Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-19 / 135. szám

1993. május 19., szerda új Dunántúlt napló 3 Számítógépes betegnyilvántartás a Baranya Megyei Kórházban Feljegyzések a fertőző osztályról Egy rendes beteg nem kérdő­jelezi meg, hogy miért van szükség arra a kórházi osz­tályra, ahol ápolják. Mégis ezt kérdeztem dr. Vörös Pál ad­junktustól, a Baranya Megyei Kórház fertőző osztályának ve­zetőhelyettesétől, aki szerint: Indokolt az elkülönítés * - Igaz, csökkent a fertőző be­tegségek száma, ennek ellenére nagy számban akadnak még ma is emberről-emberre terjedő kó­rok. Ezért az ilyen betegek elhe­lyezése egy általános belgyó­gyászati osztályon nem lenne szerencsés; akár járvány is ki­törhetne. Az elkülönítés ilyen esetekben feltétlenül indokolt, főleg, hogy az orvosok újabb és újabb fertőző betegségeket fe­deznek fel.- Mint mondjuk, az AIDS?- Szerencsére Baranyában még nem fordult elő. Ennek el­lenére ha a megyében bárkinél is felmerül AIDS gyanú, azon­nal a budapesti Szent László kórházba utaljuk, ugyanis az AIDS kezelése az ő hatáskö­rükbe tartozik. Persze, ez nem azt jelenti, hogy mi nem len­nénk képesek foglalkozni vele. Az épülettömb felújítása során már eleve úgy terveztünk, hogy az osztály egy része lezárható legyen AIDS betegek részére.- Egy esetleges járvány meg­fékezése érdekében rendelkez­nek hatósági jogkörrel?- Nem. Mi csak felhívhatjuk a beteg figyelmét, hogy fertőző kórban szenved. Akarata elle­nére nem tarthatjuk itt. Ugyan­akkor természetesen értesítjük az ANTSZ hatósági jogkörű il­letékeseit.-Az osztály kitűnő szakem­bergárdával rendelkezik, mégis sok gondról hallani.. .- Munkatársainkat illetően nem túlzottan válogathatunk, de igyekszünk a szakképzettség és az emberség szempontjából legmegfelelőbbeket itt tartani. Sajnos, az egészségügy helyze­tének általános romlását mi is érezzük. Elsősorban egyes gyógyszerek hiányára gondo­lok, bár az nem annyira itt, a kórházban csapódik le, hiszen egyes medicinákat tudunk má­sikkal helyettesíteni. De ami nem található meg a városban, az bizony nálunk sincs.- A gondok és a szűkös pénz­ügyi lehetőségek ellenére ismét építkeznek a közelmúltban át­alakított osztály környékén.- A központi számítógépes rendszert kiterjesztik az osz­tályokra is. Minden orvosi- és nővérszobába, valamint a keze­lőkbe egy-egy alállomás kerül. Valamennyi beavatkozást re­gisztrálunk, természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartásával. Védelemmel látjuk el az adatokat, így kizárt, hogy azokhoz illetéktelenek hozzá­férhessenek. Ugyanakkor a gé­pek összekapcsolhatók, ezért feltehetően lényegesen csök­kenni fog az adminisztráció, hi­szen a hozzájuk átkerülő bete­gek kórelőzményét a más osz­tályok egyszerűen lekérhetik.- Csakhogy sokan - különö­sen az idősebbek - idegenked­nek a számítógéptől. Segítenek a számítógépek- Néha számomra is érthetet­len ez a fajta averzió. Tanulni kell. De az az érzésem, hogy munkatársaink hamar megszok­ják majd a számítógépet, ha rá­jönnek: gyors, pontos, bizonyos alapismeretek elsajátítása után könnyű vele dolgozni. A képzést a tervek szerint a kórház biztosítja. Jó lenne mi­nél előbb elkezdeni, ugyanis előreláthatóan a nyár közepétől már szeretnénk beindítani a rendszert. Ruzsinszky Tibor A városokban lakó emberi közösségek életének mélyréte­gébe nyúl Thorton Wilder klasszikussá vált színműve, A mi kis városunk. A hatvanas évekbeli pécsi előadásban nem­csak az avantgard-dramaturgia, hanem a díszleteknek csak jel­zésszerű volta jelentett meglepő megragadó újdonságot. Nem könnyű feladatra vállal­kozott Karádi Carmen, Pécs testvérvárosa Seattle „kultur-at- taséja”, aki Pécsett él, és lelke­sen erősíti a két város művelő­dési kapcsolatát az előadás megszervezésével. Merész vál­lalkozás volt fiatal színjátszók­kal legalább ízelítőt adni egy nehéz színdarabból szűk kere­tek közt. Ügyes, szakértő válo­gatással az alig másfélórás elő­adás adni tudta a darab lénye­gét, emberközelbe hozta a kis­városi életet, a generációs prob­lémák közös vonásait a távoli USA-ban és városunkban. A Janus Pannonius Tudomá- nyeyetem, a Leőwey Klára és a Nagy Lajos gimnázumok, va­lamint a Jókai utcai Általános Iskola diákjaiból válogatott színjátszó csoprot Wilder művét angol nyelven adta elő. A fiatalok nemcsak kitűnő angol nyelvtudásukról adtak ta­núságot, hanem őszinte bele­éléssel valósították meg a fel­nőtt és gyermek szerepüket - hozzáadva valami hamvas, fia­talos bájt, amely az este élmé­nyét különösen emlékezetessé tette. Az előadást megelőzte az 1993. évi március 20-i keszthe­lyi bemutató, ahol a versenyen kívül előadott darab a zsűri di­cséretét kapta. Reméljük, hogy a siker és az előadás szelleme nem marad bezárva az Anna udvar kis szín­terére és az előadás élvezői közt, hanem túlmutat, példát ad a szellemi kapcsolatok erősíté­sére. Konkoly-Thege Aladár Képernyő előtt Milyen mértékig léphetnek a valóság helyére a vizuális kul­túra elemei, milyen mértékig kebelezhetik be a prímér való­ságot (vagy amit annak hi­szünk) a hírek, információk, az állítólagos valóságról tudósító értelmezések világa? Erre a McLuhan által is megfogalma­zott kételyre, a ’valóság’-nak erre a griffmadár által történő mesés elrablására avagy jóté­kony szárnyaltatására joggal hi­vatkozik Kunt Ernő, aki írásá­ban a teljes ember paradigmá­jára kérdez. Igencsak leegyszerűsítetten fogalmazva - azt az antropoló­giai, nembeliségünket jellemző viszonyt keresi, amely bennün­ket - a televíziót néző, rádiót hallgató, információt fogyasztó „közönséget” a kultúrához, a kultúrán belül annak képi-jel- képi kifejeződéséhez, a „nyers, biológiai élet virtuális modell­Pécsváradi díszpolgárok A pécsváradi önkormányzat képviselőtestülete elfogadta a díszpolgári cím és kitüntető dí­jak alapításáról szóló rendeletet, mely június elsején lép ha­tályba. A rendelet díszpolgári címet, Pécsváradért díjat, a köz- szolgálatáért kitüntető díjat ala­pított, továbbá felhatalmazta a polgármester emlékplakett és elismerő oklevél adományozá­sára. Az elismeréseket általában a nemzeti vagy helyi ünnepkhez kötődően, vagy jelentős évfor­dulók alkalmával adományoz­zák, a helyi közösség szolgála­tában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeknek, vagy csoportoknak, akiket példaként állíthatnak az utókor elé. Az egyes elismerések, oklevelek formájának és tartalmának leí­rását is rögzítették a rendelet­ben. A lakosság jobb tájékoztatása érdekében dél-dunántúli újságok főszerkesztői, rádiós és televí­ziós vezetők találkoztak tegnap dr. Ernyes Mihály Baranya megyei rendőrfőkapitánnyal Fotó: Löffler Gábor Világcégek a hazai közművekért A Pannonpipe megnyitotta pécsi bázisát Világszínvonalú termékeket láthattak az érdeklődők Kártérítés jár a késve kifizetett táppénzért Kártérítés jár annak, akinek számottevő késedelemmel fizet­ték ki táppénzét, mert az illeté­kes társadalombiztosítási igaz­gatóság kártérítési felelősséggel tartozik mulasztása miatt. Ezt állapította meg a Legfelsőbb Bí­róság a közelmúltban egy kárté­rítés iránt indított perben hozott példaértékű ítéletében. A Legfelsőbb Bíróság szerint a kár az időben ki nem fizetett tőke után járó évi 20 százalékos kamat összege. Amennyiben ugyanis a kárt szenvedett felpe­res kellő időben hozzájutott volna a táppénzéhez, az összeg ilyen mértékben hajtott volna hasznot. Ennek kiesése olyan elmaradt vagyoni előny, amely a Polgári törvénykönyv alapján bíróság előtt pénzbeli kártérítésként ér­vényesíthető. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság úgy rendelkezett, hogy az alperes társadalombiztosítási igazgatóság köteles a felperes­nek megtéríteni kártérítésként az ésszerű ügyintézési határidő levonása utáni, késedelmi időre járó évi 20 százalékos kamatot. A BBC Baranyában Megyénkbe érkezik a hónap végén a brit BBC rádiós stábja. Az angol újságírók magyaror­szági körképet készítenek, s en­nek keretében mérik fel Bara­nya helyzetét és lehetőségeit - különös tekintettel a délszláv háború megyénket érintő hatá­saira. A BBC-t a baranyai kőr­útjukon Pártos Gábor ve­zető-szerkesztő és Mary Ba- linska képviselik, akik a gazda­sági élet néhány szereplője mel­lett az Új Dunántúli Napló szer­kesztőségét is felkeresik. jéhez” köt. Örökös csapdahely­zet? Az is. Gyakran felötlik bennem Vi- gotszkijnak, a húszas évek ne­ves művészetpszichológusának a gondolata, aki azt mondja, hogy a művészet története a kö­zönség befogadói szokásainak, a művészet elsajátítási módjai­nak, fogékonyságunknak a tör­ténete is. Ez egy kicsit igaz a vi­zuális médiumok, s a „virtuális modell” befogadására is. Nézem a tb-választásokra előkészítő beszélgetéseket, és ugye azt mondom, mennyi átfe­déssel, szót-szóbaötléssel fe- csérlődnek el a kiporciózott percek, holott tudom, hogy a meggyőzés eszközeihez, az el- hitetéshez és hitelességhez a szakszervezeti tisztségviselők modora, arckifejezése, szavaik gördülékenysége is hozzátarto­zik. Az elhanyagolható, múló külsőségek. Hogy szabad lehes­Rohamléptekkel kell bepó­tolni mindazt, amit eddig elmu­lasztottunk; az infrastruktúra hiányát érzi az ország. Ebből egy szelet a közművesítés, vagyis a vízellátás javítása, a gázvezeték hálózatok építése, a csatornázás vagy éppen a táv­közlési hálózatok építése. E közműfejlesztés partnere lehet az a magyar-osztrák-belga cég, amely hazánk legnagyobb műanyagcső és -idomgyártó vállalkozása, s mely a napokban Pécsett is megnyitotta raktárbá­zisát, ahova bárki benyithat. Sokféle felhasználási területre jó, - víz, gáz, csatorna stb. -, hosszú élettartamú, különféle műanyag csövek, szerelvények és idomok széles választékára találhat itt magánépíttető, vál­lalkozó. Minderről tegnap a Művésze­tek Házában megrendezett gyártó és felhasználó találkozón sek elfogultságaimban, ráutal­hassam magam a vizuális kép által is kiváltódó rokon- vagy ellenszenvemre, hogy egyetért- hessek vagy saját korlátoltsá­gaim ketrecét bearanyozhassam akár a gyanúval is -, hogy csak ígéreteket hallok. A tét valóban óriási: a társadalom lelkileg is egészségesebb többségének a bizalmát kell visszaperelni. Va­jon sikerül-e, s létezik-e ez a többség; felismeri-e fenyege­tettségét, milyen most az a tö­megeket jellemző elsajátítási mód, amiről Vigotszkij beszél? Feledy Péter - két más és más helyszínen zajló eseményt összefoglalva - azt mondja az Ablakban: „Ne gyűlölködjünk és ne szemeteljünk!” A fanyar elszólás csak váratlanul szemé­lyes hitele miatt bolyong ben­nünk tovább -, túl azon, hogy a szemetelés a környezettel szembeni közöny, sőt megvetés tájékoztatta lapunkat Pálmay Norbert, a Pannonpipe cég dél-dunántúli értékesítési osz­tályvezetője, miután Friedrich Lang, az osztrák WRA GmbH ügyvezető igazgatója szólt a vi­lágcégek szabadalmait és ter­mékkörét is gyártó és forgal­mazó hazai műanyagipari nagyvállalkozás jelenéről. (Hi­szen beszállítóik között ott a svájci Georg Fischer, az olasz REDI, a holland Nyloplast, az izraeli Plasson vagy az osztrák Hütter Lechner cégek.) A Pannonpipe évi 25 000 tonnát meghaladó termelésével- és megannyi külhoni szabada­lom átvételével, alkalmazásával- maga is a világ élvonalába ke­rült. S amit ilyenkor jó volt hal­lani: a felhasználók előtt egyre ismertebb termékeit olcsóbb áron kínálja, mint amennyibe más, hagyományos közmű-ve­zetékek kerülnek. K. F. kifejeződése, nincs is olyan tá­vol a gyűlölettől. Persze az idealisták ennél most is többre, a mesebeli griffre várnak, aki az Igazságot röpítendő, a képzeletnek ad szárnyakat. Az igazság pillana­tait - az esztéták „megemelt”, „teljesebb” valóságát - a mű­veknek kell képviselniük a té­vében is. Ezt kísérli meg a Laki­telek Népfőiskola hétfőn indí­tott „távoktató programja”, a Frici, a vállalkozó szellem című népmese első epizódja és Hor­váth Péter eszközeiben kimun­kált, igényes tévéfilmje, a „Bé­csi ezüst”. Paranormálisan ma­gyar krimi ez is, a hős álmaitól - , aki házat szeretne magának „valami ócska tengerparton” - és a történettől csak elszomo­rodni lehet. Szebb, törékenyebb tükrök nehezen akadnak a griffmadaras ládafiában. Bóka Róbert Pénteken választások Séta szavazattal A társadalom- biztosítás megújításáért A 18 év feletti, választásra jogosult állampolgárok na­pokkal ezelőtt postán meg­kapták azokat a „kopogtató­cédulákat”, amelyekről meg­tudhatják, hol adhatják le szavazatukat május huszon­egyedikén, pénteken 6 és 20 óra között. A társadalombiztosítási választás akkor lesz érvé­nyes, ha a jogosult magyar állampolgárok huszonöt szá­zaléka elmegy pénteken sza­vazni. A választás tétje, hogy az egészségügyi szolgáltatá­sokról, a nyugdíj, a gyes, a gyed, a táppénz és más já­randóságok mértékéről, egy, a szavazók által megválasz­tott szakértői testület dönt­hessen. Ennek a testületnek leendő összetételére voksol­hatunk. Nagyon régen volt olyan választás hazánkban, ame­lyen nem feltétlen az a lé­nyeges, ki, kire adja voksát. Most inkább az tűnik fontos­nak, hogy részvétellel jelez­zük, ezután másképpen osz- szák el a társadalombiztosí­tás rendelkezésére álló, becs­lések szerint évi hatszázmil- liárd forintot. (Az összeg becslések szerint megegye­zik az ország éves költségve­tésének felével.) A választás helyszínei azoknál, akik a három évvel ezelőtt is az urnákhoz járul­tak, nem lesznek ismeretle­nek. Az esetek túlnyomó többségében ugyanott sza­vazhatnak, mint annak ide- vjén. Amennyiben nem tar­tózkodnak lakhelyükön pén­teken, a helyi önkormány­zatnál kaphatnak igazolást arról, hogy máshol is letehe­tik voksukat. Néhány na­gyobb létszámmal dolgozó munkahelyen Baranyában is megszervezték a helyi sza­vazást. A szavazólapokon hét szakszervezeti, érdekvé­delmi tömörülés neve szere­pel. Az egyikén az egész­ségbiztosítási, a másikon pe­dig a nyugdíjbiztosítási tes­tület majdani tagjaira lehet szavazni oly módon, hogy a hét közül valamelyik szak- | szervezeti egység mellé te­szünk egy jelet. Egy kis séta, a lakóhely­hez közel eső szavazóhelyi­ség, egy voks. Aztán majd meglátjuk. Bozsik A griffmadár szárnya A u h A mi kis városunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents