Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-17 / 133. szám

1993. május 17., hétfő új Dunántúli napló 9 Kovácshida, Ipacsfa, Drávaszerdahely, Drávacsepely vezetékes vizet kapott Együtt könnyebb az előrejutás II. világháborús emléktábla Drávaszerdahelyen a felújításra váró református templom mellett Fotó: Löffler Gábor Kanyargós, hepehupás út köti össze Harkányt Vajszlóval. Harkányt elhagyva Ipacsfa az első falu, mindössze pár perc autózás a hatalmas nyárfákkal szegélyezett bekötőúton. Apró falu,de négy utcával,ezek szinte szabályos téglalapot alkotnak. Hosszúságuk sem éri el a 250 métert.Elvétve dolgozgatnak egy-két kiskertben, amelyek részben az épületek mögé nyúl­nak, de szabad kilátás van az ut­cára is. A hajlott hátú, kalapos bácsi kapájára támaszkodik, amíg pihen egy kicsit, kíván­csian méregeti az ismeretlen járművet. A bekötő út elágazásától né­hány kilométerre van Kovács- hida, itt kapott helyet a négy községet kiszolgáló körjegyző­ség. Festői környezetben találja magát az ember.Az út jobb ol­dalán családi házak, míg a má­sikon üdezöld erdősáv gyö­nyörködteti a szemet. A falu másik végén szelíd vizű tavon csillog a nap sugara. A tó túlsó partján a pecázás szerelmesei hódolnak szenvedélyüknek, el­végre ez a Beremendi Cement­gyár horgásztava. Idelátszik a falu legszebb háza, amely már messziről megragadja az ember tekintetét. Ez szintén a BCM tu­lajdona, itt rendezték be az ok­tatási központot.- Négy település, közösen adta be vízvezeték megépítésére a pályázatot - mondja Ilosfainé dr. Hatvani Edit körjegyző. Kö­zel 50 millió forintba került a beruházás, amelyre állami cél- támogatást is kaptunk, illetve a Vízügyi Alap is segített. A la­kosság portánként 30 ezer fo­rinttal járult hozzá a költségek­hez. A harkányi önkormányzat -91-ig ide tartozott a 4 falu - településenként 1-1 millió forin­tot biztosított erre a munkára. Már tavaly elkészült a vízto­rony, a víztisztító berendezés, megépültek a vezetékek, jelen­leg még a kötelező féléves pró­baüzem tart.- Több családnál nem számít újdonságnak a vezetékes víz - mondja Márta Ernő polgár­mester, aki főállásban kézbesítő -, mert eddig a kútba helyezett hidrofor látta el az épületet víz­zel.A szerencsénknek is kö­szönhető, hogy sikerült támoga­tást szereznünk a vízvezeték megépítéshez, meg talán egy kicsit a tudatlanságunknak is. Ha az elején pontosan tudjuk, mennyi buktatója van ennek az ügynek, nem biztos, hogy bele­vágunk. Nemrég kezdett egy újabb, aránylag nagy volumenű beru­házásba a település, 3 millió fo­rintért felújítják a kultúrház, jegyzőség, posta, bolt, ifjúsági klub épületét. Összesen hat ki­vitelező jelentkezett a meghir­detett pályázatra, de mint utólag kiderült, nem biztos, hogy a leg­jobbat és egyben a legolcsóbbat választották. Eddig a drávaszerdahelyi tsz biztosított munkát az emberek­nek. Most átalakulóban van, le­építik a munkaerőt. Az a né­hány vállalkozó, aki itt él a fal­vakban, inkább a családtagjait foglalkoztatja. Távolabbi mun­kalehetőség Harkányban és Sik­lóson van, többen Pécsre járnak be dolgozni építőipari vállalko­zókhoz. Mindössze néhányan gazdálkodnak a földeken, il­letve 4-5 gazda tart teheneket.-Nem érdekli az embereket a föld- mondja a polgármester- Még földárverést sem tarthat­tunk, illetve azt sem tudjuk, mi­kor gondolhatunk erre, mert egyelőre annyi huza-vona van a földek körül. Két évvel ezelőtt váltak ki Harkányból, akkor alakították meg a körjegyzőséget. A szét­válás után mind a 4 település önállóan, saját belátása szerint gazdálkodik, a jegyzőség költ­ségeit közösen fizetik. Az el­vándorlás a faluból megállt, sok az iskolás korú gyerek, de az új építkezés kevés,csak egy csa­ládi házat építettek. Kovácshidán van egyházi múzeum is, ahol a vidék egyedi református könyveit és haszná­lati tárgyait gyűjtötték össze. Az Ormánságba szervezett ki­rándulások egyik kimaradhatat- lan programja ez a látnivaló. Drávaszerdahelyen 235-en élnek. Mint Selymes Sándor polgármester elmondta korosz­tály szempontjából két végletre szakadt a község, egyrészt sok a nyugdíjas, illetve sok az iskolás korú gyerek a faluban, ugyan­akkor az aktívan dolgozó felnőt­tek száma kevésnek mondható.- Nemrég fejeztük be az ifjú­sági klub felújítását, a fiatalok legnagyobb örömére, most a kultúrházon van a sor. Júniusra be kell fejeznünk, mert esküvőt tartanak benne. Talán sikerül itt tartanunk a fiatalokat, akik a későbbiekben tovább építhetik a települést. A jelenlegi legna­gyobb problémánk a műemlék jellegű református templom fel­újítása. A külső-belső felújítás a jelenlegi árakon 5-6 millió fo­rintba kerülne, a községnek ennyi pénze nincs, talán ha a fél milliót tudunk áldozni erre. Ugyanakkor az itt élők sem olyan gazdagok, hogy adako­zásból megoldható lenne a fel­újítás. Lassan már»társadalmi munkára sem merem hívni az embereket, eddig igy újítottunk fel mindent a faluban. Van egy 10-15 fős csapat, akiktől szinte nem tudok olyat kérni, amit nem csinálnak meg. Nemrég avattuk a II. világháborús em­léktáblát, amelyet Mijih András kőfaragó ajánlott fel a falunak. Öröm ilyen emberekkel együtt élni és dolgozni, azonban a pénztelenség továbbra is nagy úr, vannak olyan dolgok, ame­lyekhez az összefogás ellenére is nélkülözhetetlen az anyagi fedezet. Hajdú Zsolt Festői környezetben fekszik a Beremendi Cementgyár horgásztava Fotó: Löffler Gábor A bírák függetlenségét senki sem támadja Az utóbbi időben nagy port kavart azok a rendelkezések, amelyek az igazságügyi tárca működési rendjét voltak hiva­tottak szabályozni. Korábban a megyei bíróságok elnökeinek kinvezési módja váltott ki poli­tikai indulatokat, mostanában a bírói függetlenséget féltik a mi­nisztériumi „befolyás” erősödé­sétől. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk dr. Balsai István igazságügyminiszterrel.- Ön és a Legfelsőbb Bíróság elnöke között szakmai nézetelté­rés van az ítélőtábla visszaállí­tásának kérdésében. Miért ?-Én valóban nem támoga­tom a Tábla visszaállításának ügyét, mert véleményem szerint ezzel nem tehermentesülne a Legfelsőbb Bíróság. A jogállam és az igazságszolgáltatás köve­telményeinek az felelne meg, ha az ügyfelek beadványait vi­szonylag ésszerű határidőn be­lül, biztos jogorvoslati rendszer garanciái mellett bírálnák el.-A napokban várhatóan a kormány elé kerül, az ügyészség kormányfelügyeletének kérdése. Sokan úgy vélik, hogy ezáltal ez a testület is elveszíti független­ségét.- Miért tételezi fel bárki, hogy a kormány, vagy azon be­lül éppen az ígazságügyminisz- ter jogellenes utasításokat adna a legfőbb ügyésznek? Hamis tehát az a feltételezés, hogy a kormányfelügyelet egyet jelen­tene bizonyos jogellenes ügyé­szi magatartás elvárásával.- Akik a bírói függetlenséget féltették, most a maguk jóslatát látják beigazolódni azzal, hogy nyilvánosságra került az Ön döntése: befogja számoltatni a megyei bíróságok vezetőit.- A bírósági törvény módosí­tását a parlament 98 százalékos szavazati többséggel fogadta el. Ebben felhatalmazták a minisz­tert, hogy rendeletben állapítsa meg a birákkal kapcsolatos igazgatási tevékenységet. Hadd jegyezzem meg: nincs olyan közszolgálati munkakör, ame­lyet valamilyen szervezet nem vizsgálhatna. A megyei bírósá­gok vezetői olyan magas rang­ban vannak, hogy az ő tevé­kenységüket az igazságügymi­niszter hatáskörébe utalta az Alkotmány.- Egy tanulmányban azt állít­ják, hogy a miniszternek mos­tantól lehetősége van az ítélke­zés befolyásolására. ..-Nem ismerem ezt a tanul­mányt. A Magyar Bírói Egyesü­let közgyűlésén kifejtem majd az ezzel kapcsolatos álláspon­tomat, de hadd bocsássam előre: Magyarországon a bírák függetlenségét sem én, sem más korlátozni nem tudja és nem is akaija. B.Szabó László És akkor több lesz a nyugdíj? Sok az értetlenség a Tb-ön- kormányzati választások körül. Hiába a szép számú tájékoztató cikk, politikai reklám és egyéb kampány-akció, igencsak kér­déses, hogy a jogosultak egyne­gyede elmegy-e szavazni. (Ennyi kell a választások érvé­nyességéhez.) Főként azért, mert az alapkérdésre, hogy si­keres választások után jut-e több pénz a biztosítottak ellá­tásra, csak nemleges lehet az őszinte válasz. Mit hozhat tehát a biztosítot­tak konyhájára a szavazás? Azt, hogy a társadalombiztosítás végre saját lábra állhat. Köz­gazdaságilag igazolt, objektív tény, hogy minden tulajdonosok között a legrosszabb gazda - az állam. Márpedig jelenleg az or­szág második legnagyobb költ­ségvetési tétele fölötti jogok és kötelezettségek valójában az ő kezében vannak. Mi a gyöngéje az állami tu­lajdonlásnak? Elsősorban az, hogy hiányzik belőle a meg­személyesíthető, a valódi tulaj­donosokat jellemző közvetlen érdekeltség a vagyon gyarapítá­sában. Számára nem húsba-vérbe vágó ügy a társada­lombiztosításnak járó és ígért 300 milliárdos (!) vagyon át­adása. Tőle nem várhatunk ha­tározott, kemény föllépést a tár­sadalombiztosítás kinnlévősé- geinek behajtásáért, amikor a legnagyobb adósok éppen ál­lami vállalatok Csak a gazdálkodás változ­hat? Az önkormányzati, önálló státuszban benne van az egész társadalombiztosítási rendszer megújításának lehetősége is. Választott embereink a nyug­díjügyekben és az egészségügyi szolgáltatásokban egyaránt be­leszólási lehetőséghez, érdemi szerephez jutnak a döntések előkészítésében. S ha nemcsak talpra, hanem sarkukra is áll­nak, legitimitásuk, erejük tuda­tában minden bizonnyal növel­hetik befolyásukat. Mi történik, ha érvénytelen lesz a szavazás? Lényegében marad, ami volt, illetve ami van. Újabb választásra - az előí­rások szerint - a jövő év de­cember 31-ig kell sort keríteni, emberi számítások szerint tehát a társadalombiztosítás megújí­tásának, a biztosítottak igényei­hez igazításának ügye jó egy-másfél évre „ad acta” kerül. Bajnok Zsolt Kiskereskedelmi toplista Amit a pénztárcánkon ér­zünk, hogy ugyanazért az ösz- szegért kevesebbet tudunk vásá­rolni, megerősíti a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése. A tavalyi esztendő első két hónapjához viszonyítva az idén januárban és februárban folyó áron számolva 17,7 száza­lékkal többet költöttünk vásár­lásra, ugyanakkor az eladott áruk mennyisége 5,7 százalék­kal csökkent. Legjobban a gyógyszerek té­rítési díjának változása érzékel­hető: az 1991-es évi átlaghoz viszonyítva tavaly december­ben 72,7, az idén januárban 54,1, februárban pedig 59,2 százalékkal csökkent a patikák forgalma. Hasonlóan kevesebb jutott élelmiszerre is: az elmúlt év decemberéhez képest az idén februárban 24,7 százalékos volt a csökkenés. Az 1991. évi fogyasztást 100 százaléknak véve tavaly de­cemberben a leginkább Békés­ben (166,5%), Nógrádban (136,2%), Budapesten (132,8%), Hevesben (131,4%), Bács-Kiskunban (129,4%) és Tolnában (123,7%) költekez­tek. Legnagyobb volt a csökke­nés Somogybán (86,3%) Bara­nyában (92,9%) és Fejérben (97,2%). Az idén februárban az 1991-es szinthez képest csupán Békés és Bács-Kiskun megyé­ben nőtt a kereskedelem bevé­tele (105,6 illetve 101,5%). Legkevesebb Somogybán (63,8%), Fejérben (65,6%), Szabolcs-Szatmár-Beregben (67,3%), illetve Baranya (68,8%) megyében jutott vásár­lásra. A mindig erős decemberi és a közepesnek mondható februári forgalmat összehasonlítva leg­nagyobb a csökkenés Békésben (61,9%), Nógrádban (54,1%), Hevesben (44,6%), Budapesten (44,1%) és Tolnában (42,6%). Ügyanakkor Somogybán (22,5%), Pest megyében (23,3%), Zalában (23,7%), Ba­ranyában (24,1%) és Vesz­prémben (25,7%) ennél jóval kevésbé volt érzékelhető a vá­sárlási kedv visszaesése. Érdekes adat, hogy a munka- nélküliségtől legjobban sújtott területeken, így Borsodban és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében a tavaly decemberihez képest nagyjából az országos át­lagnak megfelelően - 33-34 százalékkal - csökkent az idei februári forgalom. Forgalmát csupán az ipar­cikk- illetve a tüzelő- és építő­anyag kereskedelem tudta nö­velni. A vendéglátás bevétele tavaly decembertől az idén feb­ruárra 12,4 százalékkal csök­kent. Megrendelem az Új Dunántúli Naplót .......................................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:........................................................................... Cég neve:............................................................... C ím:............................................................................ Címe:............................................................................ Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a.................................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. a láírás cégszerű aláírás JPÉí !§Pt?JlF.iP Hl/"/WZ^fiyry^lk az Új Dunántúli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134. i á k I

Next

/
Thumbnails
Contents