Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-20 / 136. szám
10 új Dunántúli napló 1993. május 20., csütörtök Baranyai szem Mérleg az önkormányzatok két évéről Napjainkban annak lehetünk tanúi, hogy a helyi (községi, városi és megyei) önkormányzatok iránti érdeklődés ismét megélénkült. A fokozott figyelem két okra vezethető vissza. Egyrészt közelednek a választások és ezért minden pártnak, valamint indulni szándékozó egyéb társadalmi szervezetnek az érdeklődése magától értetődő. Másrészt a települési ön- kormányzatok a közigazgatás egyre jelentősebb szereplőivé válnak. Az érdeklődés megmutatkozik abban is, hogy napról napra többet hallhatunk, olvashatunk az eltelt időszak értékeléséről. A véleményalkotások között a szélsőségek is megtalálhatók: egyik oldalon az önkormányzatok válságáról, a másikon az önkormányzatok „túlsúlyáról” és „gazdagságáról” értekeznek. A valóság megismerését nagymértékben nehezíti a megfelelő információs rendszer hiánya. Ezt azért is szóvá kell tenni, mert közvetlenül befolyásolja az igazgatási rendszer működő képességét. Nem maradtak el a túlzások Sokan emlékeznek még arra, hogy az első helyi önkormányzati választások előkészítése során a különböző pártok milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak az új helyi igazgatás kiépítésének. Ugyanez mondható el a helyi önkormányzatokról szóló törvény megalkotásáról is. Ami a lényeget illeti, az maradandónak bizonyult: okkal állították fókuszba az önkormányzatokat. Sajnos azonban a túlzások sem maradtak el. Ezek köréből kettőt emelnék ki. Az egyik: több mint naivitás volt feltételezni azt, hogy az alaptörvény megalkotása és a választás lebonyolítása nyomán egyik napról a másikra létrejönnek a jól működő önkormányzatok. E téren a mértéktartás talán részben megelőzhette volna az indokolatlan türelmetlenséget. Ugyanis optimális feltételek megléte esetén is hosszabb idő szükséges egy szervezetten tevékenykedő helyi igazgatás kialakulásához. A másik túlzás egyfajta idealizált önállóság előrevetítésében jelent meg. A helyi önkormányzatok a köz- igazgatás alrendszereként működnek. Hatalmukat, önállóságukat, szerepüket törvények alapozzák meg és határolják körül. Erről azonban annak idején kevés szó esett. A visszatekintés során azt is érdemes megemlíteni, hogy a választásokat követően a pártok érdeklődése az önkormányzatok iránt megcsappant. Ez a törvényalkotásban is megmutatkozott. Elhúzódott az ún. hatásköri törvény megalkotása, indokolatlanul késett a köztisztviselőkre vonatkozó szabályozás kibocsátása, stb. A már említett okokból teljesíthetetlen feladat lenne megkísérelni egy cikk keretében az önkormányzatok működésének az általános értékelését. Azt azonban fel tudom vállalni, hogy néhány általam fontosnak ítélt problémát felemlítsek. Kezdem a leglényegesebbel, az önkormányzati jogok gyakorlásával. Az önkormányzatok, illetőleg az önkormányzati képviselők egy része alig vesz tudomást arról a törvényi rendelkezésről, amely szerint a helyi ön- kormányzati jogok a választó- polgárok közösségét illetik meg, akik a megválasztott képviselők utján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják a jogokat. Az önkormányzatiság lényegével ellentétes tehát a választópolgároktól való „függetlenedés”. A választópolgár és képviselő kapcsolata nem korlátozható a választásra még listás választás esetében sem. Időszerűsége miatt kapcsolom ide: a választással a képviselő nem válik „felkentté”, a képviselői munkára is fel kell készülni. Remélhető, hogy a jövőben a pártok is nagyobb figyelmet fordítanak a felkészítésre. A hatályos szabályozás egyik nagy erénye, hogy településcentrikus. Ennek következménye - többek között - a kistelepülések életének a megélénkülése. Az önkormányzatiság előnyei közül jó néhány különösen a kistelepülésekben kamatoztatható. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a közszolgáltatások biztosítása terén az önállóság csak korlátok között értle- mezhető. E téren előfordul és később is létrejöhet érdekösszeütközés. Ennek feloldásában sokat segíthet a társulásos kapcsolatok kínálta előnyök kihasználása. Az előzőekhez szorosan kötődik az önkormányzatok feladat- és hatáskörének alakulása. A szabályozás szerint az ön- kormányzatok törvényben előírt és szabadon vállalt feladatokat látnak el, és - legalábbis elvileg - ehhez igazodó hatáskörrel rendelkeznek. A feladatok ellátásához azonban a hatáskör (kellő terjedelemben történő) biztosítása általában nem elegendő. Hiányzó anyagi feltételek Személyi és dologi (anyagi) feltételek is szükségesek az ön- kormányzati funkciók teljesítéséhez. A kötelező önkormányzati feladatok bővülése azonban sajátos helyzetet teremt, mivel az Országgyűlés által a kötelező feladatok mellé rendelt költség- vetési hozzájárulás a fedezetet teljes egészében nem mindig biztosítja. Az önkormányzatok tehát rákényszerülnek arra, hogy saját bevételeikből pótolják a hiányzó összeget. A lehetőségek azonban végesek és a folyamat felerősödése elvezethet az önként vállat feladatok erőteljes összeszűküléséhez. Ez pedig kifejezetten az önkormányzatiság kibontakozása ellen hat. A jogi szabályozásbó eredően az önkormányzati szervezeten belül több konfliktus forrás is megbújik. Ezek közül az egyik polgármester, jegyző és a hivatal viszonyával függ össze. A helyi önkormányzatokról szóló törvényi szabályozás a hivatalt erőteljesen a polgármesterhez köti, aki a jegyző útján irányítja a hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogokat (részben a jegyző felett is). Ma már ennek a szabályozásnak nincsenek meg az indokai. Ezért az esetleges törvénymódosítást célszerű lenne a hivatkozott viszonyokra is kiterjeszteni. Közelebbről erősítendő a polgármester önkormányzati szerepe és gyengítendők a hivatallal kapcsolatos jogosítványai. Ezzel egyidejűleg megvalósítható, hogy a jegyző a felelőssége mellé a megfelelő vezetői jogosítványokat is megkapja. Ez szakmai szempontból kikerülhetetlen lépésnek látszik. A területi érdekek képviselete Röviden érinteni szükséges a megyei önkormányzatok helyzetét. A törvény megalkotásakor létrejött politikai kompromisszum eredményeként a területi igazgatás sajátosan alakult ki. Az ún. négy szereplős területi (megyei) igazgatásban - köztársasági megbízott, centrális alárendeltségű szervek, megyei és megyei jogú városi ön- kormányzatok - az állami szervek dominanciája érvényesül. A megyei önkormányzatoknak jelenleg biztosított feladat- és hatáskör nem alapozza meg kellően a létjogosultságukat. Ebből kiindulva többféle következtetésig el lehet jutni. Azt azonban nem tartom indokolhatónak, hogy a területi igazgatásból az önkormányzatok kiszoruljanak. A területi érdekek képviseletére a nagyobbára közvetlen társadalmi kontroll nélkül működő centrális alárendeltségű szervek (ideértve a köztársasági megbízotti intézményt is) helyzetükből adódóan alkalmatlanok. Az pedig szakmai szempontból egyenesen elfogadhatatlan, hogy a területi tervezés és a területfejlesztés folyamatából a területi önkormányzatok kimaradjanak. Az önkormányzati munka iránt érdeklődők az elmúlt év nyarán örömmel és megnyugvással vették kezükbe a kormány közigazgatás korszerűsítéséről szóló határozatát, amely a további fejlesztések előkészítését szolgálja. Okkal feltételezhető, hogy a megindult szakmai munkálatok eredményeit a központi irányítás hasznosítani fogja. Dr. Ivancsics Imre Világbanki hitel - termékfejlesztésre Az elmúlt év végén jelent meg a pályázati felhívás az új, a termékpiac fejlesztésére életre hívott világbanki hitelprogramra. Most - az Országos Kisvállalkozás - fejlesztési Iroda (OkFi) segítségével ismertetjük a világbanki hitellel kapcsolatos tudnivalókat. A hitel teljes összege 100 millió dollár. A program fő céljai- a fogyasztásicikk-kereske- delem és -forgalmazás, illetve marketing területén működő vállalkozások fejlesztése, új tevékenységek beindítása, a már meglévő tevékenységek korszerűsítése, a piaci alkalmazkodóképesség növelése,-az áru útjához kapcsolódó tevékenységek - csomagolás, raktározás, szállítás, készlet- gazdálkodás és - ellenőrzés - korszerűsítése,- hatékony termékpiacok és piaci mechanizmusok megteremtése. A programban megvalósítható fejlesztések:- nagykereskedelem,- kiskereskedelem,- áruraktározás,- csomagolás,- anyagmozgatás és szállítás,- készletgazdálkodás és ellenőrzés,- ezen tevékenységek átfogó logisztikai rendszere, beleértve az információtechnikát,- a fenti tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások (feltéve, hogy e tevékenységek fogyasztási cikkekkel vagy fogyasztási cikkek piacra jutásával kapcsolatosak. Fogyasztási cikk = az az áru, melyet élelmiszer- vagy iparcikküzletekben, ABC- vagy általános áruházakban árusítanak.) A hitelért pályázók köre Fogyasztási cikkek körébe tartozó késztermékek és az előállításukhoz szükséges összetevők termelésével és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások, azaz:- alapanyag-termelők,-élelmiszer-feldolgozó és iparcikkeket gyártó vállalat,- fogyasztási cikkeket forgalmazó cégek,- franchise cégek,- fuvarozócégek,- marketingtársaságok,-brókerek és áruforgalmazók,-egyéb, a logisztikai folyamatot fejlesztő és a fogyasztási cikk forgalmazását elősegítő vállalkozások. Hitelért bármilyen gazdál- kozó szervezet, illetve egyéni vállalkozó pályázhat. Mi vásárolható belőle? Ebből a hitelből az alábbi - hitelcéloknak megfelelő tevékenység fejlesztéséhez szükséges - eszközök és szolgáltatások vehetők meg:- gépek, berendezések,- kereskedelmet szolgáló épületek építőanyaga,- tartós készletek,-konzulensi és egyéb szolgáltatások,- építési és szerelési munkák.- A hitelnyújtási feltételek általában megegyeznek a szokásos világbanki hitelekével, de vásárlásnál 1 millió USD értékig három azonos tartalmú árajánlat versenyeztetése szükséges, e felett pedig nemzetközi tender (versenytárgyalás) az előírás.- Importbeszerzésnél (beleértve az importszolgáltatást is) 100 százalék finanszírozható e hitellel. Közvetlen belföldi termelőtől, illetve szolgáltatótól történő beszerzés esetén 100 százalék, a kereskedelemből történő beszerzéskor 75 százalék finanszírozható a hitellel. Konzultánsi szolgáltatások költségének 100 százaléka, az építési-szerelési munkáknak 40 százaléka fizethető belőle. Hitelkondíciók Kamat: jelenleg 21 százalék plusz a kereskedelmi bankok kezelési költsége. Futamidő: maximum 10 év. Türelmi idő: maximum 3 év. Saját rész: 20 százalék, de ez más hitelből is finanszírozható. A hitel pályázat útján nyerhető el a következő bankoktól:- Agrobank Rt.- Budapest Bank Rt.- Corvinbank Rt.- Investbank Rt.- Iparbankház Rt.- Kereskedelmi Bank Rt.- Magyar Hitel Bank Rt.- Mezőbank Rt.- Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. és- Westdeutsche Landesbank Hungária Rt. A BNV őszi programja A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont őszi programjából: 4. Nemzetközi Divatvásár. Augusztus 27-29. BNV ’93. 97. Budapesti Nemzetközi Vásár. A fogyasztási cikkek szakvására. Szeptember 10-19. Interplayexpo. 9. Nemzetközi játék szakkiállítás. Szeptember 10-19. Otthon. 1. Nemzetközi bútor- és lakberendezési szakkiállítás. Szeptember 10-19. Uj szolgáltatásaink: fényezoműhelyek levegőszűrőinek, fényezők, lakk és festékszóró eszközeinek TORGALMAZÁSA festő • szárító - szemcseszóró műhelyek - berendezések tervezése - gyártása - felújítása Termékbemutató - szaktanácsadás GGM iroda 7632 Pécs, Megyeri út 26. T.: 72/315-733, 450-175 Kép és hang. 1. Nemzetközi szórakoztató-elektronikai szak- kiállítás. Szeptember 10-19. Automobil ’93. 6. Budapesti Autószalon nemzetközi járműipari szakkiállítás. Szeptember 29-október 3. További információk kaphatók a HUNGEXPO Sajtóosztályán: Csengő Sarolta, Steiger- vald József. Tel/Fax.: 263-6370. Hogyan lehet utazni nyelvet tanulni, ráadásul egyszerre? ^WEBSTER A7 ANGOL KAPCSOLAT BABYSITTER közvetítő irodánk munkatársai várják hívásaitokat! Tel.: (72)336-565, hétköznap 9-18 óráig f i A
