Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-08 / 124. szám

1993. május 8., szombat aj Dunántúli napló 9 A nemzetközi vásártól Szlavónia gazdasági fellendülését várják Eszéki képek - csata után Jellemző eszéki utcaképek: sérült katonák, homokzsákokkal védett kirakatok Fotó: Läufer L. A múlt évi optimizmus kissé elhamarkodott volt Az infláció csökkenthető Kelet-Horvátország központ­jában, Eszéken már csak néhány golyólyuggatott ház, s bombata­lálattól megroskadt tetőzet jelzi, hogy itt korábban harcok dúltak. Megindult az élet, bár az utcai sokadalomban elvétve találkozik az ember a 30-40 éves korosz­tály tagjaival, s gyakran feltűn­nek a sétálók között a terepszínű egyenruhákba öltözött katonák. A boltokban fedezhetők fel leg­inkább a háború nyomai, mert látható, hogy az árukészlet jói­deje nem cserélődött, műszaki cikket alig lehet kapni, s a kira­katokat több helyütt homokzsá­kok, deszkaborítások takarják. A nepperek azonban egymást érik a piacon dollárra, márkára várva. A forint 25 dinárt érne, de nem­igen keresi senki. A Horvát Nemzeti Színház Bomba tette tönkre az Eszéki Horvát Nemzeti Színház tetőze­tét is, helyre hozatala hamaro­san befejeződik. Az előadások nem szünetelnek - tudtuk meg Zvonimir Ivkovictól, a színház igazgatójától. A színpadot át­alakították, s a a pódium egy ré­szén foglal helyet a nézőközön­ség is. Éppen Puccini: II Tabaro című egyfelvonásosának pre­mierjére készülnek a művészek, melynek bemutatója május 20-án lesz. A színház teljes újjáépítésé­hez 3 millió márkára lenne szükség, de csak apránként ér­kezik a segítség, így Magyaror­szágról is van ígéret a támoga­tásra. Ablonczay László, a bu­dapesti Nemzeti Színház igaz­gatója indított gyűjtést a magyar színházak között. Eszék Expo ’93 A PIV Kft. és a Dél-dunán­túli Gazdasági Kamara szerve­zésében 28 magyar kiállító 300 négyzetméter fedett területen mutatja be kínálatát az Eszéki Nemzetközi Vásáron, mely má­jus- 5-9 között váija a látogató­kat a város peremkerületében, a pampasi sportlövő csarnokban. Az északról, délről és kelet­ről elzárt horvát Baranya megye elsősorban ettől a rendezvénytől várja a háborúban megrongáló­dott, károsodott infrastruktúra megújítását, a gazdasági élet fellendülését, Horvátország más régióinak és a külföldi üzlet­embereknek a segítsé- gét-mondta Branimir Glavas, Eszék-Baranya zsupánja (a megyei közgyűlés elnökéhez hasonló funkció). Horvát részről Rijekától Zág­rábig mindenünnen érkeztek a vállalkozók, de trieszti, grazi, hajdúszoboszlói (TIGÁZ) és székesfehérvári (Albahús) cé­gek is elhozták termékeiket. A magyar Baranyából a Gi- enger Épületgépészeti Kft. kép­viselője arra panaszkodott, hogy azért nem jönnek a horvát partnerek Dél-Dunántúlra üzle­tet kötni, mert senki sem tudja elintézni, hogy az ÁFA vissza­igénylésekért ne kelljen később Budapestre utazniuk. A V-T Kft. Komlóról dekorációs kel­lékeket hozott szállodák, ban­kok hangulatossá tételére. A pécsi Vidope Kft. építkezések­hez használatos fém kötőele­mekkel, speciális szegekkel, zárszerkezetekkel, rácsokkal érkezett. Régi horvát partnereik mellé újakat szeretnének meg­nyerni, hiszen Horvátországot ezekből a termékekből koráb­ban egy szarajevói gyár látta el, így most ígéretes piaci esélyt látnak déli szomszédainknál. Jó esetben akár 1-1,5 millió dollá­ros üzletkötést is eltudnak kép­zelni. Üzleti esélyek Érdemes ezt a gondolatot más vállalkozóknak is megszív­lelni, mert az építőipar kiegé­szítő elemeit számos esetben csak Szerbiában készítették, így déli szomszédaink piacára be­jutni most kínálkozik a legna­gyobb esély. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani, erősí­tette meg a nagykanizsai Kögáz képviselője is, mert a nyugati cégek ugrásra készen állnak, s most minden perc számíthat. A Mohácsi MOFA Rt. régi kapcsolatait akarja felfrissíteni az eszéki Mobilia Bútorgyárral, de más cégekkel is, mivel pilla­natnyilag a horvátországi áru­forgalmuk a korábbinak csak egytizede. A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat régóta szállít lisztet Eszékre papírért cserébe, s a komolyabb szerződések előké­születe folyik most. Kilátásban van egy 100 vagonos takar­mánykorpa szállítmány lekö­tése is, erre a termékre ugyanis Horvátországban igen nagy a kereslet. Szlavónia címerében a XVI. század óta megtalálható a ter­mékenység, a kitartás, az élet- képesség jelképe. Ezekre a szimbólumokra napjainkban egész Horvátországnak nagy szüksége van. A háborúnak vége, mostantól a hétköznapok csatáit kell megvívni déli szom­szédainknak. Mészáros B. Endre Ha statisztikát vezetnénk ar­ról, hogy az ország gazdasági helyzetéről szólva melyik szó szerepel a legtöbbször, az inflá­ció biztosan az élen járna. Az infláció várható alakulá­sáról beszélgettünk a kormány speciális főtanácsadójával, dr. Cinkotai Jánossal.-Hogy valójában hány szá­zalékkal csökkent az infláció, annak szerintem nincs igazán hírértéke. Sokkal lényegesebb­nek tartom, hogy az év első ne­gyedében - a rendelkezésünkre álló adatok szerint - nem for­dult a visszájára az a kedvező tendencia, amely tavaly végre elindult. Persze, az sem várható, hogy az idén is elérjük a 12 pon­tos csökkenést, mint ahogyan tavaly, de ha lassabb ütemben is, lefelé tendálnak az árnöve­kedés százalékai. Az infláció kézbentartható, csökkentésére megvan az esély:- Az árarányok átrendező­dése nincs befolyással az inflá­ció alakulására?- Évekkel ezelőtt egy színes tévét 4-5 havi átlagkeresetünk­ből tudtunk megvenni, ma már két-három havi is elegendő erre. Miközben a tartós fogyasztási cikkek rá a relative csökken, sajnos a mindennapi fogyasz­tásban legszélesebb körben vá­sárolt termékeknek - az élelmi­szereknek, az energiának az árai, az infrastruktúra fejleszté­sének költségei - emelkednek. Amikor az emberek az infláció mértékéről beszélnek, általában ezek alapján ítélnek. Fellendül-e egy gépkocsi­márka forgalma akkor, ha né­hány tucat híres ember, s né­hány menő vállalkozó, neves cég képpviselője csillagturán vesz részt? Mennyivel több autó milliós ellenértékét szurkolják le a vevők a kereskedőknél csak azért, mert egy országos csillag­túra során a felkért vagy félmil­lió forintért benevezett verseny­zők, veszélyeztetve a közutakon békésen autózókat, napestig száguldoznak e kocsikkal: a rendezők pedig a finis, a célba- érkezés képsorait felhasználva élő televíziós műsort kerekíte­nek ebből? És főként mennyivel több autót adnak el akkor, ha szörnyethal egy versenyző? Akinek halála tragikus, meg­döbbentő, ám törvényszerű ak­kor, ha tudjuk, hegyi kanyaro­kon száguldó autóban ülve nem csatolja be biztonsági övét.- Mire számíthatnak a közel­jövőben ?- Reméljük, hogy az infláció adatai az év további hónapjai­ban is a márciusihoz hasonló tendenciát mutatják majd, de ez alapvetően attól is függ, hogy miként alakul a termelés, a kül­kereskedelem, illetve a jöve­delmek növekedése.- Tulajdonképpen melyek azok a tényezők, amelyek az inf­lációt gerjeszthetik?- Az árarányok átrendező­dési folyamata még nem zárult le, mint ahogy - mondjuk - a kereskedelmi árréseké sem. Tu­lajdonképpen félúton járunk. Következik az oktatásügy, az egészségügy, a társadalombiz­tosítás árreformja, amely sajnos még a következő években is táplálni fogják az inflációt.- Van-e valamilyen kapcsolat az infláció és a munkanélküli­ség között?- A közgazdaságtudomány szerint feltétlenül, a gyakorlat néha viszont cáfolja ezt. Most márciusban csökkent - ha nem drasztikusan - a munkanélkü­liek száma és vele együtt az inf­láció is.-A múlt év végén igen opti­mistán ítélte meg az idei inflá­ciós várakozásokat. Fenntartja az álláspontját?-A tavalyi reményeink saj­nos aligha fognak teljesülni, de igazán komoly aggodalomra nincs okunk. Háromjegyű inflá­ciótól - mint körülöttünk szá­mos országban - nem kell tarta­nunk. Idáig aligha jutunk el, és ez is eredmény. K. T. Botrány volt annakidején a világhírű Aida produkció ma­gyarországi vendégszereplése. Most botrányos halállal végző­dött a csillagtura - pedig má­sutt, az ötlet szülőhazájában ez a rendezvény sikeresen ért vé­get. Ami elszúrható: azt mi el is szúrjuk? A baleset körülményeit vizs­gálják. Neves autóversenyzők azt mondják, a tragédia benne volt a pakliban: a résztvevők el­veszítették önuralmukat... Neves reklámszakemberek viszont azt mondják, ha minden rendjén van, akkor sem ért volna sokat az egész. Kétlik, vesznek-e bárhol a világon több autót egyetlen csillagtúra hatá­sára? Nem. Még akkor sem, ha sikeres. Ennél sokkal drágább a valódi üzleti siker. Különösen az autók világában. Bencze Szabó Péter A Pécs étterein is találatokat kapott, a Színház újjáépítése már megkezdődött Félmillió a halál ára? Száz termelőt kiválasztanak Mexikói díj a Hunornak Radó József a Hunor legjobb szabásza Fotó:Löffler Gábor A Mexikói Marketing Intézet évenként díjat ad át olyan ter­melő vállalatoknak, amelyek nemzetközi mércével mérve mind minőségben, mind szol­gáltatásban kiválót alkottak. Az idén a 100 díjazott között volt 3 magyar vállalat: a bajai Bácshús Rt., az olajtermékek piacán mű­ködő MÓL Rt. és a pécsi köz­pontú Hunor Kesztyű és Bőrru­házati Vállalat.- Először azt hittem, áprilisi tréfáról van szó - magyarázza Radó József szabász, aki 14 éves kora óta a cég alkalma­zottja, s a meglehetősen egysé­ges megítélés szerint a szakma elismert tudora. - Mert április elsején szóltak, hogy én vagyok az egyik kiválasztott, aki utazik Mexikóba, a nemzetközi díj át­vételére. Azt már a vezérigazgatónő, Horváth Ferencné teszi hozzá, természetes, hogy az elismerés átvételére egy olyan embert vá­lasztottak ki, akinek a termékek előállításában meghatározó sze­repe van, s hogy éppen Radó Józsefre esett a választás, annak csak egy az oka: a Hunorban ő a legjobb szabász. Persze Radó szerény ember, ezt elhárítja, és arra hivatkozik, csapatban dol­gozik, a magas elismerés min­denkinek a munkáját dicséri. A mexikói marketing díj egyébként elismert a gazdasági világban, az intézmény által alapított kitüntetést minden év­ben azoknak adják, akik magas színvonalú, egyenletes minő­ségű termékeket állítanak elő, s mindemellett a szolgáltatásaik is kielégítik a legkényesebb igényeket. A termékek között nem válogatnak, bármelyik megítélés alá kerülhet, a rágó­gumitól a toronydaruig a vi­lágon minden szóba jöhet az ér­tékeléskor. Az mindenesetre tény, a mostani díjazottak kö­zött nem volt másik bőrtermé­ket gyártó vállalat, ez természe­tesen növeli a Hunor sikerének értékét. S az is a tényékhez tar­tozik, hogy a kesztyűgyáriak­nak fogalmuk sem volt, hogyan történt az értékelés, annyit azonban utólag megtudtak: az amerikai intézetnek képviseleti irodájuk van a világ jelentősebb országaiban, az itt dolgozó munkatársak évente gyűjtik az információkat, részt vesznek a vásárokon, érdeklődnek az im­portáló cégeknél, kapcsolatot keresnek az általuk figyelt ter­mékek felhasználóival. Szóval alaposan megvizsgál­ják azokat, akiket a díjakra je­lölnek, míg a 100 termelőt kivá­lasztják a magas elismerésre. Dr. Komjáti Zoltán kereske­delmi igazgató szerint ez na­gyon jól jött a pár éve igen ne­héz gazdálkodási helyzetben lévő Hunornak. Most próbálják ugyanis átalakítani az értékesí­tési struktúrájukat, új piacokat, megrendelőket kutatnak fel, akiknek természetesen a pécsi vállalat neve nem mond sem­mit, de a mexikói díj már refe­renciaként szolgálhat, hiszen ez egyben biztosíték a pontos szál­lításra és a jó minőségre. Ter­veik szerint a címkéken már használni is fogják a marketing díj emblémáját, az utóbbi he­tekben német és holland cégek­kel folytatott üzleti tárgyaláso­kon már érezni lehetett az elis­merés hatását, tulajdonképpen a termékek minőségét nem kellett bizonygatni, elég volt megemlí­teni a Mexikói Nemzeti Marke­ting Intézet elismerő kitünteté­sét. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents