Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-14 / 130. szám
1993. május 14., péntek aj Dunantüll napló 3 A tőkéhez jutás Dél-Dunántúl számára is adott Dr. Bányai Miklós A Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara kezdeményezésére a régió gazdaságának, önkormányzatainak képviselőivel találkozott tegnap Pécsett dr. Bányai Miklós, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság vezérigazgatója. Rövid előadásában a vendég ismertette az rt. létrejöttének körülményeit és célját, valamint tájékoztatást adott a regionális fejlesztési társaságok megalakulásáról. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. az Állami Vagyonügynökség, az Állami Fejlesztési Intézet és a Szerencsejáték Rt. részvételével kifejezetten azzal a céllal alakult még 1991. végén, hogy hitel, befektetési alaptőke részesedés vagy garancia formájában pótlólagos pénzforrásokhoz juttassa az országban meglévő, illetve kialakuló fejlesztési elképzeléseket. Az alaptőkéjében és vagyonában is gyarapodó cég közeli célja, hogy banki jogosítványt szerezzen, mivel ilyen formában jobban elláthatná a már felsorolt, illetve olyan speciális feladatait, mint a hitelkonszolidáció. Az átalakuláshoz szükséges pénzt egyrészt az állami privatizációs bevételek visszaforgatásából, illetve külföldi forrásokból várja a részvénytársaság. A közép és nagyvállalkozásokat kizárólag üzleti alapon támogató cég pénzkihelyezéseit a mindenkori jegybanki alapkamat, plusz-minusz 2-3 százalékos áron teheti meg. Az MBF Rt. másik vállalt speciális feladata a regionális fejlesztési társaságok létrehozása. A szintén kockázati befektető társaságok kialakításának ötlete még a múlt év nyarán fogalmazódott meg az illetékes tárcák köreiben, aminek eredményeként Miskolcon és Békéscsabán már működik, Nyíregyházán és a Balaton-Felvidé- ken pedig szervezés alatt van egy-egy szervezet. Alaptőkéjük az 50-60 százalékban részesedő MBF Rt. juttatásából, a 25 százalék +1 arányú ÁVU részesedésből, illetve az érintett térség önkormányzatai, vállalkozói, magánszemélyei által bevitt ingatlanokból, készpénzéből áll össze. A társaságok a kis- és közepes méretű térségi fejlesztéseket finanszírozzák az MBF Rt.-hez hasonló elvek alapján. A gyakorlat szerint a menedzsment 25 milliós értékhatárig dönt, e fölött az igazgatóság elé kerülnek az ügyek. A hatékonyabb működés érdekében később a társaságok számára is indokolt lehet a banki tevékenység megindítása. Előadását követően dr. Bányai Miklós a következőt mondta az Új Dunántúli Naplónak a dél-dunántúli regionális fejlesztési társaság létrehozására vonatkozó kérdésére:- Idén már nem terveztük Dél-Dunántúlon egy, a többihez hasonló társaság létrehozását. Ám örömmel láttam, hogy a térségben milyen nagy az érdeklődés a kezdeményezés iránt. Ha ez az érdeklődés az alapításhoz szükséges tőke összeadásában is hasonló aktivitást mutatna, részemről igazán kellemes gondnak nevezném, hogy az MBF Rt.-nek is biztosítani kellene az általa garantált 50-60 százalékot. Konkrétan tehát elsősorban a térség igényén múlik a dél-dunántúli társaság létrehozása. K. E. A Kodály Gimnázium színjátszóinak sikere A Vízmű ingyen cseréli ki a főmérő vízórákat Többen panaszolták, hogy Pécs családi házas övezeteiben a tulajdonosok értesítése, megkérdezése nélkül a Vízmű dolgozói bemásztak a kerítésen és a vízaknában lévő vízórát kicserélték. Miért cserélik az órákat, hisz senki nem jelezte meghibásodásukat? Ki fogja a szerelés és a csere költségeit állni?! Egyed Róbert, a Pécsi Vízmű vízellátási osztályvezetője elmondta, hogy Pécsett - lakosságnál, társasházaknál, szövetkezeteknél és ipari fogyasztóknál - több mint harmincezer vízóra a Vízmű kezelésében a vállalat tulajdonát képezi. A közműves vízellátás szabályzata szerint elszámolni csak hitelesített vízórával szabad. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó előírások szerint a hitelesített vízórák érvényességi ideje meghatározott. A 13-astól a 20-as átmérőjű órákig négy év, az ennél nagyobb átmérőjű vízórákra két év. (A lakossági órák ennél kisebb átmérőjűek!) Az elszámolás és mérés alapjául szolgáló főmérők mindig az üzemeltető vállalat tulajdonában vannak - emiatt az órák cseréje, hitelesítése a Vízmű kötelessége. A lakosságnak a munkáért nem kell fizetnie. Az osztályvezető szerint az írásbeli értesítés óriási költség lenne - a vízórák várható cseréjének idejéről a helyszínen szólnak a tulajdonosoknak vagy a szomszédokkal üzennek. (Előfordulhat, hogy értesítés nélkül átmásznak a dolgozóik a kerítéseken, de erre nem kapnak felhatalmazást!) Az ipari fogyasztókkal, lakásszövetkezetekkel, közös képviselőkkel természetesen egyeztetik a csere időpontját. Hogy miért kell a hibátlan órákat leszerelni? Mert a szavatossági időn túl bármikor meghibá- sodhatnak. A számítógép nyilvántartása alapján évente hatezer vízórát cserélnek városszerte. MOM és MADDA- LENA típusú főmérőket használnak a vízaknákban. (Ezek javítását és hitelesítését is elvégzik, más típusúval nem foglalkoznak!) A lakossági bejelentések megkönnyítése érdekében új fogyasztói irodát nyitott a Vízmű Pécsett a Bajcsy-Zsi- linszky u. 35. sz. alatt (a város- gondnokság udvarában). Hétfőn, szerdán, csütörtökön 7-15 óráig, kedden 7-18 óráig, pénteken 7-12 óráig lehet felvilágosítást kérni, érdeklődni. Ádám Erika A kopasz énekesnő Gödöllőn és Pécsett Hasznos Ákos (Mr. Smith), Keresztes Zoltán (Mr. Martin) és Mesterházy Gabriella (Mrs. Martin) a darab zárójelenetében „Nem lehet a Márta másé, mert a Márta már Tamásé”, skandálta lelkesen, bemelegítésként néhány fiú és lány az Ifjúsági Ház kistermében szerda este. Az előadás, Ionesco abszurd egyfelvonásosa, A kopasz énekesnő kezdéséhez csak néhány pillanat volt hátra, a közönség már az előcsarnokban toporgott bebocsáttatásra várva. Aki arra számított, hogy itt egy amatőr, kezdetleges iskolai színielőadást fog látni és végigszenvedni, az feltehetően igencsak meglepődött a pécsi Kodály Gimnázium Tabarin Színpadának produkcióján. Az előadás profi rendezéssel és színészi játékkal, hivatásos színházakat megszégyenítő színvonalon zajlott. Pavlovics Attila tanárt, az előadás rendezőjét a siker okairól faggattuk.- Hat éve működik iskolánkban a színjátszó csoport - meséli Pavlovics Attila. - Ez idő alatt sokféle próbálkozásunk volt. Azért lett egyébként Tabarin Színpad a nevünk, mert éppen egy Tabarin-darabot játszottunk, amikor váratlanul, egy kérésre nevet kellett bediktálnunk a telefonba. Akkor, hirtelen jobb nem jutott eszünkbe, de úgy éreztük, hogy ezt fel is tudjuk vállalni.-Hogy jutott eszükbe Taba- rin-darabot játszani, s egyáltalán, bármilyen színmüvet játszani?- Én színházzal fertőzött vagyok, már tíz-tizenkét éve csinálom, akkor kezdtem, amikor vidéken, általános iskolában tanítottam. Kisebb gyerekekkel Lázár Ervin-darabokat mutattunk be. Amikor ide kerültem a gimnáziumba, tovább szerettem volna csinálni. Értő és okos gyerekeket sikerült toboroznom ehhez, akik maguk is szívesen vesznek részt ebben a munkában. Mert azt hangsúlyoznom kell, hogy ez komoly és nehéz munka, a játék mellett.- Ugyanakkor hálátlan feladat lehet, hiszen a gyerekek kikerülnek az iskolából, s hiába az eredmények, állandóan a nulláról kell kezdeni.- Sajnos ez a „váltógazdálkodás” mindig kellemetlen. Általában másodikosokkal kezdünk, mire beérik, összeszokik a társaság, az legalább egy év, aztán negyedikben már érettségire készülnek.- Bizonyára voltak sikeres és kevéssé sikeres csapatok. Min múlik ez?- Azt hiszem, nagyon sok múlik a darabválasztáson. Ha már együtt van a társaság, akkor egy olyan darabot kell kiválasztani, ami számukra is megfelel. A következő nagyon fontos lépés az amatőr színjátszásban a szerep- osztás. A profi sok mindent meg tud csinálni, lényétől teljesen független alakot is meg tud formálni, az amatőr többnyire olyat, amely saját lényéhez is közel áll.- Nemrég voltak Gödöllőn, ahol komoly sikereket értek el.- Igen, az Országos Diákszínjátszó Fesztiválra jutottunk be A kopasz énekesnővel. Most már évek óta hasonló jellegű darabokat mutatunk be, a tinédzsereket nagyon érdekli ez az abszurd világ. Gödöllőn különdíjat kaptunk és egy egyéni alakítás díjat, amelyet a Mr. Martint megszemélyesítő Keresztes Zoltán érdemelt ki. Ha figyelembe vesszük, hogy százharminc csoport jelentkezett az országban erre a találkozóra, ez nagy dicsőséget jelent nekünk. Cs. L. Buszjáratokat szüntettek meg négy baranyai faluban Hiábavaló volt a sok egyeztetés Nem kerülte el Szágy, Tormás, Baranyaszentgyörgy és Baranyajenő sem azt a lépést, amitől január óta tartottak a községek lakói. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján május elejétől a Pannon Volánt Rt. Komlói Üzemigazgatósága gazdaságtalanságra hivatkozva az e településeket érintő több járatot megszüntetett: többek között május 3-tól munkanapokon és szabadnapokon leállított két járatot, és a munakszüneti napokon is négyet. így jutott a falvak lakossága abba a lehetetlen helyzetbe, hogy ez az intézkedés a vasúti közlekedés hiánya miatt 12-14 órán keresztül elzárja őket a külvilágtól, elesnek az amúgy is gyér kínálatban jelentkező munkalehetőségektől. Az intézkedés kapcsán Zima István, Szágy polgármestere elmondta, meghiúsult az egy- műszakba járás lehetősége, a középiskolások és iparitanulók utazása, a hétvégi orvosi ügyeletre való eljutás, vagy a kórházi látogatás, a tanulók zeneiskolába járása és még sok létfontosságú dolog. Külön hangsúlyozta, hogy érthetetlennek tartja ezt a lépést, hisz a többszöri egyeztető tárgyalás után mégis figyelmen kívül hagyta a vállalat az önkormányzatok véleményét. Félti a falvak amúgy is szűk keretek és lehetőségek közé szorított lakosságát, s nem ért egyet az indokokkal, ugyanis a vállalat tekintélyes összegű nyereséggel zárta az elmúlt évet. Szentmiklósi Sándor, szágyi lakos jelenleg a MÁV dombóvári állomásának forgalmi dolgozója. A járat-megszüntetés miatt az ő állása is, mint sok más ingázó társáé veszélyben forog.- A dolgozókat, utasokat nem tájékoztatták a május 3-ával bevezetett változásokról, hanem a megszüntetés előtt egy-két nappal kirakták az új menetrendet, illetve indulási időpontokat. így aztán még időnk sem volt jelezni a munkahelyünkön, hogy nem tudunk éjszakai és hétvégi műszakba járni. így jártak rajtam kívül a bányában és a keverőüzemben dolgozók is. Tudomásom szerint vannak olyan térségek a megyében és a városokban egyaránt, ahol valóban gazdaságtalan az üzemeltetés, mégsem történt eddig ilyen drasztikus intézkedés sehol. A kimaradó járatok mind munkásjáratokhoz csatlakoznak, így aztán ha az ügyben sürgősen nem történik valami kedvező változás, én is munkanélküli leszek. Mindezek után már csak egy megválaszolatlan kérdés marad: a minisztériumtól, a komlói üzemigazgatóságtól, avagy az égre nézve várjanak segítséget a falvak lakói? Megyeri Tiborné A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Szombaton: Külföldiek - rólunk Vasárnap: Lélek-szabadság-alkotás A szombati Jó pihenést című délelőtt 9 órakor kezdődő, 120 perces információs, szórakoztató magazin témái elsősorban arra a kérdésre keresik a választ: milyenek vagyunk, mi-magyarok a külföldiek szemével nézve? ... — kezdi műsorajánlóját a szerkesztő, Kovács Zoltán. Menekült horvát gyermekek megsegítésére rendeznek jótékonysági koncertet hétfőn Pécsett, a Művészetek Házában - az események jelentőségét a szervezők közreműködésével méltatjuk. És ha már komolyzenéről és koncertről van szó, ugyancsak szólunk a Pécsi Ércbányász Fúvószenekar (korábban Mecseki Ércbányász Fúvószenekar) vasárnap esti, Liszt terembeli hangversenye kapcsán a Baranya zenei életében jelentős szerepet betöltő zenekar viszontagságos sorsáról, mely az elmúlt másfél évben szerencsés fordulatot vett: ugyanis sikerült anyagi hátterüket biztosítaniuk. Aki pedig a koncertet dirigálja majd, nem kisebb személyiség mint a pécsi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, Howard Williams. Bemutatunk egy Pécsett élő, horvát származású költőt, akinek két nyelven jelent meg a közelmúltban hangkazetta-válogatása. Kultúra kapcsán háttérbeszégletés hangzik el Kós Lajossal, aki ismét rendez a pécsi Bóbita Bábszínházban. Az ugyancsak pécsi Régió Kiadó jelentetett meg egy dokumentum kötetet Nagy Imréről. Az egykori magyar miniszterelnökről szóló gyűjteményben szerepelnek eddig még soha nem publikált tényadatok is: erről és a könyvkiadás mai (köz)állapotáról szól az egyik beszélgetésünk. Kaposvárott járt a népszerű Bálint gazda - ő a mezőgazdaság és a kiskertek tavaszi teendőiről nyilatkozott ottani tudósítónknak. Tolna megyében kisebb társadalmi vihart kavart az a tény, hogy külföldi állampolgárokat - zömében románokat - kívánnak alkalmazni több termelő egységnél is. Elsősorban a regisztrált munkanélküliek vélik úgy: erkölcstelen részükre munkavállalási engedélyt kiadni addig, amíg hazánkban 700 ezres nagyságrendben tartanak nyilván munkát keresőket. Az ok gazdasági eredetű is, ezt is megpróbáljuk kideríteni, tehát szombaton 9-től 11-ig a Pécsi Rádió hullámhosszain. Lélek, szabadság, alkotás. E három fogalom összetartozik, együtt hat, formálja az embert minden napjaiban - mondja László Lajos a délelőtt fél 9-kor kezdődő Vasárnapi Magazin szerkesztője. E gondolat kapcsán szólunk több témáról is műsorunkban, így dr. Kvanduk Frigyes teológiai tanár az emberi lélek munkálkodásáról, és annak korlátáit feloldó Lélek közreműködéséről, Hangyás János filozófus a családban és a munkahelyen fellelhető lelkiproblémák és emberi kapcsolatok összefüggéseiről. A Pannónia Könyvek sorozat könyvheti és azt követő újdonságairól a szerkesztő, dr. Szirtes Gábor beszél. Megszólal műsorunkban Goják János professzor, aki magyarra fordíotta a híres Cen- tesimus annus-t, II. János Pál pápa enciklikáját. Budapesti kiállítása befejeztével szól életpályájáról a Kaposváron élő Szirmayné Bayer Erzsébet festőművész. A május 25-én kezdődő Pécsi Olasz Napok céljáról, programjáról Boda Miklóstól, a Dante Társaság pécsi csoportja ügyvezető elnökétől hallunk. Izgalmas témáról tartott előadást a Pécsi Orvostudományi Egytemen dr. Hegedűs Lóránt, a Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke: a szellemtudományok és a természettudományok kapcsolatáról szól nálunk is. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács Attila, utána 10 óráig dr. Nádor Tamás színes összeállítás hallgathatják a Pécsi Rádió hallgatói. t ft k Nagy jövő előtt a Regionális Fejlesztési Társaságok
