezek a munkahelyi balesetek. Eddig minden kiadást magukra vállal­tak, de a jövőben mindent áthá­rítanak azokra az ebtulajdono­sokra, akiknek a kutyája okozza a sérülést. A PTK 351-es szakasza sze­rint aki állatot tart, annak felel­nie kell azért a kárért, amit az állat okoz. Ha harapás történik, akkor a tulajdonost feljelentik az önkormányzatnál és a bal­esettel kapcsolatos minden anyagi, dologi kárt ráhárítanak az ebtulajdonosra. Tímár Sándor mindehhez hozzátette, nem kutyák ellen vannak, hanem a dolgozókat szeretnék megvédeni. Az álla­tokat szeretik, és kímélik: példa rá, hogy mindegyik pénzbe­szedő gázsprayt kapott - egyik sem fordította a támadó eb el­len. A napokban szereztek be egy riasztó hangú sípot - ha be­válik, akzal is felszerelik egész Dél-Dunántúlon a díjbeszedő­ket. Csupán azt szeretnék, zár­ják be, kössék láncra a kutyákat addig, míg a szolgáltató vállala­tok emberei elvégzik a munká­jukat. Ádám Erika t 1 > V

Next

/
Thumbnails
Contents