Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-04 / 120. szám

1993. május 4., kedd uj Dunántúlt napló 5 Válasszunk! De hogyan? Tudnivalók a május huszonegyediki társadalombiztosítási választásokról Gondban a nemzetiségi oktatás Beremenden Május huszonegyedikén va­lamennyi választásra jogosult magyar állampolgár az országos társadalombiztosítási önkor­mányzatok összetételéről dönt­het 6 és 20 óra között. A már kézbesített értesítések alapján az is kiderül, hogy a voksolások zömében ugyanott lesznek, mint három éve a parlamenti vá­lasztásokkor. Nagyobb üzemek megszervezhették azt is, hogy helyben állítsanak fel urnákat. Nyugdíj, gyed, táppénz. A társadalombiztosítási önkor­mányzatok ezek elosztásának Agrárvállalkozók konzultációja Az agrárvállalkozásokkal kapcsolatos konzultációs lehe­tőséget kínálja május 5-én 13-17 óra között a Baranya Me­gyei Mezőgazdasági Kamara a szigetvári mezőgazdasági szö­vetkezet (Szigetvár, Hoboli u.l) tanácstermében. A Pécsi Kis­vállalkozásfejlesztési Központ, a FER-Consulting Pénzügyi, Gazdasági és Reorganizációs Kft., a szigetvári pénzintézetek és a Baranya Megyei Mezőgaz­dasági Kamara vezetői, munka­társai szaktanácsadással szol­gálnak az agrárágazatban tevé­kenykedő mezőgazdasági vál­lalkozóknak és szövetkezetek­nek. Fagottmuzsika és költemények Kevés fagottra írott zenemű létezik a világon, de közülük néhánnyal ma megismerked­hetnek azok, akik ellátogatnak Herpay Agnes zenés-verses ka­maraestjére a pécsi Művészetek Házába. A közreműködő Né­meth Tamással és Varga Már­tával mindhárman a Pécsi Szim­fonikus Zenekar tagjai. Versek­kel a Pécsi Nemzeti Színház művésze, Sólyom Katalin lép fel. Az előadás 19.30-kor kez­dődik a Fülep Lajos-teremben. Könyvvizsgálói fórum Pécsett A Pénzügyminisztérium köz- reműködésévsl május 6-án 9 órakor nyitják meg Pécsett, a Pannónia Szálló előadótermé­ben a Könyvvizsgálói fórum ’93 rendezvényt. A kétnapos országos tanácskozást a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság és a Menedzsment Tanácsadó Kft. szervezi. módjáról is döntenek majd, ki­védve, hogy az évenként szét­osztandó többszázmilliárd fo­rint esetleg illetéktelen helyekre kerüljön. Fontos, hogy érvényes legyen a választás, azaz az érin­tetteknek legalább 25 százaléka az urnákhoz járuljon. Aki elmegy a választásokra, két szavazólapot kap, mindket­tőn szakszervezeti tömörülések neveit olvashatja. Információ­ink szerint hat vagy hét honi ér­dekvédelmi csoport szerepel majd a cédulákon, és indíthat listáin ismert vagy kevésbé is­Pécsett közel 140 önkényes lakásfoglaló család él - hang­zott el tegnap délelőtt azon a ta­nácskozáson, amelyen külön­böző cigányszervezetek vettek részt. A családok zöme cigány- család, akiket rövidesen ki fog­nak rakni az utcára, vagy visz- szaszállítják őket előző lakhe­lyükre, esetleg átmeneti szállá­sokra. Ez esetben pedig a gye­rekeket, elszakítva a családtól, intézetben helyezik el. A ci­gányszervezetek úgy döntöttek, hogy közös levélben fordulnak az önkormányzathoz, amelyben felhívják a szociális bizottság figyelmét arra, hogy vizsgálja felül ezen családok kiköltözte­tését, hiszen különböző elbírá­lás alá eső esetekről van szó. Szeretnék, ha megfelelő prog­ramokat dolgoznának ki a hely­zet megoldására, hiszen mini­mális emberi jog lakni valahol. A szervezetek úgy vélték, hogy a korábbi döntések kapkodásról árulkodnak, és túl diktatóriku­sak. Az Endre utcai szürke, ko­pott, négyemeletes kockaházak között porzik a kiszáradt föld. A déli órákban szinte kihalt a kör­nyék, csak néhány gyerek ját­szik, vagy inkább csak ácsorog a falak mellett. A lépcsőházak sivárak, a falakon és a lépcsőka­rok alján óriási ákombákomok, feliratok díszelegnek. Némelyik lakásbejárati ajtón semmiféle felirat nem tájékoztat arról, hogy laknak-e mögötte vagy sem. Korábbi lakásfeltörés nyomai is látszódnak itt-ott, ezek ajtajai lánccal és lakattal vannak biztosítva az újabb fel­mert neveket, sikere érdekében, jövőnk pénzéért. Az egyik szavazócédulán az egészségbiztosítási, a másikon a nyugdíjbiztosítási országos ha­táskörű önkormányzatokra le­het szavazni, méghozzá úgy, hogy mindkét helyen egy-egy, a választópolgár számára szimpa­tikus szakszervezeti vagy ér­dekvédelmi tömörülés neve mellé tesz jelet, tehát ebben az esetben nem nevekre, hanem listákra kérik a szavazatokat. Mindkét társadalombiztosí­tási önkormányzat hatvan tagú törés ellen. A lakások jó részé­ben ugyanis önkényes lakásfog­lalók élnek. Az egyik földszinti lakásban Kovács Antal és élettársa lakik. Az asszony állandóan otthon van, öt gyereket nevel, a férfi éppen ottjártunkkor jött . haza a munkából.- Tudnak arról, hogy Önök is rajta vannak a kilakoltatandók listáján ?- Igen - válaszolja a férfi gondoljuk.- Kaptak már valamilyen hi­vatalos értesítést arról, hogy e'z befog következni?- Nem.- Hogyan kerültek ebbe a helyzetbe?- Czerékvölgyben laktunk, egy szoba konyhás lakásban - meséli az asszony. - ’90-ben ajánlották föl, azt mondták, hogy egyelőre fogadjuk el. De ott télen befagyott a víz meg a WC, a falak penészesek voltak, neki meg - mutat a férfira - ta­valy el akarták vágni a torkát. lesz, közülük 32 vagy 30 a szakszervezeti csoportok kö­zötti arányban, a többiek az or­szágos érdekvédelmi egyesüle­tek munkáltatói és munkaválla­lói részének döntése után kerül­nek a testületbe. Akik május huszonegyedikén nem tartózkodnak lakhelyükön, a helyi jegyzőtől kérhetnek iga­zolást arra, hogy más települé­sen adhassák le szavazataikat. Május 21-én eldőlhet, hogy képviselőink döntenek-e a tb-vagyon felhasználásáról. Bozsik L. Ott nem maradhattunk. Meg a kicsi is állandóan beteg volt.-Nagyon fontos a víz - mondja Kovács Antal ott csak a földszinten volt, a lép­csőházban. De a tisztaság min­denkinek megjár. A gyerekek­nek is, meg nekünk is. Nem va­gyunk állatok, hogy ne tisztál­kodjunk. Az állatkertben jobb körülmények között laknak az állatok, mint mi ott, s a juttatá­suk is több.- Dolgozik valahol?- Hivatalosan nem, de van munkám. Több, mint tíz évig dolgoztam, térdelve, mint asz­faltozó.- Hogy találtak rá erre a la­kásra?- Erre jártunk, láttuk, hogy az ablakokban nincs üveg, gon­doltuk, itt nem laknak. Ez más­fél szobás, konyha, fürdőszoba van, hetünknek nagyon jó.- Hová mennek, ha innen ki­teszik Önöket?-Nem tudom. Vissza nem mehetünk. Cs. L. Szervezési és törvényi bo­nyodalmak miatt tartunk ott, ahol jelenleg vagyunk mondta kérdésünkre Torjánácz Anna pedagógus, amikor a nemzeti­ségi oktatás gondjainak hírére felkerestük a beremendi iskolá­ban. - Az elsődleges gond a pénzhiány, az állam hivatalosan támogatja ugyan a nemzetiségi oktatást, azonban ez a pénz nem jelenik meg nálunk. Már min­den követ megmozgattunk, kezdve a szövetségtől a köztár­sasági megbízotton át a minisz­tériumig. A minisztériumban megígérték: megvizsgálják mire fordították az önkormány­zatok a leutalt összeget, ha nem az eredeti célra, akkor elvonják azt, így viszont megint csak a nincsnél tartunk. Abból pedig nem hogy csak az anyaország­gal való kapcsolattartásra, de tankönyvre sem jut, ami szintén nagyon drága. A németesek ta­valy és idén elérték, hogy az is­kola vásárolt 20 darab tanköny­Aki a mohácsi téglagyárban szeretné beszerezni a közismer­ten jóminőségű falazóanyagok bármelyikét, átlag tíz napot kell várakoznia a szállításra. Eltűn­tek a depóról a hatalmas tégla­hegyek, hónapok óta nem hir­detnek kedvezményes akciót, sőt ott tartanak, hogy alig győ­zik a megrendeléseket teljesí­teni.- Két keserves év után talán 1993 meghozta számunkra fel­lendülést - vélekedik Till Já­nos, gyárigazgató. - Gondjaink azért most is vannak, de szeren­csére teljesen más jellegűek, mint a korábbi időszakban volt. Tavaly például akkora mennyi­ségű készterméket tároltunk, hogy vissza kellett fognunk a termelést. Három műszak he­lyett egy műszakban égettük a téglát, a dolgozók létszámát is 30 fővel csökkentettük, mégis csak a tárolótérre dolgoztunk. Aztán december utolsó napja­ira, mikor a szokásos nagykar­bantartásra leállítottuk az üze­met, a készletünk nagyrésze el­kelt. Akkor még arra gondol­tunk, a kétkulcsos áfa bevezeté­sének hírére meggyorsították úgy a magán-, mint a közületi beruházók a munkákat és a kedvezőbb elszámolási feltételt vet, ami 200 ezer forint körüli összegbe került. Ami a horvát- nyelvet illeti, külön minisztéri­umi engedély kell ahhoz, hogy tankönyvet behozhassunk a szomszédból. Esetleg behoz­hatnánk „feketén”, ugyanis hí­rek szerint Miholjacon már fo­rintért is hozzá lehet jutni.- Ismereteim szerint a pénz­hiányon kívül személyi gondok is vannak.- Igen, pedagógushiánnyal is szem be kell néznünk, de ez ál­talános vidéki jelenség, hiszen például Siklós és Pécsvárad sem tud német szakos tanárt sze­rezni. Beremendre még a szol­gálati lakás megléte sem csábí­tott senkit, a főiskolások kije­lentették, hogy nem hajlandók ennyi pénzért eljönni.- Mi jelenthetné a kiutat?- Ha sikerül a saját tanulóin­kat hazacsábítani. Van egy-két középiskolás tanulónk, ám amig ők végeznek, addig évek múl­nak el... Kótány igyekeznek kihasználni. Ám látva a vásárlási kedv növeke­dését, februárban már beindítot­tuk két műszakban a gyártást, s amennyiben májusban sem csökken a kereslet, visszatérünk a három műszakra.- Feltehetően nem lesz nehéz dolgozókat találniuk.--Magam is így gondoltam. A második műszak szervezése­kor nyolc dolgozót vettünk föl. Azokat értesítettük, akik koráb­ban dolgoztak nálunk és több­nyire visszautasították az aján­latunkat azzal, hogy a munka- nélküli járadékot nem szívesen szakítják meg a bizonytalan időre szóló munkaalkalomért. Igaz, egyelőre nem áll módom­ban évtizedekre elfoglaltságot ígérni, viszont amíg kérik az árunkat és növelhetjük a terme­lést, szeretnék olyan embereket foglalkoztatni, akik a belépéstől gyártósorba állíthatók, nincs szükségük betanulási időre.- A privatizációjuk hol tart?- A nevünk változatlan: Ba- ranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, de a ko­rábbi 12 gyáregységből egyedül a mohácsi maradt a vállalat. Az átalakulást mi is az idén befe­jezzük. B. M. Kilakoltatások A pécsi cigányszervezetek levele az önkormányzathoz Sokgyermekes családokat is fenyeget a kiköltöztetés veszélye a Ledinai társasházakból Fotó: Läufer László Visszavárja a gyár a dolgozóit Ismét kelendő a mohácsi tégla Eltűnt a határon két illocskai férfi Csütörtökön indultak csigát gyűjteni, hétfőig még nem tértek haza Gyarapodó állatfelszerelési kft. Ízelítő a raktár gazdag választékából Fotó: Läufer László Nyoma veszett a dél-bara­nyai országhatárnál két em­bernek. A Baranya megyei II- locska községben lakó férfiak - az egyik harminckilenc, a másik harminkét éves - a múlt hét csütörtökén indultak el csigát gyűjteni harmadmaguk- kal. Társuktól azonban később elváltak, hogy olyan helyet ke­ressenek fel, ahol - mint mondták - „mások nem szok­tak gyűjteni”. Ez a társuk je­lezte két nap múlva a határőr járőrnek, hogy megtalálta ke­rékpárjukat, ők azonban hét­főig még nem tértek haza. A Pécsi Határőrigazgatóság illetékese az MTI munkatársá­nak az esetről azt mondta: bár nem találtak arra utaló nyo­mot, hogy a két eltűnt férfi át­ment volna a határon, ez azon­ban ennek ellenére elképzel­hető. A Dráva és a Duna közti magyar-horvát szárazhatár tú­loldalán a területet ellenőrző szerb fegyveresek korábban botlódrótos taposóaknákat, il­letve harckocsiaknákat is tele­pítettek, s a Határőrség már többször figyelmeztette a la­kosságot, hogy saját érdeké­ben tartózkodjék mindenki a határ megközelítésétől. Az óvatlanság intő példája volt annak a fiatal nőnek az esete, aki alig egy héttel ko­rábban csigagyűjtés közben a határ túloldalán aknásított te­rületre tévedt, s egy felrobbant akna olyan súlyosan megsebe­sítette, hogy egyik lábát térd alatt amputálni kellett. Az újabb esetre hivatkozva a határőrök ismételten arra fi­gyelmeztetnek mindenkit: ne közelítse meg senki a dél-ba­ranyai szárazhatárt. Tíz százalékos árenged­ménnyel és hidegtálakkal ünne­pelte május elsején és másodi­kén új raktárának megnyitását Pécsett, a hobbi állatfelszerelé­seket forgalmazó Kállay és Társa Nagykereskedelmi Kft. Nagy Géza és leánya, Kállayné Nagy Éva nem kis büszkeséggel beszélhettek két éves nagyke­reskedői tevékenységükről. Igaz, a nagykereskedés felté­teleit három évtizedes kiskeres­kedői múlt alapozta meg. Nagy Géza harminc évvel ezelőtt ma- dáreleségekkel és díszhal te­nyésztéssel kezdte. Sokat lendí­tett az üzleten a másfél évtizede jelentős mértékben elterjedt ku­tya és macskatartás. A kft. a kiskereskedők szá­mára két évvel ezelőtt a Petőfi utcában nyitotta meg első raktá­ráruházát. Ezzel egy időben Budapesten is létesült egy „bá­zis”, hiszen a fővárosban közel ötszáz bolt kínálja portékáit az úgynevezett hobbi állatok gaz­dáinak. Az üzlet bejött, és a Pe­tőfi utcai raktár helyett idén már megvehették a Háziipari Szö­vetkezet 450 négyzetméteres varrodáját a pécsi Templom tér 1-ben. A tulajdonos becslése szerint az emberek 15 százaléka tart ál­latokat az otthonában. Bár né­hány felszerelés igazán csak a kutyatenyésztőket érdekli, mint például az állítható kutyatányér- tartó. (Az ifjú ebeknek így nem kell mélyre hajolni az ennivaló­ért, és nem görbül meg a lábuk.) Ez az állvány Magyarorszá­gon készül, és a kft. exportálja. Ezenkívül a kutyapóráz gyártá­sára Baranyában talált vállalko­zót a nagykereskedő, akárcsak a macskabútor készítéséhez. Az utóbbiból szinte sosincs raktá­ron. (A kis kuckó mellett a macska külön körömélesítő „póznát” is talál.) Talán nem is érdekességként említette Nagy Géza, hogy a magyar gyártók főként import anyagból dolgoz­nak, mert a vámok és a szállítási költség mellett is olcsóbb, mint a hazai alapanyag. Nézzünk körül mivel kényez­tethetik, illetve korlátozhatják az igazán tehetősek kedvencei­ket. A speciális kutyasamponnal például egy versenyre készülő kutya ősz szálai is eltüntethe­tők. A macskák számára gyár­tották azt a spray-t, amely egy-egy helyiséget ellenszen­vessé tesz a számukra. De akad itt rozsdamentes ete­tőtál, és külön macska WC is, amely közömbösíti a kellemet­len szagokat. A raktár megnyitására sok kiskereskedő érkezett Pécsre Nyíregyházától Sopronig. A pécsi nagykereskedők minden évben az ideihez hasonló üzleti majálist szeretnének tartani, hogy ne csak az újonnan megje­lent katalógusukból váljon is­mertté a kínálatuk. P. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents