Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-29 / 145. szám

1993. május 29., szombat aj Dunántúli napló 9 A pécsi Bayer Center Fotó: Löffler Gábor Ukrajna után Oroszország következik? Terjeszkedik a Bayer Center A botrányszagú pénznek sincs szaga? Pünkösdi fesztivál A hét végén idén is meg­rendezik a magyarországi németek hagyományos talál­kozóját, a Pünkösdi Feszti­vált. Szombaton este 20.00 órakor bál lesz Pécsett a Sportcsarnokban, játszik a palotabozsoki Schütz zene­kar. Vasárnap a fél 10 órás német nyelvű szentmise után (Belvárosi templom) térzene lesz a Széchenyi téren, majd a Lenau-házban találkoznak a csoportok, ahol megnyílik a Német népi hímzések című kiállítás. Délután 3 órától gálamű­sor várja a vendégeket a Sportcsarnokban, fellép a vil­lányi gyermekkórus (Csalo­gányok), a véméndi kvartett, a görcsönydobokai énekkar, a szajki duó és egy kórus Wemauból. Néptánccsopor­tok négy helyről érkeznek: Mecseknádasdról, Geresd- lakról, Újpetréről és Sombe­rekről. A zenekarokat a det- tingeni fúvósegyüttes és Olaszországból egy pán­síp-zenekar képviseli. Pünkösdhétfőn délután 3 órakor német nyelvű májusi ájtatosságot tartanak a Szé­kesegyházban. Énekel a lánycsóki, a szajki és az ulm- bachi énekkar. Igen gazdag a hétvégi program vidéken is. Szombaton Szajkón 3 órakor kezdődik a pünkösdi lovaglás. Véménden 11 órakor la­kodalom lesz - ahogyan az 50 évvel ezelőtt volt. Egy dettingeni fiú elődeinek templomában esküszik, s ezen részt vesz a teljes det­tingeni községi tanács is. Vasárnap délután 2-kor Szederkényben Andrásfalvy Bertalan országgyűlési kép­viselő nyitja meg a helytörté­neti múzeumot, amit kulturá­lis program követ a művelő­dési házban. Boly 900 éves jubileumát ünnepli az idén. Vasárnap 11.30-kor a falu szülöttjének König Róbert és Lelkes Má­ria kiállítása nyílik a Kol- ping-házban, este 6 órakor pedig baranyai és külföldi kórusok találkoznak. Nagynyárádon délután 4-kor tartják a pünkösdi ün­nepséget a leobeni harmoni­kazenekar részvételével. Pünkösdhétfőn a palota­bozsoki énekkar ünnepli megalakulásának 25. évfor­dulóját este 7 órakor a műve­lődési házban. De már 2 órá­tól a sportpályán köszönti az énekkart a palotabo- zsok-somberek-mohácsi gyér mek-fűvószenekar. Bayer József tíz éve vállal­kozó, pécsi cége a Bayer Center eredményes a kivitelező építő­ipari, az asztalos és a nyílászáró gyártó szakmában. Megbízható hátországával (kapacitás és szakembergárda) ki is nőtte a még mindig visszafogott hazai keresletet. Ukrajnára nyitott, s közben megcélozta Oroszor­szágot is. Minden kezdet...- Még tavaly jöttem össze L Ludvigovics Mikajloval a kárpátaljai szövetkezetek el­nök-vezérigazgatójával és Sz- G. Babenkov al, az ukrajnai szövetkezetek elnökével - mondja Bayer József. - Hamar kiderült, nekik épp arra van szükségük (építőipari kapacitás és termékek), amiben mi segí­teni tudunk. Érdekeink így sze­rencsésen találkoztak. Kemény idők következtek. Rendkívül nagy kitartás is kellett, melyet a vállalkozásban eleve nélkülöz­hetetlen, mellénk szegődő nagy adag szerencse is éltetett. Mert külföldi partnernél különösen . érvényes, mennyire megbízható és komoly az az üzlettárs-jelölt, akivel a sors összehoz. Külön­féle igaz és rémtörténeteket hal­lani még manapság is arról, ho­gyan szedik rá egymást magyar és ukrán vállalkozók. Állítom, hogy a kezdeteknél szinte min­den a tolmácson múlik: nem elég a nyelv ismerete, az is kell, hogy tisztában legyen a kinti vi­szonyokkal és megbízható is­meretségei, kapcsolatai legye­nek. Nekünk Vorobcsuk András szerencsét hozott.- Tudomásul kell venni, Uk­rajnában azok a vállalkozók a nyerők, akik befektetni és nem kirabolni akarnak. Azt is, hogy kint a dolgok intézéséhez, amíg az ember nem jut el a bizalom és a bizonyítás bizonyos fokáig, óriási türelem kell, körülmé­nyesebb és lassúbb az ügyek in­tézése, mint idehaza, bár itthon is gyakorta csigalassúságúnak tűnnek a dolgok. Szóval, renge­teg utazás, reménytelennek hitt helyzet és reménykedés áll már mögöttünk, nem adhattuk fel, nem szeghették kedvünket a magyar-ukrán határon való átju- tás idegőrlő órái sem. A szerződést a napokban kö­töttük meg, ezzel létrejött a Koop-Bayer ukrán-magyar ve­gyesvállalat. Üzemépűések- Ung váron telepítjük az első, a pécsinél kétszer nagyobb asztalos üzemünket, mely az ot­tani alapanyag felhasználásával kezdi meg még ez év végéig a termelést. Az ott gyártott nyí­lászárók felét visszavásároljuk és itthon értékesítjük a hazai áraknál olcsóbban. A cég központját Ungvár sé­táló utcájában, az Ung partján alakítjuk ki egy számunkra kiü­rített háromszintes épületben. Ennyire komolyan vesznek minket. Cégünk igazából ott lesz Bayer Center. A nyílászárók gyártása mellett Ungvár és tér­ségében a kivitelező építőipar­ban már az idén mintegy 150 millió forint értékben fejezünk be egy korházat és építünk üdü­lőt itthoni tervek alapján, ukrán szakemberekkel közösen, de már tárgyalunk hasonló kievi munkákról is. A következő beruházásunkat Kievben kezdjük jövőre, ott az asztalosüzem mellett lakatos­üzem is lesz, fából és fémből is gyártunk majd nyílászárókat az ottani piacra. Az üzemeinket német gépekkel szereljük fel, a dolgozókat ide hozzuk beta­nulni. A szerződés értelmében négy évig nem hozunk ki hasznot, csak befektetünk Ukrajnában. Eltökélt szándékunk, hogy tovább terjeszkedünk. Oroszor­szág a következő célunk, s re­méljük utat találunk a többi volt szovjet államba is. Kockázat-Mit szépítsem, a kinti kö­rülmények még elég bizonyta­lanok, így a kockázat is igen nagy. Eddig egymillió forintom ment rá, az még semmit sem hozott, csak a lehetősége van, hogy hozhat. Hogy mi az üzlet az ungvári és a kievi vegyesvállalattal? Minden kivitt magyar és min­den kintről behozott ukrán ter­méket a Bayer Centeren keresz­tül forgalmazunk. Ez barter-üz- let, mely rengeteg buktatót rejt magában. Kockázat nélkül nincs sem­milyen üzlet. A szerződés bir­tokában nyugodtan állíthatom, most már sínen van minden. Egy éven belül, remélem, az ungvári után a kievi üzemavatót is ünnepelhetjük. Murányi László Ha lecsúszna szeméről a kendő, Justitia tán a mérleget is leejtené meglepetésében. Régen találkozhatott ennyi botrány­szagú alapítványi, privatizációs, pénzügyi skandalummal, suba alatti ingatlan adás-vétellel és egyéb kétes ügylettel, mint a mennyivel mostanság közéle­tünk szolgál... Az átlagpolgár persze túl van már a csodálko­záson, lassan a háborgáson is. Lehangoltan tudomásul veszi - mint az aszályos időjárást - hogy süllyed a közmorál baro­métere, „odafenn” megkezdőd­tek a pénzért, posztért, gazda­sági hadállásokért a kíméletlen hatalmi harcok. Ahol a pénz, ott a választási siker? A tehetősebb politikai alakulat természetesen jobb ön­propagandával, hatékonyabb akciósorozattal szállhat ringbe a szavazatokért, mint vékony­pénzű versenytársai. A válasz­tási felkészülésnek épp úgy ré­sze a programalkotás, a szerve­zeti önerősítés vagy demonstra­tív események szervezése, mint az ehhez szükséges anyagi hát­tér biztosítása. Ez a tény föl­mentést ugyan nem, de magya­rázatot adhat az eszközökben nem válogató pénzszerzési ma­Az import az első negyedév­ben 215,2 milliárd forintot tett ki, folyó áron 4,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban - állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásá­ból. Ugyanebben az időszakban az export 154,4 milliárd forint volt, - ez szintén folyó áron számítva - 21,9 százalékkal ke­vesebb a tavalyinál. Dollárban kifejezve az import értéke 2,5 milliárd, az exporté pedig 2,8 milliárd volt, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva mintegy 5 százalékos import-, illetve 28,7 százalékos export- csökkenést jelent. A behozatal és a kivitel egyenlegeként - a tavalyi első negyedévi 8,6 milliárd forinttal szemben - az idén jóval na­gyobb, 60,8 milliárd forint ösz- szegű behozatali többlet képző­dött, gyakorlatilag teljes egé­szében konvertibilis elszámolá­sokban. A passzívum több mint 600 millió dollárral haladja meg az elmúlt év első 3 hónapjában kimutatott értéket. Az első negyedévi forgalom nagyjából egynegyed-három­negyed részben oszlott meg a volt szocialista és a piacgazdál­kodást folytató országok között. Az utóbbi csoporton belül az nővérekre. Anyagi erőfölény minden áron? A politikai hovatartozás el­döntésében azonban - a racio­nális elemek mellett - meghatá­rozóak a szubjektív, érzelmi mozzanatok. A gazdasági krí­zistől, a munkanélküliségtől meggyötört, várakozásaiban csalódott választónak pedig manapság a tiszta kéz, a hiteles hang, a morális feddhetetlenség sokszorta értékesebb, mint a degeszre töltött pártbuksza vagy az eleméntáris erejű kampány. Az ügyeskedő önszponzorálás ilyen közegben roppant kocká­zatos politikai üzlet, mert a tit­kos határozatoktól a diszkrét üz­leti megállapodásokig minden „kiszivárog”... Változik a harcmodor? A jo­gilag menthető, de mégiscsak etikai normasértésnek számító ügyek sarát persze le lehet mosni, a folt azonban sokáig megmarad. A jövő év tavaszáig egész biztosan. Önmaga válasz­tási esélyeit rontja az a párt, amely ezt nem ismeri föl. Ézért még reménykedhetünk, hogy nem folytatódik a közéleti kör­nyezetszennyezés. De sajnos a remény nem bizonyosság. Bajnok Zsolt importban 42 százalék volt az EGK és 20 százalék az EFTA, az exportban 47 százalék az EGK, és 14 százalék az EFTA részesedése. A volt szocialista országok­kal lebonyolított forgalomban a múlt év azonos időszakához ké­pest az import és az export egy­aránt csökkent. A fejlett orszá­gok viszonylatában az export forint értéke jelentősen vissza­esett, az importé nőtt. Az import növekedése az anyagok és alkatrészek, a fo­gyasztási iparcikkek és a mező- gazdasági, valamint élelmiszer- ipari termékek körében követ­kezett be. Energiahordozók, valamint gépek és berendezések vásárlá­sára kisebb összeget fordítottak a vállalatok az idén, mint egy évvel korábban. Az exportbevé­tel kiesése az élelmiszergazda­sági termékeknél volt a legna­gyobb, de erősen visszaesett a fogyasztási iparcikkek, továbbá az anyag jellegű termékek ex­portja is. A múlt évi exportbevételnek mindössze 14 százalékát adták a gépek és berendezések, 39 szá­zalékát az anyagok, 23 százalé­kát a fogyasztási iparcikkek, 20 százalékát pedig a mezőgazda- sági termékek. Külkereskedelem az I. negyedévben A mérleg negatív Egy forintért adták bérbe a nyírbátori üzemet Gyorsított privatizáció a Pécsi Bőrgyárban A termelés fennmaradása nem ütközik akadályba, a gyárnak üzemelnie kell Fotó: Läufer L. Nehezen tud megszaba­dulni a Pécsi Bőrgyár a nyír­bátori cipőgyárától. Tavaly ugyanis eladta a Feketebőr Kft.-nek, amelyet az idén te­temes tartozásai miatt felszá­molásra ítéltettek. Az ottani dolgozók a bérüket követel­ték, két napra le is állt a gyár, amely végül visszakerült a pé­csi vállalat birtokába, akik - reménykedve, hogy jobb ve­vőt találnak - ismét meghir­dették eladásra. A Pécsi Bőrgyárnak az el­múlt évben több mint egymilli­árdos adóssága miatt öncsődöt kellett jelentenie. Hosszú, ke­mény tárgyalások után a hitele­zőkkel egyezséget kötöttek, be­lementek abba, hogy a bőrgyá­rat végül is nem kellett felszá­molni. A visszafizetés fedeze­teként szolgált volna a két, tu­lajdonában lévő cipőgyár is. A hirdetésre jelentkezők közül ki­választották a legjobb ajánlatot tevőket, így jutott a budapesti il­letőségű Feketebőr Kft. a nyír­bátori üzem birtokába. A csengeri gyárral nem is volt annyi baj, kezdetben fizet­tek és jelenleg pozitív tárgyalá­sok folynak a tartozás végleges rendezéséről. A nyírbátori üzem felett viszont már ez év elején megjelentek a viharfelhők, a vé­telár esedékes összegét nem tudták fizetni, a dolgozók bérét is csak késve utalták át. Febru­árban a Feketebőr Kft. felszá­molását rendelték el, s bár ezt a vállalkozás megfellebbezte, a lényeg az, a Pécsi Bőrgyár nem jutott hozzá a pénzéhez. A nyírbátori üzemben kirob­bant palotaforradalomnak a fel­számolást végző Kvantum Bank Rt. vetett végett, ugyanis meg­egyezett a bőrgyár vezetőivel, névleges, egy forint bérleti dí­jért két hónapra átveszi az üze­met. A dolgozók bérét kifizeti, s bár az 500 munkásból csak mintegy felének tudnak biztosí­tani a megrendelések alapján termelő tevékenységet. A Pécsi Bőrgyár pedig újból meghir­dette eladásra az üzemet. Hogy sikerül-e eladniuk, vagy sem, az még a jövő zenéje. Annyi viszont bizonyos, a pécsi nagyvállalatnak égetően szük­sége lenne erre az összegre, hi­szen adósságainak egy részét ebből fedeznék. Mindent elad­nak, ami eladható, s ami nem függ össze a termeléssel%A tu­lajdonosnak, az Állami Vagyonügynökségnek az az álláspontja, hogy a gyárat egy­ben, a fő profil megtartásával kell eladásra meghirdetni, nem lehet szétdarabolni. A bőrgyár egyébként azon vállalatok közé került, amely­nek tulajdonlását gyorsított pri­vatizációval kell megoldani, ha egyáltalán erre sor kerül. Mert az ÁVÜ döntése értelmében ezeket a cégeket ismét átvilágít­ják, a vagyon, rendelésállo­mány, termelési lehetőségek alapján döntik el, érdemes-e fenntartani a termelő tevékeny­séget. A vállalatnál minden­esetre úgy látják, hogy a terme­lés fennmaradása nem ütközik akadályba, a felmérés eredmé­nye pozitív lesz. - Remény­kedve, egyik napról a másik napra élünk - mondja Várnagy Valéria igazgató de azon dol­gozunk, hogy a gyár minden­képpen fennmaradjon. Pillanatnyi pénzügyi nehéz­ségeiket is át tudnák hidalni, ha a partnereik kifizetnék a 100 millió körüli lejárt adósságai­kat. S ha a nyírbátori üzemet ismét el tudják adni, szussza- násnyi időt is nyernek. B. G. > t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents