Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-18 / 134. szám

1993. május 18., kedd uj Dunántúlt napló 11 r A részben elszáradt lombkoronáról jól felismerhető a betegség Fotó: Szundi György Gyümölcstermesztés - korszerűen A csonthéj ások pusztulásáról A tavalyi aszály és a gombabetegségek Idén elmaradt a tavasz, a hosszúra nyúlt télből az időjárás szinte átmenet nélkül váltott át nagy meleggel nyárra. Részben ennek lehet következménye - és talán a tavalyi aszálynak - hogy a rovatunkat olvasó kiskert-tu­lajdonosok máris észlelik a csonthéjas gyümölcsfák hirte­len pusztulását, vagy az ágak részleges elhalását kérdezve, hogy mi okozza, és hogy lehet-e védekeni ellene. Cytospora leucostoma nevű gombakórokozó kártételének tünete: a korona egy része, vagy csak egyes ágak halnak el meg­lehetősen hirtelen, az idei hajtá­sokkal együtt, ezért a látványa olyan, mintha az ágrészt lefor­rázták volna. A kéreg nem re­ped ki, nem rojtozódik, hanem betöpped. Ez a gomba a sebzé­seken keresztül fertőz. Verticillium dahliae és V. al- boatrum: szintén gomba-kár­tevő, a tünete eltérő az előzőnél: itt a levelek fokozatosan hulla­nak le, az ágak alapi részétől ha­ladva a csúcs felé, gyakran a csúcson lévő levelek meg is ma­radnak. Az ilyen ágak gyakran télen majd elfagynak, de az is előfordul, hogy a következő év­ben kihajtanak. Ez a gomba a gyökér sérülésein keresztül fer­tőz. Cytospora leucostoma: kárté­tele úgy jelentkezik, hogy a le­vél hirtelen elszíneződik, elszá­rad, de nem hullik le az ágról (a kártétel hasonló, mint amilyent a kósza pocok rágása okoz), kü­lön tünet nincs, a gyökémyak farésze elszíneződik, de ez csak a fatest átvágásakor látható. Hatásos és megnyugtató vé­dekezés nem ismert, a Verticil­lium esetén a károsodott ágrész levágható és elégethető, a Cytospora ellen némi védelmet ad a tavasszal végzett metszés .és az őszi záró-permetezés. Mindenesetre az elpusztult fa helyére ne ültessünk újból • csonthéjat (kajszi, meggy, cse­resznye, szilva, őszibarack), ha megtehetjük, akkor alma-ter­mésűt ültessünk helyére. Buzássy Lajos Növényvédelmi tanácsadó Az időszerű tennivalók A köztes növényeknél a leghosszabb várakozási időt kell betartani A burgonya csírázásával egy- időben megjelennek a burgo­nyabogarak is. A védekezések időzítése nagyon fontos, az első kezelést még a tojásrakás előtt a kifejlett bogarak ellen kell elvé­gezni. A védekezésre felhasz­nálható a szabadforgalmú (III. kategóriájú) szerek közül: PA- DAN 50 SP, BANCOL 50 WP, KARATE 5 EC, KARATE 2,5 EC, FENDONA 10 EC, FEN- DONA 2 EC, DECIS 2,5 EC, CHINMIX ME, NOMOLT 15 EC, II. kategóriájú (feltételes forgalmú) szerek közül: EKA- LUX 25 EC, TREBON 30 EC, ULTRACID 40 WP, SUMI-ALFA 5 EC. A hajtatott uborkatermesz­tőknek javasolható az uborka- perenoszpóra elleni védelemre a szedés időszakában a 2 napos élelmezésegészségügyi várako­zási idejű ALIETTE 80 WP gombaölőszer, mely a termesz­tésben már alkalmazott MIKAL 80% .hatóanyagtartalmú válto­zata. Előnye a gyors felszívódás és a rövid várakozási idő. Ez a készítmény eltérő hatásmecha­nizmusú, mint a többi felszí­vódó szer, mivel a növény im­munrendszerének fokozásán keresztül akadályozza a gomba­fonalak szétterjedését a levél szöveteiben. Technológiai szinten 3 napos szedési ciklusba beilleszthető a KASUMIN 2 L (szögletes le- vélfoltosság-baktériumos betegség) és az ACTELLIC 50 EC rovarölőszerrel. Megjegyzendő, hogy az ALIETTE 80 WP hatékonysága akkor érvényesül legjobban, ha a növényt „feltöltjük” a szerrel, tehát egymást követő kezelé­seknél legalább 3 alkalommal használjuk. Az ALIETTE 80 WP a hajtatott és szabadföldi uborkán kívül, felhasználása engedélyezett dohányban is. A palánta kiültetése után gyakran találkozunk a palánta­dőléssel. Kiültetéskori beöntö- zéses kezeléssel megelőzhetjük ennek a betegségnek a terjedé­sét. Erre a célra felhasználható a PREVICUR N 0,15% (15 ml/10 1 víz), a DITHANE M-45 és a DITHANE DG 0,2% (2 dkg/10 1 víz), és a MERPAN, BUVI- CID K 0,2%-os oldatban. Gya­kori, hogy a fólia alatt nevelt pa­lántákkal a szabadba kerülnek az üvegházi molytetvek (lisz- tecskék), melyek szivogatásuk- kal fejlődésbeni rendellenessé­geket okoznak. Ellenük az UNIFOSZ 50 EC, ISATH- RINE, BIOSTRIP, DECIS 2,5 EC, SHERPA, TALSTAR 10 EC, EKALUX 25 EC használ­ható. Gyakran okoz gondot a kis­kertekben a köztes termesztés. A gyümölcsfák és a szőlő per­metezésénél elkerülhetetlen a szer elsodródás, ezért a perme­tezett területen lévő összes nö­vénynél be kell tartani a nö­vényre előírt élelmezésegész­ségügyi várakozási időt. Ha a csomagoláson nincs feltüntetve a köztes növény, akkor mindig a leghosszabb várakozási időt kell figyelembe venni. Minden permetezés előtt át kell tanul­mányozni a csomagolóanyagon feltüntetett használati útmuta­tót, ne hagyjuk figyelmen kívül a munakegészségügyi előíráso­kat sem. Ajánlatos a permetezé­sekről, növényvédőszer haszná­latról permetezési naplót ve­zetni még a kiskertekben is, ahol feltüntethető az első sze­dési időpont a köztes zöldség­növényeknél is. Növényvédő­szer túladagolásnál az élelme­zésegészségügyi várakozási idő is növekszik, ezért nagyon fon­tos a szerek pontos adagolása, kimérése. Növényvédőszer mérésére, keverésére használatos mérő­eszközök - mérleg, mérőpohár, vödör stb. - más célra nem használható. Czigány Csaba Fűszer Tavaszi teendők a fűszer­kertben: Borsosmenta: még szaporíthatjuk. A földből kiá­sott gyökereket (sztólókat) vág­juk 10-30 cm-es darabokra, majd 12-15 cm mély baráz­dákba fektessük zsinórszerűen. Földdel takarjuk és jól öntözzük be. Hasonlóan szaporíthatok a többi mentafajok is. Citromfű: ha fólia alatt mag­ról neveltünk palántát, akkor azt május végéig ültessük ki végle­ges helyére. Izsóp: dugványnak idősebb tövekről májusban vágjunk 4-6 leveles hajtásokat, ezeket ár­nyékos helyen gyökereztessük meg. Kakukkfű: fólia alá vetett magjából a palántákat májusban ültessük ki kettesével, 40x20 cm tőtávolságra. Idősebb tövek­ről szedett hajtásdugvánnyal is szaporítható. Lestyán: magját szabad­földbe vessük, 15-20 cm-es sor­távolságra. Rendszeresen ön­tözzük és gyomláljuk, hogy a palánták szeptemberben állandó helyükre kerülhessenek. Kistermelők rovatunkkal legközelebb június 1-jén jelentkezünk AGROKER UZLETHAZ Pécs, Megyeri út 64.- Elektromos és benzinmotoros fűnyírók- Öntöző és locsoló eszközök- Rotációs kapák 3,4 LE - 8 LE-ig- Szivattyúk benzinmotoros és elektromos kivitelben- Növényvédőszerek széles választékban AGROKER ÜZLETHAZ - Pécs, Megyeri út 64 Nyitva: 8-17, szombat: 8-12 Ol AGROKER Telefon: (72) 326-255 csoport tagja A paradicsom „kacsozása” Több olvasónk érdeklődött, hogy a paradicsomot kell-e „ka- csozni”? Először is azt kell tisz­tázni, hogy mi a „kacs”? A kacs a növények kapaszkodó szerve, amely fejlődhet szárból (pl. szőlő), ágból (tök), levélből (borsó), levélnyélből stb. (pl. iszalag). Fentiekből következ­tethető tehát, hogy a paradi­csom növényen nincsen kacs, következésképpen „kacsozni” sem kell. Ellenben egyes vidé­keken a növények levélhónaljá­ból előtörő ún. „hónaljhajtáso­kat” kacsnak nevezik. Ezek a hajtások azonban morfológiai­lag (alaktanilag) nem nevezhe­tők kacsnak, hanem egyszerűen hónaljhajtásnak. A felvetődött kérdést tehát úgy kell módosítani, hogy a hó­naljhajtásokat el kell-e távolí­tani, vagy sem? Ennek megvá­laszolásához viszont ismerni kell a kiültetett paradicsomnö­vény fajtacsoportbeli hovatar­tozását. Vannak ugyanis folyton növekedő és determinált (meg­határozott növekedésű) fajták. A kettő között helyezkedik el az ún. félig determinált fajtacso­port. Mindhárom fajtacsoport termesztésének vannak előnyei és vannak hátrányai. A deter­minált - más néven törpe para­dicsom - fajtacsoportra jel­lemző, hogy általában 2-5 vi­rágfürt megjelenése után a nö­vekedést befejezi. A virágfürtök sűrűbben helyezkednek el, köz­tük csupán egy-egy levél van. A hajtásvég virágfürtben végző­dik. A termés 65-75%-a egy­szerre érik be. A növény magas­sága kb. 40-60 cm. Ezeket a nö­vényeket hónaljazni nem kell. A folyton növő fajták - ame­lyeket támrendszer mellett ne­velünk - egyik legfontosabb munkafolyamata a hónalj ázás és az alsó levelek eltávolítása, amely munkálatokat ütemterv szerint végzünk el. Az alsó és beteg, sárga leveleket ugyanis el kell távolítani. Ha az első für­tök kifejlődtek, a zsendülő fürt feletti első levélig az összes le­velet leszedjük. (Egyes gyakor­lati szakemberek még ennél is erősebb levelezést javasolnak.) Ezt a munkát - levelezést - le­galább kéthetente megismétel­jük. A hónaljazást úgy kell ütemezni, hogy a hajtások 5 cm-nél nagyobbra ne nőjenek. A leveleket ne késsel vágjuk, hanem kézzel, azokat fölfelé hajlítva törjük, hogy minél ki­sebb sebet ejtsünk. A munkát a reggeli órákban végezzük, hogy bőséges szellőztetéssel a sebek minél előbb beszáradjanak. Ta- vasszal-nyáron a tervezett utolsó szedés előtt hat héttel a legfelső fürt fölött a főhajtást visszavághatjuk. Ha ezt nem tesszük, úgy a növény tovább fejlődik és egész ősszel, a fa­gyok beálltáig szedhető róla a termés. A félig determinált fajták a két szélsőséges csoport között helyezkednek el. Itt a hónalja­zást vagy elvégezzük - tetszés szerint - vagy nem. Ha igen, úgy egyöntetűbb, szebb „dara­bos” termést kapunk. Ha nem, úgy a termés nem lesz olyan mutatós, de lehet, hogy valami­vel többet terem a növény. Le­het azt a megoldást is válasz­tani, hogy az alsó leveleket és oldalhajtást (hónaljhajtás) eltá­volítjuk, de a felsőharmadot meghagyjuk. Természetesen a növényeket itt karózni kell, mert a nagy zöldtömeget a ter­méssel együtt a gyönge szár nem búja el. A paradicsomot „kacsozás” helyett tehát hónaljazni és leve­lezni kell. Dr. Tamcsu József KUKORICATERMESZTŐK FIGYELEM! Szeretnének Önök gyommentesen kukoricát termelni? Figyelmükbe ajánlunk egy kiváló hatású kukorica gyomirtószert, a ‘CLAP SC-t Felhasználható: a kukorica kezelése után egy- és kétszikű gyomok ellen 3.0-4.0 l/ha dózisban Ez egy új és olcsó lehetőség a kukorica gyomirtásban Megvásárolható: 25.0 és 1.0 l-es kiszerelésben AGROKER Rt. Pécs, KSZE Rt. Mohács valamint a gazdaboltokban Próbálja ki Ön is, hogy itthon is bizonyíthasson, ne csak Nyugat-Európában! Felvilágosítás: AGROUNZ Magyarország Kft. Tel.: 06-1-269-0659 l i. A

Next

/
Thumbnails
Contents