Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-28 / 144. szám

1993. május 28., péntek qj Dunántúli napiö 3 Dallas újra Egy hete pénteken a misinai adóberendezés 49-es csatorná­jának meghibásodása miatt több tízezer pécsi lakásban nem néz­hettek televíziót, éppen a nép­szerű Dallas sorozat legutóbbi részét. A Kábelkom Kft. úgy döntött, hogy megszerzi a fil­met és levetíti annak a 36 000 családnak, akik az általa üze­meltetett hálózatra fizetnek elő. A Magyar Televízió Pécsi Kör­zeti Stúdiójának közreműködé­sével sikerült leküzdeni az jogi és egyéb akadályokat, megsze­rezni a filmkazettát. így ma este 7 órától megnézhetik az előző részt a 10-es csatornán, ahol a Szív, vagy a Mecsek tv-ét fog­ják. A Kábelkom reméli, hogy az előfizetői örömmel fogadják ezt a szolgáltatást. Demonstrációra készülnek a köz­alkalmazottak Egy nagyon realista opera Ma este Bohémélet-premier a PNSZ-hen Ma este 7 órakor mutatják be a Pécsi Nemzeti Színházban Puccini Bohémélet című operá­ját. Rendezője Horváth Zoltán, aki annak idején, kilenc éves pécsi működésének utolsó évé­ben, 1972-ben már rendezte itt egyszer ugyanezt az operát. Magáról a műről és a két szín­padra állításról kérdeztük a fő­próba előtt.-Szerencsére a Bohémélet­hez nem kell „koncepció”, „ol­vasat”, mert olyannyira tipiku­san realista darab, hogy nem ad tág teret az értelmezéseknek. Önmagáért beszél, nem kell vele mást csinálni, mint amit Puccini 1896-ban megírt. A le­hető leghívebben kell előadni. Amit mindig újra és újra kell gondolni, az az, hogy manapság már más az emberek gondolko­dása, érzés- és kifejezésvilága, mint 100 vagy akár 20 évvel ez­előtt volt - tehát fogalmazni is némileg másképpen kell. - A Bohéméletnek a szerelem a fő témája - folytatja a rendező -, Puccininek volt egy nőideálja, majdnem mindig egy nagy, eseményfordító személyiséget ábrázolt nőalakjaiban. Mimiben - a Bohémélet női főszereplőjé­ben - azt az embert láthatjuk, aki felül tud emelkedni saját ki­csinyességén, s a gazdag, szá­mára, tüdőbajosnak, tán gyó­gyulást nyújtó pártolótól vissza­tér szerelméhez, Rodolphe-hoz, a padlásszobába. Persze, Pucci­ninál mindig kell vigyázni, az egész ne sikeredjen szentimen­tálisra, hisz itt az élet valóságá­ról van szó! A lélek minden rezdülését meg tudta kompo­nálni. Ezért nem is a könny­zacskókat célozzuk meg, hanem a katarzis szó eredeti értelmé­ben szeretnénk megdöbbenteni a nézőt: milyen is az ember.- Mi a különség a húsz évvel ezelőtti pécsi Bohémélethez ké­pest?-Hála istennek, sokat fejlő­dött azóta a színpadi technika, s ez - remélem - mindenképp a darab előnyére válik. Mert, akárhogyis, szükség van lát­ványra, mozgalmasságra. Az is szerencsésen alakult, hogy az amúgy is egyetlen este során játszódó 1. és 2. felvonást a for­gószínpad segítségével össze­vontuk (a padlásszoba-jelenetet és a párizsi utcaképet), így a 20 perces szünet helyett pár pilla­nat alatt kezdődhet a második rész. A főbb szerepekben Győrfi Istvánt, Hatházi Istvánt, Altor- jai Tamást, Vincze Gábor Pé­tert, Egri Sándort, Vághelyi Gábort, Gogolyák Györgyöt, Kuncz Lászlót, Mester Istvánt, Váradi Mariannt, Sajdi Júliát, Dér Krisztinát láthatjuk. M. K. Jelenet a Bohémélet főpróbájáról Fotó: Löffler Gábor Kiss Tibor festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Pécsett, a Ferenczy Galériában. A művésznek önálló kiállításai voltak már Budapesten és az ország nagyvárosaiban. Tegnapi kiállítását Máthé András belsőépítész nyitotta meg, közreműködött Németh János a PNSZ művésze. Fotó: Szundi Kína fokozottan figyeli a magyarországi átalakulást Versend hátrányos helyzetben Sajnos nem kaphatnak támogatást Tüntetés lesz június 1-jén 15 órakor Budapesten a Roosevelt téren a közalkalmazotti bér­rendszer esetleges későbbi be­vezetése miatt. A Szakszerveze­tek Együttműködési Fórumának Szövetségi Tanácsa összefo­gásra kéri fel a közalkalmazot­takat és javasolja, hogy minden költségvetési dolgozó - aki egyetért a több tagszervezete ál­tal kezdeményezett tüntetéssel - vegyen részt a demonstráción - mondotta Szabó Endre, a SZÉF soros elnöke a csütörtöki sajtó- tájékoztatón. A több mint 550 ezer költségvetési munkaválla­lót képviselő SZÉF és szakszer­vezetei elfogadhatatlannak tart­ják azt, hogy a közalkalmazotti bérrendszert 1994. január 1. he­lyett 1995. január 1-től vezes­sék be. Három szakszervezet - a Pe­dagógusok Szakszervezete, a Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerve­zete, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - sztrájkbizottságot alakított. En­nek dokumentumát eljuttatták a munkaügyi miniszternek, hogy jelölje ki a sztrájkbizottsággal tárgyaló testületet. A sztrájkbi­zottságot megalakító szakszer­vezetek készek arra, hogy mun­kabeszüntetéssel adjanak nyo- matékot követeléseiknek. Szabó Endre rámutatott: a munkavállalók már korábban jelentős engedményeket tettek a közalkalmazotti bérrendszer al­kalmazását tekintve. Elfogad­ták, hogy - ugyancsak a költ­ségvetés helyzete miatt - 1992 második féléve helyett 1994. január 1 -tői alkalmazzák a bér­tarifát és más pótlékokat, illet­ményeket. Ennek újabb elha­lasztása - arra hivatkozva, hogy a költségvetésnek nincs erre a célra 45 milliárd forintja - nem lehet tárgyalás témája. De a kérdés más összefüggéseiről készek egyeztetni. Megdöb­bentő volt számukra az áfa-kulcs emelésének, terve. A Kínai-Magyar Baráti Tár­saság meghívására tanulmány­útra Pécsre érkezett prof. Zhang Wenwu igazgató vezetésével a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kelet-európai, orosz, közép-ázsiai Kutató Intézetének delegációja. A látogatás célja az volt, hogy a magyar gazdasági átalakulás folyamatát tanulmá­nyozzák, éppen ezért keresték fel tagnap a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi Karát, ahol dr. Vörös József dékán és dr. Szűcs Pál egyetemi tanár adott tájé­koztatást a hazai gazdaság ösz- szefüggéseiről, valamint az egyetemi képzés felépítéséről.- Országunk számára foko­zott jelentősséggel bír a magyar átalakulás folyamata - magya­rázta Zhang Wenwu látogatásuk célját. - Nálunk ugyan nem ment végbe politikai fordulat, a gazdaságban viszont rátértünk a piaci útra, változott a tulajdo­nosi szerkezet, liberalizáltuk az árrendszert, átalakítottuk a bank és a külkereskedelem szerkeze­tét. Vagyis hasonló úton járunk, mint a magyarok, nálunk sem forradalmi az átalakulás, fo­lyamatosan, kis léptekkel hala­dunk előre, hogy elkerüljük a nagy megrázkódtatást. Éppen ezért fontos számunkra, hogy a módszereket tanulmányozzuk, mit tudunk átvenni, hasznosí- tani.- Önök a kelet-európai or­szágok fejlődésének kutatásával foglalkoznak, úgy érzik a ma­gyar modellt kell átvenniük?-Nem modellekben gondol­kozunk, mi minden olyan rend­szert átveszünk, amelyet a mi körülményeink között hasznosí­tani tudunk. Mert ez a lényeg, a kapitalista fejlődésen belül is vannak különbözőségek, pél­dául az, hogy ki milyen szerepet szán az állami irányításnak. A magyarokra pedig azért figye­lünk, mert sok a hasonlóság a célokban és a megvalósításban.- Csak a gazdaságot tanul­mányozzák vagy a társadalmi felépítmény más területeit is vizsgálni akarják?-Mi elsősorban a gazdaság összefüggéseire vagyunk kí­váncsiak, de mivelhogy a gaz­daság nincs politika nélkül, ezt a területet sem hagyjuk figyel­men kívül. B. G.- A munkaképes lakosság több, mint a fele, pontosan 54 százaléka nincs állásban - emlí­tette legnagyobb gondjukat a 830 lelket számláló baranyai község, Versend polgármestere.-A 150 munkanélküli közül ma még csak hatvanhárman já­radékosok, de év végére ez a szám már elérheti a százat, ami a nagy terhet jelent majd a helyi költségvetésben - folytatta Kör- tési Károly polgármester.-A munkanélküliek járadé­kának felét ugyanis az önkor­mányzatnak kell állni. Ezt idén még a tartalékok terhére ki tud­juk gazdálkodni, de jövőre az önkormányzatra eső rész már elérheti a nyolcszázezer forin­tot. Versenden őslakos a cigány­ság, amely az ott élők kéthar­madát teszi ki. Mellettük néme­tek és horvátok élnek. A Bara­nyáért Alapítvány segítségével lehetőség nyílna munkahelyte­remtésre is. Az önkormányzat előlegezné például a gombatermesztés költségeit: megvenné a techno­lógiát, az alapanyagot, és az alapítvány visszavásárolná a gombát. Nem a termelőknek kellene piac után nézni. A dol­gozókat először az önkormány­zat foglalkoztatná, és ha már megtérült a befektetés, vállal­kozásban folytatódhatna a munka. A másik lehetőség, amit az alapítvány felajánlott, a fóli­ázás, de ez nagyobb beruházást igényelne. Az önkormányzat még a gombatermesztésbe se mer be­levágni, mert nem lát garanciát a munkák elvégzésére. A falu három cigányszervezete ugyanis rivalizál, gyengítik egymást, és a polgármesternek nincs kivel tárgyalnia. Egy, de működőképes szervezetre lenne szükség, amelyet a versendi ci­gányság el tudna fogadni. A cigányszervezetek vezető­ivel a héten nem sikerült be­szélnem, de Török László, a Társadalmi Egyesülések Szö­vetségének elnöke nem egészen kívülállóként, (a TESZ-nek több cigányszervezet is tagja) a következő jellemzést adta: A cigányság legnagyobb baja a széthúzás. Baranya megyében is közel húsz, egymástól telje­sen független szervezetbe tömö­rültek. A nyugdíjasokéhoz ha­sonlóan a cigányság szociális helyzetéről is szeretett volna felmérést készíteni a Baranyáért Alapítvány, és ebben kértük a szervezetek segítségét, de még a felmérés elfogadásáig sem ju­tottunk el. Talán a versendieknek mégis sikerül megegyezniük, hiszen nagyon nehezen élnek. A pol­gármester elmondta, a rivalizá­lás mellett jelentős gond, hogy a település nehéz körülményei el­lenére sem részesülhet a hátrá­nyos helyzetűek juttatásaiból. A jogszabályok értelmében ugyanis nem települések, ha­nem térségek kaphatják meg a kiemelt céltámogatást. A köz­ség viszont Bólyhoz tartozik, amely (szerencsére) távolról sem mondható hátrányos hely­zetűnek. így Versendnek nem jut az infrastruktúra fejlesztésé­hez szükséges külön támoga­tásból, pedig a telefonhálóza­tára is ráférne a bővítés. A köz­ségben mindössze négy telefo­nállomás van. Porth E. Községi önkormányzatok a közalkalmazotti bérekről A parlament vállalja-e a megállapodást? A magyar múlt képekben Ötfordulós tárgyalássorozat után született megegyezés a közalkalmazottak és köztisztvi­selők bérfejlesztése ügyében. A Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának keddi, végső megoldást hozó tárgyalásán a Községi Önkor­mányzatok Szövetségét (sásdi székhelyű országos szervezet) dr. Varjú Lajos, Balatonfűzfő polgármestere képviselte.- Miért fontos az önkor­mányzatok érdekképviseletének jelenléte a bérkérdések eldönté­sében?- A helyi önkormányzatok működtetik az intézményeket, itt jelennek meg a fenntartási és bérköltségek egyaránt. A beve­zetendő, a közalkalmazotti és köztisztviselői törvényből adódó bérkötelezettségeket ki­gazdálkodni nem tudjuk, fontos az, hogy ehhez támogatást kap­junk. Sarkalatos kérdés szá­munkra az is, hogy a kormány­zat ne ez évre vállalja csak a bérfejlesztést és különböző vonzatait, hanem az elkövetke­zendő években is. Ennek érde­kében fogalmaztuk meg a meg­kötésünket, mely ugyan nem je­lent teljes biztonságot, de biza­kodásra adhat okot. A nyilatkozat így fogalmaz: „A kormányzat vállalja, hogy az 1993-ban hét hónapra számí­tott bérintézkedés 1994. évi tel­jes kihatásának fedezetét a köz­ponti költségvetésre és az egészségbiztosítási alapra vo­natkozó törvényjavaslatokban előterjesszék annak érdekében, hogy a települési önkormányza­tok illetve az intézmények szint­jén a szükséges forrás rendelke­zésre álljon.”-Amennyiben nem így tör­ténik, vagyis csak feladatokat kapunk, s hozzá pénzt nem, a bérkérdés maga alá temeti a községi önkormányzatokat. Egyébként a legutóbbi tanács­kozás a megoldáskeresés szel­lemében folyt, a pillanatnyi za­vart csak az okozta, hogy nin­csenek pontos nyilvántartások arra vonatkozóan, hogy orszá­gos szinten hány embert és mi­lyen mértékben érint az intéz­kedés. Ennek a visszás helyzet­nek a feloldására 50 millió fo­rint tartalékot képeztünk. Kovács Sándomé, Sásd pol­gármestere, az érdekvédelmi szervezet elnöke lapunk munka­társának elmondta, hogy örül a bérfejlesztés ügyében elért eredményeknek, de szkeptikus a jövőt illetően.- Köztudott, hogy a magyar községi önkormányzatok költ­ségvetésük 70-80 százalékát fordítják intézményeik műkö­désére. Tehát alig, vagy egyálta­lán nem jut pénz a fejlesztésre. Mégis lépten-nyomon a sajtó­ban arról olvashatunk, hogy túl- finanszírozottak az önkormány­zatok, jóllehet ezt mi nem vesz- szük észre. Éppen az ilyen téves megítélések miatt tartok attól, hogy a KIÉT-ben kötött megál­lapodást hosszútávon a költség- vetésben az országgyűlés nem vállalja fel. Megyeri Tiborné „A múlt hibáiból és tragé­diáiból tanulni kell, a beisme­rés és bűnbánat katartikus erő, csak erkölcsi elhatározás kell hozzá” - tartja Nemeskürty István. A Requiem egy hadse­regért című könyvének témája a doni katasztrófa történelmi feldolgozása. A félévszázados évforduló alkalmából azonos mottó alatt idézte fel az eseményeket Sar­lós Endre grafikusművész. A kor hangulatát szemléletesen tükröző színes illusztrációs so­rozatát márciustól a pécsi Vá­rostörténeti Múzeumban állí­tották ki. A kiállítást a mú­zeum és a Kis- és Középvál­lalkozók Kamarája támogatá­sával sikerült megrendezni. Az érdekes anyag további sorsa utáni érdeklődtünk Mikolásné Duschanek Ágnestől, a kamara irodavezetőjétől.-A II. világháborús téma tulajdonképpen része a magyar történelmet átfogó, teljeskörű feldolgozásnak, mely az Aranyszarvas sorozatban lát napvilágot. Nemeskürty István szaktanácsadásával és Sarlós Endre grafikusművész munká­ival már előkészületben van a „Hun-magyar mondakör” és az .Árpádházi királyok” té­maköre is. A sorozatnak a kia­dását a Mágus Könyvkiadó és a Reklámstúdió tervezi. Sze­retnénk megjelentetni az őszi tanévkezdésre. Pályázat útján és szponzorok keresésével próbáljuk létrehozni a szüksé­ges anyagi hátteret, s várjuk további érdeklődők támogatá­sát is. H. Z. J. 4 k A t

Next

/
Thumbnails
Contents