Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-17 / 133. szám
1993. május 17., hétfő aj Dunántúlt napló 7 H vi l P ° ■ ;í f ,;í; ^ fi „A titkaimat úgyis magammal viszem a sírba...” Fiúk Hechingenből Az egyik külügyminiszter is éppen ruganyosán lépked a kormánygép lépcsőjén. A másik ugyanabban a pillanatban bírák előtt áll. Az egyik az eget kémleli, a másik az ablaktalan düsseldorfi bírósági terem lehallgatásbiztos mennyezetét. A két férfit körülbelül 15 év korkülönbség választja el egymástól, meg egy utcasarok. Egy időben képletesen szólva farkasszemet néztek egymással. Az egyik Pullachban, a nyugatnémet hírszerzés központjában, a másik Kelet-Berlinben a felderítési főosztály Íróasztalánál. Klaus Kinkéiről és Markus („Mis- cha”) Wolfról van szó, egy svábföldi település, Hechingen szülötteiről. Állítólag személyesen sohasem találkozott egymással a két férfi, csak az úgynevezett hidegháborús barikád két oldalán ülve próbáltak minél több kárt okozni a másik országának. Mindketten németek. Wolf ítéletre vár, bár szerinte akár már most meghozhatnák az ítéletet. Végül is tagadhatatlan, hogy több mint negyedszázadon át ő mozgatta a keletnémet ügynökhálózatot, hazaárulást azonban nem követett el. A düsseldorfi perben ugyanis megvesztegetéssel párosuló hazaárulás a vád ellene. A hatóság olyasmire építi fel a vádat, hogy a keletnémet hírszerzés diktatúrát szolgált, a nyugatnémet ellenben demokratikus rendet. Ezt a megközelítést senki sem veszi túlságosan komolyan, s a karlsruhei alkotmánybírák- nak is el kell majd egyszer dönteniük, hogy a háború következményeként megosztott Németországban működő hírszerzőket fel lehet-e osztani jókra és gonoszakra. Wolf nyugodt, a német közvélemény sem túlságosan izgatott. Bevonulása a düsseldorfi bírósági terembe - ugyanitt ítélték el egyik legsikeresebb emberét, a Willy Brandtot megbuktató Günther Guilla- ume-ot - híres sztár érkezésével ért fel. Mindenki autogramot akart tőle, vagy ajánló sorokat Wolf-könyvekbe. Markus Wolf egy darabig eleget is tett a noszogatásnak, majd azzal vetett véget az ostromnak, hogy „végül is nem sajtóértekezleten vagyunk.” A nevét ismerték Nyugaton, a hozzátartozó arcot nem, míg végül egyszer Stockholmban sikerült lencsevégre kapni. Ekkor már a harmadik feleséggel, Andreával élt együtt a ma hetven éves, de még mindig szálfatermetű kelet-berlini nyugdíjas, „szabadúszó könyvszerző”. A nyugdíj nem nagy - 800 márka - de visszaemlékezéseinek - „Személyes küldetésben”, „Trojka” - szerzői jogdíjai is hoznak nem keveset a konyhára. A „Trojka” a moszkvai száműzetés éveiről mesél. A zsidó Wolf-család - az apa Friedrich Wolf, orvos-író - Hitler elől menekült Svájcon át Hechingenből a Szovjetunióba. A fiú, Markus közvetlenül a német újraegyesülés előtt újból a Szovjetunióba vette az irányt, mert nem óhajtotta, hogy a megbilincselt Wolf látványában gyönyörködjenek. Egy évre rá azonban, látszólag önként, feladta magát, s rövid bújócska után visszatért Németországba. „A lelkiismeretem tiszta, kezemhez vér nem tapad, a titkaimat pedig amúgyis magammal viszem a sírba” - mondja. Sarkadi Kovács Ferenc Megmarad a titok Az egyre fokozódó külföldi - elsősorban amerikai - nyomás ellenére Ausztriában továbbra is titkosan kezelik majd a bankbetéteket, azaz a nagyobb összeget elhelyezőket nem kötelezik személyazonosságuk felfedésére. A koalíciós pártok által kidolgozott új banktörvény, amelynek tervezete a hónap végén kerül a kormány elé jóváhagyásra, s januártól lép életbe, a korábbinál nagyobb gondosságot ír elő a banktisztviselők számára. Ez annyit jelent, hogy - miközben a tervezet nem tartalmaz intézkedést az anonimitás felfüggesztésére - a bank munkatársának a korábbinál nagyobb lehetőséget ad feljelentésre, ha gyanús, hogy a betétet elhelyező törvénytelenül jutott a pénzhez. Christian N. Barnard (baloldalt) és Denton R. Colley, aki szívátültetésének 25. évfordulóját ünnepelte a kamerák előtt egy sajtótájékoztató után a Houston-i Szent Lukács Kórházban. Új távközlési műholdak Május 12-e óta két új európai távközlési műhold kering a Föld körül - jelentette az AFP. Az ASTRA-lC-t és az ARSENE-t egy Ariane hordozórakéta segítségével juttatták földkörüli pályára a Francia Guyana-i Kou- rou űrközpontból. Az Ariane-sorozat ötvenha- todik vállalkozása ezzel sikeresnek bizonyult. Az ASTRA- 1C felbocsátására a luxembourgi Société Européenne des Satellites (Európai Műhold Társaság) adott megrendelést televíziós adások továbbítása céljából. A társaság immár harmadik műholdját juttatta földkörüli pályára. Az ARSENE, amely francia gyártmányú miniműhold, rádióamatőrképzést szolgál. „Szókratész” csődöt mondott Őrült ötlet Mihail Gorbacsov őrült ötletnek tartja a fegyveres beavatkozást a boszniai válságba. A Die Presse hasábjain megjelent cikkében . még mindig a Vance-Owen béketervet tartja a legcélszerűbb megoldási módozatnak. Ha nem valósítható meg, akkor új béketerv kell, aminek kidolgozásába be kell vonni Oroszországot - írja Gorbacsov. Amerikát nem kellene mindenhatónak tekinteni. Létre kellene hozni az európai biztonsági tanácsot, európai főtitkárt kinevezni, aki kollektív felhatalmazás alapján kellő tekintély- lyel rendelkezne. Szükség van emellett olyan haderőre, amely a jövőben megakadályozná a válságokat, és képes lenne gyorsan felvonulni. Komor a hangulat a francia államvasutak igazgatóságán: borsos áron beszerezték a világ talán legkorszerűbb számítógép-programját, amely a jelek szerint a SNCF számára hasznavehetetlen. A vasutasok 1,3 milliárd frankot (kb. 21 milliárd forint) fizettek az amerikaiaknak a hipermodern rendszerért, amely a jegyfoglalás automatizálására szolgál. A „Szókratész” névre hallgató program megvásárlása után azonban kiderült, hogy az eredetileg a légiforgalom igényei szerint készült. Márpedig a levegőben nincsenek kisebb állomások, ahol az utasok ki-beszállnak. Szókratész két hónapja dolgozik, az üzemzavarok mindennaposak. A pályaudvarokon és utazási irodákban összesen tízezer terminált állítottak fel, ezen kívül ezer jegyautomata van a számítógépközponttal összekötve. A csúcstechnológiának köszönhetően teljes a fejetlenség. A pénztárablakoknál kétszeresére, sőt háromszorosára nőtt a várakozási idő, a személyzet együtt dühöng az utasokkal, mert rossz adatok jelennek meg a képernyőn. Hibás útvonal, a jegyár, a helyfoglalás. A vasúti alkalmazottak mind nagyobb számban kerülnek betegállományba. Az illetékes szakszervezet sztrájkot hirdetett. A francia államvasutak igazgatósága egészoldalas fizetett hirdetésben kért bocsánatot az utasoktól. Fogadkozik, hogy csupán kezdeti nehézségekről van szó, és minden segítséget megígért. A kétszázezer vasutas és több millió utas dühe azonban a jelek szerint nehezen csillapodik. Arra is fény derült, hogy a jegyváltó automaták a programozás ellenére nem adnak számlát, s ami még megbo- csáthatatlanabb: elnyelik a hitelkártyákat. Bemard Bosson közlekedési miniszter az ország legjobb számítógépes szakemberét kérte meg, hogy „vegye kezelésbe Szókratészt”. Andreotti bíróság elé áll Soha életemben nem volt semmi közöm bűnözőkhöz, akikkel nevemet most kapcsolatba hozzák... Mindaz, amivel vádolnak rosszindulatú rágalom, amelyért terjesztőinek, remélem, felelniük kell majd - jelentette ki Giulio Andreotti, volt miniszterelnök az olasz szenátusban, amely döntött mentelmi joga felfüggesztéséről a maffiás kapcsolatok vádja kapcsán. Andreotti már korábban kijelentette: kéri mentelmi joga felfüggesztését, hogy tisztázhassa magát a bíróság előtt az alaptalan maffiás vádak alól. Etnikai tisztogatás Eszak-írországban (is)? Az ex-Jugoszláviában meghonosított „etnikai tisztogatás” fogalma a jelek szerint alkalmas kifejezés az észak-írországi konfliktus körülírására is. A brit korona fennhatósága alá tartozó területen az IRA nevű terrorszervezet megöli és megfélemlíti a protestánsokat, hogy rávegye őket szülőföldjük elhagyására. Az etnikai tisztogatás első ütemeként az IRA telefonon megfenyegeti a protestáns lakókat és hozzátartozóikat. Szidalmak kíséretében felszólítja őket, hogy távozzanak a környékről. Ä brit sajtó beszámolt David Martin gazdálkodó esetéről, akit először azzal próbáltak megfélemlíteni, hogy fivérére rálőttek. Amikor a fenyegetések nem használtak, Martin autójára robbanószerkezetet erősítettek. A gazda a merénylet következtében életét vesztette. A lakosság két csoportjának szembenállása ott is realitás, ahol a katolikusok vannak kisebbségben. Feltűnő, hogy a katolikusok lélekszáma nem nő a protestáns régiókban, holott a katolikus családokban jóval több gyerek születik, mint a protestánsoknál. Nyilvánvaló, hogy ezt használják fel okként elüldözésükre.Megfigyelhető, hogy a köztársasági Írországgal határos katolikus területeken érzékelhetően csökkent a protestánsok száma. A brit alsóházban ülő protestáns képviselők és protestáns papok használják az „etnikai tisztogatás” kifejezést. A Fermanagh grófság egyik településére, Clogh-ra vonatkoztatva nyilván joggal. A faluban ma mindössze 289-an élnek, mert az IRA a lakosság egyharmadát megölte, az életben maradottak félelmükben elköltöztek.” Oroszországi mozaikok Furcsa kép fogadja ma a Moszkvába látogatót, különösen akkor, ha a peresztrojka óta nem tette lábát orosz földre. A megváltozott világ már a kievi pályaudvaron szemünkbe tűnik: az élelmes hordárok könnyen túljárnak a tudatlan külföldi eszén - ha hagyja magát. Az üzlet az üzlet, itthonról pedig egyszerűen képtelenség nyomon követni az óriási inflációt. Időközben a város épületeit díszítő „Éljen a munka!” , „Éljen az SZKP!” feliratok is eltűntek, helyettük nyugati cégek hirdetik a legtöbb ember számára elérhetetlen termékeiket. Kispénzű diákoknak megéhezni sem ajánlatos, mert az annak idején orosz specialitásokat tűrhető áron kínáló vendéglők tulajdonosai csak a dollárpapákra fenik a fogukat. Ha öltözékünk nem sugallja a teli pénztárcát, az ajtóban álló kidobófiú kérés nélkül veszi elő zsebszámológépét, majd a napi árfolyamon közli velünk, mi mennyibe kerül dollárban, illetve rubelben. Kérdésünkre, hogy akkor milyen kávéházakba és éttermekbe járnak az oroszok, a következő választ kaptuk a Ptyica nevű kávéház portásától: ,Akinek nincs pénze, az maradjon otthon. Különben is, ezt a kérdést a városi önkormányzatnál tegyék fel, ott talán jobban tudnak rá válaszolni.” A fizikai éhséget szellemi táplálékkal is nehéz pótolni, ha nem rendelkezünk orosz ismerősökkel, akcentussal beszélünk oroszul, vagy esetleg nincs orosz diákigazolványunk. Múzeumokban, színházakban (újabban?) bevett szokás, hogy a külföldiek az eredeti jegy több tízszeresét fizessék. A Nagy Színházban ez az ár akár a 15 dollárt is elérheti. Ha pedig a Szergijev Poszád-beli (volt Za- gorszk) kolostor feletti eget szeretnénk lefotózni, már készíthetjük is a három dollárt. Ä társadalom szemmel láthatóan két részre szakadt: az új lehetőségeket idejében meglovagló „üzletemberek” maréknyi csapata élvezi a földi paradicsom minden előnyét. Velük szemben áll a bérből és fizetésből élők, illetve a nyugdíjasok és a munkanélküliek serege. A nehézségek leküzdésében az emberek leleményessége nem ismer határt: a metró állomásain két méterenként újabb és újabb zenekar szórakoztatja az alkalmi közönséget. A repertoár meglehetősen bő - a dzsessztől a Lambada balalajkás változatáig minden hallható. Az előadók életkora 15-től 70 évig terjed. Ha nem fűlik a fogunk a sor- banálláshoz, esetleg bővebb árukínálatot szeretnénk, nyugodtan fordulhatunk a pult innenső felén álló fekete-árusokhoz, akik boldogan kínálják portékájukat. Természetesen némi felárral. A legtalálékonyabbak azonban azok a húsz év körüli su- hancok, akik hamis igazolványnyal jegyellenőrként rémisztgetik a potyautasokat, a helyszíni bírság pedig saját zsebükbe vándorol. Az ő eszükön viszont nekünk sikerült túljárnunk, amikor közöltük, hogy csak akkor fizetünk, ha nyugtát adnak. A meglepődött ál-ellenőrök úgy gondolták, hogy erre a célra egy elhasznált stadionbelépő is megfelel, nem számítottak arra, hogy rendelkezünk némi orosz nyelvismerettel. Átalakulóban van az értékrend: az Amerika-imádat, McDonald,s őrület és a megfizethetetlen árak miatt a közép- iskolás lányok jelentős hányada a prostitúciót látja egyetlen megoldásnak - panaszkodik egy történelemtanár. Talán az sem véletlen, hogy a „játék” szó az alábbi asszociációkat keltette egy moszkvai iskola nyolcadikosaiban: hazárdírozás, krupié, pénz. Különleges élményekkel gazdagodhatunk, ha Oroszország, illetve a volt Szovjetunió területén kívánunk utazgatni. A vonatjegy-vásárlásra akár egy teljes napunk is elmehet, ha nem vagyunk elég kitartóak. A Mozsajszkij valón található központi jegypénztárban ugyanis nem tudják megmondani, mennyibe kerül egy jegy Szentpétervárra, sőt azt sem, hogy mikor indulnak vonatok. Legjobban akkor lepődtünk meg, amikor a pénztárban ülő hölgy kijelentette, hogy Péter- várra csak akkor ad jegyet, ha nincs sor. Egyébként csak Ki- evbe mehetünk. Még több kalandban lehet részünk, ha „belföldi” repülőútra vállalkozunk. Ilyenkor nem árt a tervezettnél több ruhát és pénzt vinni magunkkal, mert könnyen megeshet, hogy akaratunk ellenére, például kerozinhiány miatt, meg kell hosszabs bítanunk kirándulásunkat. Úgy látszik, hogy a külföld-belföld kérdése sem tisztázott még, hiszen Moszkvából • Szamar- kandba (Üzbegisztán) akár útlevél nélkül is eljuthattunk volna, visszafelé azonban szigorú útlevélellenőrzésen estünk át. Meglehetősen nagy változáson ment keresztül az emberek világnézete is. A húsvéti éjféli misére alig lehet beférni, a temetőkbe induló buszoknál pedig rendőrök irányítják a fel- és leszállást az egyébként megszokott tolakodás elkerülése végett. A nyírfákkal körülvett sírokat elhalmozzák megszentelt kenyérrel és tojással, nem ritkán egy kis vodkával. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy kihalófélben van az „orosz lélek”. Az üzleti élet csupán a finom lelkű irodalmárokat, fordítókat, művészeket nem méte- lyezi meg. A velük való találkozás lehetőséget ad arra, hogy újból felfedezzük Oroszország szépségeit. Zelena Judit r k
