Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-03 / 91. szám

1993. április 3., szombat oj Dunántúlt napló 9 Az Orfű-Abaliget közötti út mentén, egy motel építését tervezik Fotó: Läufer László „A világ legszebb völgye!” Orfű külföldi kézen? Ötvenötnél villan Március 1 -je után a rend­őrök országúton és városban egyaránt keményen büntetik azokat, akik nem használják az első és a hátsó öveket, or­szágúton a tompított fényt, vagy átlépik a megengedett sebességet. Városban ma már 55-60 kilométeres tem­pónál villan a vaku. Az új KRESZ-szabályok életbelépése óta tart a vita, vajon milyen meggondolá­sok késztették a törvényho­zókat a városi közlekedés lassítására? Sokan arra tip­pelnek, hogy azért kárhoz­tatják még jobban vánszor- gásra a kocsikat, mert az au­tók így többet fogyasztanak, nő a költségvetés megcsap­pant benzin-bevétele. A hivatalos verzió szerint a sebességkorlátozás egyik célja az volt, hogy csök­kentsék a súlyosabb közle­kedési balesetek számát. Pontos mérések igazolják, hogy egy 50 kilométeres óránkénti sebességgel ha­ladó autót már akkor meg lehet állítani, amikor a hat­vanas tempóval „száguldó” még mindig majdnem 35 ki­lométeres iramban gurul. A másik szempont rendkívül prózai: a magyar utak álla­pota és terheltsége. 100 mil­lió dollárnyi fejlesztésre volna szükség az előrelé­péshez, de ezt a pénzt a nyugatiak csak akkor haj­landóak megadni, ha a ma­gyar sebesség-szabályok igazodnak az európai nor­mákhoz. A hazai közlekedés-kuta­tók pontos mérésekkel iga­zolták, hogy a városban 50 kilométeres tempóval ha­ladó autók - a vezető hoz­záértésétől függően - 16-37 százalékkal több üzem­anyagot fogyasztanak, mint 60 kilométerrel utazók. Nem is a vezető „lábán” múlik minden, hiszen a leg­több személyautó műszaki adatait ismerve, szükség- szerű a túlfogyasztás, 50 km/órás sebességnél. A sors különös fintora: miközben mi az EGB irá­nyelveihez igazodva 60-ról 50-re mérsékeltük a városi sebességet, ugyanattól a naptól Franciaországban 50-ről 70 km/órára emelték. Ez a döntés azonban ne té­vesszen meg senkit: a KRESZ ugyanis kimondja, hogy az általános szabá­lyoktól el is lehet térni. Ná­lunk is engedélyezhetnek 60, sőt 70 kilométeres tem­pót, a franciáknál is előír­hatnak 60-as, vagy akár 50-es korlátozást. Hogy kiárusítják az országot, megannyiszor halljuk. Végül is mikor és mit adnak el, ezzel vi­szont kevesebben vannak tisz­tában. Másoknak az okoz gon­dot: ha valamit külföldiek vásá­rolnak meg, része-e ez „az or­szág kiárusításának”? Például az, ha Orfűn hektár­számba vásárolják a földet kü­lönböző idegenforgalmi beru­házások megvalósítása érdeké­ben. Erre mondja Kovács Dezső polgármester:- A kis tó melletti területtel az önkormányzat a saját anyagi erejéből semmit sem tudott volna kezdeni... Itt volt korábban az ifjúsági tábor, ahol - a távlati rendezési terv szerint - 2-3 000 fiatal tölt­hette volna el szünidejének egy részét. (Eddig is nyaraltak itt, de jóval kevesebben.) A múlt év december 15-i dátum olvasható azonban azon a szerződésen, amelyet az Akác Idegenfor­galmi Kft. kötött az orfűi ön- kormányzattal. Tartalma szerint a 9,3 hektáros területet 11 mil­lió forintért megvásárolta a Kft. Aláírójaként egy Benakis-Niko- lopoulos Theodoros nevű úr szerepel, görög állampolgár, a Kft. képviselője. Az említett vé­teláron túl a vevő vállalta, hogy további 4 millió forintot ad az önkormányzatnak a közműellá­tásjavítása érdekében. Az árat a polgármester reálisnak tartja. Ebből 5 milliót a szerződés alá­írásakor fizettek ki, 3 millió fo­rintot ez év július 31-ig, további 3-at november végéig kell ke- gyenlíteni. A szerződés figyelmes átol­vasása után sem derült ki szá­munkra: .mikor kell a 4 milliót átadni az önkormányzat ré­szére? Annyit megtudtunk Ko­vács Dezsőtől, hogy egy 200 köbméteres víztározó és az ösz­szekötővezeték is ebből épülne. A görög úrnak komoly tervei vannak: üdülőfalut szeretne kia­lakítani a megvásárolt területen, az Orfűi-tó teljes déli partszaka­szán. A beruházás 30 ház meg­építésével indulna - várhatóan még ebben az évben -, teljes szolgáltatási hátteret hoznak létre a vendégeknek, a teniszpá­lyától a bevásárlócentrumig, az uszodától az éjszakai bárig. Megépít a beruházó - az ön- kormányzat részére - egy 300 autót befogadó parkolót is. Van ebben a szerződésben egy figyelemre méltó pont, amelyik szerint .......az eladó h ozzájárul, hogy a vevő a tó strandját felújítsa (átépítse), a strandot külön szerződés alap­ján üzemeltesse. A strand és a hozzátartozó földnyelv (félszi­get) ingyenes használati joga a vevőt 6 0 évig illeti meg. ” Előrelátó vásárlója volt az önkormányzatnak. Olyannyira, hogy már az idei nyáron a görö­gök (fizető)vendégei lesznek a kis tó strandolói. Am az kétség­telen előnynek könyvelhető el, hogy végre valaki - a leeresztés után - kitisztítja a tó medrét, s megépíti a strandot kiszolgáló víztisztító-visszaforgató beren­dezést. Ennek az ára is benne van a beruházás tervezett össz­költségében, a 250 millió fo­rintban. Arra a kérdésünkre, hogy a nyári hónapokban amúgy is erősen igénybe vett tekeresi szennyvíztisztító képes lesz-e majd az újabb terheléssel meg­birkózni, a polgármester szerint nem kell aggódni. A legutóbbi rákötésekkel együtt is az üzem­nek még napi 10 köbméter sza­bad kapacitása van. (Szakembe­rek véleménye szerint azonban a szennyvíztisztító már most is túlterhelt a csúcsszezonban.) Mindenesetre az önkormányzat készül az üzem bővítésére, ez mintegy 24 millióba kerülne. Hogy mikor és honnan tudják majd megszerezni a szükséges pénzt, eddig „nem állt össze”. A görögök által megvett terü­let egyébként közművekkel el­látott már. A 9,3 hektáron a szerződés szerint csak 10 száza­lékos beépítés lehetséges, csakis külön engedéllyel szabad fát kivágni és köteles a beru­házó a természetvédelmi ható­ság hozzájárulását is megsze­rezni. Nincs egyedül a görög - franciák is feltűntek már Orfűn. Éppen most, április legelején készülnek aláírni egy újabb adás-vételi szerződést. Annak idején a lapunkban is foglalkoz­tunk avval: vajon az Orfű-Aba­liget közötti új út megépítését egyelőre a háttérben meghú­zódó üzleti érdekek diktálták-e? Nos, az út mégis csak jó üzlet­nek bizonyult: egy francia vál­lalkozó az út melletti mintegy 5-6 000 négyzetméteres terüle­ten, a Kalap-hegy alatt szeretne egy 50 férőhelyes motelt felépí­teni. A szerződést április 8-án tervezik aláírni. Nyílván a francia beruházó­nak is az a véleménye, ami a gö­rögé, s amiről mi rendre elfe­lejtkezünk - mert különben de­hogy hagynánk, hogy idegenek fölözzék le az ebből származ­tatható profitot! -:- Ez a világ legszebb völgye! - kiáltotta lelkesen. És azonnal cselekedett. Ha idén fürödni szeretnénk a kis tó strandján, már neki kell fizet­nünk. Igaz, azt is figyelemmel kísérnünk, hogy amit ígért, ami a szerződésben szerepel, milyen módon és színvonalon valósul meg. Mészáros A. Versenyfutás a nagyvilággal Számítógépen az ujjnyomok Májusban jelentős állomás­hoz érkezik a hazai bűnügyi technika: több évtizedes elma­radásunkat behozva, Németor­szág, Ausztria és Svájc rendőr­ségével szinte egyidőben veze­tünk be egy világszínvonalú számítógépes daktiloszkópiai nyilvántartást. Az új számító- gépes központ felállításával ná­lunk is napok helyett perceken belül lehet számolni a bűncse­lekmények helyszínén maradt, és nagy valószínűséggel a tet­testől származó ujjnyomok alapján a személyazonosság megállapításával. Persze csak akkor, ha az illető már szerepel a bűnügyi nyilvántartásban. A hazai bűnügyi nyilvántar­tásban mintegy negyedmillió ember ujjnyomait tároljuk - mondja Solymosi Józsefné, a daktiloszkópiai egység veze­tője. - Egy-egy ember mind a tíz ujjának a mintázata egy la­pon van. A gép képes arra, hogy egy-egy ilyen lapról a Henry-Galton rendszer szerint automatikusan osztályozza és megfelelően csoportosítva me­móriájában tárolja az adatokat. Ezt a műveletet igen gyorsan végzi, s míg az ember tévedhet, a gép legfeljebb nem működik, de tévedni nem tud. Az adatbá­zisba kerülő és értékelhető ujj­nyom az osztályozás után igen gyorsan visszakeresi a kéz gaz­dáját, ha az a bűnügyi nyilván­tartásban szerepel. Persze, te­kintettel kell lenni a személyi­ség jogvédelmére is, éppen ezért a gép csak egy azonosító számot ad. Az ehhez tartozó személy adatait egy másik adat­bázisról már mások hívják le. Ebben is a nemzetközi gyakor­lathoz igazodunk. Gyakorlott krimiolvasók jól tudják, miért érdemes ennek a jó hírnek örülni. Az ember könnyen meg tudja változtatni a hajszínét, ragaszthat álszakállt vagy levághatja a meglévőt. Arca a plasztikai sebésztől, szeme színe a kontaktlencsétől függ. Egy valami maradandó: az ujjak lenyomata. A felisme­rés több ezer éves. Babilóniá­ban a törvények, Japánban, In­diában a kereskedelmi megálla­podások hitelesítésekor haszno­sították az ujjnyomokat, jól tudva, hogy a bőrfodor-szálak mintázata a bölcsőtől a kopor­sóig elkísér bennünket. Minden ember ujjnyoma személyresza- bott, a bőrfodorszálak mintá­zata, sajátossági pontjai egye­diek és nem ismétlődnek. E ta­pasztalati tények évezredeken keresztül működtették azt a rendszert, hogy az ujjnyomok a hitelesítés eszközei. Jó másfél évszázada született a nagy ötlet: mi lenne, ha az ujj­nyomokat a hitelesítésen túl azonosításra is felhasználnánk? Ha a bűnözőktől - mind a tíz uj­júkról - jogerős büntetésük megkezdése előtt ujjlenyoma­tokat vennének? így ha szaba­dulásuk után egy újabb bűncse­lekménnyel gynausítanák őket, az új helyszínen hátrahagyott ujjnyomaik alapján derülne ki az igazság. Az ötletből akkor válhatott valóság, amikor képle­tek segítségével tudták rendsze­rezni a bőrfodorszálak rajzola­tait. Ez vetette meg az alapját a korábbi manuális, ma pedig már számítógépes nyilvántartásnak, hogy az ujjnyomat visszakeres­hető, azonosításra alkalmas le­gyen. A rövidesen üzembelépő hazai rendszer korszerűségére jellemző, hogy a nyilvántartás­ban lévő negyedmillió ember tíz ujjának 2 és fél millió ujjnyoma alapján is képes nagy gyors­asággal, akár egyetlen ujj le­nyomata alapján is az azonos­ságot megállapítani. Szabó István pénzügyminiszter: Gyorsabb privatizációt! Folytatódik a hitelkonszolidációs program A beruházások támogatása a legfontosabb A Parlamentben akadt nem is egy olyan országgyű­lési képviselő, aki egyértel­műen kijelentette: néhány hónapon belül összeomlik a költségvetés. Végülis erős, vagy gyenge lábakon áll az idei költségvetés? - fordul­tam a Parlament folyosóján Szabó Iván pénzügyminisz­terhez.- A költségvetés összeom­lásától nem kell félni, mert az nem következhet be! Más kérdés, ha év közben olyan szituáció alakul ki, aminek eredményeképpen az or­szággyűlés elé kell hozni egy esetleges módosítást. Szem­rebbenés nélkül meg is te­szem és nem az év végén fo­gom azt mondani, hogy „megint elmentünk” egy pár milliárddal! Attól sem dőlne össze a világ, megmondom őszintén, mert megtakarítá­saink akkorák, hogy a jelen­legi vitás kérdések finanszí­rozása nem okozna gondot. A baj akkor jelentkezne, ha ezt a folyamatot nem tud­nánk megállítani. Ezért van szükség a konszolidációs program megtárgyalására és annak elfogadására. Benne vagyunk egy ördögi körben. Ha a költségvetés­nek vannak nehézségei, an­nak többek között az egyik forrása éppen a kétkulcsos ÁFA! Teljesen kidolgozott programunk volt arra, hogy a 10%-os ÁFA esetén milyen kompenzáció jut az alacso­nyabb jövedelmüknek. Erő­nek erejével levitték 6 száza­lékra, sőt volt, aki még ezt sem szavazta meg, mert so­kallta. A kereskedelem köz­ben vígan 8-10%-ra emelt - ár-rugalmassági alapon. Ha 10% lett volna az AFA, ak­kor nem tudtak volna tovább emelni. így is túl mohók vol­tak, mert ma már látjuk, hogy több helyütt elindultak az árakkal visszafelé. A kü­lönbség csak az, hogy a la­kosság szegény rétegei most nem kapnak kompenzációt, és az állami bevételeket el­nyelte a kereskedelem. Akik most az összeomlásról ká­rognak, azokat terheli a fel­elősség a mostani rossz ál­lapotokért, a bevételek csök­kenéséért.- Március végén hogyan áll a költségvetés?- Erre most nem tudok vá­laszolni. Az év első hónapjai - az adóbevételek, az év végi- Hazánkban az ujjnyomokat a bűnügyi szakértői munka hát­téranyagaként tárolják és gon­dozzák mindaddig, míg az illető nem mentesül a büntetett előélet hátrányai alól, illetve el nem ér egy bizonyos életkort - mondja Solymosiné. - Az új számító- gépes rendszer munkába állása része annak a folyamatnak, amelynek során a bűnügyi tech­nika korszerűsödik, s több évti­zedes lemaradását egyre inkább behozva személy- és tárgyazo­nosítási rendszerünk egyre in­kább integrálódik a hazai adat­bázisokban, ugyanakkor euró­pai színvonalúvá is válik. Mit hozhat a jövő? Nem a krimiírók fantáziájából nőtt ki, hanem a mindennapi élet való­sága már az Egyesült Államok­ban, hogy a központi adatban­kok szükséges adatai elérhetőek akár a járőrkocsikból. (Ezt a technikát már kitalálták, csak pénz kell hozzá.) Ha az ameri­kai rendőr mondjuk egy rablót üldöz, teljesen természetes, hogy menetközben megkapja adóelszámolások időszaka - olyan látszatot teremtenek, mintha a költségvetés idő­arányos részét tekintve na­gyon jól állnánk. Gondolom, áprilisban-májusban már ké­pem lesz a valós helyzetről. Ha például ez ügyben az Or­szággyűlés elé kellene áll- nom, júniusnál előbb nem vállalnám, hogy érdembeli, tendenciáiban értékelhető változásokra és ne hangulati elemekre alapozzam a meg­állapításaimat.- Költségvetésünk után, talán a második legfonto­sabb ügyünk, a privatizáció. E téren mi prognosztizál­ható?- Kétségtelen, e téren is mehetnének jobban a dol­gok. A közeljövőben egy praktikus kérdésben kell döntenünk: a privatizáció felgyorsítása, vagy a bevéte­lek maximálása mellett kell választani. Elárulom, mire fogok szavazni: hosszútávú gazdaságpolitikánk érdeké­ben a privatizáció gyorsítá­sára van szükség, még akkor is, ha ma olcsóbban tudunk értékesíteni, mintha kivár­nánk, amíg akad egy maga­sabb árat ígérő vevő.-A költségvetéssel szoro­san összefüggő feladatok kö­zött előkelő helyet foglalnak el a vállalkozást serkentő in­tézkedések . . .-Gyakorlatilag a bankok­ban felhalmozott pénztőke kimozdítása a legfontosabb feladat. Ez a hitelkonszoli­dációs rendszer keretében történik. Egyik első üteme már tavaly decemberben le­zajlott. Folytatjuk ezt a fo­lyamatot, éppen most egyez­tetjük a Világbank és a Nem­zetközi Valuta Alap delegá­ciójával az 1993. évi és az azt követő évek hitelkonszo­lidációs programját. Másik intézkedésünk egyesekben ellenérzést, másokban egyet­értést fog kiváltani: minden­képpen szeretnénk szűkíteni az adózási kedvezmények körét. Ma több mint száz féle címen vannak adókedvez­mények. Ezek így elaprózva senkit, semmire nem ösztö­nöznek, csak a bevételt csökkentik! A kedvezmé­nyek összegét meghagyva, de azokat célirányosan a be­ruházásokra összpontosítva, úgy gondolom, sokkal több eredményt tudnánk elérni. Koós Tamás rádiótelefonon az információt: a helyszínen hagyott ujjnyomok alapján azonosították Tom Barry többszörösen büntetett előéletű rablót, aki 6 órája szö­kött meg a közeli város börtö­néből. Számítani kell rá, hogy most szerzett fegyverét esetleg használni is fogja. Más szóval: több adatbank legfontosabb friss információit kapja meg a rendőr, hogy tudja, kit, milyen embert üldöz, mivel kalkulál­jon. Mi még nem tartunk itt. Ám, ha a magyar rendőrség techni­kai fejlesztésének üteme nem törik meg, az évezred végére ná­lunk is kialakulhat a személy- és tárgyazonosítás korszerű, in­tegrált rendszeréhez.- Az új rendszerben rejlő le­hetőségek sokszor még ben­nünket is meglepnek - mondja Solymosiné. - Ha majd minden üzemszerűen megy, arra törek­szünk, hogy a meglepetéseket már mi okozzuk. Főként a bű­nözőknek. Némethy Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents