Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-03 / 119. szám

1993. május 3., hétfő uj Dunántúli napló 11 Suzuki gyáravatás Esztergomban Ötszáz üzletember érkezik Japánból Május 7-én 11 órakor felavat­ják a Magyar Suzuki Részvény- társaság esztergomi autógyárát. Az ünnepségre 1500 vendéget hívtak meg. Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Corporation el­nöke kíséretében 500 japán üz­letember érkezik hazánkba. A két év alatt felépített esz­tergomi gyárban már a múlt év októberében megkezdődött a Suzuki Swiftek gyártása. Az avató több mint fél éves késésé­nek az a magyarázata, hogy a japán fél szerint akkor van ér­telme egy gyár hivatalos átadá­sának, ha az már teljes, vagy majdnem teljes kapacitással dolgozik, ha már megkezdődött az üzemszerű termelés. Ez a feltétel teljesült: az esz­tergomi üzem korszerű gyártó- szalagjairól már most naponta 60-65 autó gördül le, az év kö­zepén pedig már 80-100. A ha­zai és a külföldi kereslet függ­vényében szeptemberben-októ­berben áttérnek az egyműsza- kosról a kétműszakos terme­lésre, s a közvetlen gyártásban dolgozók száma addigra a mos­tani 330-ról 500-600-ra nő. A terveknek megfelelően emelkedik a hazai beszállítók részesedése. Az év végére a gépkocsikban 50 százalékos lesz a hazai, 10 százalékos pe­dig az Európából származó al­katrészek aránya. Ez a feltétele annak, hogy az esztergomi Swifteket magyar terméknek ismerjék el és Nyugat-Európá- ban vámmentesen értékesíthes­sék. Megkezdték a Suzuki Swift Sedan típusú gépkocsi gyártá­sának előkészítését. Ennek be­indításához kezdeményezték a Magyar Suzuki Rt. Alaptőkéjé­nek emelését. A 900 millió fo­rintos emelésből a Suzuki, il­letve a többi japán érdekeltség 500 millióval, míg a magyar ál­lam - a befektetésösztönzési alap révén - 400 millióval ré­szesedik. A 900 millió forint zömét az új karosszériagyártó sor felszerszámozására költik. A cél az, hogy a Sedan mielőbb megjelenhessen a Suzuki érté­kesítési hálózatban. A Sedan megőrzi az eddig gyártott ötaj­tós Swiftek előnyeit (gazdasá­gos motor, jó úttartás, kompakt, könnyű karosszéria, nagy belső tér), ugyanakkor csomagtartója az eddigieknek kétszerese, 375 literes. Az új típus fehér, bordó, kék és metálszürke színben ké­szül majd. Ára még nincs, de a cég arra törekszik, hogy a ha­sonló kategóriájú autókhoz ké­pest versenyképes legyen ez a típus is. A Magyar Suzuki Rt.-től ta­valy három és félezer autót vá­sároltak. Az idén, a termelés gyors felfutásának köszönhe­tően április közepéig már ennél többet értékesítettek. A majdnem kész autók melett a hazai gyártású ülések Schamschula György közlekedési, vízügyi és hírközlési minisz­ter átadja az István távbeszélő szolgáltató központot. * Átadták az István központot Húsexport-keletre Átadták a főváros legújabb telefonközpontját az István Távbeszélő Szolgáltató Köz­pontot. Ezzel Budapesten a Belváros után a IX. kerületben is valódi kínálati piac jöhet létre. A központ tervezett kezdeti kapacitása 26 ezer előfizető ki­szolgálását teszi lehetővé, s ez a későbbiekben 46 ezerre bővít­hető. Emellett a központ két ki­helyezett fokozata a Ferenc táv­beszélőüzem területén hatezer, a Lágymányos távbeszélőüzem területén pedig négyezer előfi­zető bekapcsolására ad módot. Az István központ jelentősen csökkenti továbbá a Belváros, ■illetve a József távbeszélőüzem túlterheltségét is. A most át­adott telefonközpont berende­A hatályban lévő sajtótör­vény már a rendszerváltás előtt lehetővé tette a rádió- és tévé­stúdiók alapítását állami enge­déllyel. Az új posta- és távköz­lési törvény már megteremti azokat a legszükségesebb tör­vényi előfeltételeket, amelyek­kel a műsorsugárzáshoz szük­séges szabad frekvenciákat az igénylők birtokba vehetik.Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már teljesen szabad a vá­sár! A kormány e pillanatban nem teszi, nem teheti meg, hogy szabaddá tegye az országos csa­tornákat, s nem engedélyezhet helyi és országos kereskedelmi rádió- vagy tévéadást sem. Eze­ket ugyaniá az alkotmány külön törvény - az úgynevezett médi­atörvény - megalkotásához köti, s éppen ezt a törvényt nem sikerült létrehozni. A frekvencia-moratórium két zéseit a Siemens szállította. A digitális rendszer mindenben megfelel a nemzetközi szabvá­nyoknak, sőt a későbbiekben adatok, szövegek, képek egy­idejű átvitelére is alkalmazható lesz. A Matáv Rt. hároméves fej­lesztési programja soha nem lá­tott mértékű telefonhálózat-bő­vülést eredményezett. A 80-as évek évi 5-6 százalékos fejlő­dési ütemével szemben 1991-ben 13 százalék, tavaly 15 százalék volt a növekedés, az idén pedig 15-18 százalékos fej­lődéssel számolnak. A fejlesz­tési program első felében első­ként a budafoki 15 ezres és a belvárosi 40 ezres vonalkapaci­tású digitális központok kerül­tek átadásra. területre eddig sem vonatkozott: a kábelrendszerekre és a mű­holdas sugárzásra. Ezt a „rést” használta ki a kormány, amikor - az ellenzék rosszallásától kí­sérve - létrehozta az alapítványi Duna TV7t. A közeli jövőben tehát csu­pán a helyi, földi sugárzású közszolgálati adások számára szabadítanak fel frekvenciákat. Igazi gondot már csak az okoz, hogyan alakítsák ki e frekvencia igénylésének és odaítélésének demokratikus rendjét - ha nincs médiatörvény. Ezen egy tárca­közi bizottság szakértői törik a fejüket hónapok óta, s a felme­rülő kérdéseket a kormány nem egyszer tűzte már napirendjére. A kiszivárgott hírek szerint, az egyelőre fiókba került média­törvény-tervezet ide vonatkozó passzusait próbálják alapul venni. A pályázat feltehetően Hallgatnak ránk? A magyar szakemberek az elmúlt években minden nem­zetközi fórumot felhasználtak annak bizonyítására, hogy Ma­gyarország - miként Kelet-Kö- zép-Európa többi állama is - nem segélyeket vár a fejlett or­szágoktól, a külföldi pénzinté­zetektől, hanem segítséget a gazdaság korszerű fejlesztésé­hez. Mit javasoltunk az Európa Bank közgyűlésén? Szabó Iván pénzügyminiszter sürgette, hogy a pénzintézet növelje a magánszektor fejlesztését célzó tőkebefektetések arányát. Hogyan fogadták az indít­ványt? A kormányzók által is támogatott banki stratégia már tartalmazza a kis- és középvál­lalkozások finanszírozásának fontosságát. így a jövőben vár­hatóan az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyeznek az infrast­ruktúrát fejlesztő beruházá­sokra, ami nélkülözhetetlen a magáncégek megerősödéséhez kontinensünk keleti részén. Miként döntött a másik nagy világpénzintézet a Nemzetközi Valutaalap? Igazgatótanácsa ugyancsak éppen a napokban határozta el, hogy rendkívüli alapból segíti a közép- és kelet­európai országokat, valamint a szovjet utódállamokat fizetési mérlegük hiányának csökkenté­sében. Az IMF hazánkat is besorolta a külön hitelfelvételre jogosul­tak körébe. A Valutaalap ugyanis a volt KGST és szovjet piac összeom­lásából előállt veszteségeket - az export kiesését az import drágulását - kívánja valame­lyest kompenzálni. teljesen nyitott lesz, azon ma­gánszemély és közület egyaránt részt vehet. De hogyan fogják elbírálni például, ha pártok he­lyi szervezetei jelentkeznek majd frekvenciáért? Nem való­színű, hogy magára valamit is adó párt nyíltan akarna birto­kolni rádió- vagy tévéadót, de nem kizárt, hogy párthoz köze­lálló gazdasági társaság vagy vállalkozás megpróbálkozik ez­zel. S e próbálkozása akár si­kerre is vezethet. A már is­mertté vált elképzelések szerint várhatóan júniusban meghirde­tésre kerülő pályázatra helyi- stúdió-alapítási igényekkel kell jelentkezni. Azonos településről többen is nyerhetnek pályáza­tot, mert a Frekvenciagazdálko­dási Intézet úgy osztotta el or­szágosan a helyi frekvenciákat, hogy sok helyen legalább 2-3 rádió- illetve televíziócsatorna álljon rendelkezésre. A frek­venciahatóság azt az alapelvet követte, hogy minden, legalább harmincezer lakosú településen legyen mód helyi médium alapí­Az EK által elrendelt élőál­lat- és húsbeviteli tilalom ko­moly tanulságokkal szolgált a magyar termelőknek - mon­dotta az MTI munkatársának Kosa Ferenc a Vágóállat- és Hústerméktanács elnöke. Ezzel kapcsolatban rámuta­tott többek között arra, hogy je­lenleg az EK húspiacai rendkí­vüli módon telítettek. Emiatt a magyar áruk többszörösen esélytelenül indulnak a piaci versenyben: nemcsak a túlter­melés miatt nehezebb eladni őket, hanem a támogatási ver­seny miatt is. Mint ugyanis köz­ismert, a Közös Piacban rend­kívüli módon szubvencionálják az agártermékeket. Hazánk viszont azt nem en­gedheti meg magának, hogy je­lenleg a belső fogyasztás mint­egy kétszeresét kitevő húster­melő képessége tovább csök­kenjen. A megoldást - az áru ér­tékesítésének lehetőségét - eb­ben a helyzetben elsősorban ke­leti piacon kell keresnünk. A terméktanács elnöke szerint a keleti üzletmenetben a jelenle­Michal Kovác szlovák ál­lamfő sajtóértekezletén kijelen­tette: a független Szlovákia soha nem fog autonómiát bizto­sítani a magyar kisebbségnek. „Az etnikai kisebbségi jogok megsértését minden egyes eset­ben azonnal orvosolni fogjuk, de Szlovákia soha nem fogadja el a magyarok autonómiáját” - idézte az államfő sajtóértekezle­ten elhangzott kijelentését a Reuter hírügynökség. gihez képest, rövid időn belül várható is egy kedvező fordulat. A kilátások szerint ezeken a pi­acokon a magyar árút barterüze- letek keretében jól el lehet he­lyezni. A Vágóállat- és Hústermék­tanács legutóbbi ülésén a testü­let arról határozott, hogy javas­latot tesz a szaktárcának száze­zer vágósertés állami felvásár­lására, levágására és központi készletezésére. Ez mintegy 1,1 milliárd forint felhasználását je­lentené az intervenciós alapból. A központi intézkedéssel elke­rülhető lenne a továbbtartás. A terméktanács úgy ítéli meg, hogy az export-szubven­ciós kulcs 10 százalékos meg­emelésével mintegy 3200 ton­nányi dobozos sonka, mintegy 3000 tonnányi darabolt húsrész és további 3000 tonna bőrös fél­sertés eladása is lehetővé válna. Ez a támogatás mintegy 190 millió forintos terhet róna az in­tervenciós alapra. A két javaslat együttes finanszírozási igénye tehát mintegy 1,3 milliárd forint lenne. Kovac azt is leszögezte: sem Szlovákia, sem a nemzetközi közösség nem fog tudomásul venni egy Magyarország javára történő esetleges határmódosí­tást. „Egész Közép-Európában a határok stabilitása a biztonság alapja” - mondta. Bejelentette, hogy májusban kerekasztal-vitát kezdeményez a Szlovákiában élő összes ki­sebbségek részvételével a kap­csolatok javítása érdekében. Hofí ezredes lesz Ősszel is, tavasszal is jubi­lált Hofi Géza. Előbb 900. fel­lépését ünnepelte a Madách Kamarában, utóbb meg azt, hogy kereken tíz esztendeje szerepelt itt először. Úton van az ezredik felé. Tíz év, kilencszáz előadás és mindössze két műsor: Ho- félia az első öt évben, Eleiem bére a másodikban. Imponáló adatok, de csak számok. Az igazi szenzációt az jelenti, hogy a kilencszáz előadásból nem volt két egy­forma. Hogy igazából tíz esz­tendő minden egyes színrelé­pése más volt: a műsor 30, 40, 50, sőt gyakran ennél nagyobb százaléka is színtiszta új szö­veg. Amely az előadás percei­ben született és a következő előadást sokszor már meg sem érte. Mert kiszorították az újabb események, a mindig naprakész Hofi friss indula­tokból, gondolatokból, érzé­sekből és megérzésekből táp­lálkozó legújabb tréfái, paró­diái, kommentárjai. Hofi hetenkint egyszer lát­ható a Madách Kamarában, szombaton este tíz után. De ha a szombat reggeli tévé műsor, vagy a friss esti Tv-híradó (s értelemszerűen a rádió meg a napi írott sajtó) újabb eseményt, nyilatkoza­tot, vitatémát tartalmaz, amely mozgásba hozza agysejtjeit - és mindig van ilyen dolog -, akkor még aznap este tíz után hangot ad ennek műsorában. S ezzel valósággal rabul ejti a közönségét. Mert a műsor mindig felfrissül, minden al­kalommal megújul, az éppen aznap ott ülő nézősereg tehát, legalábbis részben, mindig prem ier-közönség. Egy másik titka a kristály- tiszta közérthetősége. A szé- lenhordó és az utcaseprő ép­pen úgy megérti azt a gyilkos gúnyt, azt az ellenállhatatlan humort, azt a fantasztikusan felsrófolt logikájú gondolat­menetet, amely Hofi sajátja, mint az atomtudós vagy a bér­elszámoló, a hajóépítő vagy a zongoraművész. Az ő közön­sége az egész ország, nemre, korra, osztályra, rétegre, val­lásra, foglalkozásra, hivatásra való tekintet nélkül. Hofi Géza, közérzetünknek egyszerre alakítója és króni­kása. Pártokon kívül áll. Az embert akarja megváltoztatni, kicsit legalább. És ha a lelkü- lete csak icikét-picikét jobb lesz, ha valamelyest is tisz­tábban látja és igazságosabbá próbálja alakítani a világot, akkor az olyan szatirikus vé- nájú, humoros személyiségű színpadi próféták, mint Hofi Géza, nem éltek hiába. Barabás Tamás tására. A működtetett adó vé­telkörzetét egy hamarosan kia­dásra kerülő miniszteri rendelet valószínűleg úgy szabályozza majd, hogy helyinek minősül az az adó, amelynek vételkörzeté­ben vidéken legfeljebb 100 ez­ren laknak, a fővárosban pedig az ország lakosságának egyhu- szad (nagyjából 500 ezer lakos) él. A pályázaton nyertes igény­lőnek - stúdióalapítási engedély birtokában - el kell döntenie, maga kívánja beszerezni, fel­szerelni, működtetni adóberen­dezését, vagy ezt a szolgáltatást mástól-, például az Antenna Hungária Rt-től - a korábbi Műsorszóró Vállalattól - ren­deli meg.E döntés után az adó felszerelője és üzemeltetője a frekvenciahatóságtól ideiglenes frekvenciakijelölő határozatot kap. Ennek birtokában, az előírt paraméterek szerint megtörtén­het az adó telepítése, s ezt köve­tően kaphatja meg az igénylő az úgynevezett rádióengedélyt, amely feljogosítja saját rádió­vagy tévéadásának sugárzására. Előzetes tájékozódásunk sze­rint több vidéki városban és na­gyobb községben, továbbá a fő­városban is tervezik helyi rádió- és tévéállomások felállítá- sát.Ott, ahol kábeltársaság mű­ködik, gondolkodnak a földi sugárzás megvalósításán, és sok önkormányzat is így szeretne enyhíteni a lakossággal való kapcsolattartás, a tájékoztatás gondjain. Helyi művelődési há­zak, könyvtárak is fontolgatják, élnek a lehetőséggel. % A legnehezebben az derít- 'hető ki, milyen civiltársadalmi erők mozdulnak meg a pályáza­ton. Elképzelhető, hogy vállal­kozók is „beszállnak” hiszen a helyi közszolgálati műsorban is lehet reklámozni, s ennek bevé­tele akár elegendő is lehet egy-egy kisebb adó és stúdió el- tartására.Az külön téma és sok­szor,hogy ki hallgatja e sokféle rádiót? Varsányi Gyula Háttér Frekvenciabéke? Külföldi szemmel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents