Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-13 / 129. szám

1993. május 13., csütörtök új Dunántúli napló 9 Pécsi körkép A cél szentesít? A hírhedt „a cél szentesíti az eszközt” mondást a közhiede­lem alighanem örök időkre a je­zsuiták nyakába varja. Pedig még 1852-ben Roth jezsuita atya nagy összegű díjat tűzött ki annak, aki a heidelbergi vagy a bonni egyetem jogi kara előtt fel tudja mutatni azt a könyvet, amelyben ilyen tételt írt volna valamely jezsuita szerző. És a pályázat meddő maradt! Pascal, a XVII. századi nagy francia filozófus erősen gyanú­sítható a hiedelem elterjesztésé­vel - egyik vitairatában ő ad egy jezsuita szájába ilyen ér­telmű szöveget - ám a témával foglalkozók sorát legalább Ma­chiavellivel lehet kezdeni. A Pécsi Közgyűlés ülésein hivatalból jelen lévő közönség körében is született egy szólás­féle, amelynek az eredete, a szerzőjének kiléte a múló idő jótékony homályába tűnt. Ez mondás tulajdonképpen egy fo­galom: az erős felindulásban el­követett felszólalás, illetve ja­vaslat. Azokra a viták hevében felmerült indítványokra, érvelé­sekre utal, amelyek célszerűsé­gét, jogszerűségét, megvalósít­hatóságát előzetesen nem volt mód vizsgálni, csak kipattantak mint isteni szikra, s máris teljes fegyverzetben masíroznak a di­adalmas döntéshozatalig. A ké­sőbbi eredmény: a végrehajtás felfüggesztése, újabb vizsgálat, a hatálytalanítás, a módosítás. Néha a hosszan előkészítge- tett javaslatok is az erős felindu­lásból elkövetettekre hasonlíta­nak. Legutóbb például egyes parkolók fizetővé való átalakí­tásának végrehajtását kellett fel­függeszteni. Ezzel kapcsolatban többen hivatkoztak a belváros forgalomcsillapítását kiterjesztő rendeletre, amely ugyancsak át­gondolatlannak minősíttetett a vitában. Volt olyan javaslat is - pech, hogy az MSZP részéről, mert így eleve balsorsra ítélte­tett -, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtását is fel kellene függeszteni, különösen a bírsá­golás vonatkozásában. A fiatal demokraták azonban ezt a jog- biztonság érdekére való hivat­kozással megtorpedózták. Magam is vallom: a rendezet­lenségnél még egy rossz sza­bály is jobb, ám nem hiszem, hogy az ominózus rendelet vég­rehajtásának felfüggesztése jogi értelemben rendezetlenséget okozna. A korábbi szabályok élnének tovább még egy dara­big, a polgárok pedig nem len­nének bírságolható tárgyai a rendeletkísérletezésnek. Nem hiszem tehát, hogy a jogbiztonság követelményének ilyen megoldással lehet megfe­lelni. De ha a cél netán mégis szentesítené az eszközt, a hely­zet azért még sem az ebben az esetben, mint amiről Hobbes, 17-ik századi angol filozófus a következőket írta: „ Mindenki­nek joga van használni minden eszköp és végrehajtani minden cselekedetet, amely nélkül nem tarthatja fönn magát”. A rende­let végrehajtásának felfüggesz­tése aligha veszélyeztetné az önkormányzat létét, s ebben a kérdéskörben a tekintélye sem csorbulhat már tovább. Vagy a jogbiztonságra való hivatkozás is az erős felindulás­ban elkövetett felszólalások kö­rébe tartozik? Dunai Imre Térinformatika a város szolgálatában Új tudományágként mind­össze 20-25 éves múltra tekint­het vissza a térinformatika, amely forradalmi távlatokat nyi­tott meg a számítástechnika fej­lődésében. Leegyszerűsítetten arról van szó, hogy a számító­gép térbeli, grafikai adatokat képes szöveges adatokkal ösz- szekapcsolni és ezekből olyan komplex elemzéseket előállí­tani, amilyeneket eddigi mód­szerekkel lehetetlen Pécs Önkormányzata 1991. őszén kezdte meg a település­irányítási térinformatikai rend­szer tervezési és fejlesztési munkáját. Ehhez a Pécsi Geo­déziai és Térképészeti Vállalat 1994 decemberéig összesen 265 darab 1:1000 méretarányú digi­tális földmérési alaptérképet ké­szít el. Az önkormányzat egyébként 1992-ben térinformatikai ala­pítványt hozott létre, amelybe bevonta a városi földhivatalt és Geodéziai és Térképészeti Vál­lalatot is. A térinformatikai rendszer kialakításában érintett közmű-üzemeltető vállalatok is kinyilvánították már csatlako­zási szándékukat. A több év során létrehozandó térinformatikai rendszer vár­ható összköltsége meghaladja majd a 400 millió forintot. El­készültével - néhány év múlva - a város napra kész térképi és műszaki adatállományát egysé­ges erőforrásként lehet majd kezelni. Jobban átláthatóvá, kö­vethetővé válik a város külön­böző műszaki, gazdasági, kommunális ellátottsági és egyéb mutatóinak alakulása, amely a közigazgatás szolgálta­tásainak minőségét és gyor­saságát is megnöveli. Olyan komplex elemzéseket tesz lehe­tővé, amelyek az önkormány­zati döntéseket, a városfejlesz­tési, településrendezési terveket objektív információs hátérrel alapozzák meg. Például olyan adatokkal és összefüggésekkel, hogy egy adott utcában hol, milyen jel­legű, méretű, életkorú és mű­szaki állapotú közművezetékek húzódnak, milyen nagyságú, alakú telkek, építmények van­nak, milyen intézmények, üzle­tek találhatók ott, mekkora a la­kosság létszáma, mit tartalmaz az érvényes városrendezési terv az adott területre. A közelmúltban az Országos Műszaki fejlesztési Bizottság 48 millió forint támogatást ítélt meg az pécsi térinformatikai célpályázatnak. D. I. A közművezetékekről pontos információ készül Fotó: Läufer Ha esik eső karikára, s folyik a víz... ....-..-.............................................................................................................................................................................................. C súfondáros patakok, vízköpő víznyelők A már-már „turisztikai nevezetességű” Citrom utcai pocsolyahelyek felszámolására kétmillió forintot szántak az önkormányzat idei költségvetésében. Fotó: Läufer László Bevallom, mindig élményt adó jelenség, amikor esik az eső, akár csak úgy éppen, hogy esik, akár szakad. Száraz időben mindig kinevetem magamat, amikor a megyervárosi piros ABC-be menet átlépek egy, az aszfaltburkolatot átszelő beton­lapsávon. Tán fél centis lehet a szintkülönbség, no de eső után ki tudja, milyen mély a víz? A 80 centit tehát muszáj átlépni, nehogy bokáig merüljön a víz­ben az ember. Hát nem moso­lyogni való? Az eső sok mindenre fényt derít. Emlékszem, hogy sok éve már, amikor elkészült a Hús­ipari Vállalat mellett a nagy parkoló, az átadást követő na­pon (tehát amikor még szó sem lehetett megsüllyedésről) és esőben arra járva sok négyzet- méternyi vízfelületeket láthat­tam, amik arról árulkodtak, hogy a simának látszó bizony nem is olyan sima. Aztán lenyűgözött a látvány a Hunyadi út felújítása után egy reggeli felhőszakadás idején (amikor a Szabadság út - József Attila út keresztezésében a szél­iében, hosszában hömpölygő áradáson alig lehetett átkelni): a Keresztelő Szent János szobor előtt, ahol a járda szélénél beé­pített jó néhány víznyelő csont­száraz volt, mert a lefelé zúduló esővíz bizony csúfondárosan elkerülte azokat. Aztán évek óta nem szűnő derűvel figyelem nagyobb esők idején a konyha­ablakból a szemközti víznyelőt: azt is megkerüli a szélesen fo­lyó esővíz, ami innen kikanya­rodva a Maiéter Pál úton folyik tovább - máshonnan jövő vi­zekkel megerősödve - amerre lejt az út, vagyis ebben az eset­ben keleti irányban. Gondolom, rengeteg hasonló példát tud bárki felidézni a maga környezetéből. Ezekből persze kár volna olyan messze­menő következtetéseket le­vonni, hogy például az eső­víz-elvezetés rendszerét lehetet­len az esetenként előforduló ha­talmas felhőszakadásokhoz mé­retezni, meg más effélék, mert mint a példák mutatják, nem er­ről van szó. Amiről ugyanis szó van, attól akár az egész rend­szert el is tömedékelhetnék. Hogy ez nyilvánvalóbb le­gyen, tessék csak a követke­zőkre figyelni. Előszeretettel nézegetem jártamban-keltem- ben a már említett víznyelőket. Bizony igen ritkán fordul elő, hogy lelátni az aljukra, vagyis oda, ahol megpillantható lenne a mélyebben lévő csatornához vezető nyílás, vagyis az a hely, melynek segítségével az esővíz eltűnhet a rendszerben, s ha mind nem is az elsőben, hát a másodikban, a harmadikban... Sajnos sokkal gyakoribb, hogy több-kevesebb szemét, hordalék zárja el az aknában a víz útját, ami ily módon az a „könnyebb ellenállás vonalát” követve a csatorna helyett a fel­színi közterületen hömpölyög tova. És sajnos nem ritkák az olyan víznyelők sem, amelyek­ben rácsig ér a betonkemény hordalék azt jelezvén, hogy tisz­tító kezek évek óta a közelükbe sem értek. Ez pedig azzal jár, hogy a víz - lefolyása nem lé­vén - megy amerre lát, neki a nagyvilágnak, míg valahol el nem szivároghat. Hajdan az ilyen kóbor vizek rengeteg kárt okoztak a belvárosi pincerend­szerben! És miért ne okozhat­nának ma is károkat, hiszen út­jaink felszíne nem feddhetetlen minőségű, az elszivárgásra ren­geteg a lehetőség. De honnan jöhet ez a „be­tonná váló” hordalék? Ha távo­labb tekintünk, ezt is felfedez­hetjük. A rézsűkről, amelyeket nem mindenütt véd kellőképpen a növényzet, nagyon sok agya­gos föld ,rendeződik át”, amelynek végállomása legtöbb­ször a végül is nagy általános­ságban a helyén lévő víznyelő. Mindennek sokféle tanulsága lehet. A legfőbbnek mégis azt tartom, hogy kellene tisztítani - és tiszta állapotban tartani! - a víznyelőket. Hársfai István Ingyenes parkolás Ez idáig már több, mint ezer ingyenes parkolóbérletet adott ki a Városgondokság a gépko­csival közlekedő mozgáskorlá­tozott pécsi lakosoknak. Elismerés a Postaigazgatóságnak Éppen a legutóbbi Pécsi Körképben tet­tük szóvá, hogy milyen csúfságot is követtek el a Pécs Postapalota bejárati előterével. Most arról adha­tunk hírt, hogy a Pos­taigazgatóság illeté­kesei „vették a lapot” és rendkívül gyorsan intézkedtek a hiba el­tüntetéséről: az ajtó­nyílást befalazták és a faldíszt kiegészítve helyreállították. Élismerésünk a Pé­csi Postaigazgatóság­nak a gyors reagálá­sért! H. I. Városvédő őrjárat Az új lakótelepek rendszeresen témát adnak őrjáratunknak. Most sincs másképp. Az első fényképen azt a jelenséget mutatjuk be, amikor egy-egy modern ABC-áruház környékét ellepi a szemét, mert az arra járók nem törődnek a renddel, nem érzik magu­kénak a lakóterületet és a várost, amelyben élnek. A második fotónkon kitűnik, hogy az ilyen házak - bár hamar és nagy számban készültek - rövid idő alatt elhasználódtak. Ennek egyik jól látható jele, hogy a homlokzaton megjelenek a „hullafoltok”, s bizony jól jönne már a korai felújítás. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Posztumusz méltatlanság Azok az elődeink, akik ré­gebben munkásságukkal va­lami nagyot tettek a városért, mostanában posztumusz mél­tatlan helyzetbe kerülhetnek. Példa erre Schneider István (1842-1909), akinek emlék­táblája az Egyetemi Könyv­tár épületének rekonstrukci­ója során levétetett áfáiról és a raktárba került, mivel el­költözött a házból a Belvárosi Általános Iskola. Nemrég felmerült a lehető­ség, hogy névkiegészítésként Schneider nevét is felvegye az iskola. A tantestület azonban egyöntetű nem-mel szavazott erről. Hiába volt korában or­szágos szaktekintély, az is­kola igazgatója, a városi is­kolák felügyelő igazgatója, a Pécsi Tanítóegylet és a „Nép­tanoda” szaklap vezetője, neves közéleti férfiú, akinek munkássága példa lehetne - jelenkori kollégái közt egy sem akadt, aki nevének felvé­tele mellett voksolt volna. S hivatkozhattak a közgyűlés oktatási bizottságának állás- foglalására is, amely nem tartja célszerűnek általános iskolák esetében a névadást. dr. Vargha Dezső Szökőkutak Víz és energiatakarékosság­ból már nem minden szökőkút és csobogó üzemel a városban. Május elejétől most a követke­zők működnek: a Szent István téri, a tettyei, a Színház téri, a Köztársaság téri, az Uránváros főterén lévő, az Assisi Szent Fe­renc csobogó, a Zsolnay kút, a Merni pasa kútja, a Vöröskő, az Aranyos és a Petrezselyem kút. Szemétlerakóhelyek A Városgondnokság illegális szemétlerakóhelyeket szüntetett meg a patacsi ingatlanokon. Be­fejeződött a nagyárpádi ipari út melletti illegális szemétlerakó­helyek rendbetétele. A területen útlezáró bábukat helyeztek el, s ezekhez a telektulajdonosok kulcsot kaptak. Útfelújítások Elkészült az Alkotmány utcai és a Szliven Áruház előtti autó- buszöböl, valamint a Sport utcai áteresz és a Hársfa úti buszme­gálló korlátjának felújítása. El­kezdődött a Pataki István utcai út- és járdasüllyedés helyreállí­tása, a Krisztina tér 1-6. szám előtt a járda és-a folyóka javí­tása, a Heim Pál és az Antónia utcában a járdák a felújítása. Parkfenntartás Megkezdődött az egynyári virágpalánták kiültetése. Á Ker­tészeti Vállalat kicserélte a Bar- bakán fahídjának hibás geren­dáit. Folyamatosan kijavítják a kertvárosi labdapályák baleset- veszélyes kerítéselemeit. f 4 4 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents