Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-12 / 128. szám
1993. május 12., szerda aj Dunántúlt napló 11 Rendszeretet, tisztaság és teljesítmény A Suzuki gyárban Antall József miniszterelnök és Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Corporation elnöke avatta fel május 7-én, a már működő esztergomi autógyárat. Képünkön: Suzuki Osamu, Antall József és Lepsényi István a magyar Suzuki vezérigazgatója. Sebész ötezer kilométerre Távirányított robot operál A rendszeretet a japán ipar egyik fő jellemzője, a tisztaság pedig elengedhetetlen feltétele bizonyos munkafolyamatoknak. Az élektronikai iparág fejlettségéből szinte természetesen következik, hogy a japán cégeknél tilos a dohányzás a géptermekben. Esztergomban, a Suzuki gyárban sem szabad dohányozni, de egy amerikai tudósító beszámolója szerint a füstöléshez szokott magyar munkás számára ez egyáltalán nem magától értetődő. Aminthogy az sem, hogy a Suzuki gyárban nem fizetnek túlórapénzt, vagy hogy a futószalag mellett nem hagyják felhalmozódni a hulladékanyagot. A The Wall Street Journal Europe azonban nem azért küldte munkatársát Esztergomba, hogy ezeket a nemzeti sajátosságokat tanulmányozza, hanem annak felmérése végett, hogy mekkora az esélye a japán autógyártás kelet-európai terjeszkedésének. Ellentétben Suzuki úrral, aki arról beszélt a gyáravatáson, hogy a 25 millió dollár költséggel épült üzem kapacitását növelni kívánják, az amerikai lap úgy véli: a Suzuki talán nemcsak az első, hanem az utolsó is lesz ebben a térségben. Az esztergomi autógyár, amelyet hivatalosan pénteken avattak fel Osamu Suzuki úr és Antall József miniszterelnök jelenlétében, az amerikai tudósító véleménye szerint „nem egy általános benyomulás előhírnöke, inkább magányos úttörő vállalkozás. Az ok: a kereslet hiánya, illetve szűkössége. A 800 ezer forintos Suzuki kocsi ugyanis még mindig túl drága a magyarok számára”. Ezért a pénzért legtöbben inkább egy kevéssé használt Volkswagent vagy BMW-t vesznek. Ennek figyelembevételével a gyártelep 50 ezer kocsira tervezett termelése most még kissé túl bőségesnek tetszik. Márpedig 1995-ben már ennyi kocsi gördül le az esztergomi futószalagról. Suzuki úr pedig arról beszélt, hogy 200 ezerre növelik a termelést. Ebből 25 ezret Magyarországon belül gondoltak értékesíteni. Mivel azonban itt összesen 45 ezer új kocsit vásárolnak egy évben, ez a szám szintén túl magasnak tűnik. Figyelembe kell venni, hogy csak Ladából még mindig tízezer jön be évente, s hogy az Opel gyár és sok egyéb konkurens cég is szeretne magyar piacon autókat eladni. Bizonyára nem véletlen, hogy ezek a megjegyzések épp egy amerikai lapban (annak európai kiadásában) jelennek meg. A tudósító ugyanis többször hangsúlyozza: gyártani csak japán kocsikat gyártanak a kelet-európai térségben. Az amerikaiak, köziül az Opelt gyártó General Motors, mely Magyarországon is létesített egy jjzemet, úgy döntöttek, hogy a kelet-európai gyártási kultúra csökkentené kocsijaik versenyképességét. Ezért legfeljebb alkatrészeket vagy motorokat hajlandók gyártani itt. Mindazonáltal a tudósító is elismeri: Más, az amerikai autógyártás szempontjából érzékeny térségekben - így Kanadában és Indiában is - a Suzuki keményen megvetette a lábát. A gyártelep japán vezetőinek - így a Wall Street Journal - egyelőre más gondjaik vannak. Ami a munkafegyelmet és a renden kívül igazán izgatja őket, az a termelés rentábilissá tétele. Pillanatnyilag egy Suzuki előállítása Magyarországon ugyanannyiba kerül, mint Japánban. Ez pedig nem elégíti ki a cég tulajdonosait, akik többet reméltek. Terveik megvalósítását az amerikai tudósító beszámolója szerint elsősorban az akadályozza, hogy a magyarországi beszállítókhoz fűzött remények eddig nem váltak be. Az itt gyártott Suzukik alkatrészeinek 60 százalékát szerették volna magyar alvállalkozóknál készíteni, de egyelőre csak az alkatrészek 40 százalékához találtak olyan vállalkozót, aki megfelelő minőséget tud produkálni - írta az esztergomi gyáravatás alkalmából a The Wall Street Journal Europe. A sebészek a jövőben robotok segítségével képek lesznek távoli vagy veszélyes területeken lévő pacienseket megoperálni, anélkül, hogy ők maguk személyesen a helyszínen tartózkodnának. Különösen az amerikai katonai sebészek érdkelődnek a távsebészet iránt. Ennek az a magyarázata - mondotta Richard Satave ezredes, az amerikai védelmi minisztérium beosztottja, hogy háború esetén a sebesült katonákat a front mögött akár egy páncélozott műtőautóban is meg lehetne operálni, mert a tulajdonképpeni műtétet egy robotot végzi. A távoperáció legfőbb eszköze a sebész komputerközpontja. Az orvos elektronikus kapcsoló pultjánál egy nagyképernyős tv-készüléken figyeli a paciens röntgenképeit. Az akár 5 ezer kilométerre levő robotot kézi emelőkar segítségével irányítja. A robot pontosan megismétli a sebész mozdulatait. A A világ legmagasabb hegycsúcsa, a Csomolungma (Mount Everest), amelynek magasságát most mérik a legkorszerűbb műszerekkel, nem elégszik meg azzal, hogy évente néhány milliméterrel „növekszik”, de évente vízszintesen is elmozdul 15-30 centiméterrel. Ezt állapította meg egy kínai tudós, aki a napokban hozta nyilvánosságra számításait. Benoit Chamoux, a francia-olasz Himalája-expedíció vezetője elmondta az AFP tudósítójának, hogy a három utóbbi évtizedben a Mount Everest csúcsának évenkénti 15-30 cenműholdon közvetített felvételek azt a benyomást keltik az orvosban, mintha a paciens közvetlenül előtte feküdne. A robottechnika már „betört” a gyógyászatba. A kaliforniai egyetem orvosai például egy csípőizületi műtétnél alkalmaztak robotot. A „Robodoc”-nak nevezett gép megtalálta a mesterséges ízület legkedvezőbb elhelyezését, a fémcsap számára szükséges furatot pedig pontosabban és gyorsabban készítette el a csontban, mint bármelyik sebész. Egy másik álom, mely nemsokára valósággá válhat: a speciális orvosi mikrogépek megalkotása. A Massachusettes Institute of Technology kutatói már dolgoznak olyan pirula nagyságú mikrorobotok kifejlesztésén, amelyek az érpályába juttatva, parányi kamera segítségével átkutatják véredényeket és megtalálják a szűkületeket és a daganatokat. timéteres kelet-nyugat irányú elmozdulását észlelte egy kínai topográfus. Ami pedig a „növekedést” illeti, a Mount Everest északi része évente 4 milliméterrel emelkedik. Az expedíció vezetői egyébként közölték a Mount Everest új hivatalos magasságát - 8846,10 méter amelyet első ízben mértek egyidejűleg a nepáli és a kínai oldalon, mégpedig eddig példátlan pontossággal. A legutóbbi mérésen, 1975-ben 2,03 méterrel nagyobb magasságot mértek. (AFP) Vízszintesen is elmozdul a Mount Everest Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel: 166-9911, 221-1111 Rádiótelefon: (06) 60-21081, (06) 60-21088 Balatonvilágos: Ml-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06) 60-21100 Békéscsaba: 5600 Gyóni Géza u. 21. Tel.: (66) 443-120 Rádiótelefon (06) 60-84000 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel: (52) 18-038 Rádiótelefon (06) 60-21800 Győr 9021 Ipar u. 49/B. Tel:. (96) 18-896 Rádiótelefon (06) 60-21400 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel: (92) 13-460 Rádiótelefon: (06) 60-21408 Pécs: 1621 Rákóczi utca 19. Tel: (12) 45-111 Rádiótelefon: (06) 60-21900 Szeged: 6120 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel: (62)324-304 Rádiótelefon: (06)60-21600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel: (22) 328-111 Rádiótelefon: (06) 60-21200 Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel: (56) 312-232 Rádiótelefon: (06) 60-86000