Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-28 / 115. szám

1993. április 28., szerda uj Dunántúli napló 7 Már működik az új palackozó és címkéző' berendezés Fotó: Szundi György Célegyenesben a legújabb sörfajta névpályázata Korszerű palackozó a pécsi Pannónia Sörgyárban Változott valami? „Nagyon rossz” kilátások Európában A világgazdaság idei telje­sítménye alig lesz jobb a tava­lyinál, s az Egyesült Államok­ban megindult törékeny fellen­dülést is veszélyezteti a vártnál súlyosabb recesszió Japánban és Európában, elsősorban Né­metországban - állapította meg helyzetelemzésében a Nemzet­közi Valutaalap. Az IMF „na­gyon rossz”-nak minősítette a gazdasági kilátásokat Európá­ban, ahol az idén egyáltalán nem várható növekedés, s jö­vőre is legfeljebb csak 1 száza­lékos. E kiábrándító teljesít­mény elsősorban Németország talán háború utáni legsúlyo­sabb recessziójára vezethető vissza. A legjelentősebb építészeti kitüntetés A japán Maki Fumihiko kapta az 1993-as Pritzker-díjat, a világ legjelentősebb építészeti kitüntetését - hozták nyilvános­ságra vasárnap New Yorkban. A 64 éves építésznek június 10-én nyújtják át a 100 000 dol­lár pénzjutalommal járó kitünte­tést. A DPA jelentése szerint Maki Fumihiko tanulmányait az Egyesült Államokban végezte, sokáig ott is dolgozott, és csu­pán 1965-ben tért vissza Ja­pánba. Az új hullámhoz tartozó építész az Egyesült Államokon kívül Németországban, Belgi­umban, Olaszországban, Len­gyelországban és Ausztriában is alkotott. Művei között szerepel az új salzburgi kongresszusi pa­lota és egy San Francisco-i mű­velődési központ. FIAT-IVECO kenőpénzek Massimo Aimetti, az olasz FIAT-IVECO cég kereske­delmi igazgatója önként jelent­kezett a milánói igazságszolgál­tatási szerveknél. Az autógyártó vállalat második emberét az olasz államügyészség korrupci­óval vádolja. Massimo Aimetti élsőként adta fel magát a FIAT-IVECO vállalat négy vezető tisztségvi­selője közül, akik ellen már na­pok óta elfogatási parancs van érvényben. Olaszország legnagyobb ma­gánkézben levő ipari csoportjá­nak irányítói a közelmúltban kenőpénz-botrányba kevered­tek. A vádak szerint a cég vezetői megvesztegették a milánói köz­lekedési hatóságokat, hogy az IVECO buszmegrendelésekhez jusson. Baranya egyik legnagyobb üzeme, a Pannónia Sörgyár Rt. tavaly 250 millió forint bruttó nyereséget ért el, ez mintegy 70 millióval több, mint 1991-ben. A pénz felhasználásáról, hogy mennyit osztanak ki jutalék formájában, illetve mennyi jut fejlesztésre, az rt. közgyűlése dönt a május 22-én. Tímár István vezérigazgató elmondta, tavaly jelentős ese­mény volt "a gyár életében a rt.-vé alakulás, idén pedig a pri­vatizáció jelent újabb változást. Nyílt pályázatot írtak ki a pécsi sörgyárra is, az érdeklődőket a napokban vezetik végig az üzemen.-A változásokkal összhang­ban folyamatosan fejlesztjük a gyártási technológiánkat, most zajlik az új palackozó és címké­zőgép próbaüzeme, amelyet a német Krones cég szállított. Az új gépsor beállításával 10 száza­lékkal emelkedik a gyártóvonal kapacitása, illetve a palackmosó beüzemelése után további 10 százalékkal nő a termelékeny­ség. Ezáltal a korábbi 20 ezer üveg/órás teljesítmény 24 ezerre növekszik. A palackozás korszerűbb technológiája minő­ségjavulást is eredményez a pasztőrözött söröknél, ugyanis ezen a gyártósoron cseréltük le a régi berendezéseket. Az új címkézőgép is jelentős változást hozott a fél literes üvegek meg­jelenési formájában, a kupak körül fóliázva van az palack, ezáltal sokkal esztétikusabb a csomagolás. A sörgyár másik jelentős fej­lesztése a két nyomótank meg­építése és üzembe állítása. Ez a két hatalmas tartály - egyenként 1500 hektoliteresek - biztosítja majd a palackozó gépsor sörel­látását, ezek üzembe állítása után megduplázódik a nyomó­tartályok térfogata. Jelenleg a mélyépítési, alapozási munkála­toknál tartanak, illetve a többi tartályhoz illeszkedve a járda­szint alatt alakítják ki a kezelő- egységet.- Ezek a fejlesztések illesz­kednek a gyár távlati koncepci­ójába, a palackozás korszerűsí­tését célozzák, azonban az egész rendszer felújítására csak a privatizáció után lesz anyagi fedezetünk. A műszaki fejlesztések mel­lett gyártmánykorszerűsítéssel is foglalkoznak, előállítottak egy új, kísérleti sört, amely kor­szerűbb a Szalon sörnél és ter­veik szerint hasonló árkategóri­ában hozzák majd forgalomba.- Egyelőre nincs neve ennek az új terméknek, ezzel kap­csokban meghirdettünk egy névpályázatot. Nem is számítot­tunk ekkora érdeklődésre, ösz- szesen több mint ötezer név­ajánlatot kaptunk, természete­sen ezek között vannak hason­lóak is. Volt olyan pályázó, aki egymaga 150 nevet küldött be. Sok érdekes ajánlat érkezett, il­letve bizarr ötletek is, de volt olyan, aki egy korábbi nevet, a Pannónia Aranyát ajánlotta. Ezt a hatalmas mennyiséget csak számítógéppel tudjuk feldol­gozni, az adatok bevitele már megtörtént. A gyáron belül ala­kul egy bizottság, ez dönt az új névvel kapcsolatban. Természe­tesen, ha többen ajánlották ugyanazt a nevet, akkor köz­jegyzőjelenlétében sorsoljuk ki a nyertes pályázó nevét, akinek kifizetjük a tiszteletdíjat. A be­küldött nevek szinte kész kin­csesbányát jelentenek a jövőre nézve is. Ha a későbbiekben ezek közül választunk fantázia­nevet az új termékeinknek, ak­kor sem felejtjük el a beküldőt, neki is kifizetjük a honoráriu­mot. Az üdítőital kínálatban is vál­tozás várható, felvették a pé­csiek a kapcsolatot a Pepsi Cola Co. közreműködésével a Cad­bury Beverages céggel. Többek között ez a társaság a gazdája a Schweppes üdítőcsaládnak és Canada dry-nak is. Ismét meg­kezdődik ezen termékek gyár­tása iPécsett, egyelőre literes üvegekben kerülnek az üzle­tekbe. A további választékbőví­tést szolgálja, hogy megkezdik az energiaszegény Pepsi Light gyártását. Hajdú Zs. Az oroszországi népszavazás hivatalos végeremdényére még várni kell, ám a jelek szerint már az első összesítések és a közvéleménykutató irodák ki­mutatásai is elegendőek az alapvető tendenciák felrajzolá­sához. Úgy tűnik, mind a rész­vételi arányt, mind saját támo­gatottságát illetően Borisz Jel­cin sikerrel vette az akadályt a népszavazáson, sőt, a moszkvai televízió egyenesen „elsöprő győzelemről” számolt be. Kitisztul-e az összkép? Vilá­gosabbá válik-e az elmúlt hó­napok bonyolult hatalmi csatá­rozása az elnök és a népképvise­lők kongresszusa között? A re­ferendum lendületét kihasz­nálva határozottabb lépéseket tesz-e Jelcin reformirányvonala folytatására, vagy beleragad a napi gazdasági harcokba? S egyáltalán, ki miként fogja ér­telmezni a népszavazás igenjeit és nemjeit? Már e néhány kér­dés is jelezheti: az orosz nagy- politika szembenálló irányzatai és alakjai közötti viták - végle­ges tisztázáshoz valószínűleg a mostani referendum sem volt elegendő. A helyzeti előny per­sze kétségtelenül Jelciné. Orosz elnökké választása, illetve az 1991 augusztusi puccskísérlet után immár harmadszor nyílik számára esély a továbblépésre, a gazdasági és társadalmi átala­kulás felgyorsítására. Él-e a mostani alkalommal? Pontosabban: élhet-e vele, vagy - mint oly sokszor - újabb kompromisszumokra kénysze­rül? S az sem mellékes persze, hogy milyen eszközökkel kísér­letezik? Mit takarnak a beígért „kemény intézkedések", mit a Moszkvában emlegetett forga­tókönyvek? S mit érzékel majd a világ: pld. nagyobb együttmű­ködési készséget - mondjuk - a délszláv tragédia megoldására? Vagy csak a segélyekre való rá­szorultság növekedését? Kérdé­sek és megint csak kérdések. Egy részükhöz sugallhatott vá­laszt a vasárnapi népszavazás, ám zömükre még mindig nincs felelet. Talán még Jelcin tarso­lyában sem; ellenfeleiről nem is beszélve. Szegő Gábor A két hatalmas tartály helyét készítik elő a gyár udvarán Alapítvány az érbetegekért Nő az érbetegek száma Az emberek a daganatos be­tegségektől rettegnek, a közvé­lemény szerint ez fenyegeti leg­inkább az embereket. Pedig a statisztikák világosan bizonyít­ják, hogy a megbetegedések számát, a halálozások arányát nézve a leggyakoribb és legin­kább fenyegető manapság a szív és érrendszer betegségei. Ma­gyarország lakóinak több, mint 10 százalékát érinti, ami azt je­lenti, egymilliónál több ember szenved valamilyen szív, vagy érrendszeri betegségben. A fejlett nyugati országokban 20-30 évvel ezelőtt még ha­sonló volt a helyzet, ám ott ez idővel megállt, s ma már lassú, de folyamatosan csökkenő ten­denciát mutat. A mi régiónkban, így hazánkban is sajnos erőtel­jesen felfelé emelkedik, évről- évre többen betegszenek és hal­nak meg a szív és az érrendszer betegségeiben. Ez részben a szociális helyzetnek tudható be, de nagyobb részt a helytelen táplálkozásnak, s döntően a do­hányzásnak. A Pécsi Orvostu­dományi Egyetem I.sz. sebé­szeti klinikájának ambulanciá­ján évente 10-11 ezer érbeteg jelenik meg, s a különböző ér­műtétek száma közel 1500. Ezek a műtétek pedig meglehe­tősen pénzigényesek. Egy darab érprotézis 80-100 ezer forintba kerül, s a megelőző vizsgála­tokhoz szükséges korszerű diagnosztikai eszközök is meg­lehetősen drágák. Ezért a meg­felelő színvonalú ellátást nehéz a lehetőségre álló központi tá­mogatási keretből biztosítani. A sebészeti klinika érsebészei ala­pítvány segítségével próbálják a betegellátás érdekében a hi­ányzó pénzt pótolni, s létrehoz­ták az Alapítvány az érbetege­kért elnevezésű alapítványt, amelynek folyószámláját az OTP-nél, az 581-12805-4 szá­mon nyitották meg. Várják szponzorok támogatását, hogy minél több érbetegen tudjanak korszerű eszközökkel segíteni. S. Zs. Segély Kubának Amerikai magánhajókon 10 tonna élelmiszer- és gyógyszersegély érkezett Havannába. A humanitá­rius célú akció szervezői reményüket fejezték ki, hogy ez a magánkezdemé­nyezés erősíti majd a de­mokráciára törekvő erőket a szigetországban. A flot­tilla rakományát a Flori­dai-szoros amerikai oldalán tüzetesen megvizsgálták az amerikai vámszervek és meggyőződtek arról, hogy kizárólag segélyeket visz­nek Kubába és nem sértik meg a szigetország elleni amerikai kereskedelmi em­bargót. Négyévestől - hetvenen tűiig A korábbinál több veseátültetés „A vidékiek a veseátültetés­ben is hátrányos helyzetben vannak, mert a rendelkezésre álló szerveket elsősorban a bu­dapesti betegekbe operálják be” - panaszkodnak a vidéki donorra várók. Igaz ez a feltéte­lezés? - kérdeztük dr. Perner Ferenc professzort, a SOTE Transzpalntációs és Sebészeti Klinikájának igazgatóját.- A kiválasztás sohasem a lakóhely szerint, hanem az im­munológiai azonosságok alap­ján történik. Transzplantálás csak akkor lehetséges, ha a régi és az új szerv hat jellemző tu­lajdonságában megegyezik. Or­szágos nyilvántartás alapján a donorvesét mindig abba ültetjük át, akivel a legtöbb immunoló­giai azonosságot mutatja. A fő­városon kívül Debrecenben, Szegeden és Pécsett folyik ve­seátültetés. Ezek a regionális központok is érdekeltek abban, hogy a klinikák az eddiginél több donort találjanak.- A vesebetegek aggódnak: a kórházak úgynevezett teljesít­mény finanszírozása miatt a na­gyon drága transzplantáció költségét nem téríti majd meg a társadalombiztosítás. Jogos ez a félelem?- Ha életről, egészségről van szó, akkor szerintem nem volna szabad pénzről beszélni. De ha már megkérdezte: egy átlagos veseátültetés költsége a kilökő­dést megakadályozó drága gyógyszerek ellenére is csak 85 százaléka a művesekezelés éves költségének. Az utókezelés még olcsóbb: ilyenkor már csak a dialízis árának 15-20 százalé­kát költik egy-egy betegre. Tu­domásom szerint a társadalom- biztosítás kedvezően vélekedik az átültetések számának növelé­séről. Az új vesével teljes életet lehet élni, ezzel szemben a be­tegek hetente két-három alka­lommal 4-6 órát töltenek a mű­vese kezelésén. Aki dialízisre jár, gyakorlatilag nem mehet nyaralni, nem utazhat külföldre.- Professzor úr végezte az első hazai átültetést. Hogy van az első magyar új vés és?- Húsz esztendeje, egy akkor 32 éves asszonyba ültettünk új vesét, akit egy 11 éves kisfiú várt otthon. Az illető azóta bol­dog nagymama.- Van-e korhatár a vese­transzplantációnak ?- Elvileg nincs. A legfiata­labb páciensünk három és fél éves volt. Tízkilósan operáltuk meg az alig egy méter magas gyereket. 198 centis édesapja egyik veséjét kapta meg. Leg­idősebb betegünk már túl volt a hetvenen, amikor a sikeres mű­téttel újjászületett. Szabó Margit Miből lesz „tizen”, ha minden „húszon”? A hivatalosan közölt statiszti­kai adatok közül a lakosság a legkevésbé az infláció illetve a fogyasztói árindex számainak hisz. 1992-ben a fogyasztói árak átlagosan 23 százalékkal növe­kedtek az előző évhez képest, idén januárban és februárban azonban a tavalyi, viszonylag lsassabb árnövekedés felgyor­sult. Megszűnt a 0 kulcsos ÁFA, ami elsősorban az élelmi­szereket drágította meg, de a ta­pasztalatok szerint nemcsak a forgalmi adó 6%-os többletével. A „bűnös” a korábbi áremelés: megdrágult az energia, a szállí­tás, számos alapanyag, s ennek hatása a feldolgozott élelmisze­rek árában néhány hónapos ké­séssel érvényesül. Az érzékelt drágulás ebben a körben tehát korántsem szubjektív, hanem nagyon is objektív okokra ve­zethető vissza. A lakosság ár-érzékelésében azonban más tényezőknek is szerepük van. A statisztika ugyanis mindig átlagokat mér, amelyeket nemcsak az összla­kosságra, hanem az ezen belül kialakított főbb rétegekre vo­natkoztat: az aktív háztartá­sokra, melyeket az eltartott gyermekek száma is terhel, épp úgy, mint az inaktív, zömében csak nyugdíjasokból álló csalá­dokra. A rétegenkénti fogyasz­tói árindexről így teljes joggal mondja egy alacsony nyugdíjjal rendelkező, vagy egy több gyermekes családanya, hogy az ő kasszájukra nem érvényesek a statisztikusok számai, mert sze­rinte a kiadásaik árindexe 1992-ben jóval magasabb volt az átlagos 123 százaléknál. Más okai is vannak az inflá­ciós érzéki csalódásoknak. Az egyik, hogy az átlagon belül a tartós fogasztási cikkek ára éves szinten csak 14,3 százalékkal, míg a mindenki által fogyasztott háztartási energiáé 43,2 száza­lékkal nőtt. Ez utóbbi jobban érzékelhető minden családi költségvetésben. 1993 januárjában a fogyasz­tói árak már átlagosan 25,9 szá­zalékkal haladták meg az 1992 januári árszintet, csakhogy ezen belül az élelmiszerárak egy év alatt 36,4%-kal emelkedtek, s még e csoporton belül is volt számottevő szóródás. A házi­asszonyokat kevéssé vigasztalja az a tény, hogy idén januárban ruházkodási cikkek ára átlagban „csak” 18,3%-kal, a tartós fo­gyasztási termékeké pedig 11,9%-kal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. Nyitrai Ferencné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents