Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-29 / 116. szám

1993. április 29., csütörtök uj Dunántúlt napló 7 Japán hitel a MATÁV-nak A japán állami Export-Im­port Bank 85 millió német már­kának megtelő értékű jenhitellel támogatja a magyarországi táv­közlési hálózat fejlesztését - közölte a tokiói pénzintézet. A tájékoztatás szerint a kormány kezelésében működő japán bank első ízben hajt végre kö­zös fejlesztési finanszírozást az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bankkal (EBRD). A Ma­távnak nyújtandó kölcsön az Eximbánk szerint a Budapestet a vidékkel összekötő távközlési vonalak korszerűsítésére szol­gál. Területet a békéért Legkésőbb másfél éven belül létrejön a független palesztin ál­lam - jélentette ki Jasszer Ara­fat a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője. A BBC televízióban vasárnap este sugárzott nyilatkozatban a pa­lesztin politikus közölte: véle­ménye szerint a független pa­lesztin állam létrehozása már csak idő kérdése. A közel-keleti béketárgyalások újabb washing­toni fordulójáról szólva Arafat kijelentette: - azt szeretné, ha Izrael a „Területet a békéért” alapelv szerint politizálna, s eleget tenne az ENSZ-határoza- toknak, melyek szerint a zsidó államnak ki kell vonulni az ál­tala megszállt területekről, így Jeruzsálem keleti feléből is. Hóleopárd és kékbirka Kína rövidesen a világ legna­gyobb természetvédelmi terüle­tét alakítja ki Tibetben - jelen­tette be a pekingi erdőügyi mi­nisztérium. Az állami költség- vetésből finanszírozott terv sze­rint összesen 200 ezer négyzet­kilométernyi vadrezervátumot alakítanak ki 4 ezer métert meghaladó tengerszint fölötti magasságban. A térségben több mint 60 igen ritka állatfaj él, a vad jak- és antilopfajtáktól kezdve a hó­leopárdig és a perzsa muflonig, de számos medve- és vadsza- márfaj, sőt, a kékbirka is itt ho­nos. A Pekingben autonóm kör­zetként kezelt Tibet területének már jelenleg is 25 százaléka - 325 ezer négyzetkilométer >- természetvédelmi terület. Mint egy helyi környezetvédelmi ve­zető mondta: a világon Tibetben a legkékebb az ég, a legtisztább a víz és a levegő. Becslések szerint 40-50 ezer devizás biztosítás köttetett Kalózbiztosítások-e a kalózbiztosítások? A főtitkár szerint egyelőre nincs igazi megoldás Egyre többünk számára isme­rős a képlet: volt sport-, katona, középiskolai, stb. társunk je­lentkezik telefonon, mondván szívesen meglátogatna, s ha már összejött a találkozó, kéri, hall­gatnánk meg tíz percre, kitűnő befektetési lehetőséget ajánl. (Nem véletlenül kezdem a va­lamikori sporttársak említésé­vel: érdekes, hogy minél inkább csökken a nemrég még edző­nek, sportolónak egyaránt biz­tos, s nem ritkán kiemelkedő fi­zetést nyújtó sportstátuszok száma, annál több sportoló, sportvezető kénytelen új kere­seti lehetőség után nézni. S ez­zel párhuzamosan: egyre több volt sportolót fedez fel az ügy­nöki hálózatokban az ember.) Visszatérve a baráti tele­fonra: befektetni ugyan manap­ság nem nagyon van mit, de ha már elkezdte, hadd mondja vé­gig. S máris rajzolódik a fan­tasztikus lehetőség: az ismerős üzletet ajánl - vagyis el szeretne adni valamit. Mi több, pedze­getni kezdi, nem lenne rossz, ha belépnénk magunk is a háló­zatba, hisz szorgalmas munká­val néhány év alatt schil- ling-milliókat kereshetünk. Elmaradt a nagy leleplezés A példában szereplő ismerős egyébként lehet az Amway, a Jocelyn, vagy a Herbai ife (és még számtalan más, egyébként valóban színvonalas és relatíve olcsó terméket áruló) hálózat tagja is - ami kicsit rázósabb ügy, az a biztosítási piac. Úgy másfél, két évvel ezelőtt azt rebesgették: minden Ma­gyarországon üzletelő devizás biztosító illegális keretek között dolgozik, s ennek előbb-utóbb böjtje lesz. Nevezetesen, azzal fenyegették az állampolgárt, hogy a biztosítót majd kitiltják az országból, s az ügyfél jó, ha csak a már befizetett részletek összegét veszti el - s nem varr­nak ráadásul a nyakába egy de­viza bűntettet is. Nos, a nagy leleplezésekre azóta sem került sor, mitöbb, az ügynöki hálózatok újra műkö­désbe léptek. Adódik a kérdés: az (esetek többségében) osztrák „devizás” biztosítók mégis legálisan szer­zik hazánkban ügyfeleiket? S ha igen, miért kellett fenyegetni velük az állampolgárt évekig? (Bár a fenyegetést - tegyük hozzá - nem sokan vették ko­molyan: becslések szerint ma is 40-50 ezer ügyfél a „devizás” biztosítóknak tizet.) Továbbra is illegálisan A témával kapcsolatos kérdé­seket a humoristaként is jól is­mert dr. Trunkó Barnabásnak, a Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkárának tettük fel:- A hatályos jogszabályok szerint a biztosítási díjat valu­tában szedő, s ezért cserébe va­lutát ígérő biztosítók minden el­lenkező hír ellenére továbbra sem legálisan működő társasá­gok Magyarországon - mondja a főtitkár. - E témában ugyanis mindenképpen onnan kell elin­dulnunk, hogy a jogszabály sze­rint Magyarországon biztosítási tevékenységet csak Magyaror­szágon bejegyzett biztosító tár­saság végezhet. Márpedig az úgynevezett „devizás” biztosí­tók, melyek ügynökei ma már leginkább arra veszik rá az ügy­feleket, hogy menjenek ki Grazba, vagy a határ mellé va­lamelyik helység biztosító fiók­jába, s ott fizessék be a díjat, nos, ezek a biztosítók nem je­gyeztették be magukat, így tehát illegálisnak is mondhatók. Ennek megfelelően tehát az adót sem itt fizetik, ami, hogy a legegyszerűbb példát hozzuk, azt is jelenti, hogy a költségve­tés az általuk be nem fizetett pénzből a kórházakat és az isko­lákat sem tudja finanszírozni, ugyebár.*^ ami a főtitkár szerint ugyanennyire fontos, az az, hogy - bármennyire is ellen­szenves a tiltás egy liberális gazdaságban - a devizajogsza­bályok ma egyszerűen megtilt­ják a magyar állampolgároknak, hogy olyan üzleteket kössenek, amiből deviza-jelegű követelé­sük, vagy kötelezettségük származik. Egyébként egy gon­dolat erejéig még a liberális gazdaságnál maradva: nincs olyan állam a világban, mely a három alíjpüzletnek számító ágazatot, a bankokat, a tőzsdét és a biztosítási üzletágat kien­gedné a kezei közül. A csehek ügyesen megoldották Mint dr. Trunkó mondja, nem is annyira az üzleti haszon nagyság miatt (mert hiszen a szesz, vagy a dohány legalább ekkora biznisz), inkább, mert a Engedélyezték, mégis lebontatják? Egy uránvárosi vállalkozó alig egy éve fejezte be kiemelt kivitelben előírt pavilonjának építését. A helyet, ahova az építmény került, a polgármes­teri hivatal műszaki osztályától kérte, akik kijöttek és meg­vizsgálták azt városépítészeti és környezetbe illő szempont­jaik szerint. Miután a vállalkozó meg­kapta a helyet, elment a Köz- műtérképészeti Hivatalba, és annyi térképet másoltatott, ahány kommunális vállalat építményét feltételezte a föld alatt. Ezeken berajzolta a pavi­lon lehetséges helyét és egy ké­relemmel együtt elküldte a vál­lalatokhoz, hogy engedélyez­zék az építkezést és a kis tér­képeken rajzolják be vezeté­keik nyomvonalát. Amikor ezek az engedélyek megvoltak, tervezőt keresett, aki megtervezte a pavilont. Egy építési kérelemmel együtt elküldte a Polgármesteri Hiva­tal műszaki osztályára. A pavi­lon kiemelt helyre került, ezért az építési engedélyhez csatol­ták a szigorúan betartandó előí­rásokat. Ebben szó volt a be­tonalapzattól kezdve a hód­farkú, műemlékpaláig minden­ről, ezek méretéről és minősé­géről. Ennek megfelelően a tervező áttervezte az épületet. A rajzot a vállalkozó beküldte az önkormányzat műszaki zsű­rijéhez. Megkapta az enge­délyt. Ezt követően kivitelezőt ke­resett, aki a meghatározott időre elkészítette az épületet, majd sor került az épület vil­lamosítására is. A műszaki át­adást a műszaki osztály és az ANTSZ végezte. Ezek után a kereskedelmi osztályra ment, ahol bejelentette az üzlet létét és az árusítható termékekre kért engedélyt. Mindez másfél évig tartott. Közben kiderült, hogy hód­farkú műemlék palát már nem gyártanak, ezeket külön kellett legyártatni Nyergesújfalun és csaknem 400 kilométerről Pécsre szállíttatnia. A nyitás óta már majdnem eltelt egy év, a környék lakói és a közelben lévő iskolák diákjai odaszoktak. A kis üzlet már, már behozta az építési költsé­geket. Néhány napja a pavilon tu­lajdonosa egy felszólítást ka­pott a Polgármesteri Hivataltól, hogy két hónapon belül bontsa le az építményt a betonalapzat­tal együtt, és állítsa vissza az eredeti állapotokat. Ellenkező esetben ezt ők hajtják végre a kereskedő költségén.- Az ember már semmit sem ért - mondja elkeseredetten a tulajdonos. - Az egyik pilla­natban azt mondják, hogy a bü­fékocsik helyett építsenek pa­vilonokat és ugyanazon a na­pon a már meglévő lebontására szólítják fel a tulajdonost. En­gedélyezték az építkezést, ak­kor meg miért? Olyant is hal­lottam már, hogy olaszos jelle­gűvé akarják Pécs utcáit vará­zsolni és ilyen típusú pavilo­nokat állíttatnak fel. Kérdezem én, hova kell majd akkor utazni paláért, építőanyagért, ha ola­szos jellegűek lesznek a pavi­lonok? Hát itt most már sem­mit sem lehet tudni?! Valóban ki érti ezt? ... Sz. K. három stratégiai ágazatban elő­forduló „balesetek” pillanatok alatt romba dönthetik a nemzet- gazdaságot. (Lásd: New York-i tőzsde­krach stb.) Visszatérve a devizás biztosí­tásokra, a főtitkár szerint az osztrákok által megkötött 40-50 ezer biztosítás nem igazán ve­szélyezteti a hazai biztosítási piacot, s talán ennek - és a ha­gyományosan jó kapcsolatok­nak - is köszönhető, hogy a magyar kormány nem tette meg azt a lépést, melyet a csehszlo­vák (amikor még egyben volt a két ország) megtett. Nevezete­sen, hogy diplomáciai vonalon tiltakozott Ausztriánál, s ennek eredményeképpen, az osztrák kormány rábírta saját államának biztosító társaságait a Cseh­szlovákiából való kivonulásra. Mitöbb, tömött buszokkal szál­lították Ausztriába a cseheket és szlovákokat, s adták vissza ne­kik a devizában befizetett rész­letek összegét. Kérdés persze, mi lesz nálunk a megoldás? S lesz-e egyáltalán? A megoldás: fizetni tovább A MABISZ-főtitkár szerint igazi megoldás egyelőre nincs, hiszen az állami felügyelet im­már több, mint egy éve, hogy próbálja megszüntetni a prob­lémát, de igazából nem sok si­kerrel járt. Ennek megfelelően aztán más tanáccsal annak sem szolgálhatunk, aki a 40-50 ezer hazai, részleteit pontosan fizető „devizás-ügyfél" körébe tarto­zik, mint hogy amíg az illetéke­seknek nem sikerül valamit kiö­tölniük, addig - ha anyagi hely­zete engedi - továbbra is fizesse a részleteket. A megszakítással ugyanis minden, eddig befize­tett pénzének búcsút mondana (évi 10-12 ezer sehillingről van szó.) Négy-öt éves biztosítások esetén azonban már mód lesz úgy kiszállni az üzletből, hogy a biztosító legalább részben visz- szatérítse az addig befizetett összeget. Persze nem árt elfelejteni, a dolog továbbra sem legális, ha tetszik tehát, az előző mondat­ban foglaltak akár bujtogatás- nak is megteszik. Ettől függet­lenül: a „bepalizott” ügyfél job­ban teszi, ha fut a pénze után, mint, ha eldobja azt. Már amennyiben bepalizásról egyál­talán beszélhetünk . .. Pauska Zsolt Kísérleti gabonatábla Eszterágpusztán Fotó: Szundi György Nem kelendőek a tavaszi hitelek Kedvezőek a terméskilátások A szántóföldeken mo$t a ta­vaszi mezőgazdasági munkák adják a legtöbb tennivalót. A gazdaságok március közepétől elkezdték a talajelőkészítési és a vetési munkálatokat. Mennyi pénz áll rendelkezésre az idén a termelés finanszírozására? Mi­lyen hiteltámogatásra számít­hatnak a termelők és az expor­tőrök? Erről kérdeztük Raskó Györ­gyöt, a Földművelésügyi Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkárát.- Forrás oldalról nincsenek korlátái a hitelezésnek. A ke­reskedelmi bankok sok milliárd forint rövidlejáratú hitellel vár­ják a termelőket.-Az idén több milliárd forin­tot juttat a kormány a mezőgaz­daságnak .. .-Valóban igyekszünk segí­teni. A kormány 6-7 milliárd fo­rinttal segíti a tavaszi munká­kat. A termelők igénybevehetik a rövid lejáratú tavaszi hitelhez a 10 százalékpontos kamatked­vezményt, visszaigényelhetik a gázolaj fogyasztói adójának egyharmadát. A kukoricater­mesztéshez nyújtott rövidlejá­ratú hitel esetében az összeg 70 százalékára az állam garanciát vállal a termelőkért.- A könnyítések ellenére is a vártnál alacsonyabb a kereslet a tavaszi hitelek iránt. Mi ennek az oka ?- A termelők alaposan meg­gondolják, hogy kölcsönt ve­gyenek fel vagy a megtakarítá­saikból finanszirozzák-e a ter­melést. Mivel a takarékbeté­tekre fizetett kamat nagyon ala­csony lett - jóval az infláció alatt van -, a kölcsönök kamatai viszont sokkal magasabbak, akik tehetik inkább zsebből fi­nanszírozzák a kiadásokat. Csak a hektáronkénti 1500 fo­rintos állami támogatásra tarta­nak igényt. A hitelállomány csökkenése ellenére is a terme­lés bővült.- Milyenek a terméskilátá­sok?-Tavaly 100 ezer hektárral növekedett az őszi kalászosok vetésterülete, így most megha­ladja az I millió 200 ezer hek­tárt. Legutóbb a 80-as években volt a kalászosoknak ilyen nagy vetésterületük. Kukoricával sem állunk majd rosszabbul, ha az ígért területet, a mintegy 1,1 millió hektárt bevetik. Az új termésből a tartalékkészleteket is fel lehet tölteni. A kormány preferálja a kukorica vetésterü­letének növelését, de bővülhet a napraforgó és a cukorrépa ve­tésterülete is. Bár a cukoripar­ban bizonytalanság van. Az öt, még nem privatizált cukorgyár fizetőképességét illetően a ter­melők óvatosak. Ha nem törté­nik meg a privatizáció, akkor a répatermelés az öt gyár körze­tében visszaeshet.- Őszi kalászos gabonából?- Hektáronként 4 tonnás ter­mésátlaggal számolunk, ez azt jelenti, hogy 1993-ban összes­ségében 5 millió tonna kalászos gabonára lehet számítani. Ez elegendő a belföldi ellátáshoz és jut belőle exportra is. Újvári Gizella Mit és mikor kell bekapcsolni? A gépkocsik világításáról, a biztonsági övékről Az elmúlt napokban, he­tekben többen érdeklődtek - telefonon és személyesen - is szerkesztőségünkben, hogy a KRESZ-változással, elsősor­ban a lámpákkal és a bizton­sági övékkel kapcsolatban mi is most a helyzet, s kérték, is­mételten foglalkozzunk ezzel a témával. A rendelet 10. paragrafusa szerint „autóúton és lakott terü­leten kívüli főútvonalon a forga­lomban résztvevő gépkocsit - tompított fényszóróval - nappal és jó világítási viszonyok között is ki kell világítani". Mi számít főútvonalnak? Szakértőnk, Litványi Tibor, az ATI igazgatója elmondta, min­den olyan út, amelyet táblával ezt egyértelműen jelzik, s a fő­útvonal addig tart, ameddig ezt a „Főútvonal vége” Kresz tábla fel nem oldja. Tehát nem az út számozását - 6-os, 66-es, 57-es stb. - kell figyelnie a járműve­zetőnek! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a főútra csatla­kozó valamennyi kisebb útnál. sárfel hordónál ki kell tenni a főútvonal táblát az út kezelői­nek - például a közúti igazgató­ságoknak -, mint ahogy azt sem, hogy egy sárfelhordó „fel­oldja" az út elején kitett főútvo­nal táblát. Figyelem, a tompított fényszórót kell bekapcsolni, azt viszont szikrázó napsütésben is, viszont túlbuzgónak sem kell lenni, mert a fényszóró, a köd­lámpa használata nem megen­gedett. Mi a helyzet á biztonsági övékkel? A rendelet 11. parag­rafusa értelmében „... olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerel­ték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a bizton­sági övvel felszerelt ülésen utazó személy biztonsági öve be van kapcsolva. Nem vonatkozik ez a kötelezettség a lakott terü­leten közlekedő gépkocsi hátsó ülésén utazó személyre. A taxi üzemben közlekedő gépkocsi vezetője és a hátsó ülésen tar­tózkodó utas a biztonsági övét nem köteles bekapcsolni. ” Ez azt jelenti, hogy azokban a gépkocsikban, amelyekben gyárilag beszerelt a hátsó biz­tonsági öv - most már csak ilyen új autókat hozhatnak for­galomba -, lakott területen kí­vül az utas köteles bekapcsolni. Tehát a régebbi gépkocsikba pótlólag, legalábbis egyelőre, nem kell beszerelni biztonsági övét. Litványi Tibor hozzátette, évente 100-140 ember halt meg, s 1000-1200 súlyosan sérült azért, mert nem használták a biztonsági övét. Felmérések és nemzetközi tapasztalatok sze­rint ezek a „fekete” mutatók, az övék használatakor a felére csökkenthetők. Egyébként azért is érdemes lesz az eddiginél fegyelmezet­tebben közlekednünk, mert má­jus 15-től alaposan növekednek a büntetések díjai. Például a biz­tonsági övék be nem kapcsolá­sáért szabálysértési feljelentés jár, a dolog nem intézhető el helyszíni bírsággal. S ne feledjük, mindenért a gépkocsi vezetője felel! (Roszprim)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents