Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-10 / 126. szám

1993. május 10., hétfő uj Dunántúlt napló 3 A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat köszöneté az anyáknál Az erősebbek a gyengébbekért Az egyik meglepetés-műsorszám: Unger Pálma és N. Szabó Sándor Fotó: Szundi György A családokban, az iskolákban egy hete ünnepelték az édes­anyákat, tegnap pedig a pécsi If­júsági Házban adott a számukra igényes műsort több pécsi és megyei együttes. Május máso­dik vasárnapjára azért került a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Anyák Napja - Gyöngyvirág című díszünnep­sége, hogy más, de mégis ben­sőséges formában köszönthes­sék a nagycsaládos édesanyá­kat, a menekülttáborokban la­kókat, a nevelőszülőket, a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyákat, apákat is.- Pécsett és a megyében több, mint ezer meghívottunk volt - kezdte a szolgálat pécs-baranyai csoportjának ve­zetője, dr. Dely Viktória. Az egész napos rendezvénynek ő az ötletadója, de saját szerepé­nél jóval fontosabbnak tartja, hogy a szolgálat az ünnepség segítségével éreztetheti a csalá­dokkal, az édesanyákkal: mel­lettük állnak, elismerik, és amennyire tudják, támogatják a munkájukat. Szeretnék terjesz­teni, és meg akarják erősíteni azt az alapelvet: az erősebbek támogassák a gyengébbeket, a rászorultnak segítsen, aki teheti.- A délelőtti műsort a szerep­lők ajándékba adták - folytatta. - A résztvevők iskoláiban azon­ban cserébe az anyagilag rá­szoruló gyerekeknek segítünk az étkezés befizetéséhez. A dél­utáni gála azért lett belépője­gyes, mert a a műsor tiszta be­vételét a postpszichoorganikus syndromás, valamint az írás-ol­vasási nehézségekkel küzdő dysgraphiás és dyslexiás gyere­kek mozgásterápiás foglalkozta­tására szolgáló segédeszközök beszerzésére fordítjuk. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire támogatják a szolgálatunkat a város polgárai. A délelőtti ünnepségre érke­zett kétórás utazással a dunaúj­városi Kertes József és felesége, hét kis nevelt gyermekével.- Kilenc állami gondozott gyermekünk van, kettő már nagykorú. Van egy saját gyer­mekünk, annak idején végül is ő szeretett volna mindenáron kis­testvért ... Kertesék ma már hivatásos nevelőszülőként foglalkoznak a rájuk bízottakkal. Önerőből, nagy nehézségek árán, különö­sebb támogatás nélkül most épí­tenek házat a kinőtt helyébe, hogy a tíz fiúnak és lánynak ké­nyelmesebb otthona lehessen.- Senkitől nem kaptunk annyi figyelmet, mint a gyermekmentő szolgálattól. Itt minket mindig szeretettel fogadnak - fogal­mazta meg az apa. Kell a hivatalos szervek oda­figyelése, segítsége, tudatos és rendszeres munkája ezeknek a gyerekeknek és szüleiknek az érdekében. Erről beszélt a dél­előtti műsor alkalmával mon­dott rövid beszédében a Pécs városi közgyűlés szociális és foglalkoztatási bizottságának elnöke, Körömi Attila, aki azok munkáját is megköszönte, akik nevelőotthonokban, s hasonló intézményekben dolgoznak a gyermekekért. Az ajándékműsorban és a gá­lán a komlói Kodály Zoltán ének-zene tagozatos általános iskola nagykórusa énekelt, fel­lépett a Kolping Gyermekkar, a Zengővárkonyi Hagyomá­nyőrző Művelődési egyesület gyermektánccsoportja és zene­kara. Játszott Unger Pálma és N. Szabó Sándor, szerepeltek a Tátika városi döntőjének győz­tesei, a Tihanyi család zenészei,. az Ifjúsági Ház díjnyertes tánc­kara, a mazsorettek, s a Kertvá­ros utcai általános iskola tanulói mellett a Szolgálat pécs-bara- nyai gyermekcsoportja. A rendezvény fővédnöke dr. Krippl Zoltán, dr. Mikes Éva, dr. Páva Zsolt és dr. Farkas Ká­roly volt. Hodnik Ildikó Gy. Hasznalhatatlanul erkezett az útlevél Mikor fizet kártérítést a posta? Emlékműavatás Kásádon Stílszerűen, a Győzelem Napján avatták fel Kásádon azt a II. világháborús emlékművet, amelyet az ország legdélibb te­lepülésének önkormányzata ál­lított az elesettek emlékére. A templom szomszédságában emelt emlékművet a délelőtti szentmisét követően Bózsin György, a beremendi határőrs parancsnoka avatta, majd Ronta László plébános szentelte fel. Mint Trubics János polgármes­tertől megtudtuk, az emlékmű­vet a helyi képviselőtestület ter­vei alapján az önkormányzat pénzéből állították, és az elké­szült mű Gusztáv János siklósi kőfaragó mester munkáját di­cséri. A tegnapi avatóünnepségen a helybelieken kívül a környező települések polgármesterei is megjelentek. K.J. Lánycsóki olvasónk meg­kapta az útlevelét a Belügymi­nisztériumtól, mégsem utazik vele sehova. A postai automata ugyanis „megrágta” az ajánlott küldeményt, ami használhatat­lanná vált. A reklamáló levélre az első válasz elutasító volt, csak az el­veszett ajánlott küldemény mi­att fizet kártérítést a posta. A szerencsétlenségben jó hír, hogy pénteken a Pécsi Postai­gazgatóság méltányossági ala­pon 1350 forintot utalt a szakadt útlevél tulajdonosának, amit a napokban kézhez kap, ennyibe kerül az újabb kérelem illeték- bélyege és a fénykép. Miért csak méltányosságból fizettek, a nyilvánvaló károko­zás miatt? A választ az 1964-es posta törvénynek az 1966-os (május 15-diki) KPM rende­letbe foglalt Posta Szabályzata adja meg, amelynek 90. parag­rafusának első pontja rögzíti, hogy csak az elveszés miatt fi­zet az ajánlott küldemények után a posta, korábban 100, ma már 400 forintot. Kiderült viszont, hogy a Pé­csi Postaigazgatóság ellenőrzési és üzembiztonsági osztályának munkatársai sem kedvelik ezt a szabályzatot, ami miatt sok el­marasztalás éri őket. Számukra is megnyugtató lesz, ha megje­lenik - várhatóan még a nyáron - az 1992-ben már megalkotott postatörvény új szabályzata. Annyit már tudni róla, hogy megszűnik postának az oly so­kat szidott hatósági jellege, és a polgári törvénykönyv cikkelye­ire alapozzák a felelősségválla­lását, szolgáltatási szerződésre építve. Ez azt is jelenti, hogy az elmaradt haszonért is fizet majd a posta kártérítést, ha bizonyít­ható a felelőssége. Persze előfordul, hogy a fel­adó igyekszik mulasztását be­hajtani a postán, két pert is emlí­tettek erről: az egyik cég hétmil­liót követelt elveszett Csomagja­iért, amelyekre nem írt értéket, így mindössze néhány ezer fo­rintot kapott. Volt aki a sérülten feladott küldeményt akarta a posta által „felértékelni”, nem sikerült. Mindenesetre az elmúlt hó­napban 115 esetben fizetett kár­térítést a Pécsi Postaigazgató­ság. Remélhetőleg az új sza­bályzat után ezek az adatok vál­toznak, bár azt kívánjuk a pos­tának és az ügyfeleinek egy­aránt, hogy minél kevesebb kár­térítési ügye legyen. G. M. A rendőrök(kel) már nem viccelnek A közelmúltban dr. Józsa Fábiánt nevezték ki a Belügy­minisztérium politikai államtit­kárának. 1990-ben Bács-Kiskun megye 1. számú választókerüle­tében MDF-es országgyűlési képviselőnek választották, így került a politikai életbe. A par­lamentben az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottságá­nak lett a tagja, majd alelnöke.- Melyik terület állt legköze­lebb Önhöz? - kérdeztük az új­sütetű államtitkárt.-Az önkormányzati terület­hez értek jobban, hiszen koráb­ban tanácsi jogászként dolgoz­tam. Úgy érzem, az önkor­mányzati törvény elfogadtatá­sában is jelentős szerepet ját­szottam.- Hogyan fogadta azt a hírt, hogy Boross Péter „helyettese” lesz?- Amikor közölték velem, hogy a Miniszterelnök Úr be­szélni akar velem, nem találtam annak az ajtónak a kilincsét, amelyen naponta be- és kijár­tam.- Mi az, amit politikai állam­titkárként szeretne elérni?- A minisztériumnak rendkí­vül tudatos, nagyon elvszerű és felettébb stabil vezetése van. Ezt a magam eszközeivel, külö­nösen a parlamentben erősíteni kívánom. Gondolok itt például az állampolgárságról, a rendőr­ségről, vagy az idegenrendé­szetről szóló törvényjavasla­tokra, amelyek reményeink sze­rint a közeljövőben a parlament asztalára kerülnek.-Államtitkárként mi a fel­adata?- Az önkormányzati-köz­igazgatási és rendészeti felada­tok.-A sajtóban nemrégen meg­jelent felmérés szerint a lakos­ság „kegyeibe fogadta” a rend­őrséget .. .-A közelmúltban tartott ál­lománygyűlésen örömmel kons­tatáltam, hogy a magyar rend­őrök kiléptek a rendőrviccek „szorításából”. A magyar társa­dalomban kialakulóban van egy új rendőrkép, mert a társadalom megérezte a bűnözés igazi ve­szedelmét és súlyát. A választói gyűléseken azt tapasztalom, hogy az emberek kiállnak a rendőrök és a közbiztonság ügye mellett, vállalva a szüksé­ges áldozatot is: megérezték, hogy a rendőr az ő biztonságu­kat szolgálja.- Miért olyan fontos, hogy a parlament mielőbb elfogadja a rendőrségről szóló törvényt?- Mert azzal megteremtjük a rendőri munka intézményes jogi hátterét és eszközrendszerét, ami egyre szervezettebb és tu­datos bűnözéssel szemben elen­gedhetetlen. A törvény jelentő­sen javíthatja a rendőrség pozí­cióját. Legalább ilyen fontos, hogy rendeződjék az önkor­mányzatok és a rendőrség vi­szonya. B. Sz. L. Wolfgang Lendle Pécsi üzleti estély, sok vesztessel Közös útkeresés Wolfgang Lendle mesterkurzusa Nem üzlet mostanság Pé­csett üzleti estet szervezni, le­galábbis ezt bizonyítja a Pala­tínus szálló péntek esti ren­dezvénye a Pécsi Rendez­vényszervező és Lapkiadó Iroda szervezésében. A 100-nál kevesebb fizetőven­dég egyike sem tartotta érde­mesnek kérdésekkel zaklatni a vitafórum olyan neves részt­vevőit, mint Pongrácz Tibor privatizációs államtitkárt, az ÁVÜ igazgatótanácsának el­nökét, Bokor Pált, az APEH első elnökhelyettesét, Major Istvánt az NGKM és Kovács i Ferencet a KHVM helyettes államtitkárait, Lehóczky Zol­tánt, az MNB főosztályvezető­jét - a start és a japán hitel el­osztásának koordinálóját - va­lamint Bíró Lászlót, a Pécs-Baranyai Kamara elnö­két, így a vendégek maguk gyűjtötték csokorba szakterü­letük legfontosabbnak tartott információit. A meghívott tolnai, bara­nyai vállalkozók 5000 forint belépti díjat fizettek, a rendez­vény azonban a PR & L Irodá­nak így is veszteségesnek bi­zonyult, de a jelenlévők sem voltok igazán elégedettek. Nem az első esetben marad kölcsönös rosszérzés a szervezőkben és a résztvevőkben ilyen vállalkozói összejövetelek után. A Vállal­kozók Országos Szövetsége patronálta „Szférák Estélye” ko­rábban ugyancsak hasonlóan rossz tapasztalatokkal zárult a baranyai megyeszékhelyen. Pe­dig Pongrácz Tibor azzal indí­totta bevezetőjét, hogy a piac- gazdaságban a szereposztás az, hogy az állam játékteret ad, a vállalkozók kitöltik ezt, és csak rajtuk múlik, hogy ez a gazda­ság miként alakul, lesznek-e pi­acai. Kiemelte azt is, hogy most az államot nem szeretik, de ké­sőbb majd a jól menő vállalko­zásokat fogják irigyelni. Major István az exportter­melő vállalkozások szerepéről beszélt. Kevesen tudják, hogy működik a tárca keretében egy befektetési- és kereskede­lem-fejlesztési ügynökség, mely 3 milliárd forinttal rendelkezik, s céljuk a viszonylag újonnan induló vállalkozások külföldi piacra segítése. A világ 86 he­lyén működik az NGKM-nek kereskedelmi kirendeltsége is, de a magyar vállalkozók nem nagyon ostromolják üzletkötési kérdésekkel, az adott terület törvényeinek értelmezésével a itt tevékenykedő tanácsosokat. Bokor Pál elmondta, hogy a nagy vállalatok, rt.-k kft.-k, szövetkezetek részéről rendesen megérkeztek az adóbevallások, de az egyéni vállalkozók köré­ben 80 ezer (!) ember nem tett eleget adózási kötelezettségé­nek. A 2,1 millió személyi adó­bevallásban - 400 ezerrel több a tavalyinál - pedig rengeteg a számolási hiba, ily módon fel­dolgozhatatlan. Szigorúbb lesz ezentúl az adóellenőrzés is, el­sősorban a nagy költségvetési kapcsolatokkal bíró vállalatok, az utcai és az engedély nélküli árusok körében, de jobban szá­mon kérik a nyugtaadási kötele­zettséget is. A fórum vége felé enyhe mo­raj jelezte a hallgatóság türel­metlenségét, holott a japán hi­telkonstrukció, s egyéb vállal­kozás támogató intézkedések voltok napirenden. A Grácia Divatstúdió csinos manökenjei és az ínycsiklandó falatok ké­sőbb még hoztak némi vidám­ságot a társaság hangulatában, de Anita harsány énekére a többség távozott. M. B. E. Korunk egyik leghíresebb klasszikus gitárszólistája, a kas- seli Wolfgang Lendle tartott mesterkurzust a pécsi Nevelők Házában, majd adott koncertet a Csontváry Múzeumban. Wolf­gang Lendle egyébként az 1972 óta kétévenként megrendezésre kerülő Esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál művészeti veze­tője is, így jól ismeri Magyaror­szágot.- Saarbrückenben tanultam - mondja magáról -, majd olyan neves művészek kurzusain ké­pezhettem magam, mint Sego­via, Jósé Tomas, Martin Bai­ling. A gitár mellett zongorázni is tanultam, mert mindig is azt vallottam, hogy a zene valami­képpen egy egész, és lehetőleg minden oldaláról meg kell is­merni.- Most, hogy már ön ad mes­terkurzusokat, mire helyezi a hangsúlyt abban a három-négy napban, míg együtt van a nö­vendékekkel?-Az esetleges problémákra próbálom felhívni figyelmüket. Zengenie kell a gitárnak, ez a cél, s majdnem hogy mindegy, miképp érik ezt el. Csupán csak impulzusokat adok, hiszen le­het, hogy amit én mondok, a ta­nárától már tízszer, százszor hallotta, de most, hogy valaki más mondja neki, hirtelen job­ban érthetővé válik. Különböző utakat keresünk közösen, s ha az egyik nem válik be, másik irányba indulunk. De szeren­csére ma már Magyarországon sok olyan ember van, akitől le­het tanulni, kottákhoz, külföldi hangszerekhez is könnyebben hozzá lehet jutni, mint koráb­ban. Az esztergomi találkozó pedig a nemzetközi gitáréletben kiemelt jelentőségű. M. K. A i I i

Next

/
Thumbnails
Contents