Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-05 / 93. szám

1993. április 5., hétfő üj Dunántúli napló 5 A „King pao”-tól a Pressfreie Flugblätterig 145 éve jelent meg az első pécsi újság Neuwirth Adolf jóvoltából Csöndes jubileum régiónk sajtójában: éppen ma, április 5-én 145 esztendeje, hogy meg­jelent az első pécsi újság. A Pressfreie Flugblätter főszer­kesztője Neuwirth Adolf, az ak­kor zömében németül beszélő városnak alapította hírmondó­ját, majd nem sokkal később a német újság mellékleteként a Pécsi Tárogató-\a\ magyarul is elmondta a nap legszüksége­sebb információit. (Ekkor a magyar szabadságharc idejét élik polgáraink, s ezt az ese­ményteli időszakot használja is Neuwirth; el lehet adni a lapot!) A világosi fegyverletétel után az első pécsi lapszerkesztő in­ternálótáborba kerül, hosszú éveket tölt börtönökben, s vala­hogy úgy esik: az amnesztiák idején többnyire megfeledkez­nek róla. Amikor szabadul, el­méje már elborult. Ebből a múltból is visszakö­szön ugye, a sajtó milnkatársai, tulajdonosai mindig borotvaé­len táncoltak. Felsorolni is lehe­tetlen, hogy merre, a nagyvilág­ban miként végezte néhány szerkesztő és újságíró a forra­dalmak és háborúk idején, hogy mennyi szitkot kaptak - és kap­nak - a toliforgatók joggal vagy alaptalanul. Mindenesetre a la­pok az adott kor dokumentu­mai, a legteljesebb forrás a tör­ténész és helytörténész szá­mára. S csak a pécsi sajtó fiatal. A rómaiak Acta diuma urbis vagy popoli-ja, vagy a 713-tól nyomtatott kínai King pao a messzi múltba visz. S talán ke­vesen tudják, a gazetta elneve­zés onnan ered, hogy az itáliai Notizie Scritte ára egy gazetta (kb. 10 fillér) volt. Az első magyarországi lap is német nyelven jelent meg 1587-ben, melyet a mogyoróke- réki Manlius János szerkesztett Newe Zeitung aus Ungarn néven. Ismert Esterházy Antal Kassán, Lőcsén majd Bártfán szerkesztett kuruc lapja a Mer- curius Hungaricus, majd az első magyarul írt és nyomtatott hírharsona, a pozsonyi Magyar Hírmondó, mely 1780 január 1-én jelent meg Ráth Mátyás la­palapító szorgalmából. Száznegyvenöt éves a pécsi sajtó, hajtsunk fejet eleink, kü­lönösen Neuwirth előtt. Higy- gyünk szándéka, a gyors és hite­les tájékoztatás tisztességében. Régi mondás, nincs elavultabb, mint egy tegnapi lap. (De néha, nincs érdekesebb sem.) Fella­pozni a pécsi korabeli lapokat, olvasni 1920-ról, 1950-ről vagy mondjuk a Dunántúli Naplóban 1989-ről. Mintha 100 éve lett volna! Kozma Ferenc gliiflbliíttfr. <TL f MaHM* fcigenf&ilmft «nt> «ebaftcwr: 9. M, Xtmwkrtb. JVf. 3N«fNnfr«, N« ». Vyvff IMI. J *m» Rill * tet a» tuwurn. Mit (Hirni Mm «nfctm fhtWIftras Mi rtfm |)rot riuMMini nfftn „ShrtnMi* Slat* feUitft" in Ndf|ni, Mcftmén Mb frirtliét M wk Hnty fate MffM* tmé fcüh éfiaUét BUNfl ta Mr fal Ma Iralf^r Bfti» W in Win fMátttn MM, mu Ma te* »uauft futni né **anf*<* 9tét tMt MtiMn M) wm ft* .Jid né (Hw Biten* lm Vagr né |m«z Ma MtirlkM «*—Brited f w9l(i4|(ll m> §v«i)«it Un Mtela ml HM*«, u* Ma Mufladaata IMU»* fok Mr yhttmi* aaüanala w* frjida Bau niwMj m wtMf w na**i muiHai, nanumfn acaanu Vau witn Mit Ma eawfUe ttafMaaijta Mi Bateta M Ultikén Ml tetetfmb™ ffnU fteíta fuMa M ksMNfcft« Mf§*Mtei ffttfltei M M*li*« te|M mé MaMfaa «dtita M Mm liaM ofam Bafttatet" |M«­»■ — •• ti te« ii nfiA VTrfTmpC» ni ywyyiCf HteM* « «MM Ma Itetet mm mm « Ma »te* Mr MMte *■■■ M M m étét pmpm mate, Ma «Ma mm miéit frrt ml, tiim mÜMI MaMMai • «MM H alt Mm «Maate •> Ma témjmm te 1848 április 5-én jelent meg az első pécsi újság Művészi kompozíciók értéken és áron alul Virágkötészeti bemutató és árverés Pécsett Elég volt harminc perc a smink elkészítéséhez Fotó: Löffler Gábor Gigi-parádé a POTE aulában Pécsi lány lett Dél-Dunántúl smink-királynője Forintezreket dobunk ki az ablakon Pazaroljuk a gázt, pazaroljuk az áramot, ezáltal forintezreket dobunk ki az ablakon. Kis odafi­gyeléssel kímélni tudnánk pénz­tárcánkat, védeni tudnánk amúgy is szennyezett környeze­tünket! - állítják a Magyar-EK Energia Központban. Miközben szünet nélkül panaszkodunk a megélhetési költségek emelke­dése miatt, hogy nálunk az átlag jövedelem nem tart lépést az inf­láció ütemével, a jelek szerint mégsem teszünk meg mindent kiadásaink mindenki javát szol­gáló csökkentéséért. Egy magyar háztartás ugyanis a szükségesnél 20 százalékkal több energiát használ fel. Pénz­ben kifejezve ez évi kétezerkét­száz forintos pazarlást jelent a villanyszámlánkon. Fia meg a gáztúlfogyasztásunkat nézzük, akkor számítások szerint a ma­gyar átlag család évente kétezer­háromszáz forintot egyszerűen kidob az ablakon. A mosogatás­hoz gyakran használunk folyóvi­zet, ugyanakkor ahelyett, hogy a családtagok a melegvizet kí­mélve zuhanyoznának, inkább háromszori zuhanyozáshoz ele­gendő vízzel teletöltik a kádat. Háziasszonyaink pedig inkább jól elhúzzák a főzést (hadd pu- huljon a hús a levesben), holott pénzt és időt takaríthatnának meg, ha kuktát vagy mikrohul­lámú sütőt vennének igénybe, ha megfelelő átmérőjű edényekben és fedő alatt főznének, eképpen akár 50 százaléknyi energiát ta­karíthatnának meg. Megint csak úszik a pénzünk, midőn nyitva hagyjuk a tévét, noha a műsort senki sem nézi, vagy nem kapcsoljuk le a vil­lanyt, noha mindenki a lakás túlsó felében tartózkodik. Meg kellene értenünk végre, hogy feleslegesen elhasznált energiá­ért is fizetünk, mégpedig duplán, mert az idő, a társadalombiztosí­tás költségei is részben minket terhelnek ugyanúgy, mint a fe­lesleges energiatermelés köz­ben okozott természeti károk helyreállításának költségei is. Egésznapos non-stop műsor zajlott tegnap Pécsett, a POTE aulában: az országos amatőr sminkverseny dél-dunántúli döntője. Ilyen verseny megren­dezésére először került sor Ma­gyarországon, elindítói az izra­eli Gigi kozmetikai cég és a Kiskegyed című hetilap, s a célja, hogy megválasszák a ma­gyar smink, azaz Make-up ki­rálynőt. A tegnapi területi döntőt a Gigi cég dél-dunántúli képvise­lője, Bánné Radnai Anna koz­metikus szervezte. Korábban a Kiskegyedben meghirdetett versenyre a négy déli megyéből - Zala, Somogy, Tolna, Bara­nya - tegnap 37-en álltak ki, ami tulajdonképpen egyfajta arc-szépségverseny volt, kiegé­szítve azzal, hogy a versenyző mennyire ismeri saját adottsá­gait, milyen ízléssel tudja „tá­lalni” magát. Feladatként al­kalmi sminket kellett elkészí­teni a versenyzőknek saját ma­gukon. A 9 tagú zsűri aszerint értékelte az alkotást, hogy mennyire divatszíneket használ­tak fel, mennyire illett a smink az egyéniséghez..(Hölgytár­saim, elárulhatom, hogy az idei smink divatszínek az un. föld-színek, a drapp, a terra­kotta, a vöröses piros, a bordó és a barna összes árnyalata, a lila és a tompa mohazöld.) A versenyzőket szigorúan ellen­őrizték, hogy teljesen festetle- nek-e a verseny előtt - ez is fel­tétel volt - ezután 30 perc állt a rendelkezésükre a smink készí­téshez. A verseny három fordu­lóban zajlott. Pécs első amatőr sminkver­senye egyúttal nagyszerű show program is volt. Amíg a szebb­nél szebb hölgyek még szebbé varázsolták magukat, a Grácia divatstúdió felnőtt és pöttöm gyerek manökenjei, a gyárvá­rosi iskola mazsorettjei, a Forma-1 táncstúdió táncosai, Bornemissza Mária énekesnő magas színvonalon szórakoztat­ták a közönséget, s a műsor szervezője, Bornemissza Géza díszvendégről is gondoskodott Jászai Joli néni személyében, aki ugyancsak formában volt, mindenkit megnevettetett. Az egész napos programot pedig a Pécsi Nemzeti Színház két fiatal művésze, Vince Gábor Péter és Oláh Zsuzsanna vezették. Az aula előterében pedig ajándék­vásárt is rendeztek. Milyen cég is a Gigi? Izrael­ben ez a legnagyobb kozmetikai vállalat, tulajdonosa magyar származású. Valamennyi ter­méke a természet alapanyagai­ból készül, olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek a bőr fontos alkotóelemei. Termékeit nem lehet kereskedelemben meg­venni, a tulajdonos kizárólag szakemberek, kozmetikusok ál­tal engedi alkalmazni és for­galmazni, akik a bőr diagnózisa után az arra legmegfelelőbb terméket adják. A tegnapi sminkversenyen a zsűri értékelése alapján az első három helyet pécsiek szerezték meg. Dél-Dunántúl smink ki­rálynője Krizsán Enikő lett, a második Kovács Mónika,' a harmadik Andrejcsik Szilvia. A verseny első hat helyezettje jut tovább a budapesti döntőbe, ahol megválasztják a magyar Make-up királynőt. S. Zs. Nagy érdeklődés és szinte áhí- tatos figyelem kísérte vasárnap délelőtt és délután a pécsi Ifjú­sági Ház színháztermében Klein Andrea és Kürti Zita pesti mes­ter-virágkötők szakmai bemuta­tóját, amely a tavaly ősszel ren­dezettnek a folytatása volt a Ma­gyar Virágkötők Egyesületének szervezésében. A program vége felé már lega­lább hetvenen - szakmabeliek és virágdíszeket kedvelők - lesték, hogy a két mester keze alatt ho­gyan formálódnak a kompozí­ciók, amelyek szín és szerkezeti harmóniájukkal, fantázia-tartal­mukkal pompázatosán bizonyí­tották: a virágkötészet ezen a fo­kon már valóban művészet. Bár most javarészt a tavasz és a kö­zelgő húsvét jegyében készültek az alkotások, a nézők arra is lát- tak-hallottak példát, hogy a csokroknak, koszorúknak, várág- tálaknak és kosaraknak elvon- tabb tematikájuk is lehet. Példa­ként említtetett a reneszánsz zene. S mint bármely más művé­szetben, itt stílusok, irányzatok vetélkednek, divatoznak. Szak­mai szempontból a rendezvény éppen azt célozta, hogy irányza­tokkal lépést tarthassanak a pécsi profi és amatőr virágkötők. A bemutatón rendszeresen taps és elragadtatott felhördülés követte egy-egy „vegetatív tál”, szélfutta stílusú, madárfészket utánzó vi­rágköltemény, struktúra stílusú kosár vagy koszorú elkészültét. Az árverés viszont a tervezetthez képest pont fordítva sikerült. Az árusításra felkínált virágkompo­zíciók kikiáltási ára méretektől, anyagigénytől függően 500 és 2000 forint között mozgott. S bár a bemutató közönségének java része ott maradt az árverésre is - s talán nemcsak kíváncsiságból - a licitálás egyértelműen csök­kenő irányba haladt a kikiáltási árakhoz képest. Nem igen volt felüllicitálás, s alig akadt olyan kompozíció, amely eredeti árán kelt volna el. Végül is a legna­gyobb összeg, amit egy-egy vi­rágtálért vagy kosárért kifizettek, 1600 forint volt. Á kikiáltási „tárgyak” csak akkor kezdtek rohamosabban fogyni, amikor már az anyagköltség szintjére csökkentették a kikiáltási árakat. A legkisebb összeg, amiért már hozzá lehetett jutni a mester-vi­rágkötők alkotásához egy csokor volt 500 helyett 300 forintért. E körülmény segítségével te­hát a közönség köréből jó néhá- nyan nemcsak esztétikai élmé­nyekkel és virágkötészeti isme­retekkel gazdagodtak, hanem a megtakarítást tekintve viszony­lagosan anyagilag is. A rendezvény egyértelműen szakmai és közönségsiker volt, üzleti kevésbé. Ennek ellenére ősszel hasonló újabb bemutató lesz majd Pécsett. D. I. Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. Munkahelyet keres? Munkaerőt kölcsönöz? Keressen bennünket! (DOMUS Á.) Tel.: 36-861 Kögel kocsiszekrény a postai járműveken Hüllőkutatók a sumonyi tavaknál Harminc fiatal ismerkedik a környék állatvilágával A postai gépjárművek - fő­leg a csomag- és levélszállító gépkocsik - kapacitásának növelése érdekében a napok­ban a Pécsi Postaigazgatóság Gépjármű Szállítási Üzemé­nek vezetője tárgyalásokat folytatott a németországi, nemzetközi hírű, gépkocsi felépítményeket gyártó Kögel céggel. Megállapodtak abban, hogy az igazgatósághoz tar­tozó megyékben a postai kül­deményeket szállító Merce­des autók nagy részét a német cég által kifejlesztett, a posta keszthelyi üzemében legyár­tott kocsiszekrénnyel látják el. Előzetes tárgyalásokat folytattak arról is, hogy eset­leg közös vállalkozás kereté­ben, külső megrendelőknek (például a nemzetközi szállí­tásokhoz szükséges kamionok felépítményét) is gyártaná­nak, a keszthelyi üzemből egy nagyobb gyártókapacitású, közös vállalatot alakítanának ki. Szabó János, az üzem ve­zetője szerint remény van arra, hogy a szerződéseket még a nyár közepéig aláírják, ebben az esetben a németor­szági központba befutó ma­gyar megrendeléseket a keszthelyi gyárból elégítenék ki. B. G. A sumonyi tavak csendjét egy-egy felszálló madárcsapat számycsattogása töri meg. A nyugalom átragad az ideláto­gató idegenre is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezetének táborába egyre, másra érkeznek a résztvevők. Néhányan már elindultak, hogy felfedezzék a környéket, a kö­zelben lévő madárlesről szemlé­lik a vidéket, vagy a keskeny pallón bemerészkednek a tóra, s onnan csodálják, távcsövön át a vadkacsákat. Más horgászni próbál több, kevesebb sikerrel. Többen a tűz mellett beszélget­nek, örülnek az újbóli találko­zásnak. A ház és a gyalulatlan fából készült nyitott étkező és konyha beleolvad a tájba. Messze a zajos köves úttól, vad­regényes környezetben tölt el egy hetet, és folytat kutató munkát 30 fiatal. Nagy részük egyetemista, főiskolás, közép- és általános iskolás diák.- Nemrég alakult meg a Ma­gyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület Baranya Megyei szervezetén belül a hüllő- és kétéltűvédelmi mun­kacsoport - mondja Szekeres Tibor táborvezető. - Ennek a tábornak elsődleges célja, hogy megismertessük az érdeklődő tagokkal a hüllő és kétéltű fau­nát. Alkalom arra is, hogy meg­tudjuk kit, mi érdekel a legjob­ban, hogy a későbbiekben avval foglalkozhasson elsősorban. Nagyon fontos feladatunk, hogy feltérképezzük a hüllők és kétél­tűek telelő és szaporodó helyeit, hogy védeni, menteni tudjuk őket. Tavasszal ezek az állatok csapatosan elindulnak a szapo­rodóhelyek felé, ami nem egy esetben máshol van, mint ahol a telet átvészelték. Sokszor for­galmas, köves úton is át kell menniük, ilyenkor nagyon sok elpusztul közülük. A hüllőkutató tábor lakói felmérik a környék madárvilá­gát, folytatják a községhatáro­kon belül található madárfajok lejegyezését. Növény- és dene­vérvédelmi megfigyeléseket végeznek, valamint a terveik között szerepel a nem jelentős vizek - patakok, nagyobb vízfo­lyások - feltérképezése is, ugyanis ezek a legfontosabb élőhelyei ezeknek az állatok­nak. Szatyor Miklós pécsi gim­nazista öt éve tagja az egyesü­letnek.- Denevérekkel foglalkozom elsősorban - mondja. - Annak idején, ebbe a munkacsoportba is nagyon sokan jelentkeztek, de a végére csak ketten marad­tunk, akik azóta is rendszeres megfigyeléseket végzünk, és tanulmányozzuk ezeknek az ál­latoknak az életét. A téli telelő állomány feltérképezésével kezdtük annak idején egy bar­langban, akkor tetszett meg a barlangászat is. Most mind a kettővel foglalkozom. Hamaro­san denevérgyűrűző-vizsgát te­szek. Az országban tudomásom szerint csak öten foglalkoznak hivatásszerűen ezzel. Sz. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents