Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-27 / 114. szám

1993. április 27., kedd xij DunäntüU napló 7 Készülnek a zsaluzóelemek, béléstestek Fotó: Läufer László A Leier-BCM Kft. teljes kapacitással termel Meglódult végre a kereslet Továbbra is gyors a működő tőke beáramlása Csökkent az ország nettó adóssága Világjárvány A világban naponta mintegy 9000 ember hal meg tűdőbajban, elsősorban azért, mert a betegek nem törődnek betegségükkel, vagy nem jutnak megfelelő gyógyszerekhez - hangzott el egy tuberkolózissal foglalkozó londoni konferencián. Az orvo­sok adatai szerint Afrika kö­zépső részén a legsúlyosabb a helyzet, Zambiában például öt év alatt kétszeresére nőtt a tűdőbaj­ban szenvedők száma. - A tbc még mindig világjárványnak számít, nem azért mintha a be­tegség gyógyíthatatlan lenne, hanem, mert az emberek figyel­men kívül hagyják a tüneteket - hangsúlyozta a konferencia egyik résztvevője. A legrosszabb - tette hozzá, - ha a kúrát nem viszik végig, és a beteg továbbra is fertőzi környezetét. Tungsram Ebben az évben a meglévő létszám 15 százalékát, körülbe­lül 1500 embert bocsátanak el a Tungrsam Rt.-bői - jelentette be Völgyes Iván amerikai egye­temi tanár, a cég konzulense. A General Electric 1989-ben vásárolta meg a magyar fény­forrás gyárat, és azóta a mai na­pig átszervezés és hatékonyság címén összesen 7500 embert bocsátottak el. Az első évben az úgynevezett puha módszerrel - nyugdíjazás, korai nyugdíjazta­tás - több mint 3 ezren hagyták el a vállalatot. Miután két éve ezek a módszerek kimerültek, illetve nem volt meg anyagi fe­dezetük, a Tungsram vezetése egy amerikai szakértő tanács­adó céget bízott meg a munkae­rőfejlesztési modell kidolgozá­sával. Ennek lényege, hogy az elbocsátandó emberekkel külön csoport foglalkozik és segít ne­kik új munkahelyet keresni.Az érintettek 70-80 százalékának sikerült új állást találnia. Völgyes Iván elmondta még, hogy a GE jelenleg 75 százalék plusz 1 részvény erejéig tulaj­donos a Tungsramban. Kér­désre válaszolva megerősítette, hogy a kisebbségi tulajdonosok tőkeerőtlensége miatt szó van a GE nagyobb részesedésének megszerzéséről. (MTI) Cukor olajért A kubai cukor-, s cserébe az iráni olajszállítások növeléséről állapodott meg a két ország kormányközi gazdasági együttműködési vegyesbizott- sága.Kuba először tavaly szállí­tott cukrot az iszlám köztársa­ságba, külföldi források szerint mintegy 240 ezer tonnát. Az ülésszakon megállapodtak arról is, hogy kubai szakértők részvé­telével építenek cukorfeldol­gozó központokat Iránban, s az iráni fél kubai gyógyszeripari és biotechnológiai termékeket is vásárol. Sosem irigyeltem a pécsi Le­ier-BCM Kft. ügyvezető igaz­gatóját. Weimann Albert tavaly sem volt elégedett, amikor mu­tatta a Leier építőelemekkel roskadásig megrakott készáru teret, s most sem az. Jó nézni- Vártuk, készültünk is a ke­reslet fellendülésére, de hogy az ennyire meglóduljon?! - mutat a hatalmas üres területre. - Végre teljes kapacitással dol­gozhatunk, viszik a termékei­ket, mint a cukrot. Viszont nem jó, hogy ennyire lecsökkent a tartalék készletünk. Hogy a vevő ne távozzon tőlünk üres kézzel, s hogy ezért el ne pártol­jon tőlünk, teljes kapacitással, esetenként nyújtott műszakban termelünk. Nem szívesen beszél a mun­kaerő-felvétel ellentmondásai­ról, pedig azok nem csak az ál­tala vezetett cégnél jellemzők. Vennének, vesznek is fel embe­reket, de legtöbb jelentkező nem úgy jön, mint akit tényleg érdekelne az itteni munka és a nem kevés kereset. Legtöbbjük körülnéz és már megy is, el­döntve, hogy kényelmesebb a munkanélküli járadék. A Leier-BCM Kft-nél ötven­ötén dolgoznak. Többségük stabil, megbízható munkás, ér­tik a dolgukat, a számításukat is megtalálják. Jó nézni, hogy milyen szer­vezett és szapora a gyártás. A szabadtéri betonozott gyár­tórészen, az önjáró Monomatic vibroprés akár csak hímestojá- sokat rakna le, olyan óvatosan préseli és rakja le nyolcasával „fészekbe” a 25-ös zsaluzóele­meket. A cégvezető a már 3-4 napja száradó, szállításra kész „fé­szekaljból” kiemel néhány zsa­luzóelemet, azokat egymás mellé és egymásra rakja: a „fal” függőleges és vízszintes.-Ezekkel különösebb szak­tudás nélkül is könnyedén lehet támfalat, pinceszintet építeni. Kétsoronként betonnal kell ki­tölteni, s a terheléstől függően vasalható is - mondja. A hatalmas gyártócsarnok­ban 10-es válaszfaltéglákat gyárt az egyik, 30-as zsaluzóe­lemeket a másik Monomatic. Nyolcán dolgoznak itt összesen. Targoncán betont hoz Bako­nyi Ferenc, aki vájárnak indult, majd targoncás lett, s szinte a kezdettől itt dolgozik. A masz- szát betölti a kézi, vibrátoros présgép melletti tároló kádba, leszáll a targoncáról, lapáttal etetni kezdi a présgépet. A hid­raulikával mozgatott sablonnal kerítésoszlop elemeket gyárt.- Itt a gyártásban minden munkafázist csinálni kell a be­tanulási idő után - mondja.- Mennyi a keresete?- Megfelelő. Sokan az itteni béreknek, a biztos és változatos munkának is de örülnének! Megtudom: épp ezzel a gép­pel kezdte hajdan az építőele­mek gyártását a cégalapító Le­ier úr. Igaz, ő még lábpedállal emelgette a sablont. Leier úr azóta Ausztriában már sikeres vállalkozó, hazánkban a gönyüi és a pécsi után Jánossomorján idén áll munkába a harmadik üzeme, a legnagyobb külföldi építőelemet gyártó cége Len­gyelországban van. Pontosan Süt a nap, kellemes az idő, gyorsan száradnak, szilárdulnak a betonelemek. Sűrűn jönnek többnyire az Alföldről a pótko­csis teherautók és kamionok. A kft. nyolc cementszállító járműve szinte örökösen úton van. Pécsről viszik az erőművi pernyét Beremendre, onnan meg Dél-Dunántúlra a cementet és a mészhidrátot. Pekori Csaba gépkocsivezető, egyben a szállí­tás fő szervezője is:-Túl a nagy cementbespáj- zolási kampányon most már fo­lyamatos végre a munka, a ke­resetük is jobb az átlagosnál. Szállíttatóik értékelik a pon­tosságukat, a megbízhatóságu­kat. Heten dolgoznak a tmk-mű- helyben, az üzem hátországá­ban. Most épp az egyik MAN nyergesvontató teljes felújítását végzik. Reisz Béla tmk-vezető érdeklődésemre, hogy van-e amit nem tudnak megcsinálni, röviden csak azt válaszolja: „Van. A lemezhajlítás. Ahhoz nincs gépünk.” Ők gyártották a gyephézagos járdalap és a kerí­téselemek sablonjait, a Le- ier-sablonokat készen kapják, csak az esetleges javításuk vár rájuk. A most kapott 25 forintos órabéremelés is jelzi, elégedet­tek velük. A raktári polcokon alig van szerszám. Nincs is értelme a nagy raktárkészletnek, ha vala­mire szükség van, csak egy tele­fon és a Leierék máris küldik. A raktár mögötti csarnokban víz­mértékek és öleslécek sorakoz­nak kész, félig kész állapotban. Ha a kis-és nagykereskedelmi partnereiktől befut a megrende­lés, azonnal legyártják és szál­lítják a kért mennyiséget. A már eddig is tizenhárom terméket kitevő Leier építő csa­lád a tavalyi Construma nem­zetközi építőanyagipari szakki­állításon elnyerte a Kiváló Aruk Fóruma emblémát. Újabb és újabb termékekkel jelentkez­nek. Az ablakkeretek, oszlop­fők, balusztrád elemek után a 20-as zsaluzóelemet, a 25 cen­timéter magas béléstestet is gyártják, s a most kezdődő be­ruházással rövidesen kirukkol­nak a repedésmentes, nagy te­herbírású födémet adó könnyű Leier mesterfödém-gerendával.- Ha így megy tovább, kény­telenek leszünk terjeszkedni, hogy győzzük a gyártást - közli a cégvezető. Murányi László Januárban a folyó fizetési mérlegben mintegy 130 millió dolláros hiány alakult ki - tájé­koztatta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI-t. Elmondotta, hogy a kereske­delmi mérlegben a deficit elérte a 200 millió dollárt. Az év első hónapjában az export 640 millió dollár, az import pedig 840 mil­lió dollár értékű volt. A folyó fi­zetési mérlegben figyelemre méltó az úgynevezett viszonzat­lan átutalások tétele. A viszon­zatlan átutalásoknál az első hó­napban 70 millió dolláros aktí­vum alakult ki, amelynek egy részét mindenképpen figye­lembe kell venni a kereskedelmi mérlegben kimutatott hiány ér­tékelésekor. Az MNB alelnöke szerint to­vábbra is gyors a működő tőke beáramlása. Tavaly egész év­ben pénzben 1,5 milliárd dollár értékű működő tőke jött az or­szágba. Az év első hónapjában további 120 millió dollár tőke folyt be. Igen figyelemre méltó fejle­mény, hogy kedvezően alakult a kamatmérlég. A múlt évben ál­talában havonta 100 millió dol­láros nettó kamatkiadása volt a Magyar Nemzeti Banknak és az éves nettó kamatfizetés elérte az 1,2 milliárd dollárt. Januárban a kamatmérleg aktív lett, mégpe­dig 5 millió dollárral, vagyis több kamatot kapott az MNB mint amennyit fizetnie kellett. Ez elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy csökkent a kamat­A kábítószerfogyasztás bün­tethetőségének eltörlésétől több minisztérium megszünte­téséig, a takarékpénztári veze­tők kinevezésétől a környezet- védelmi hatósági jogkörökig összesen nyolc kérdésben kel­lett állást foglalniuk a múlt hé­ten urnákhoz járult olasz vá­lasztópolgároknak. A legna­gyobb figyelem azonban a vá­lasztási refomra irányolt, s ez nem is csoda, hisz a mostani népszavazás módosítja a vá­lasztási törvényt, a parlament összetételét, s így közvetve Itá­lia egész politikai intézmény- rendszerét. Elsöprő többség? Magabiz­tos győzelem? A hírelemzők sok hasonlatot alkalmaztak, egy azonban biztos az eredmé­nyek ismertté válása után: a politikai botrányoktól pénz­ügyi és megvesztegetési skan­dalumoktól megcsömörlött olaszok csakugyan az egész szint, és kisebb lett az ország nettó adóssága. Az idén várha­tóan az éves kamatfizetés nagy­sága egymilliárd dollár körül alakul. (1990-ben a nettó ka­matfizetés 1,4 milliárd dollár volt, 1991-ben 1,3 milliárd dol­lár, 1992-ben pedig 1,2 milliárd dollárt tett ki.) Az MNB az eddigi számok alapján nem kívánja módosítani a folyó fizetési mérleg-elő­irányzatot. így továbbra is egyensúlyi, illetve maximálisan 500 millió dollár deficitet elérő mérleggel számolnak. A pénz- beni működő tőke beáramlás várhatóan 1,2-1,5 milliárd dol­lárt ér el. A devizatartalék jelenleg 5,4 milliárd dollárt tesz ki, s a szintje jelentősen emelkedett az első hónapokban. A múlt év vé­gén 4,4 milliárd devizatartalék­kal rendelkezett az MNB. Ta­valy azonban a törlesztés nagy­sága egész évben 3,1 milliárd dollár volt, míg összesen 2,2 milliárd dollár értékű új hitelt vett fel a bank. A múlt évben je­lentős előtörlesztésre is sor ke­rült, ez részben igénybe vette a devizatartalékokat. Az idei első negyedévben viszont számot­tevő kötvény kibocsátás volt, s a befolyó hitelekhez képest a törlesztés nagysága elmaradt. Ez magyarázza a tartalékok nö­vekedését. Az idén az MNB-nek 2,2 milliárd dollár értékű lejáró kölcsönt kell visszafizetnie. Eb­ből a következő nyolc hónapra esedékes összeg 1,3 milliárd dollár. voksolási szisztéma megvál­toztatását akarják. Méghozzá - mint a 80 százalék feletti „igen” aránya sejteti - minél gyorsabban és az eddigi meg­szokott szólamokkal szemben érdemi módon. Mi következik akkor most? Sajátos rendszerváltás? Merre tovább Itália? - olvasható az aggodalmaskodó kérdés az olasz sajtóban. Ugrás a sötétbe, rendkívüli választások? Szakér­tői kabinet, amely új szabá­lyoknak megfelelő voksolást készít elő? Vagy Amato kor­mányfőt saját maga követi a bársonyszékben? Rövidesen ki­derül. A népszavazás „igen”-je mindenesetre egyértelmű volt. De vajon a most lezajlott nép­szavazás az európai integráció irányába viszi-e tovább Itáliát vagy éppen ellenkezőleg? S en­nek mi lesz a nemzetközi kiha­tása? Az első válaszok akár gyorsan is megszülethetnek. Merre tart Itália? Megváltozik az intézményrendszer Miért pont most? A nemzetiségek tisztelete, a szélsőségek elítélése, a nemzet­közi egyezmények megtartása - mindez a magyar parlament döntéseinek sarkalatos tétele. Érvényes volt az elmúlt időkben éppúgy, mint ahogy az lesz a jövőben is. Miért kellett akkor éppen most az országgyűlésnek külön nyilatkozatban állástfog- lalnia a rasszizmus, az idegen- gyűlölet és az antiszemitizmus ellen? Az egyértelmű és túlnyomó többséggel elfogadott állásfog­lalás nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy az ezúttal is elítélt megnyilvánulásokra nálunk is akadnak példák. Amikor a poli­tikai, társadalmi és gazdasági élet minden szférájában gon­dokkal, nehézségekkel teli át­alakulás megy végbe, akkor nem ismeretlen az a módszer, hogy a bajokért a valamilyen szempontból - fajuk, vallásuk vagy akár bőrszínűk szerint - másokat kiáltsanak ki bűnbak­nak. S ne tagadjuk: van nálunk is cigánykérdés, antiszemitiz­mus. De jól láthatók a külső indí­tékok is: amikor körülöttünk új­jáélednek az ultranacionalista irányzatok, önvédelmünk és nemzetközi pozícióink erősítése megköveteli az azoktól való egyértelmű elhatárolódást. Mit mondott ki az országgyű­lés? Azt, hogy a humanizmus szellemében, a nemzetközi egyezményeknek és a magyar alkotmánynak megfelelően el­ítéli és elutasítja a bárhol és bármilyen formában megjelenő szélsőségeket. Ezek közé so­rolta a különböző nemzeti és et­nikai kisebbségek, valamint az idegenek elleni gyűlöletet és az antiszemitizmust, a nemzeti és vallásos érzületet sértő meg­nyilvánulásokat. Ez pusztán deklaráció? Nem­csak az, hanem cselekvési prog­ram is. P. T. Profik és dilettánsok Mindig csodáltam a kocká­zatvállalókat, akik versenyre keltek a gazdaság bizonytalan elemeivel, a hitelekhez tapadó és növekvő kamatlábakkal, a talponmaradás torpedójával, az úgynevezett ÁFÁ-val. Felnéz­tem azokra, akik merték vál­lalni az üzletbérek négyzetmé­terenként is csillagászati ösz- szegét, s mindazt, ami egy vál­lalkozás sikerének buktatója is lehet manapság. Igyekeztem megérteni a hitüket, az általuk kiválasztott cél megvalósításá­ban. Jónéhány sikeres vállalkozó ismerősöm van a becsületes­ből, a tisztességes haszonra szert tevők között. Ők képesek voltak minőséget produkálni, tevékenységükkel, szolgáltatá­saikkal valóban európai szín­vonalon törtek be Magyaror­szágra és a megbízhatóságuk­kal vívták ki sokezer polgár bizalmát. Róluk beszélek, akik a kíná­lataikat a pénztárcánkhoz mé­rik, akik attól sikeresek, hogy megfontoltak, és a lassan épít­kező taktikát választották a hirtelen meggazdagodás út­vesztőibe tévedés helyett, ró­luk, akik tiszta tekintettel áll­ják a hatóságok ellenőrzéseit, akik valóban kínálnak és szol­gáltatnak - amúgy méltóság­gal - az ügyfelekért a vásárló­kért. Az olyan üzleti morált gya­korlókat csodálom, akiknek az elvei közé tartozik az a, hogy a soha nem látott vendég is is­merősként térjen vissza. Ők a profik, az egyik oldalon. De sajnos a másik is létezik. Ők szemermetlenül hirdetik ma­gukat és exluzív szolgáltatása­ikat, valamint áruikat - nem törődve azzal, hogy a valami helyett mást kínálnak - és te­szik mindezt minőségi árakon. Röpke két hét alatt hallot­tam két történetet. Ezek sum­mázata csak annyi, hogy vál­lalkozó vállalkozó ellen tisz­tességtelen eszközökkel har- col(t).Az egyik összeesküvést szőtt - magasabb bérleti díjat ajánlva azzal a reménnyel, hogy megszerzi az üzletet és kiebrudálja a főnökét. Pénze azonban nem lévén - a jól idő­zített blöff következtében - az üzlet bezárt. A másik meg savat locsolt az azonos profilban már régóta tevékenykedő, a becsületes alapon is jól működő konku­rencia garázsajtajára. Gondolkodóba ejtő jelen­ség, keresem az összefüggést. Volt itt már sokféle háború, például paradicsom, aztán mé­dia, ez meg netán a vállalko­zók párbaja? Dehiszen a háború sohasem tisztességes és a párbajban is ott vannak a vesztesek avagy áldozatok. Most mégis az egymás elleni acsarkodás lenne az üzleti élet sava-borsa? Nem. A sav és a sava-borsa között ez esetben is óriási a kü­lönbség, mégpedig, az egyik ízharmóniát, egyéni jellegze­tességet és ötletgazdag megol­dást jelent, míg a másik ízetlen morált. Talán ennek szellemében kellene felvennie a kesztyűt minden vállalkozónak és be­kapcsolódnia ebbe a valóban embert próbáló viadalba, mert ellenkező esetben egy ország- nyi nép fogfeladni egy hirde­tést azzal a jeligével, hogy ka­landorok kíméljenek. S való­ban kíméljenek! A két történet kapcsán - mint kívülálló - méginkább felnézek azokra az emberekre, akik a méltatlan, egymás elleni viadal erkölcsi győztesei. Ők a valódi üzlet­emberek. A mosolyuk mögött ugyan megbújik a sértett em­beri méltóság, de teszik a dol­gukat értünk, a sok százeze­rért, mert tudják, hogy az idő a profiknak dolgozik. Huber Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents