Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-26 / 113. szám

1993. április 26., hétfő uj Dunántúli napló 11 Konvertibilis diploma Két év külföldi tanulás A Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem Szegedi Élelmi- szeripari Főiskolai Kara nem várt kormányok közötti egyez­ményre, hanem megállapodást kötött nyugat-európai partner főiskolákkal, hogy konvertibilis diplomát adhasson a marketing menedzser szakon végzett hall­gatók kezébe. A megállapodás értelmében a nappali tagozatos főiskolások közül a legjobb eredményt el­érőket a 3. tanév végén átveszi a külföldi oktatási intézmény, s további két év tanulás után a hallgatók ott szerzik meg az egyetemi végzettséget. Jelenleg négy nyugat-európai főiskola fogadja a szegedi fiatalokat. A külföldi partnerek elismerik a Szegeden elvégzett 3 évet, az ez után kapott diplomát. Azok a hallgatók, akik vala­milyen oknál fogva nem folytat­ják tanulmányaikat a külföldi főiskolákon, a szegedi intéz­ményben 4 éves képzésben vesznek részt. Az utolsó tanév egyik felét hazai, a másikat kül­földi szakmai gyakorlaton töl­tik. így szintén konvertálható lesz a diplomájuk. A konvertibilis diplomáért tanuló hallgatók az idén nyáron második tanévüket fejezik be, az első csoportot a jövő év őszé­től fogadják a külföldi főisko­lák. A márciusban lezárult fel­vételi azt bizonyítja, egyre nép­szerűbb a marketing mene­dzserképző szak. (MTI) Mohács: az ENSZ-embargóra válaszolva 12-15 ezer dolláros behajózási díjat követelnek a szerb hatóságok. Emiatt már több mint tizenöt folyami szállítmány vesztegel a mohácsi folyami hatá­rátkelőnél. Kecel április 25-től városi jogot kapott. Felvételünk Kecelen a Pintér Művekről készült. Hadiállapot a bikavér körül Külföldi szemmel A Fidesz sokat változott, mióta 1990-ben liberális szövetségeseivel együtt el­veszítette a választásokat az MDF vezette konzervatív koalícióval szemben - írja a The Economist című brit gazdasági-politikai hetilap. Népszerűségük azóta egyre nőtt, és a közvéle­ménykutatásokban gyakran kétszeresen megelőzték az utánuk következőt. Most a hideg értelemre apellálnak. Többé nem egyszerűen kommunistaellenesek - li­berális szabadpiaci politikát ajánlanak. Kénytelenek ezt tenni, mert már nem tá­maszkodhatnak csak a radi­kalizmusra, a politikai ártat­lanságra és a fiatalság von­zerejére. Még ha jövőre kiábrándí­tóan szerepel, a Fidesz ak­kor is valószínűleg a mérleg nyelve lesz. Jobbközép helyzetük elfogadhatóvá te­szi őket mind az MDF, mind az SZDSZ számára. * A magyar kormány azért hirdette meg a „népi priva­tizálás” programját, hogy eloszlassa a lakosságnak a gazdasági átalakulással szemben tanúsított szkepti­cizmusát” - írja a Le Monde. A tudósítás szerint a döntés „fordulatot jelent a kormány privatizációs poli­tikájában”, egy évvel a kö­vetkező parlamenti válasz­tás előtt. „Az új program egyaránt veszi célba a gazdaságot és a politikát” - írja a tudósító. A gazdasági okok között említi, hogy a privatizálás lassú és a külföldi tőke ér­deklődése a magyar befek­tetések iránt lelassult a többi volt szocialista ország piacának megnyíltával. „Politikai téren is sürgős a lépés. A kormánynak előnyt kell adnia a magya­roknak a privatizálásban, hogy elhárítsa a szélsőjob­boldal vádját az ország kiá­rusításáról” - írja a Le Monde tudósítója. „Az apáink által kiharcolt jo­got nem adhatjuk fel, sőt ezt gyermekeinknek is örökölniük kell” - így összegezték az egri borvidék termelőinek az Egri bikavér név viselésével kapcso­latos követelését az egri Szőlő- és Bortermelők Egyesületének eredetvédelmi bizottsági ülésén. Százegynéhány évvel ezelőtt ugyanis az egri borvidék ősi egedhegyi talajából táplálkozó szőlőfajták termelői sajátos er­jesztés, préselés és érlelés foly­tán nemesítették ki a világszerte is nagy hírnévre szert tett fűsze­res zamatú Egri bikavért. Az elmúlt rendszerben azon­ban a régió egyetlen nagy szőlő­felvásárló, palackozó és for­galmazó cége, mai nevén Eger­vin, védetté nyilváníttatta a ne­vet. Ezzel gyakorlatilag tulaj­dont formált az Egri bikavér nevű borok forgalmazására, ami ellen már akkor is számos kis­termelő tiltakozott, és jogtala­nul bár, de tovább használta az elnevezést. Az Egervin mindeddig el­nézte a belföldi jogtalan névhasználatot is, de most, hogy a cég a felszámolás sor­sára jutott, ismét a márkabitor­lás vádja érheti a borvidék sző­lősgazdáit. A szóvédjegy értékét ugyanis a legutolsó pályázati kiírásban a felszámoló cég, a Reorg Rész­vénytársaság 100 millió forint­ban határozta meg. A Szőlőter­melők Egyesülete ugyan levél­ben kérte a felszámoló biztost, hogy ossza meg a védjegy tu­lajdonát a termelőkkel, ám ezt a rendelkezések nem teszik lehe­tővé. így mindössze két megol­dás kínálkozik: a termelők vagy peres úton próbálják meg érvé­nyesíteni érdekeiket, vagy az Egervin leendő új tulajdonosá­val kell majdan egyezséget köt­niük. Az idő sürget, hiszen élelmes- és gátlástalan - honi cégek már külföldön is rontják a bor presztízsét. Például - mondták el aZ egyesület bizottsági ülésén- egy Szekszárd környéki betéti társaság Németországban pa­lackoz és Angliában forgalmaz Egri bikavér néven ismeretlen eredetű borokat. A bortermelők követeléséről rendezett vita - döntötték el a résztvevők - akkor folytatódik, amikor, talán május elején sor kerül az Egervin vagyonértéke­sítésére. Aki lekéste a Széchenyi-díjat Dr. Woynarovich Elek Dr. Woynarovich Elek 1941— ben, a keleti fronton kapta első kitüntetését, a Signum laudis gubernatoris elnvezésűt, s ezévben, március 15-én a má­sodikat, a Széchenyi-dijat. De nem ő vette át, hanemn a fele­sége, lévén a férj éppen Brazíli­ában.- Hányadik alkalommal? - kérdem a 77 éves, de szálfater­metű professzort, aki afféle vi­lágjáró biológus: iráni, nepáli, madagaszkári, venezuelai, egy­szóval távoli tájak halászainak okítója.- 1980-ban jártam kint elő­ször, s ha jól számolom, most voltam tizenkettedszer. Előkerül egy brazil folyóirat, a Panorama da Aquicultura, benne a biológia tudománya doktorának életrajzával és fotó­jával. Bertolt Brecht-től vették a mottót: "Vannak emberek, akik egy napig harcolnak, ezek jók. Vannak más emberek, akik 1 évig harcolnak, ők még job­bak. Vannak, akik sok éven át harcolnak, ezek igen jók. De vannak emberek, akik egész életükön át harcolnak egy ügyért, - ők nélkülözhetetle­nek". Nos, Woynarovich profesz- szor 1938 elejével lépett be a Haltenyésztési Kutatóintézetbe, s azóta 234 fejlődő országban működött közre - többnyire az ENSZ mezőgazdasági szerveze­tének, a FAO-nak a meghívá­sára - az ott élők táplálkozásá­nak javításában. Most 89 napig volt távol, voltaképpen az APISE rövidítésű haltenyésztő egyesület meghívására. Négy államban tanított: Sao Paolo- ban, Rio de Janeiróban, Espirito Santóban és Minas Geraisben.-Maradhattam volna tovább is, de akkorra már megjött az ér­tesítés kitüntetésemről, s külön­ben is Pálma napra, virágvasár­napra haza szoktam térni, bár­hol is vagyok a világban. Csak éppen március 15-e helyett áp­rilis 3-án tett le Budapesten a repülőgép. így esett, hogy Göncz Árpád kezéből Pálma asszony vette át a kitűntető diplomát, "az édes­vízi haltenyésztésben elért hazai és világviszonylatban is kima­gasló eredményeiért, valamint azok külföldi alkalmazásáért" - miként az indoklásban olvasom.- Most mit tanított odakint?- Egy Amerikában élő ha­zánkfia 1971-ben kitalálta, hogy a gerincesek hormonház­tartását irányító hipofízis he­lyett jobb a hipotalamus ideg­hormont alkalmazni, ami a ha­lak szexuális életét befolyá­solja. Ezt igen finoman kell adagolni, mert egy dupla adag már a hal pusztulását okozhatja. Nem mindenki értette, tudta al­kalmazni ezt a módszert, ezért leírtam nekik a részletes gya­korlati útmutatót. Bizonyára lesznek brazil halászok, akik mestereivé válnak e szisztémá­nak.- Magyarországon is ter­jeszti?-Tartottam előadást, sőt be­mutatót is a Hortobágyon, de a sokkal olcsóbb megoldás iránt meglepően csekély a honi ér­deklődés. Sőt: egyenlő a nullá­val, hiszen - ugyebár - mi gaz­dagok vagyunk, nem oly szegé­nyek, mint a brazilok. K. N. Nem lesz repülőtér Kiskunlacházán A kiskunlacházi nemzetközi repülőtér tervét mondvacsinált ürügy miatt utasítják el a termé­szetvédők és a további hibás te­rületfejlesztés ellen tiltakozó szakemberek - nyilatkozta egy vele készített és a napi sajtóban megjelent interjúban Kocsis Mihály, polgármester. Sántha Gábor, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a kis­kunsági nemzetközi repülőtér terve ellentétes a természetvé­delem érdekeivel.Az Észak-Eu- rópa és Afrika közti madárvo­nulási útra, pihenőhelyre, az or­szág egyik legértékesebb termé­szetvédelmi területére nem le­het egy óriási forgalmú repülő­teret telepíteni. A KTM kezdet­től fogva ellenzi ezt a tervet, s ezt többször is kifejezte a tárca- egyeztetés során. Érthetetlen, hogy a helyi polgármester mi­ként keverheti össze az egykori szovjet katonai repülőtér fel­szállásait, környezetterhelését egy nagy forgalmú nemzetközi tranzitrepülőtér zaj- és lég- szennyezésével. A szóvivő szerint új munka­helyek miatt a fejlesztést támo­gató helybéliek talán figyelmen kívül hagyják, hogy az itteni bányatavak idegenforgalmi fej­lesztése is legalább annyira ja­víthatja a térség foglalkoztatási helyzetét. Ez a fejlesztés ugyanakkor a természetvéde­lem szempontjait is figyelembe veszi. A területfejlesztési szakem­berek szerint a kiskunlacházi repülőtér tovább rontaná az egyre elviselhetetlenebb Buda- pest-centrikusságot. Már ma is rendkívül nagy aránytalanságo­kat jelent a Budapestre és agg­lomerációjára koncentrálódó gazdaság. Egy másik egykori szovjet repülőtér, a kunmada­ras! fejlesztése ilyen szempont­ból esetleg javíthatna ezen a te­rületi aránytalanságon, lehető­séget adna egy elmaradott tér­ségnek. Regionális televíziózás Születésnapi tortával ünne­pelték a szombathelyi tanár­képző főiskolán az MTV2 regi­onális stúdiójának egyéves fennállását. Ez alkalomból Pe­ták István, a Magyar Televízió regionális adások igazgatója elmondta: nagy eredmény, hogy a pécsi, debreceni, szegedi, szombathelyi és a fővárosi stú­diók regionális híradóinak, va­lamint hetente jelentkező maga­zinműsorainak nézettsége eléri az 5-7 százalékot, ami félmillió nézőt jelent. Az igazgató szólt a regionális televíziózás távlatairól; kifej­tette, hogy a nézői igények alap­ján az országban 8-9 stúdióra lenne szükség. Felmerült a régiók határainak újragondolása, aminek alapján Szombathely például Dél-Nyu­gat Magyarország és Burgen­land déli részét, valamint Szlo­véniát látná el, egy újra életre hívott győri szerkesztőség pedig Fejér és Komárom megye keleti és déli területeire, illetve Észak-Burgenlad és Szlovákia Komáromig terjedő vidékeire sugározna. Peták István kívánatosnak tartaná az adásidő bővítését, a stúdiók helyi irányítását,önálló költségvetésüket. Lezárták a Szabadság-híd északi oldalát a forgalom elől felújí­tási munkák miatt. Kicserélik a villamos sínpárt, az aszfalt- burkolatot is felújítják, így jó ideig torlódni fog a forgalom a déli oldalon. (Képünk április 22-én készült.)

Next

/
Thumbnails
Contents