Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-24 / 140. szám

1993. május 24., hétfő üj Dunántúlt napló 11 Román és ukrán vámj ogszabályok A turistaszezon közeledtével a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága tájékoz­tatót adott ki a román és az uk­rán vámjogszabályokról. Romániába nem lehet be­vinni 5000 lejnél több kész­pénzt, kivéve a csekket, ame­lyen korlátlan összeg szerepel­het. Szintén tilos a fegyver, lő­szer és kábítószer bevitele. Benzinből csak annyit lehet át­vinni a határon, amennyi a gép­jármű üzemanyag tankjában el­fér. Vámfizetés nélkül vihető be röviditalokból két liter, borból, illetve sörből négy liter, cigaret­tából pedig kétszáz szál. A Ro­mániába érkező turistáknál ma­ximum 50 ezer amerikai dollár­nak megfelelő deviza lehet, amit azonban be kell jelenteni a határon. Bejelentés nélkül ezer amerikai dollárral rendelkezhet a turista. Akik havonta többször is utaznak, azok a második, és minden további beutazáskor 500 lej értékű árut vihetnek be vámmentesen. Az országból maximum 1000 lej értékű árut, s egyféle áruból maximum öt darabot lehet ki­vinni vámmentesen. A több­szöri kiutazásnál itt is az 500 le- jes értékhatár érvényesül. A ki­viteli korlátozás nem vonatko­zik a valutáért vásárolt árukra, és a 20 százalékos vámtétel megfizetése mellett az igazoltan hivatalos valutabeváltásból származó lejért vásárolt áruk is kivihetők, de csak a beváltás összegének 50 százalékáig. Az úgynevezett tankadót azoknak kell fizetniük, akik egynél több­ször utaznak ki Ronjániából. Ennek mértéke az üzemanyag- tank térfogata, valamint az ak­tuális üzemanyagár szorzatának 200 százaléka. Egy 45 literes tank esetén ez jelenleg körülbe­lül 18 ezer lejt jelent. Kannában lévő üzemanyag után ennek a kétszeresét kell fizetni. Az Ukrajnából kiutazó ma­gyar állampolgárok vámmente­sen 4600 ukrán kupon értékű árut hozhatnak ki vámmente­sen. Azonban még vámfizetés mellett sem hozható ki nemes­fém, porcelán, szőrme, kávé, tea és hús. A forgalomban lévő uk­rán fizetőeszközzel a turisták egyáltalán nem rendelkezhet­nek határátlépéskor. Valutát azonban korlátlanul lehet be­vinni Ukrajnába. Onnan kihozni viszont csak annyit lehet, amennyit belépéskor bemutat­tak a határon. Ajándékot is csak 4600 ukrán kupon értékig lehet vámmentesen bevinni. (MTI) BÁCSHÚS Világpiaci esélyeinek javí­tása érdekében az idén, il­letve jövőre 245 millió forin­tot fordít beruházásra és fej­lesztésre a bajai székhelyű BÁCSHÚS Részvénytársa­ság. A kétéves program kereté­ben főként az Európai Kö­zösség által előírt higiéniai színvonal biztosítására, az el­ismerten jó minőségű termé­kek gyártásához szükséges technológiára és a kereske­delmi tevékenységhez kap­csolódó számítógépes fej­lesztésre költenek - hangzott el Baján, a sajtótájékoztatón. Az ország legnagyobb ser­téstartó körzetében meghatá­rozó jelentőségű feldolgozó üzem az elmúlt évet csaknem 280 millió forint eredmény­nyel zárta. Új repülőgéppel, egy Boeing 767-200 ER-rel gyarapodott a MALÉV légiflottája. A mintegy 75 millió dollár értékű gépet május 10-én fogadták a Ferihegyi repülőtéren. Az új Boeing, mely leszállás nélkül több mint 12 000 kilométert képes repülni, az amerikai és távol-keleti útvona­lakon fog szolgálatba állni. Nincs titok, nincsenek odaígért üzletek Eladják a malmokat 20 éves Kisköre Az Alföld Balatonja A kiskörei vízlépcső üzembe helyezésének 20. évfordulóján emlékülést rendezett a kiskörei szakaszmérnökség székházá­ban a Magyar Hidrológiai Tár­saság Szolnoki Területi Szer­vezete. Előadások hangzottak el a vízlépcsőnek és létesítmé­nyeinek üzemelési tapasztala­tairól, valamint a Tisza-tónak a térség fejlődésében betöltött szerepéről. A vízlépcsőt azért építették, hogy ezen az aszályos vidéken segítse a mezőgazdasági terü­letek gravitációs vízellátását, továbbá az ipari és lakossági vízigények kielégítését, szere­pet játszik az energiatermelés­ben, a hajóút biztosításában, valamint az ár- és belvízvéde­lemben is. Az eredetileg három ütemre tervezett állami nagy beruhá­zás harmadik üteme elmaradt, a második is csak részben va­lósult meg, s így a vízszint két méterrel a tervezett duzzasztási szint alatti értéket mutat. A tározótó ennek ellenére 125 millió köbméter vízkész­let tározására alkalmas, s csaknem 100 ezer hektár föld öntözéséhez szolgáltat vizet, ami lehetőséget nyújt a Kö­rös-völgy vízhiányának enyhí­tésére is. A Tisza-tó környezeti szem­pontból is átalakította a tájat: vízterületén szigetek alakultak ki, szinte ősi ártéri táj jött létre, gazdag vízi madár világgal. Az erőmű energiatermelése ugyan nem jelentős, de számottevő nyereséggel dolgozik. Az emlékülésen elhangzott előadásokban a Tisza-tó és a vízlépcső természeti értékei­vel, az idegenforgalom fejlesz­tésének lehetőségeivel foglal­koztak. A nyílt és átlátható verse­nyeztetést szorgalmazzuk - je­lentette ki a gabonaipar privati­zációs stratégiáját ismertető saj­tótájékoztatón Rácz Ernő. Az ÁVÜ ügyvezető igazga­tóhelyettese rámutatott: az ÁVÜ-nek nincs titkolni valója a gabonaipar privatizációjában. Nincsenek hátsó szándékok, nincsenek előre odaígért üzle­tek. A gabonaiparban a decent­ralizációs privatizációba bevont kis malmok, keverők, raktárak leválasztását körültekintő elem­zés előzte meg. Ez a lépés azt a célt szolgálja, hogy a hazai be­fektetők eséllyel pályázhassa­nak a vagyontárgyakra - mon­dotta. Reményét fejezte ki, hogy az új búzát a meghirdetett 70 malomban már az új tulajdo­nosok őrlik, s a közelgő aratásig a 38 keverő és a 136 raktár is az új tulajdonosok kezébe kerül. A további privatizációs lépé­seket az aratás befejezése után kívánják megtenni. A jövőben kiegyensúlyozott, több szektoré gabonaiparral számolnak, melyben lesznek termelői és vállalkozói tulajdonban lévő közepes társaságok és lesz né­hány olyan nagyvállalat, amelynek stratégiai tulajdonosa képes lesz bevezetni cégét a nemzetközi gabonakereskede­lembe. Ezzel összefüggésben bejelentette: az ÁVÜ Igazgató- tanácsának döntése értelmében a Győr Megyei, illetve a Szol­nok és a Somogy Megyei Ga­bonaforgalmi Vállalatot tőzs­dén kívánják privatizálni. Az ÁVÜ 600 millió forintot külö­nített el a zökkenőmentes felvá­sárlás és a sikeres tőzsdei beve­zethetőség érdekében. Straté­giai befektetőt keresnek majd számukra, aki 51 százalékban lesz az átalakuló társaság tulaj­donosa. Rácz Ernő elmondta: ameny- nyiben nem lesz tőkeerős hazai vállalkozó, akkor külföldi tulaj­donos is szóba jöhet, de ebben az esetben is érdemi, befolyá­soló tulajdonhányadot kívánnak biztosítani a hazai mezőgazda- sági termelőknek. Kühne és az osztrák Vogel-Noot mezőgazdasági gépgyár közös ekegyárat létesített Mosonmagyaróváron. Európa legkorsze­rűbb ekegyárából évente 3-4 ezer eke kerül a hazai és külföldi piacra. Nemzetközi konferencia Budapesten s Állam és az egyház A négy hazai nagy egyház és a Miniszterelnöki Hivatal nem­zetközi konferenciát rendez Az európai államok és az egyházak kapcsolata a megváltozott vi­lágban címmel május 26. és 28. között. A budapesti tanácsko­zásra eddig 43 külföldi és 142 hazai személyiség jelezte érke­zését. Vendégek várhatóak Nagy-Britanniából, Olaszor­szágból, Franciaországból, Spanyolországból, Németor­szágból, Svájcból, Oroszor­szágból, Lengyelországból és Csehországból, valamint a szomszédos államokból. A kon­ferencián elsősorban vallási ve­zetők és az egyházakkal foglal­kozó hivatalok, főhatóságok munkatársai vesznek részt. Er­ről Pálos Miklós és Lukáts Mik­lós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárai tájékoz­tatták a sajtó képviselőit. A magyar állam és az egyhá­zak között mindig is volt kap­csolat. A kontaktus gyökeres megváltozása 1948-ban követ­kezett be, amikor a hatalomba nyíltan ateista ideológiát válla­lók kerültek. 1990-ben azonban ismét lehetőség nyílt, hogy az egyházak folytassák sok száz éves tevékenységüket. Az em­berek közül egyre többen for­dultak a hit felé, kerestek fix pontot az életükben - fejtette ki Pálos Miklós. Szólt arról is, hogy a konfe­rencia megszervezését hosszas ismeretszerzés előzte meg. A tanácskozáson lehetőség nyílik arra, hogy a nyugat-európai vendégek átadják tapasztalatai­kat az állam és az egyház kap­csolatáról, együttéléséről. A konferencia elősegítheti to­vábbá, hogy az állampolgárok jobban érzékeljék, milyen fon­tos szerepet játszanak az egyhá­zak a társadalomban, felismer­jék a tolerancia, az egymás iránti türelem és megértés, a másság elismerésének szüksé­gességét. A tervek szerint ebben az év­ben még két konferencia lesz Budapesten: a határon túli ki­sebbségek lelki gondozásáról, valamint a kis egyházak és a tradicionális felekezetek közötti vitáról. A május 26-án kezdődő ta­nácskozáson felszólal többek között Antall József miniszter- elnök, Surján László népjóléti miniszter, Kada Lajos érsek, pápai nuncius, Giovanni Troi- ani, az olasz belügyminiszté­rium főigazgatóságának veze­tője és Heinrich Rusterholz, a Svájci Evangélikus Egyház El­nökségének elnöke. (MTI) Az idegenrendészeti törvény Nyomós okok hozták az idegenren­dészeti törvényt az Országgyűlés elé. Eddig a külföldiek magyarországi tar­tózkodását csak az 1982 évi 19. sz. törvényerejű rendelet határozta meg, holott az alkotmány szerint a kérdés szabályozásához 2/3-os törvény kell. Az utóbbi évek valóságos új népván­dorlási hulláma új helyzetet teremtett a bevándorlás tekintetében is. Ezt az 1989 évi XXIX. sz. törvény szabályozta. Az utóbbi idők változá­sai, a magyar nemeztiségűeknek ad­ható kedvezmények, hasonlóan az ál­lampolgárságihoz ugyancsak sürget­ték az új törvényt. A születő jogszabályokkal kapcso­latos követelmény, hogy alapot bizto­sítson a nemkívánatos külföldiekkel szembeni rendészeti fellépésre, a ve­lük kapcsolatos szabadságelvonás, jogkorlátozás gyakorlatának szabá­lyozására. Ki kell építeni a jogorvoslat rendjét, biztosítani kell a kárigények érvényesíthetőségét eleget téve ily módon nemzetközi kötelességeinknek is. A törvény a társadalom önvédel­mét, a közrend fenntartását is biztosí­tani kívánja, s ebben is más európai országok jogalkotási és jogalkalma­zási tendenciáit követi. Eleget kell tenni továbbá az adatvédelem köve­telményeinek Újra szabályozza a külföldiek be­utazását. Feltételül szabja érvényes útiokmányt, a határátkelőhelyen való belépést, s azt is, hogy senki ne jöhes­sen az országba üres zsebbel, az itt léthez és a kiutazáshoz szükséges anyagi fedezet nélkül. Ha az itt tartóz­kodás anyagi fedezetét a meghívó biz­tosítja, akkor a rendőrségi záradéko­lással olyan formanyomtatványt tölt ki, amelyben garantálja a meghívott számára a szállást, az étkezést, az eset­leges orvosi kezelés valamint a kiuta­zás költségeit. A magyar vízum, ha olyan ország­ról van szó, mellyel nincs vízummen­tességi megállapodásunk, 90 napos tartózkodásra jogosít. Persze csak ak­kor, ha a tartózkodás feltételei beuta­záskor is adottak. (Ez azt jelenti, hogy ha viszont hiányoznak, akkor az belé­péskor érvényesíthető). A vízummal kapcsolatos részlet- kérdéseket külön jogszabály rendezi majd. A törvényjavaslat szerint kér­hető ideiglenes tartózkodási engedély, amely 1 éven belüli tartózkodásra jo­gosít. Ez meg is hosszabbítható. Álta­lános feltétele ennek is a megfelelő anyagi fedezet és az, hogy az itt tar­tózkodásnak meghatározott célja le: gyen, pl. tanulás. Adható 1 éven túli, határozott idejű tartózkodásra jogosító engedély is. Ehhez szintén megfelelő anyagi fedezet és a tartózkodás céljá­nak megjelölése szükséges. Ez is meghosszabbítható. A törvényjavaslatban szereplő be­vándorlási engedély határozatlan idejű tartózkodásra jogosít, ezért sze­mélyi igazolvány kiadásával jár. Elő­feltétele a 3 éves korábbi magyaror­szági tartózkodás és az anyagi bizton­ság. A bevándorolt kérheti honosítását az állampolgársági törvény szerint, ám a magyar származásúak - azonos feltételek esetén - választhatnak a ho­nosítás és a bevándorlás között. Az előterjesztés szerint törvényben kell rögzíteni, hogy a számunkra nem kívánatos külföldiekkel szemben vé­dekezni tudjunk. A megelőzés elve érvényesíthető a vízum kiadásakor, a kiadott vízum határon történő érvény­telenítésével. Anyagi fedezettel nem rendelkező olyan személyek, akik egyébként vízummentesen utazhatná­nak be, a határon visszafordíthatok. A törvényjavaslat lehetővé teszi beuta­zási tilalom elrendelését, szabályozza a bevándorlási engedély kiadását. A szálláshely bejelentésének kötelezett­ségével, a vízum- illetve tartózkodási, bevándorlási engedélyek hosszabbítá­sának megtagadásával a beutazottakat szűrni, illetve a jogsértő, nemkívána­tos külföldieket szankcionálni lehet. Ennek megfelelően a tervezett szerint el lehet rendelni tartózkodási tilalmat. Fel lehet szólítani kiutazásra. Aki ezt önként nem teszi meg, kiutasítható, a beutazástól 1-től 10 évig kizárható. El lehet rendelni kitoloncolást is. Bírósági kontroll mellett idegenrendé­szeti őrizet is elrendelhető, amelyet fogdában kell eltölteni. Ki lehet az il­lető számára jelölni olyan kötelező tartózkodási helyet is, ami őrizetnek nem minősül. Ä kijelölhető helyek között szerepelhet olyan közösségi szállás, amely a mai kerepestarcsaihoz hasonló, ám a meglevőben és a létre- hozandókban korszerűbb feltételeket kell teremteni. Az útlevél visszatartá­sával, elvételével megakadályozható a kiutazás. A törvényjavaslat természetesen biztosítja a külföldiek jogvédelmét is. Fő szabály a jogorvoslat lehetőségé­nek megteremtése akár bírói úton is. Az eljárás során a külföldi anyanyel­vét használhatja, ehhez ingyenes tol­mácsjár. Némethy Gyula * 7 I 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents