Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-17 / 133. szám

1993. május 17., hétfő új Dunántúli napló 3 Magyar nyelvű rádió­és tévéműsorok a Kárpátalján A határainkon túl élő kisebb­ségek számára a nemzeti identi­tástudat és kultúra megőrzésé­nek, valmaint az anyanemzettel való kapcsolattartásnak legfon­tosabb eszköze a magyar nyelv, így van ez a Kárpátalján is, ahol nyelvünk ápolásában óriási sze­repet vállal a Kárpátontúli Te­levízió és Rádió immár húsz éve önállóan’ működő Magyar Főszereksztősége. Mint Rohály Gyula főszer­kesztő elmondta, a napi 40 perces rádióadások és a hétfőn­ként sugárzott egyórás magazin- jeilegű tévéműsorok a hétköz­napi élet minden területét átfog­ják. Az érdekességek, napi ak­tualitások, híranyagok mellett különösen nagy hangsúlyt kap­nak a Kárpátalja legégetőbb gondjait jelentő gazdasági kér­dések, s a magyarságot mélyen érintő nyelvi, irodalmi és törté­nelmi témák. Sajnos az adásidő bővítésére pillanatnyilag nincs lehetőség, hisz külön csatornára anyagi akadályok miatt nem tudunk át­állni, a Magyar Főszerkesztőség azonban most is és a későbbiek során is elsődleges feladatának, és a műsorkészítés fő szempont­jának tekinti anyanyelvűnk megóvását. Hisz senki számára sem lehet közömbös, hogy a Kárpátalján a továbbiakban is elevenen élő maradjon a ma­gyar nyelv - mondta végül Ro­hály Gyula főszerkesztő. (artner) Az MNB elnöke Japánban Május 17-19. között Tokió­ban tárgyal Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybank elnöke tájékoztatást ad japán befektetőknek Ma­gyarország tavalyi gazda­sági-pénzügyi eredményéről, az MNB monetáris és árfolyampo­litikájáról, megbeszéléseket folytat a japán kormányzati szervek - Pénzügyminiszté­rium, Külügyminisztérium és az állami pénzintézetek (Bank of Japán, Jexim Bank) - vezetői­vel a japán-magyar pénzügyi kapcsolatok továbbfejlesztésé­ről. Bőd Péter Ákos emellett felkeresi a legjelentősebb ma­gán pénzintézetek vezetőit is. A japán tőkepiac meghatá­rozó jelentőségű Magyarország számára, hitelfelvételeink több mint egyharmada származik ja­pán pénzintézetektől, kötvény- befektetőktől, s az utóbbi idő­ben a Jexim Bank révén a ja­pán-magyar befektetők vállal­kozásfejlesztésbe is bekapcso­lódtak, ezért fontos, hogy rend­szeresen tájékoztatást kapjanak a magyarországi folyamatokról. Szafari-parki magyar napok Magyar napokat szervez­nek a Gänsemdorfi Szafari- és kalandparkban. Az auszt­riai park budapesti képvisele­tén arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a kelet-európai látogatóknak a jövőben jelen­tős kedvezményeket adnak. Ennek jegyében a cseh, a szlovák és a magyar családok - ha 15 éven aluli, de 3 éves­nél idősebb gyermekükkel, autóval keresik fel a parkot - a gépkocsiban utazók vala­mennyien a lényegesen ol­csóbb gyermekjeggyel lép­hetnek be. A magyar családi napokat június végéig min­den héten kedden tartják. Évente általában 350 ezren keresik fel a parkot, s a láto­gatók 32 százaléka Magyar- országról érkezik. Ez Kö- zép-Kelet-Európa egyetlen szafari-parkja, ahol jelenleg több mint 650 apró- és nagy­vad él szabadon. Magyarország és Pécs Londonban (Folytatás az. 1. oldalról) a pécsi részvétel finanszírozá­sára. Felröppentek olyan kósza hírek, hogy a felhívás sikerte­lennek bizonyult és így elmarad a bemutatkozás. Dr. Krippl Zol­tán polgármesterrel mégis lon­doni útja előtt beszélgethettünk, vagyis a hírek alaptalanok vol­tak.- Eleve úgy döntöttünk, hogy csak akkor élünk ezzel a kivéte­les lehetőséggel, ha találunk a kiutazás finanszírozására egy fő szponzort, illetve szponzorokat. A cégek, a vállalkozók körében kétség kívül nem volt nagy mér­tékű a tolongás, hiszen a lon­doni program nem közvetlenül üzleti kapcsolatok teremtésére irányul. Ennek ellenére fő tá­mogatóként megnyertük ma­gunknak a Postabankot, s rajta kívül is néhány cég még hozzá­járult az utazás finanszírozásá­hoz több tízezer forinttal. Sőt, ismereteim szerint két-három vállalkozó is kiutazik a londoni programra.- Milyen céllal és mivel sze­repel Pécs a Londonban?- Mindenekelőtt létezésünket szeretnénk felmutatni az ango­loknak, mert erősen feltételez­hető, hogy országunk városai közül csak Budapestet ismerik. II. Erzsébet királynő közel­múltbeli látogatása remélhető­leg jelentős mértékben megnö­velte az angolok érdeklődését Magyarország iránt. Azt tartja a fáma, hogy a királynő külföldi látogatásai után - s ilyenre évente csak kétszer kerül sor - általában megháromszorozódik az angol és amerikai turisták száma az adott országban. A vá­ros gazdasági életéről, lehető­ségeiről, adottságairól, múzeu­mairól, színházáról, városképi, művészeti és történeti neveze­tességeiről viszünk magunkkal több bőröndnyi mennyiséggel kiadványokat, amelyek a kiállí­tás részét képezik majd. Azt remélem, hogy sikerül felkel­teni városunk iránt az érdeklő­dést, s talán kapcsolatok is te­remtődnek, bár üzleti értelem­ben ettől a bemutatkozástól már csak jellege miatt sem lehet túl sokat várni. Ebből a szempont­ból a június eleji namuri talál­kozó sokkal ígéretesebb a vál­lalkozók számára.-Milyen rendezvény lesz eb­ben belgiumi kisvárosban?- Namur Belgiumon belül vallonjainak számító város, maguk is így szeretik hallani inkább. Az is kiigazításra szo­rul, hogy kisváros lenne, már csak a program hivatalos elne­vezése miatt is. Tavaly a fran­ciaországi Poitiers-ben kezdő­dött el a közepes méretű váro­sok szövetségének rendezvény- sorozata. Ennek a szövetségnek tagja Pécs is, valamint a már említett Namur és Poitiers mel­lett Maidstone Angliából, Co­imbra Portugáliából és La­fayette az USA-ból. Az évről évre más városban tartandó rendezvény - Pécs 1995-ben lesz a házigazda - a vállalkozók találkozását szolgálja. Tavaly a kiutazáson kívül minden költ­séget a francia rendezők álltak és ott 17 pécsi vállalkozó vett részt a találkozón. Namurben mindent a résztvevőknek kell fizetniük és mégis a múlt hét elejéig közel ötven pécsi vállal­kozó jelezte részvételi szándé­kát. Ez számomra annak az ör­vendetes szemléletváltozásnak a bizonyítéka, hogy vállalkozó­ink már nemcsak itthon ülve váiják, hátha beesik hozzájuk valaki egy nagy zsák pénzzel, hanem próbálkoznak, keresik és kínálják az üzleti kapcsolatok lehetőségét. Dunai Imre Baranyai küldöttek a bányászkongresszusról A bezárások kérdőjelei Megkezdődött az előszezon az európai hírű harkányi gyógyfür­dőben. Naponta 1000-1500 vendég - nagyrészt német - keresi fel a melegvizes medencéket MTI FOTÓ - Kálmándy Ferenc Garancia - bankcsőd esetén Július elsejétől egymillió a plafon A Nemzetközi Bányász Szö­vetség (MIF) Budapesten ren­dezett 47. kongresszusán me­gyénket Firkó János, a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Szövetsége ifjúsági tagozatának vezetője, Kablár János, a Me- csekurán Kft. főmunkatársa és Kovács Mózes, Vasas bánya SZB elnöke képviselte. Kovács Mózest és Kablárt Jánost arról kérdeztük: mit vár­tak a nemzetközi tanácskozás­tól, azon milyen tapasztalatok­kal gazdagodtak? Kovács Mózes:- Az én szememben ez a kongresszus a mi helyzetünket egyáltalán nem javítja. Ugyanis tapasztalatból tudom, hogy ez a kormányzat egyértelműen a sa­ját irányvonalát követi, és nem veszi figyelembe a realitásokat. Arra viszont a kongresszus egyértelműen rámutatott, hogy az a jelenség, ami a magyar bá­nyászatban, főleg a szénbányá­szatban megvan, a világ többi részében az USA-tól Dél-Afri- káig ugyanúgy megtalálható. Itt lenne szerepe a szakszervezet­nek, hogy végre olyan nemzet­közi szervezetet hozzanak létre, amely hatékonyan fel tudna lépni a Világbank, a Valutaalap és az ezekhez kapcsolódó nagy világcégekkel szemben. De saj­nos ennek a reménye rövid tá­von sem látszik.- Marad a bányák elsorvasz­tása, mondván, hogy gazdaság­talan a termelés?- Nincs, nem látok más kiu­tat. Az a legnagyobb probléma, hogy a magyarországi bányász szakszervezet, a BDSZ vezető­sége sem úgy áll ezekhez a kér­désekhez, ahogy kellene. Meg­ítélésem szerint ezt a kérdést nem úgy kezelik, ahogy mi, bá­nyászok elvárnánk: lépjenek fel a bányák bezárása ellen, a mun­kahelyek megtartása mellett. Ehelyett a bányák minél prob- lémamentesebb bezárása mel­lett állnak ki. A küldöttek erőteljesen hang­súlyozták, hogy mindenütt a bányászok törekvéseinek visz- szaszorítása, a fizetések és a munkahelyek számának csök­kentése került előtérbe. Mindez egyértelműen a Világbank és a Valutaalap ténykedésének kö­vetkezménye. A magyar problémák így, ilyen szempontból nem vetőd­tek fel, csak általánosságban.- Mit várt a kongresszustól?- Mindig, ahol megjelenek, van véleményem és annak álta­lában hangot is szoktam adni. Ezért is zavart, hogy a kong­resszuson egyetlen ellenvéle­mény, ellenszavazat nem volt. Aki Magyarországon meg­szokta az elmúlt években, hogy az embereknek van véleménye, annak mindez furcsának tűnik. Más kiutat én sem látok, mint a szakszervezetet olyan irányba erősíteni, hogy olyan legyen, ami tényleg betölti azt a szere­pet, amit a bányászok elvárnak. Kablár János:- A kongresszuson alapve­tően a szénbányászat került túl­súlyba, de több felszólaló az or­szág adottságaiból adódóan be­szélt az uránbányászatról. Főleg két afrikai és más országok kül­döttei, de a csehek is említették, hogy mennyivel csökkent náluk az évi urántermelés. Ennek oka: nagy kampány folyik az atome­rőművek ellen, a fegyverkezés, elsősorban az atomfegyverke­zés is jelentős mértékben csök­kent. Áz uránbányászat így ke­rült szóba, de a szilárd ásvány­bányászat szinte minden alága- zatát (arany, ezüst, ón, réz stb.) képviselők is hasonló termelés­visszaesésről panaszkodtak a vi­lágban zajló gazdasági recesz- szió miatt.- Mi az ami szinte az újdon­ság erejével hatott, vagy meg­döbbentette?- Hogy sok ország szakszer­vezeti aktivistái elmondották: még mindig rettenetesen nagy a szakszervezeti vezetők üldö­zése Latin-Amerikában és Afri­kában elsősorban, de meglepő módon Közép-Kelet Európában is. Nem csak tüntetések alkal­mával történnek atrocitások, hanem bebörtönzések, kínzá­sok, sőt kivégzések is előfor­dulnak. A másik, ami érdekes volt, számomra legalábbis, hogy más országokban is folyik a bányászat privatizációja és a szakszervezetek ez ellen pró­bálnak úgy fellépni, hogy a kormányokkal és a vállalatok­kal tárgyalnak arról, hogy ahol meg lehet tartani állami kézben a bányászatot, ott tartsák meg. Erről is szólt a kongresszust kö­szöntő beszédében köztársasági elnökünk, Göncz Árpád, ugyanis ez az ellátási biztonság, az árak, a munkahelyek szem­pontjából feltétlenül fontos lenne, és ez nekünk is egyik legnagyobb problémánk. Sok igazság van abban, amit Mózes mondott a világszerve­zetről, de vitatkoznék is vele, mert vannak azért jó oldalai is. Vannak nagyon gazdag szak- szervezetek, amelyek képesek finanszírozni a szegényebb or­szágok szakszervezeteinek kü­lönböző továbbképzéseit, kép­zéseit, tapasztalatátadását és így tovább. Ezek nagyon fontosak. Nem tartom a magyar szakszer­vezeti vezetőket semmivel sem felkészületlenebbnek, csak egy más világ van most, mint ami­ben sokáig éltünk és most új dolgokat kell megtanulni és ott, ahol ezek legjobban mennek, nyilvánvalóan a fejlett orszá­gokban Európában főleg, de Amerikában is.- Ha leépül a magyar bányá­szat, honnan szerezzük be a szükséges mennyiségű szenet? Kovács Mózes:- Elhangzott a kongresszu­son, hogy Kína, Ausztrália, a volt szovjet államok, Venezu­ela, Dél-Áfrika külszíni bányái­ban milyen hatalmas szén­mennyiséget képesek kiter­melni, lényegesen olcsóbban, mint a mélyművelésű bányák­ból. Energiatakarékossági prog­ramok indultak be mindenütt kormányzati szinteken, ezzel is csökkent a szénszükséglet, még hazánkban is. Jellegzetes ma­gyar tulajdonság, hogy mindig a ló másik oldalára esünk, min­denben. Most hallottam: nálunk az energiafelhasználásnak már csak közel harminc százalékát fedezi a hazai kitermelés, a vi­lágon meg mindenütt arra töre­kednek, hogy ez ötven száza­léknál kevesebb ne legyen, épp a biztonság okán.- Kimondták már többszörö­sen azt, hogy Magyarországon a mélyművelésű szénbányászatot bezárják, a széntüzelésű erő­műveket 2000-2005-ig meg­szüntetik. Ez a középtávnál va­lamivel hosszabb stratégia. Az uránnal az a helyzet, ami, a ba- uxittal sincs másként. Ha a kö­vetkező kormány sem fog más­ként gondolkodni, akkor 2005-2010-ben nem lesz ma­gyar bányászat. Kablár János:- A bányászatban képtelen­ség a rövid távú gondolkodás. Ha egy bányát bezárnak, az be van zárva és kész, az is renge­tegbe kerül környezetvédelmi és egyéb okok miatt. Nem öt-tíz évben, hanem még hosszabb tá­von kell gondolkodni. Ha már egyszer megnyitottak egy bá­nyát abba beruháztak rettenete­sen sok pénzt, akkor azt a lehe­tőség szerint egészen végig kell csinálni. Ezt nagyon kevesen ér­tik meg, főleg azok, akik rövid távú profitmegtérülésben gon­dolkodnak. Murányi László Míg a magánszemélyek részére ez idáig korlátla­nul, tehát felső határ nél­kül érvényben volt a taka­rékbetétek, folyószámlák és devizabetétek esetében az állami visszafizetési ga­rancia, addig júliustól a felső határ 1 millió forint. Igaz, a kör ezután bővül - némileg. A június 30-ika előtt ilyen formában a pénzintézetekben elhelyezett összegekre az állami garancia továbbra is - összegha­tár nélkül - érvényben marad, függetlenül attól, hogy névre szólóan, vagy jeligére tette be pénzét az ember.-A június 30-ika utáni beté­tekre azonban már az új rend­szer szerint lesz érvényes a ga­rancia - hallottuk a héten Fe- kete-Győr Andrástól, az Orszá­gos Betétbiztosítási Alap he­lyettes ügyvezető igazgatójától. - Az eddigi gyakorlattal ellen­tétben biztosítási védelem alá kerülnek a vállalkozói betétek és egyszeri alkalommal a június 30-ika előtt kibocsájtott érték- papír-jellegű banki megtakarí­tások is. A felső határ azonban a már említett időponttól kezdődően egy betét esetében személyen­ként és bankonként 1 millió fo­rint lesz - a millió fölötti rész egy esetleges banki csőd esetén tehát elvész, ráadásul az Alap garanciája - mint a helyettes ügyvezető hangsúlyozza: kizá­rólag technikai okok miatt - csak a névre szóló betétekre ter­jed majd ki. Mint Fekete-Győr András mondja, szó sincs arról, hogy ilyen módon kívánnák a magánvagyonok nagyságát el­lenőrizni - a banktitok ezután is érvényben marad, sőt az Alap munkatársait is köti, amelynek megőrzésére esküt kellett ten­niük. Kiskapuk persze mindig lesznek - vannak ezúttal is. Az Alap helyettes vezetője, miközben leszögezi, nem az ő dolga tippeket adni, nem cáfolja például, hogy, ha valaki sok-sok milliót akar garanciával elhe­lyezni, lesz rá módja a jövőben is. Szakemberek szerint például az egyik legegyszerűbb esete ennek az lesz, hogy a milliomos annyi pénzintézetbe helyezi el a sokszor 1 milliót, ahány bank közel-távolban működik. (A törvény ugyanis nem tiltja ezt - hiszen úgy szól: az Alap betéte­senként és pénzintézetenként 1 millió forintos értékhatárig biz­tosít. Jelenleg Magyarországon 38 bank és 257 takarékszövet­kezet foglalkozik betétgyűjtés­sel.) További lehetőség, hogy ugyanezt megtegye valamennyi családtagja nevén, tehát, ha jól végiggondoljuk - bár minél több magyarnak lennének ha­sonlóan kellemes gondjai... - így akár több tucat millió is biz­tonságba helyezhető. Az Országos Betétbiztosítási Alapot máskülönben a törvény a bankok által befizetendő pén­zekből tervezi létrehozni: min­den tagintézet alaptőkéjének fél százalékát, majd a biztosított betétállománya 1,8 ezrelékét lesz köteles az Alap részére be­fizetni. Fekete-Győr András megál­lapítása szerint az alacsony díj­kulcsokból is kitűnik: az Alap­ban képződő pénz kevés lenne akkor, ha nagyobb méretű bankcsődökre kerülne sor. Ilyen esetben azonban az Alap hitelt vehet fel akár az MNB-től, akár a pénzpiacról annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni kötele­zettségeinek - az összes érintet­tel szemben. Pauska ► i á k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents