Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-03 / 91. szám
1993. április 3., szombat uj Dunántúlt napló 19 Spanyol, ázsiai, hongkongi Most a „B” víruson volt a sor Az év eleji, szokásos influenzajárványt most sem sikerült elkerülni. Mi ez a betegség és lehet-e védekezni ellene? Az influenza nem újkeletű kór. Erre utal elnevezése is, amely az 1743-ban dúló olasz járvány idejéből származik. Időnként súlyos pusztítás is jár terjedésével. A hírhedt „orosz nátha” 1889-ben pusztított, a „spanyol nátha” az első világháború végakkordjaként 1918- 20 között dühöngött és több embert ejtett áldozatául, mint a négy évig tartó világégés. Az idősebbek emlékeznek az ázsiai influenzára, amely 1957-ben okozott tömeges megbetegedést úgyszintén a hongkonginak nevezett járványra, amely 1968— 69-ben söpört végig a világon. Idén az utóbbi évek legnagyobb influenzajárványának voltunk szenvedő alanyai. Egymillió beteg Dr. Straub Ilona epidemioló- gust, az Országos Közegészségügyi Intézet Járványügyi Osztályának vezető főorvosát kérdeztük arról: hogyan lesz járvány a szórványos megbetegedésekből?- Köztudott, hogy az influenza kórokozója egy vírus, amit A, B, C típusra különíthetünk el. A legnagyobb járványokat az „A” vírus okozza. Ennek sajátossága, hogy belső szerkezetét változtatni tudja, ami által új altípusokat hoz létre. Ezért nem rendelkezhet az ember életre vagy hosszú időre szóló védettséggel ellene. A „B” vírus ritkábban előforduló és kisebb mérvű járványokat okoz, ugyanis ennek az antigén szerkezete csak kisebb mértékben módosul az évek során. És végül a „C” vírus az, ami csupán szórványos megbetegedések előidézője.- A mostani, január közepén kezdődött influenza-járványért melyik vírus a felelős?- A „B” vírus. Erre nem jellemző, hogy világjárványt idézzen elő. Mivel a vírus szerkezete kevésbé változik. Elterjedése ezért körülhatároltabb, noha jelenleg a szomszédos országokban és Európa más részein is kiváltója az influenzajárványnak, vagy gyakoribb megbetegedéseknek.- A jelenlegi influenzajárvány milyen mérvű volt és milyen volt a betegség lefolyása?- A mostani járvány méreteire mutat, hogy közel egymillió ember fordult orvoshoz, tudvalévő azonban, hogy ennél többen betegedtek meg. A járvány mérete attól is függ, hogy milyen a fogékonyság. A járvány 8-10 hétig szokott tartani. Kezdetén a gyermekek nagyobb arányban betegednek meg, ami érthető, hiszen ők még nem szerezhettek immunitást. Amikor az általános iskolában három nap alatt 60 százalékra ugrik fel a hiányzás, akkor biztosak lehetünk, hogy influenzajárvány lépett fel.- Hogyan állapítható meg, hogy influenzáról van szó és nem egyszerű megfázásról?-A lappangási idő igen rövid. A betegség hirtelen kezdődik, hidegrázással, borzongással, majd magas láz, fejfájás végtag fájdalom, elesettség mutatkozik. Sokan összekeverik a náthával, meghűléssel, azonban az influenzánál az induláskor nincsenek felsőlégúti panaszok, hurutos tünetek. A betegség egy hét alatt lezajlik, de a szokványos „megfázással” sokkal súlyosabb a baj.-Mennyire jellemző a szövődmény?- Szövődmények az esetek 3-5 százalékában lépnek fel, aminek többnyire nem a vírus az előidézője, hanem a társfertőzést kiváltó különböző baktériumok. A leggyakoribb a bronchitis - a höröghurut - ez alkotja a szövődmények felét. Társulhat még tüdőgyulladás, arcüreg-, torok-, mandula- és középfülgyulladás is, valamint hasi, emésztőszervi panaszok. Haláleset ma már ritka többnyire idős, krónikus betegségben szenvedőknél következhet be. Védőoltás-Igaz-e, hogy az influenza ellen adott védőoltás adott esetben kiprovokálja a betegséget?- Kezdjük azzal, hogy az influenzavírus szerkezete változó, tehát azt oltóanyagot is változtatni kell. Más fertőző betegségek kórokozói állandósultak, így a védőoltás hosszú időre vagy éppen életre szólóan immunitást biztosít. Nem így az influenzánál, ezért évről évre új oltóanyagot kell készíteni. A WHO (az ENSZ egészségügyi világszervezete) már most ki- dolgozzza ajánlásait arra, hogy a következő évben milyen vírustörzs elleni oltóanyag gyártását célszerű elkezdeni. A védőoltás egyébként annyira hatékony, amennyire közel áll az oltóanyag által tartalmazott vírus szerkezete ahhoz a vírustörzshöz, amely elkezd keringeni a lakosság körében. Nálunk Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézetben állítják elő az oltóanyagot. Természetesen mindenkit nem' lehet beoltani, de a legveszélyeztetettebbeket, a krónikus betegeket, időseket igen, úgyszintén azokat, akikre munkakörükből adódóan a járvány idején fokozott teher hárul: az egészség- ügyi alapellátásban és a közlekedésben dolgozókat. El kell oszlatnom azt a téves vélekedést, amit a kérdésben megfogalmazott. A védőoltás nem váltja ki a betegséget. A gyermekeknél kezdődik-Azt mondják, hogy a járvány végén az influenza súlyosabb és több a szövődmény.- Mivel a járvány elején főként a gyermekek betegednek meg, akiknél klinikailag minden fertőző betegség enyhébb lefolyású, viszont a felnőttek és idősek aránya a járvány végén nagyobb, akiknél gyakrabban alakulnak ki a szövődmények ilyen értelemben igaz. Dr. Takács Ilona Vírusvizsgálat Pécsett, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumában Fotó: Läufer László Személyi változások és privatizáció Az Állami Vagyonügynökség tavaly 126 olyan vállatot vont államigazgatási felügyelet alá, amelyet vállalati tanács irányított. Közülük 52 élére a korábbi igazgatót nevezte ki vállalati biztosnak, 72 esetben viszont mást bízott meg e feladat ellátásával. A személyi változások okait vizsgálva az ÁVÜ-ben közölték: a leggyakrabban - 75 alkalommal - a személyi változásra, pontosabban az államigazgatási felügyelet alá vonásra a privatizáció gyorsítása miatt volt szükség. Emellett, a vagyonvesztés elkerülése, illetőleg megkadályozása vagy megállítása miatt 26-szor, a vállalat megszüntetése miatt 14 alkalommal történt vezetőváltás. Kilenc esetben a törvényes gazdasági rend helyreállítása érdekében kellett az ÁVÜ-nek közbeavatkoznia. Gyakran elhangzik a vád, hogy az újonnan kinevezett vezetők szakképzettsége nem megfelelő. A tavalyi adatok azt bizonyítják, hogy ez nem így van. A kinevezett vállalati biztosok közül 26 szakirányú mérnök, 25 közgazdász, további 15 mémök;közgazdász. Az ÁVÜ Igazgató Tanácsa részvénytársasággá, illetőleg korlátolt felelősségű társasággá alakított összesen 116 vállalatot. Valamennyi esetben az ipari tárca és az ÁVÜ Humánpolitikai Igazgatósága által javasolt első számú vezetőt nevezték ki, vezetőcserére ezekben az esetekben nem volt szükség. (Az ipari tárca már korábban, 1990 óta folyamatosan új első számú vezetőket nevezett ki.) Néhány esetben a már technikailag átalakult, ám nem privatizált társaságnál is szükség volt személycserére. Az elmúlt évben 12 társaságnál nem felelt meg a vezető a követelményeknek, ezért az ÁVÜ mint tulajdonos, leváltotta őket. E leváltások általában a közgyűléseken történtek, azaz az ÄVÜ érvényesítette tulajdonosi jogait. Az Állami Vagyonügynökséghez tartozik mintegy 80 állami gazdaság is. Ezek vezetőit még tavaly áprilisában a szaktárca, azaz a Földművelésügyi Minisztérium nevezte ki az átalakulásig. Ezen a területen az ÁVÜ még nem végzett személycserét. Ha erre szükség van, az a következő hetekben, hónapokban történik meg. Magyarul Magyarán Egy kis nyelvtan Halászok hadihajók ellen Nagy-Britannia-párizsi nagykövete tiltakozott a francia tengerészeti minisztériumban amiatt, hogy vasárnap francia halászok kétszer is megtámadtak brit hadihajókat. Az egyik esetben a brit Brocklesby aknaszedő halászati ellenőrzést tartó három tisztje átszállt a La Calypso francra halászhajóra, mert illegális halászaton kapták rajta a franciákat. A franciák elrabolták a három brit tisztet, Cherbourgba szállították, s ott még öt óráig fogva tartották a briteket, míg a francia hatóságok ki nem szabadították őket. A másik esetben francia halászok megrohantak egy brit őrhajót, a Blazert, amely baráti látogatáson volt Cherbourg kikötőjében. A franciák elégették a brit hajó zászlaját. Michael Jackson magán- állatkertje Még mindig sok szó esik Michael Jackson öt földrészt besugárzó televíziós beszélgetéséről a talk-show királynővel, Oprah Winfreyvel. „Jacko” elképesztő őszinteséggel válaszolt a legintimebb kérdésekre is, de rögtön bezárult, amikor közismert ma- gán-állatkertjéről esett szó. Vajon miért? A New York Magazine értesülése szerint a rejtélynek prózai oka van: a szupersztár nem egy állathoz illegálisan jutott és számos olyan fajtát tart, amit az amerikai törvények tiltanak. A popbálvány egy vagyont fizetett azért, hogy engedély nélkül zsiráfbébit hozhasson haza - írja a magazin. A nyelvi műveltséget a beszédértés és a beszédalkotás együttes képessége teszi. Minden nyelvi közlőkapcsolatnak, amely két ember között létrejön, ez a feltétele. Ehhez járul magasabb fokon az a képesség, hogy nemcsak anyanyelvemen, hanem anyanyelvemről is tudok beszélni, azaz megtanultam a nyelvtanát, grammatikáját. Ez biztosítja ugyanis a nyelvhasználat tudatosságát, amelyre a hivatásos beszélőnek, írónak az önellenőrzéshez szüksége van. Nézzük meg, hogyan tükröződik a magyar sajtóban ez a nyelvtani tájékozottság! Általános jelenség, hogy az emberek nem tesznek különbséget a hangok és a betű között. Pedig nyilvánvaló, hogy a hangot kiejtjük, kimondjuk, illetve meghalljuk: a betűt pedig leírjuk, látjuk és elolvassuk. Gyakran hallható a szülők panasza, amely szerint csemetéjük hamarosan iskolás lesz, és a rö (r) betűt még mindig nem tudja kimondani. Egyébként az r-rel van a legtöbb gond, a többi, még az sz és az .v is csak ez után következik. Nem így volt Ku- tyu, a közismert Raksányi Gel- lért, aki így vallott kisgyerekkoráról: „ .. .az / betűt akkor még nem tudtam kimondani, helyette r-rét ropogtattam.” - S idézi a versikét is, amelyet a szülőváros, Szigetvár nyilvánossága előtt szavalt. (ÚjD.N.92.11.06) Biztosan nem sértődött volna meg a különben közismert és népszerű művész, ha a riporter a betű helyett hangot ír. Más valaki ezt írja: „A kiadó csak kegyet gyakorol, amikor feltételes módban (?) fogalmaz: a hibajegyzékből azok is kaphatnak ...” - Remélem, a szorgalmasabb tanulók már tízéves korukban tudják, hogy a kaphatnak nem feltételes, hanem kijelentő módú ige. Egy fontos külpolitikai tájékoztató így szólt: „ .. .akkor igazi változás várható . . . törhetjük a fejünket az új fogalmon.” Majd hozzátette: „A figyelmes olvasónak persze nyomban szemet szúr az előbbi mondatok feltételes módja.” (?) Sokkal inkább a cikkíró tévedése szúr szemet. Hiszen a várható nem is ige, ezért nem lehet igemódja. A törhetjük pedig ugyancsak kijelentő módú. Feltételes megfelelője a: törhetnénk. A lehangoló példákat nem sorolom tovább, bár feltűnően gazdag gyűjteményem van belőlük. Vajon mi lehet az oka ennek a botlásnak, ennek a hibatípusnak vagy típushibának? A hiányos nyelvtani iskolázottság mellett valószínűleg az lehet a nyelvlélektani háttere, hogy az úgynevezett ható ige a magyarban gyakran olyan képességet, szabad vagy ajánlott cselekvést jelent, amelyhez feltételes mel- lékmondati megszorítás kapcsolódik. Például: Felét elviheteted, (ha akarod) - Itt labdázhattok, (ha kedvetek tartja). Ne feledjük, hogy a -hat, -hét képzős szavak ragozási rendszerében megvan minden igemód, természetesen a feltételes is. íme: Kérhetnél egy hét szabadságot. A gondolatmenetet kérdéssel zárom: Hol van ilyenkor a szerzők nyelvtani alapműveltsége, az írói felelősségtudat?! Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés április 13-án (kedd) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az április 3-iki lapban közölt rejtvény megfejtése: „Látszik, hogy disznókat nevelt, mielőtt bűvész lett.” Utalványt nyertek: Kapoli Károlyné, Hidas, Erkel F.u. 18., Kovács Jánosné, Mánfa, Fábián B.u. 70., Paksi Ivett, Pécs-Vasas, Szövetség u. 87., dr. Pálfay Károly, Pécs, Jászai M. u. 26., Steibler Tiborné, Pécs, Szövetség u. 10. Az utalványokat postán küldjük el. Keresztrejtvény
