Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-25 / 141. szám

1993. május 25., kedd új Dunántúlt napló 7 Munkahelyteremtés a bányaingatlanokban? A térségi fejlesztés csak központi támogatással lehetséges A Mecseki Szénbányák fel­számolásával, a mélyművelésű széntermelés fokozatos felha­gyásával néhány év alatt közel 10 ezer munkahely szűnik meg Baranya megyében. A térséget ezáltal hatalmas veszteség éri, még akkor is, ha a leépítés nem oly sokkszerűen érinti a me­gyét, mint teszi ugyanez másutt az országban. Pécs kivételével az érintett települések mind­egyikében legalább 20 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, ami túlnyomó részt a bányabeli leépítésnek köszönhető. A bá­nyász munkahelyek megszű­nése sajnálatos módon nemcsak a vállalat dolgozóit érintette hátrányosan, hanem a térség le­endő munkavállalóit is. A hosz- szútávú hatások kiszűrésének egyetlen módja, ha új munkahe­lyeket lehet teremteni a térség­ben. A munkanélküliség nagysá­gát, illetve az ágazat speciális voltát tekintve a feladat nem le­het helyi jellegű, a probléma feltétlenül központi beavatko­zást igényel. Helyi szakembe­rek bevonásával készülőben is van egy térségi fejlesztési prog­ram, amelynek egyik kiemelt célja a baranyai foglalkoztatási gondok enyhítése. Ehhez csat­lakozik a bányavállalat vezeté­sének az az elképzelése, hogy a Mecseki Szénbányákból felsza­baduló szellemi tőke, illetve az egyébként hasznosíthatatlan bányaingatlanok felhasználásá­val munkahelyeket teremtse­nek. Az elgondolás egyrészről szervesen csatlakozik a vállalat megszűnésével felszabaduló villamos- és gépipari, kereske­delmi, valamint kutatás-fejlesz­tési tevékenységi körökhöz. Másrészt pedig a szakemberek sokat várnak attól, hogy kör­nyezetbarát technológiákat sze­retnének becsalogatni a szak­emberekkel, illetve infrastruk­túrával jól ellátott bányaingat­lanokba. A vállalat elképzelése­inek megvalósításában a kor­mány több tagjának elvi támo­gatását bírja. Vezetői azon dol­goznak, hogy ezt a szimpátiát olyan pénzösszegre váltsák, amelyek felhasználásával von­zóbbá lehet tenni a kínált ingat­lanokat a külföldi befektetők és a vállalkozók számára. K. E. A szénelőkészítő is hasznosításra vár Fotó: Löffler Gábor Az ipari zóna megteremtése fontos helyen a város gazdaságpolitikájában Ha a gyanakvás táptalajra lel... Nem ragaszkodnak az olaszokhoz Az iparfejlesztésre készített területtel már a pécsi önkormányzat rendelkezik Fotó: Löffler A Mecseki Szénbányák fel­számolásával, az ipar szinte minden területére kiható leépü­léssel nagyon nehéz helyzetbe kerülhet a baranyai megyeszék­hely gazdasága. A válság oly­annyira mély, hogy a megoldást nem lehet a palettán egymagá­ban erősödő magángazdaságtól várni. Annál is inkább nem, mi­vel a privát szféra legéletképe­sebb ágazata, a kereskedelem nem képes a termelésből kieső, munkanélkülivé váló embereket felszívni. A kritikus helyzet feloldása csak attól várható, ha a város munkahelyteremtő termelő be­ruházásokat csalogat területére. E tételt felismerve már néhány sikeres kezdeményezést is fel tud mutatni a pécsi önkormány­zat, gondoljunk csak az ezernél is több embert foglalkoztató olasz Hantarex beruházásra, vagy a kesztyűipar munkanél­külijeit alkalmazó német OK Magyar Kesztyű Közös Válla­latra. A dicséretre méltó kezdemé­nyezések mellett azonban látni kell, hogy csak egy átgondolt, és összehangolt gazdaságfej­lesztési terv lehet az, ami ke­zelni tudja a város és városkör­nyék életét nehezítő munkanél­küliséget. A város elképzelései­ben ilyen szempontból straté­giai fontosságú egy ipari zóna kialakítása, amely a hazai és külföldi működő tőkét mozgó­sítva új, termelő munkahelyeket teremthetne Pécs számára. A kezdeményezés nem újke­letű. A témát figyelemmel kísé­rők számára ismert, hogy az önkormányzat igen előrehala­dott tárgyalásokat folytatott a trieszti ipari zóna és vállalkozói inkubátorház, az EZIT vezetői­vel egy esetleges együttműkö­dés témájában. A két évig hú­zódó tárgyalások arról győzték meg a város vezetőit, hogy nem kell feltétlenül egy befektetőhöz ragaszkodni. Az olaszok eseté­ben e véleményt csak erősítette az ország parlamenti botrányso­rozata, amelynek folyománya­ként az EZIT teljes vezérkara kicserélődött. Az olaszoktól végleg nem el­szakadva - hiszen Farinelli nagykövet Pécsett járván meg­ígérte közreműködését az ügy­ben - a legújabb fejlemények szerint a németek mutatkoznak a legerősebb potenciális befek­tetőként. A városban székelő főkonzulátus közvetítésével a pécsi önkormányzat Ba­den-Württemberg tartománnyal vette fel a kapcsolatot. Nem szabad azonban meg­elégedni a kapcsolatfelvétellel, a nehéz gazdasági helyzet na­gyon, és mielőbb kívánja a konkrét megállapodásokat. A várt beruházás megkezdését gyorsíthatja, hogy ma már a vá­ros kezelésében van a kiszemelt terület, amelyért olyan nagy küzdelem folyt az ipari zóna öt­letének megszületésekor. Pillanatnyilag van azonban egy előre látható, és meglehető­sen nehezen áthidalható prob­léma a pécsi ipari fejlesztés előtt. Ez pedig nem más, mint a pénzhiány. A kiszemelt terület­nek ugyanis csak a határán van az infrastruktúra, amit a befek­tetők vonzása érdekében feltét­lenül tovább kell vinni. Ezt a város saját erőből nem képes megoldani. Az önkormányzat vezetőinek álláspontja szerint az olyan kormánydöntések után, amelyek a térséget ilyen nehéz helyzetbe sodorták, a ka­binet kötelessége, hogy a kelet­kezett munkanélküliség kezelé­sét lehetővé tévő aktív támoga­tást nyújtson. Az önkormányzat illetékesei abban bizakodnak, hogy pályázati úton elnyerhetik a nagyszabású vállalkozás elin­dításához szükséges központi pénzforrásokat. A cél érdeké­ben, illetve a helyi problémák valós bemutatása ürügyén a vá­ros vezetői egy kormány- illetve egy parlamenti bizottsági ülést invitálnak a megyeszékhelyre, reményeik szerint ugyanis ez komoly lökést adhatna a kez­deményezésnek. Kaszás E. * Árverésen az első angol nyelvű könyv Legalább félmillió fontos árat remél elérni a brit Chris­tie,s aukciós cég az első, an­gol nyelven megjelent köny­vért, amely júniusban kerül kalapács alá. Az 1473-ban kinyomtatott elbeszélésgyűj­temény az antik Trója törté­neteit foglalja össze. A könyvet William Caxton fordította franciáról angolra, s összesen 18 példány ma­radt fenn belőlük a mának, de ezek közül csak kettő hi­ánytalan. Az egyik a British, a másik New York-i Pier- pont Morgan könyvtárat gazdagítja. Az árverésre ke­rülő könyvből hét oldal hi­ányzik. Unicum emberközelben Csak tréfa volt a felröppentett hír, hogy Zwack Péter majd stampedli Unicumot osztogat a találkozón. Enélkül is megtelt a terem. Közvetlen, kellemes modorú, közlékeny, érdekes embert is­merhettünk meg a külföldről hazatért - rövid ideig washing­toni nagykövetünk -, jelenleg a Zwack-céget felújító nagyvál­lalkozó személyében. Mosoly­gott az össztűzben, amely nem volt kínpad számára. Állta a kérdéseket, még azt is, mikor egy résztvevő hosszadalmasan kifejtette, hogy ő évekkel ez­előtt már teljes gazdasági prog­ramot juttatott el a kormányhoz és ugyanerre a témára újra visz- szatért. Beszélt lakása égéséről, amelynek majdnem áldozatává vált. Futólag belecsípett a politikai életbe. Elmondta a sokat vitatott nagyköveti szereplését. Mérsé­kelt iróniával célozta bírálóit, akik bár ismerik az angol nyel­vet, de nem beszélnek „ango­lul” és „amerikaiul”. Ezért nem értették, nem tartották méltónak az ő közvetlen magatartását egy nagykövethez, amellyel közel tudott jutni a nemzetközi dip­lomácia képviselőihez és az amerikai üzletemberekhez. Erre a célra volt szüksége a legjobb magyar szakácsra és a kalifor­niai borokra. Ezeknél az általá­ban ismert dolgoknál érdeke­sebb volt, amit a jelenlegi mun­kájáról megtudtunk. Elhittük neki, mert sugárzott belőle, hogy csak a munkájának él és naponta 18 órát is dolgozik. Nemcsak a világhírű Unicu­mot emelte vissza régi patinás minőségre, hanem hóna alá nyúlt a „fütyülős barackénak is. Megtudtuk, hogy a jellegze­tes üvegforma családja több mint száz éves találmánya, hogy szinte szálanként válogat­ják az Unicumhoz felhasznált negyvenféle növényi alapanya­got és darabonként a barackot. Munkálkodik a magyar bor megújítása és világpiaci szintre emelése terén. Szekszárd kör­nyéki borterületről veszi azt a bort, amely egy olasz borsza­kértő szerint eléri a legjobb eu­rópai borok szintjét. Új és stabil termék volna a megtépázott „klasszikus” magyar borok mel­lett? Ezt szakértők dönthetik el. Nekünk jólesett és érdekes volt hallgatni egy igazán „belevaló” üzletembert. Elhisszük, hogy aki vesz a részvényeiből, komoly szakér­telmű, céltudatosan végzett munka részesévé válik. Konkoly-Thege Aladár Veszélyes dominók? Meghökkentő vádak hang­zottak el szlovák részről a na­pokban, s kaptak teret egy po­zsonyi újságban is Magyaror­szág állítólagos fegyverkezésé­ről. Arra már jónéhányszor volt példa, hogy szerb oldalról tá­madták „fenyegető csapatáthe­lyezések”, vagy Belgrád-ellenes egységek „szervezett kikép­zése” miatt hazánkat, de északi szomszédunktól az ilyen bírálat kevéssé megszokott. Bármeny­nyire is könnyen cáfolhatók az egyes kijelentések (a Moszkvá­tól várt pótalkatrészek és felsze­relések például 800 millió dol­láros fegyverrendszerként sze­repelnek a Republika cikké­ben), a jelenség azért tovább­gondolkodásra késztet. A hadsereg modernizálása? Az ütőképesség növelése? Csakugyan ilyen benyomást kel­tene a határokon túl a magyar katonapolitika? Nem túl való­színű. Mégis, a délszláv válság kisugárzását figyelembe véve még a túlzó állítások sem hes- senthetők el könnyelműen, hi­szen jelzik egyes külhoni körök gondolkodását, véleményét - vagy akár csak propagandáját. Az ex-jugoszláv krízis „mellék- termékei” amúgy is komoly te­hertételként nehezednek térsé­günkre, gondoljunk csak a biz­tonsági aggodalmakra, vagy a minket is keményen sújtó gaz­dasági károkra, amelyek a ke­reskedelmi és szállítási embar­gókból, szankciókból erednek. Jogos-e északi szomszédunk részéről az éles bírálat? Aligha. De utal azért arra, hogy - mint­egy dominószerűen - veszélyes folyamat indulhat be, ha a gya­nakvás táptalajra lel. Végső so­ron a bécsi szerződés leszerelési megállapodásai is felborulhat­nak: Meciar szlovák miniszter- elnök Washingtonban jelentette ki, hogy országa a hadiipar „részleges felélesztésére” ké­szül.A piacmegtartás szándéká­val érvelt, a lengyel és orosz fegyvergyárak konkurenciájára hivatkozott. Csakhogy a dőlő dominók fő veszélye épp az, hogy az első felbillenése után a többit már nehéz állva tartani. Szegő Gábor Német Klub Szászváron. Szombaton megnyitották a nemzetiségi klubot Szászváron. A környékről a központi köz­ségbe költözött németajkú la­kosság kulturális életét szolgáló helyiséget az Építőipari Kft. la­katos üzeme bocsátotta rendel­kezésre és a helyiséget Gabb József, az egyesület elnökének vezetésével rendezték be, ami­hez a német Belügyminiszté­rium anyagi támogatást biztosí­tott. A közel kétórás német nyelvű kulturális programban felléptek az óvódások, az általános iskola tanulói, a felnőtt és az ifjúsági fúvószenekar, a magyar és a német kórus Pfeiffer János ve­zetésével és nagy sikert aratott a tánccsoport tíz párja a völgységi táncokkal. A klubban az apar- hanti és a köblényi viseletből kiállítást rendeztek. A német egyesület jó kétéves múltra tekint vissza. Az együt­tesek, a rendezvények rendszere (télen 300-400 személyes bál, augusztusban nemzetiségi nap, vendégszereplések a környé­ken) mutatják, hogy él az igény a nemzetiségi hagyományok ápolása iránt. A megnyitón képviseltette magát a pécsi főkonzulátus, be­szédet mondott Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szö­vetségének ügyvezető elnöke, Püski Mátyás polgármester és Szabó József elnök. A hírek nem megalapozottak Jó a magyar bankok likviditása A magyar bankok likviditása - forintban és devizában egy­aránt kifejezetten jó. Tőkeellá­tottságuk potenciális vesztesé­geiket is figyelembe véve - au- ditált mérlegeik szerint pozitív. Következésképpen sem techni­kailag, sem bármilyen más érte­lemben egyik bank sem vált fi­zetésképtelenné, az MHB és az OKHB pénzügyi helyzetével foglalkozó hírek nem megala­pozottak - tudta meg jegybanki forrásokból az MTI. A bankok helyzete szilárd, és nemzetközi fizetési kötelezett­ségeiknek is folyamatosan és időben eleget tesznek. A Ma­gyar Nemzeti Bank ötmilliárd dollár feletti devizatartalékával minden magyar kereskedelmi bank rendelkezésre áll a mű­ködő devizapiacon keresztül. Az eddig lezajlott hitelkon­szolidáció keretében a múlt év végén mintegy 105 milliárd fo­rint értékű minősített követelést vett át a magyar állam, s he­lyette kamatozó, likvid állam­papírok kerültek a bankok port­foliójába. Az tény, hogy a ban­kok tőkemegfelelési mutatója a nemzetközi szabályok alapján még mindig alacsonynak mondható. E téren azonban a folyamatban lévő tőkeemeléses hitelkonszolidáció további je­lentős javulást fog eredmé­nyezni - vélekedtek a Magyar Nemzeti Bankban.

Next

/
Thumbnails
Contents