Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-05 / 93. szám

1993. április 5., hétfő aj Dunántúli napló 9 Dollármilliárdok Oroszországnak? A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan új hitelforrás kia­lakításán dolgozik, amely lehe­tővé teszi, hogy Oroszország még a gazdasági reformprog­ram teljes kidolgozása előtt dol- lármilliárdokban mérhető köl­csönökhöz jusson. A Reuter az IMF illetékeseitől megtudta, hogy az új programot szerkeze­tátalakítási hitelnek hívják. Ha megvalósul - állítják a szakem­berek kulcsfontosságú szere­pet tölthet be abban a program­ban, amelyet a hét vezető ipari ország a nemzetközi pénzin­tézményekkel karöltve kíván indítani az orosz gazdaság és Jelcin elnök támogatására. Nyolc ezrelék fölött 500 márka Németországban drábbak let­tek egyes postai díjszabások és keményebben büntetik a közle­kedési szabályok ellen vétőket. Az, aki áthajt a piroson, az ed­digi 250 márka helyett 400-at fizet és egy hónapig búcsút ve­het a jogosítványától. Ugyan­csak egy hónapig kénytelen nélkülözni gépkocsiját és 500 márkát kell legombolnia annak, akinek véralkoholszintje akár kevéssel is meghaladja a még megtűrt 0,8 ezreléket, s első íz­ben csípték nyakon. Visszaeső­nél a vezetési tilalom három hónap, a bírság összege ezer márka. A városokban terjedő­ben vannak a 30 km/órás zónák is Óriás gyémánt Egy botswanai bányában óriás gyémántot találtak: a drá­gakő súlya 446 karát. A dpa he­lyi sajtójelentésekre hivatkozva arról számolt be, hogy a drága­követ az ország három legna­gyobb bányájának egyikében, Jwanengben találták, és értékét most becsülik fel. A gyémánt Botswana legfontosabb kiviteli cikke. A világ legnagyobb gyémántját, az 599 karátos Cen- tenary-gyémántot, a dél-afrikai főváros, Pretoria közelében ta­lálták. Nem kell a változás A közöspiaci mezőgazdasági termelők nyolcvanöt százaléka ellenzi a közösség agrárpolitiká­jának megváltoztatását.Ez ol­vasható egy közvéleménykuta­tási felmérésben, melyet a La France Agricole című lap tett közzé. A leghevesebben a franciák ellenzik a reform gondolatát: a termelők 93 százaléka száll szembe vele. Nem lesznek tisztábbak Pécs utcái A pénztelenség korlátot szab a takarításnak Évről évre visszatérő témánk Pécs utcáinak, tereinek, járdái­nak szemetessége. A városban járva-kelve mindenkinek fel­tűnhet, hogy még senki nem ta­karította le a járdákról, a busz­megállókban kiszórt homokot, az utak szélén több centiméter vastagságban áll a fekete por-iszap. A járdát és az úttestet elválasztó zöld sávban, a bok­rok tövében szemétkupacok dí­szelegnek. Ritkábban takarítanak A város takarítása a Város- gondnokság feladata, azonban mint Pehr Nándor megbízott in­tézményvezető elmondta, vár­hatóan idén még rosszabb lesz a helyzet, mint az elmúlt évek­ben. A járdák, buszmegállók kézi tisztítására 10-12 millió fo­rintot kaptak, míg a városi utak tisztíttatására 10 milliót. Ezek az összegek az elmúlt évekhez viszonyítva szinte semmit sem változtak, pontosabban a 6 szá­zalékos ÁFA bevezetése után még kevesebb pénzük marad a takarításra. Ennek következté­ben csökkenteniük kell a takarí­tandó út- és járdafelületek nagyságát, valamint ezeken a részeken is ritkábban végeztetik el ezt a tevékenységet. Nem a vállalkozók rossz munkájának az eredménye, hogy szemetes a város, hanem a pénzhiányé. A jövőben még inkább látható je­lei lesznek ennek Pécsett, csök­ken a takarítások gyakorisága, feltehetően több lesz a szemét is.- Nem az összes járdát és út­felületet tisztítjuk a városban, hanem csak az aszfaltburkola- túakat. Ezek közül is sok kivétel van, mert az ingatlanok előtt lévő járdákat és a mellettük lévő zöldsávot a tulajdonosoknak vagy a közös képviselőknek kell takarítaniuk, vagy gondos­kodni a tisztán tartásukról, ez természetesen intézmények ese­tében is igaz. Erről önkormány­zati rendelet intézkedik, azon­ban úgy tűnik, hogy a végrehaj­tás körül problémák vannak, mert nem takarítják rendszere­sen az ingatlanok előtt lévő jár­dákat.- Az épületektől távolabb lévő járdák és az összes buszmegálló közterületnek számít ilyen szempontból, mintegy 30 ezer négyzetméternyi felületet jelent ez, amelynek takarításáról a Vá­rosgondnokságnak kell intéz­kednie. A kézi takarításra a pá­lyáztatás után 4 vállalkozóval kötöttünk idén szerződést, akik városrészenként végzik ezt a munkát. A gépi úttisztítást is meghirdettük, erre összesen 3-an jelentkeztek, közülük Tóth László vállalkozó nyerte meg a pályázatot. Egyéves szerződések Egy éves szerződéseket kö­tött a Városgondnokság a vál­lalkozókkal, amelyekben tétele­sen rögzítették, hogy mely ut­cákat milyen sűrűséggel kell ta­karítaniuk. A belvárosi busz­megállók közül például több olyan van, amelyiket naponta kétszer kell takarítani, ennek el­lenére szemetesnek tűnnek. A belvárostól távolodva ritkulnak a takarítási időközök is, naponta egyszer, hetente négyszer, há­romszor, vagy hetente tisztítják a járdákat, megállókat. Gondot okoz az is, hogy rövid az 1 éves szerződés, bizonytalan, hogy jövőre melyik vállalkozó nyeri meg a pályázatot, ezért nem mernek nagyobb összeget beru­házni, gépeket vásárolni.- Ismerjük a vállalkozók ta­karítási menetrendjét, mikor hol dolgoznak, ennek függvényé­ben ellenőrizzük hogyan végez­ték el a munkájukat. Amennyi­ben nem megfelelő a tisztaság, úgy egy alkalommal, arra a te­rületre nem fizetjük ki a takarí­tási díjat. Sajnos tapasztalat. hogy a takarítás után 1-2 órával már ismét úgy néznek ki a buszmegállók, mintha nem is jártak volna arra seprővel. Erről nem a takarítók tehetnek. Az pécsi önkormányzat válla­lata a Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat is, koráb­ban ők végezték a város takarí­tását. Két-három évvel ezelőtt, amikor először hirdettek meg pályázatot erre a munkára, alulmaradt a cég. Azóta szinte nincs ilyen jellegű megbízatá­suk, folyamatosan elsorvadt ez a tevékenységük. Korszerű úttisztitógép Mint Kuzsel Ferenc, a válla­lat vezetője elmondta, ekkora város takarítását csak gépekkel lehet elvégezni, amelyeknek 10-15 millió forint a beszerzési áruk. Korábban 4-6 nagy úttisz­tító és 3-4 kisebb járdaseprő gé­pük járta rendszeresen a város útjait. Ezzel szemben most a vállalkozó 2 nagy géppel és 1 kicsivel dolgozik. Igaz, a válla­lat korábban 1 műszakban dol­gozott, a vállalkozó pedig 2 műszakban végzi a takarítást.- Néhány héten belül egy korszerű MUT tipúsú úttisztító gépet kapunk tesztelésre - mondja Kuzsel Ferenc. - A Vá­rosgondnoksággal történő egyeztetés után a lakosságnak is szeretnénk bemutatni, hogy mire képes egy ilyen berende­zés. Tapasztalat, ha a lakók lát­ják, hogy tisztességgel takaríta­nak, akkor jobban vigyáznak a tisztaságra is. Sokszor gondot okoz, hogy az épülettulajdono­sok, vagy az üzemeltetők nem gondoskodnak megfelelő mé­retű és mennyiségű szeméttáro­lóról, ezért gyakran a kukák mellé rakják a lakók a szemetet, amit a szél könnyen széthord. Kis odafigyeléssel ez is meg­előzhető lenne. H. Zs. Mit őröl az ENSZ-malom? Légtérzárlat Az ENSz malmai - ha las­san is - a jelek szerint mégis csak Őrölnek. Hosszú hetek, sőt immár hónapok elhúzódó vitái, szavazásai és figyelmez­tetései után most döntés szüle­tett a Biztonsági Tanácsban a boszniai légtér zárlatának be­tartásáról. A határozat értel­mében a világszervezet fegy­veresen is érvényt szerezhet a korábbi tilalomnak: magyarán szólva, az olasz bázisokról induló amerikai gépek vagy az Adriáról startoló brit, fran­cia repülők lelőhetik a bosz­niai légteret megsértő jugo­szláv (értsd: szerb) légierő gépeit. Hozhat-e fordulatot egy ilyen szigorítás? - kérdezik a pesszimistább megfigyelők, arra célozva, hogy a hadmű­veletek jobbára a földön foly­nak, s a szerb légi akcióknak eddig sem volt perdöntő jelen­tősége. Valóban, úgy tűnik, hogy a BT-döntés katonai ér­telemben nem jelent áttörést, ám lélektani szempontból ta­lán hatásos lehet. Hiszen jelzi: a világszervezet továbbra is nyomást próbál gyakorolni Belgrádra a polgárháború be­szüntetéséért, ám a légi járő­rözés megkezdéséig szabott kéthetes haladékkal a komp­romisszumkeresés, a diplo­máciai előrelépés esélyét sem akarja elzárni a szerb vezetés elől. Nem kell-e tartani bume­ráng-hatástól? Attól, hogy - bár az ejtőernyős konténere­ket dobáló segélyszállítókra nem lőttek - a járőröző va­dászgépeket már támadás ér­heti? Attól, hogy a szerb köz­vélemény szemében az ENSz-döntés újabb bizonyíték lesz a „Belgrád-ellenes nem­zetközi konspirációra”? Vagy attól, hogy még hevesebb hadműveletekre kerül sor a földi frontokon, ahol a jórészt tétlen megfigyelői szerepre kárhoztatott kéksisakosok képtelenek hasonlóan haté­kony fellépésre? Dehogynem. Ám fordítsuk meg a kérdést: nem kell-e az ENSz-nek min­den erővel a krízis lezárására törekedni? A válasz erre a kérdésre sem lehet kétséges. Az eredmény azonan sajnos igen. Szegő Gábor Aranyérmes magyar találmány A XXI. genfi Nemzetközi Találmányi Szalonon, ahol 33 ország 635 kiállítója több mint ezer találmányt vonultatott fel, a magyar feltalálók kiválóan szerepeltek: összesen 26 talál­mányt díjazott a nemzetközi zsűri. A legnagyobb sikert Suller Attila és Tóth Árpád napelem­mel és zseblámpaelemekkel működő fűnyírógépe aratta, amely aranyérmet szerzett, és elnyerte a Svájci Ifjú Cégveze­tők Egyesületének különdíját. Aranyérmes lett még Csizmadia Lajos háztartási használatra ké­szült baromfitolltalanító gépe. Megtörtént már az első je­lentős hazai üzletkötés is. Varga József ezüstérmes gyó­gyitala, a Máltai királykeserű svájci árusítási jogát megvá­sárolták. A Magyar Feltalálók Egye­sülete különdíját Douglas Graham angol feltaláló nyerte csavarokat gyorsan oldó és szorító szerszámával. A kiállítás keretében több ország feltalálószervezete ki­fejezte szándékát, hogy részt kíván venni a közelgő, 1996- os budapesti világkiállítás mellett rendezendő találmányi világkiállításon Tv-közvetítés a gyomorból Kulcslyuk-gyógyítás A gyomorból sugárzott tv- közvetítés a jövő diagnosztikai eljárása. Japánban ez idő szerint tv- kapszulákat fejlesztenek ki, amelyeket a betegekkel lenye­letnek, s azok képeket továbbí­tanak a gyomor és béltraktusból - számolt be Jürgen Riemann ludwigshafeni professzor a Német Endoszkópiai Társaság 22. kongresszusán München­ben. Ezáltal az orvosoknak le­hetőségük nyílik arra, hogy ed­dig fél nem fedezhető betegség­fészkeket tanulmányozzanak. Az eljárás állatkísérleteken be­vált. Az eddig szikével végzett se­bészi beavatkozások felét a jö­vőben helyettesítheti az en­doszkópia, vagyis a test belse­jének optikai feltárása. Az eljá­rás során mini kamerával fel­szerelt hajlékony csövet vezet­nek be a test természetes nyílá­sain vagy kis vágásokon. Már ma ennek a „kulcslyuk-gyógyí­tásnak” segítségével végzik a vakbélműtétek 50 százalékát - hangzott el a kongresszuson. Amennyiben egy vesét kell eltávolítani, úgy az endoszkó­piai úton kisebbíthető és a csö­vek segítségével eltávolítható a beteg testéből. Idegsebészek endoszkóp segítségével az agyat is műteni tudják. Ezzel az eljárással világszerte eddig már mintegy ezer esetben távolítot­tak el cisztát vagy tumort az agyból. A privatizáció göröngyös úton? A mezőgazdaság privatizá­ciója és annak néhány visszás­sága került terítékre a Keresz­ténydemokrata Néppárt szak­embereinek tanácskozásán. Abból indultak ki, hogy a párt a tavaly áprilisban Gödöllőn megtartott kongresszusán ha­tározott elveket fogalmazott meg a tulajdonreformmal és privatizációval kapcsolatban. Akkor kimondták: a főbb irá­nyokat világosan meghatározó koncepciót kell kidolgozni, a reformot csakis ezek alapján lehet lebonyolítani. Ezzel szemben sem a mezőgazda­ságra, sem az élelmiszeriparra vonatkozóan nem készült átte­kinthető program, a privatizá­ció zárt ajtók mögött, a nyil­vánosság kizárásával zajlik.-Véleményünk szerint túl­teng a külföldi tőke az élelmi­szeriparban és kereskedelem­ben, ugyanakkor a kívánatos­nál kisebb a részaránya a fel­dolgozóiparban - fogalmazta meg dr. Hasznos Miklós or­szággyűlési képviselő, majd kifejtette: - Az általános el­szegényedés folytán egyre na­gyobb az alapvető élelmisze­rek aránya a fogyasztásban, ugyanakkor romlik a vidék jö­vedelmi pozíciója, a falvakban különösen erősen érezhető a munkanélküliség hatása.- Szerintünk az élelmiszer- ipar privatizációját úgy kel­lene lebonyolítani, hogy az enyhítse és ne fokozza ezeket a problémákat. Megengedhe­tetlen, hogy a privatizáció az élelmiszerárak emelkedésé­hez, a mezőgazdasági jöve­delmek csökkenéséhez és ez­zel a falu és a város további el­szegényedéséhez, a költségve­tés pozíciójának további rom­lásához, végső soron az állam anyagi gyengüléséhez vezes­sen.-Mi az oka annak, hogy ilyen mértékben megnőttek az élelmiszerárak? - kérdeztük Mándoki Andort, a KDNP közgazdasági bizottságának elnökét.- A helyzet fonáksága, hogy jóval nagyobb mérték­ben emelkedtek az árak, mint azt az infláció illetve az áfa bevezetése indokolta volna. Egyes esetekben a kereskede­lem, a termelőeszközök, a vál­lalatok olyan kezekbe kerültek és olyan monopolhelyzetek alakultak ki, amelyek nem a piaci, hanem önkényes árkép­zéshez vezettek. Ez elfogadha­tatlan állapot! (újvári) Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN

Next

/
Thumbnails
Contents