Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-30 / 146. szám
Ha esik: kultúra! A Balaton-mentén, Zalaegerszegen, Kőszegen idén is lesznek nyári színházi, kulturális programok, bár tény, hogy jóval kevesebb a számuk, mint régebben. A pécsi nyári színházi esték kínálata is mintha szűkösebb volna, Kaposvár pedig egyáltalán nem készül a nyárra. A színházban kérdésünkre elmondták, nincs pénzük, már tavaly sem játszottak. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Boros Máriától megtudtam:- A mi társulatunk csak júniusban játszik a fertőrákosi kőbarlangban, a Mágnás Miskát adjuk elő. Merő Béla rendezőnk Reflex színpadának tagjai Kőszegen mutatják be Machiavelli Mandragóráját, Zalaegerszegen pedig az alsóerdei szabadtéri színpadon a Calandriát. Kőszegen a Várszínház tartja magát, de ehhez is az kellett, hogy egyesüljenek a városi művelődési központtal. Ez bizonyos anyagi stabilitást jelentett. Az igazgató, Szendi Ferenc elmondta:-A Jurisich vár belső udvarán július 22-étől látható a Mandragora, olyan szereplőkkel, mint Molnár Piroska, Hollósi Frigyes. A zalaegerszegi Erdei Színház nálunk is játssza Ribbiena Calandriáját július 8-ától, és ugyanekkor kezdődik a 3 napos nemzetközi utcaszínházi találkozó is. Mindezek előtt június 11-én és 12-én immár negyedszer kerül megrendezése a kőszegi Ost- West folkfesztivál. A korábbi gyakorlattal szemben idén már nem adják ki azt a műsorfüzetet, ami megközelítőleg az egész Bala- ton-part fontosabb kulturális eseményeit tartalmazta, s így hasznos segítséget adhatott a szórakozni, pihenni vágyó nyaralóknak. A siófoki kulturális központban mindenesetre összeállították a nyári programot. A legkiemelkedőbb esemény július 14-e és 17-e között a II. Aranykagyló Nemzetközi Folklórfesztivál lesz, ide mexikói, kínai, olasz, észt, osztrák s francia vendégeket várnak a hazaiak mellé. A nyári hónapokban 3-4 naponként rendeznek koncerteket, folklóresteket. Esős időre a központ ajánlja a most hétvégén nyílt, és szeptemberig látható kiállítást, mely a nyugat-dunántúli térség népművészetét mutatja be. H. I. Gy. Nem kell többet keresgélni Fotó: Szundi György Pécsett bárki leteheti a névjegyét Pécs város névjegykártya-gyűjteményének elkészítését tervezi a Ferlingpress Sajtó- és Kiadványszerkesztő Ügynökség. A gyűjtemény összeállítása során kifejezetten a helyi gazdasági élet szereplőire számítanak, ezt fémjelzik az ötlet támogatói, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara, valamint a Pécsi Ipartestület is. A kiadó szándéka szerint legalább ezer különböző kártya kerül majd a gyűjteménybe, ami lehetővé teszi a vállalkozóknak a lakossági, illetve egymás közötti kapcsolatainak kialakulását, azok folyamatos tartását. Az előzetes tervek alapján a kiadványban külön szerepelnek a gazdaság különböző szférájában - termelésben, szolgáltatásban, banki szektorban, vállalkozásokban stb. - működő emberek, cégek kártyái, amelyekre igény esetén a tevékenység rövid leírását, magyarul, illetve angolul is rávezetik. A bővíthető albumot a kiadó referenciamunkának szánja, ugyanis később az egész Dél-Dunántúl gazdaságát felölelő gyűjtemény elkészítését tervezik. K. E. A gyermekszeretetéi Honthy-díj A Honthy Hanna-díjat 1980 óta minden páros évben a gyermekvédelem területén dolgozó pedagógus, minden páratlan évben a gyermek-egészségügyben kimagasló munkát produkáló dolgozó kapja. A Népjóléti Minisztérium közleményben közzétett szabályzata alapján az árva, illetőleg intézeti, vagy állami nevelt gyermekek nevelése terén végzett kimagasló tevékenységéért, harmincévi önzetlen munkája elismeréseként a közelmúltban Budapesten Kemler András, a Tolna Megyei Önkormányzat Gyermek és Iljúságvédő Intézete igazgatóhelyettese vette át a csodálatos bordó bársonyba kötött oklevelet. A hivatalos indoklás szerint a Honthy-díjat azért is kiérdemelte, mert hivatásszeretetével pótolni tudta a szülői gondoskodást, a család és az otthon melegét. Nagyban elősegítette a rábízott gyermekek sikeres pályái ndítását, az életbe való beilleszkedését. - Harminc éve dolgozom a Tolna megyei GYIVI-nél, mint igazgatóhelyettes. Az „ősidőkben” Gyön- kön egy régi parasztportán kezdtük. Minden fürdetésre úgy hordtuk nevelőtársaimmal vödrökben a vizet - mesélte magáról Kemler András. Majd köny- nyebbé vált a dolguk: a hetvenes évek elején költöztek Szek- szárdra, a mostani helyükre. A hozzájuk bekerülő gyerekeket testi, szellemi fejlődésére nagy gondot fordítanak: pszichológus, orvos kíséri figyelemmel őket. A gyerekek családi életre nevelésével kiemelten foglalkoznak. Elsődleges szempontnak tartják az intézetből kikerülő gyerekek önálló lakáshoz juttatását. Kezdeti lépésként a GYIVI szomszédságában lévő Ifjúsági Otthonban nyernek elhelyezést a felnőttkorban lévők. A kikötés, hogy a fizetésük hatvan százalékát takarékba kell Kemler Ms elhelyezni a rezsi fizetése mellett airendet is be kell tartaniuk, évig élhetnek itt. Az életbeiási segélyükkel és az előtakosságukkal sokan tekintélyeammát mondhatnak a majnak. Szekszárdon kis lakástiegyeszékhely körüli telepeken pedig családi Fotó: Szundi György házat vásárolhatnak az Intézet segítségével. Az igazgatóhelyettes úr szekrényében fényképek sorakoznak. Kedvencei soha nem voltak - magyarázza - minden gyereket egyformán szeret, de mint a képek tanúsítják, sokra igen büszke. Ádám Erika Az IBUSZ Rt. új stratégiája Budapesten a hétvégén tárgyalták meg az IBUSZ jövőbeni új stratégiáját, elképzeléseit. Az IBUSZ három éyvel ezelőtt, Közép-Európában elsőként 440 000 részvénnyel jelent meg a budapesti és a bécsi értékpapír tőzsdén. Az ÁVÜ nem használta ki a kedvező piaci helyzetet - nem értékesítette a tulajdonában lévő részvényeket. Az IBUSZ Bank megalapítását 1991-ben határozták el - az IBUSZ közgyűlés emiatt alaptőkeemelést szavazott meg. A 120500 részvény kibocsájtása és sikeres lejegyzése után sem lépett az ÁVÚ. A múlt év elején életbe lépett új pénzintézeti törvény alapján az IBUSZ Bank részvényeket és vagyonelemeket eladta az IBUSZ Rt. a Kereskedelmi Bank Rt.-nek. Az ügylet ellentételeként az IBUSZ Rt. idén márciusban 440 000 darab, ezer forint névértékű, névreszóló saját részvényt vásárolt a Kereskedelmi Bank Rt.-tői.(Ezekről a tranzakciókról a budapesti és a bécsi értéktőzsde, valamint a szaksajtó is részletes tájékoztatót kapott.) Az IBUSZ Rt. ennek az ügyletnek 227 millió forint vagyonnövekedést köszönhet. Az IBUSZ eljutott oda, hogy most kidolgozta jövőbeni stratégiáját. Törzsutasokat terveznek szolgáltatásaikkal szerezni és meszemenőkig figyelembe veszik, megszervezik utasaik utazási igényét. Olcsó, piacorientált buszparkot működtetnek. Új rendszer szerint, „családi vállalkozásban” üzemeltetik ezután az irodáikat. Nemes László és Komor László Fotó: Szundi György Kétszemélys vándorbábszínház Óvodákban, kisteleüléseken játszik a Bábovi együttes lulatát. Két éve elvált tőlük, tyszer szülte helyzetben. Ma y tűnik, ez nem volt hiba. ;mes László eredetileg gép- rműtechnikus volt, most jgymászóként egy kis mk-nak dolgozik. Zenél, és énét szerez. 0 is a szokásosnál césőbb kezdett el muzsikálni, belekerült az amatőr bábos világba is, így találkoztak össze.-A Laci írja a szöveget, de Nagy Bandó András is szerzett már nekünk verseket, ő a mi keresztapánk, ő nevezte el az együttest, azért így, mert mi elsősorban óvodákban lépünk fel - mesélte Nemes László. Komor László írja a darabokat, ő készíti a bábokat, s ő játVagy száz kis ovodas gyerek tapsolt magafeledten annak a produkciónak, amit a Bábovi nevű bábszínház jóvoltából láthattak nemrég. Komor László és Nemes László két éve alakította meg a „társulatot”, de vállalkozásszerűen csak az idei év februárjától működnek. A legszembeötlőbb az, hogy imádják a gyerekeket, s a játékot. Ez a két 35 éves férfi szolid polgári foglalkozását hagyta ot a bábjátékért. Végre azzal fog lalkoznak, amit a legjobban szí retnek. Komor László villan szerelő volt, majd postás, de éve foglalkozik bábozással. K Lajos keze alatt is dolgozott,1 sőbb vezette az ANK amafszik velük. Mostani, immár negyedik produkciójuk címe a Cirkusz. Az áprilisi bemutató óta épp százszor játszották.- A maximumot kell nyújtani, mert nagy a ' túlkínálat - mondta a szerző. - Minket ma már hívnak, sőt, egymásnak is ajánlgatnak, pedig egyelőre csak Dél-Baranyában és Pécsett játszunk. Jártunk olyan kicsi faluban, ahol még színházat sem láttak soha. Még azt is hűségesen végigülték, ahogyan fölépítettük a bábszínházát. A Bábovi elsősorban nem a pénzért lép fel. Egy órás műsoruk jegyára olcsóbb, mint a Mars csoki. Azért játszanak, mert ez az életük. Hodnik I. Gy. Mindenki arra születik. Minden kisgyermek azért jön a világra, hogy jól érezze magát benne, hogy szeressék, hogy békés, nyugodt környezetben induljon el azon az úton, amely a felnőtté váláshoz vezet. Aztán majd elválik, hogy a jóindulat bölcsőjéből hova jutott. Mert a gyönyörű és tiszta lelkű kisgyermekből - idővel - lehet gonosz politikus, de lehet az emberiség szolgálatában szorgoskodó politikus is, lehet belőle fegyveres útonálló és önmagát kikiáltó - tömegmészáros - hadvezér, de lehet belőle kétkezi szorgos munkás és okos, kiművelt szellemiség a műszaki vagy humán tudományok világában. Mindegyik szerephez jutott korunk történelmében. Hogy milyen arányban, hétköznapjaink tapasztalata jelzi: le4 Új VDN hetnek háborúk, testvérharcok, marakodások, de a jóra született Embert legyőzni nem lehet. Bízni kell. meg a játékaimnak dobozt, amit este betolok a heverő mögé ...” - „Sokat ígérnek, de nem mindig tartják meg - meséli a másik. - Anyu ígérte, hogy ovi után vesz nekem fagylaltot. Találkoztunk egy nénivel, ők beszélgettek és utána meg sietni kellett. És vett fagyit? Hát nem vett! De azért jó anyukám van ...” - „Az én apukám azért lom egy kicsit...” A gyerek nagyokat nevetnek, túlhaíg- ják az óvónőt, csicsere.ck, mint egy népes madárserej Egy időben - évekkel előtt - a tévé jóvoltából észak-<reai iskola életébe pillantsunk bele, ahol éppen hazafiaíeve- lési óra volt. Nyakig grtbolt, sötétkék egyenruhás, títizen- két esztendősök farkával Szeretetre születtek A mai Gyermeknapot megelőző kis óvodás műsort hallgatok a rádióból. A kicsik sajátságos meglátásukról vallanak az óvó néninek. Milyennek látják a felnőtteket? „Engem szeretnek!” - mondja egy kislány. „Én meg az Anyut, mert sokat dolgozik.” - „Én Aput is, mert fáradt este, amikor hazajön.” - „Azért szeretem őket, mert dolgoznak, hogy pénzt keressenek, és tudjanak nekem fagyit venni, dolgozik, hogy vehessen nekünk meglepetést, ezt-azt, és a húgom is nagyon örül, pedig ő még kicsi. Ekkora ni!” - „Az én nagyapám már öreg, de jó vele sétálni. Múltkor elvitt a vendéglőbe, de én kint ültem addig a pádon, amíg sört ivott, aztán mentünk a játszótérre. Sokat nevetek neki... .„ - „Nekem is van nagyapám, jó ember, csak néha a szobában cigizik, és Anyu pöröl vele. Azért sajnágyakorlatoztak az ucaron: feszes fejtartás, menelés, szigorú és kemény pifntások az elképzelt „ellenségei” szemben. Elképesztő va És mélységesen szomorú. Lttam riportot - szintén a magír tévében - egy falusi iskolán:' is. Óra végeztével - a külöben jóságos tekintetű - tant néni „Vigyázz!”-! vezénelt, majd a gyerekek sorban illedelmesen kivonultak tíz prc szünetre az udvarra. Ez is szomorú volt és felháborító. Főként az, hogy a film után a stúdióban összegyűlt miniszteriális szakértők elismerően nyilatkoztak e nem mindennapi fegyelem láttán. A világ valamennyi ,jobb” iskolájában a csengetésre a gyerekek felugranak, és hangos csatakiáltással özönlenek ki az udvarra. Csak ebben a kis faluban nem. Ezért volt a látvány hazug. A kisgyerek örökké mozgásban van, nagy baj lenne, ha nem így volna. A múltkor jósorsom egyik OTP-fiókba vezetett. Talán hatesztendős kis fiúcska szaladgált - mellesleg csendben - föl-alá. A nagymama hangosan korholta: „Hogy te milyen buta vagy! Milyen buta vagy!” A nagymama időnként körülnézett, remélhetően bekasszálva nevelési módszerének elismerését. Nem kapta meg. A gyermekek nem buták. Gyakran a felnőttek sem. Hegymászók Országos Találkozója A Pécsi Orvos-Egészségügyi Sportkör rendezésében megkezdődött a Hegymászók Országos Tavaszi Találkozója Pécsett. A péntek délutáni „bemelegítés” után a lényegi programok a tegnap déli megnyitó után vették kezdetüket. Először egy Ja- kabhegyi körsétára került sor, ahol megnézhették a Pálos kolostor romjait, ellátogattak a Zsongor-kőhöz, a Sas-fészekhez és a Babás-szerkö- vekhez, majd 17 órától két férfi és egy női kategóriában a 45 perces pályán tájfutó versenyt izgulhattak végig. A programok ma délelőtt 9 órakor mászóversenyekkel folytatódnak, s 13 órakor búcsúznak el egymástól a Hegymászók Országos Tavaszi Találkozójának résztvevői. P« Zs. 1993. MÁJUS 30., VASÁRNAP Rádió mellett...
