Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-26 / 113. szám

1993. április 26., hétfő ui Dunántúli napló 3 A májusi esküvő aranyat ér Tavasszal szívesebben mennek férjhez a lányok Történelmi korok jön- nek-mennek, az idők és a diva­tok változnak, de házasodni mindig szeretnek a népek. Az is régi tapasztalat, hogy tavasz- szal, különösen májusban, és persze nyáron szívesebben mennek férjhez a lányok, mint a hideg télben. Pécsett a Családi Intézet há­zassági ügyintézői szerint is így van ez. Az utóbbi évben azonban azt is megfigyelték, hogy csökkent az esküvők száma.- Meggondolják az emberek a házasodási- mondták - Nagy a bizonytalanság, keve­sebb a pénz Inkább csak együtt élnek. Eddig ezer körül volt évente a házasságkötések száma, ez most csökkent. Vál­tozás az is, hogy az egyházi es­küvők előtérbe kerülésével a polgári jóval egyszerűbb lett. Nyilatkozóimnak (akik nem kívánták, hogy leíijam a nevü­ket, mondván, hogy ők már annyit szerepeltek) ezúttal nem jutott eszébe igazán forma­bontó szertartás. Nincs kizárva azonban az, hogy a külföldi filmek, sorozatok hatására ez a helyzet elmozdul a holtpontról, hiszen már most volt olyan, aki Dallas-mintára kérte az eske- tést. Sokkal élénkebb a mozgás az esküvői ruhadivat terén! Itt is a nőké a főszerep, a szegény férfiaknak bele kell törődniük, hogy míg ők a hónaljban szűk érettségi öltönyükben is tűr­hető vőlegények lesznek, addig a lányoknak kell az új ruha! Az Anni szalonban Ragon­csáné Solty Tímea szerint divat a minél díszesebb öltözék, s az eredeti olasz modellek közül is az uszályosokért lelkesednek. Ez ugyanis igen látványosan mutat a templomi lépcsőkön, no és a videofelvételeken .. . Mindemellett ez inkább váro­sias módi, érthetően falusi, sát­ras lakodalomba nem viszik. A menyasszonyi ruha kü­lönben egy család anyagi hely­zetét is tükrözi, akkor is, ha csupán kölcsön vesz. Az árak Pécs-szerte változók, egy tava­lyi modellt már 7t-8000 forin­tért is ki lehet venni. Van bolt, ahol 35 000 forintért még csak kölcsönözni lehet, máshol maga a ruha kerül ennyibe. De létezik 120 ezer forintos exklu­zív modell is. Különleges hely a Sztella, ahol a tulajdonos, Tziotziosz Éva maga varrja a ruhákat. Te­heti, a szakmája francia szabó.- Van, aki az egyszerű, de elegáns és finom ruhát keresi. Mások a gazdagon díszítette- ket. Divat a magasfényű olasz selyem, az organza. Ameriká­ból jött a gyöngyhímzés di­vatja. Nem megy már a csipke, és nem ízléses függönyanyag- ból menyasszonyi ruhát varrni! A lányok a rövidujjú ruhát job­ban szeretik. Divat minden, a rajfolt, a húzott, a fodros. A de­rékvonalat viszont szinte min­dig szívesebben teszik lej- jebbre. Az anyagok könnyűk, dupla alsószoknyával is alig több a ruha egy kilónál. Igaz: a terhek úgyis jönnek majd. Később . .. Hodnik I. Gy. Fotó: Löffler Gábor Az olasz modellek a legsikeresebbek Az Év (pécsi) rendőre Deák János becenevét is egy bűnöző miatt kapta „Igazi újságíró csak művelt és bátor ember lehet” Beszélgetés Ritter Aladárral A héten tartotta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége azt az ünnepélyes fogadást, melyen a szakma a szervezet örökös elnökét, Ritter Aladárt kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntötte. Munkatársunk ez alkalomból tette fel kérdéseit a ma is aktív tipográfusnak és lapszerkesztőnek, aki még Móra Ferenccel és Kosztolányival kezdte a pályát. Elkészítik a Pécs címeres táblákat Jóleső érzéssel adunk hírt ar­ról, ami Pécs közérdekét szol­gálja. Az új DN-ben „Városcí­merek” címmel megjelent írá­sunkban ugyanis arról szóltunk, milyen jó lenne ha a városba vezető főutak mentén kitennék Pécs címerét, valamint a part­nervárosok nevét tartalmazó táblákat. Nagy László, a TECHNIQ 2000 Kft.ügyvezető igazgatója arról értesítette szerkesztősé­günket, hogy felajánlják segít­ségüket a városnak, hogy térítés nélkül kihelyezik a Pécs címerét ábrázoló táblákat, mint ahogy készítettek már ilyet több vá­rosban is. Felajánlásukhoz megnyerték a DÉDASZ Rt-t is. Dr. Páva Zsolt alpolgármes­ter köszönettel elfogadta a fel­ajánlást és elmondta, hogy a megoldási javaslatot az önkor­mányzat környezetvédelmi és városfejlesztési bizottsága a kö­zeljövőben megtárgyalja. Re­méljük, hogy mihamarabb a vá­rost is díszítik ezek a szép táb­lák. Rozvány György Béres-csepp - ingyen Harmincezer üveg Bé- res-cseppet osztottak ki máltai önkéntesek szombaton - tájé­koztatta a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat Budapesti Központ­jának vezetője az MTI-t. Az in­gyenes gyógykészítményt azok a kispénzű nyugdíjasok, moz­gássérültek és más rászorulók kapták, akik azt levélben kérték a Magyar Máltai Szeretetszol­gálattól. A kiosztott Bé- res-cseppeken a szeretetszolgá­lat emblémája látható. (MTI) Négyen kapták meg az or­szágban az Ev rendőre címet, köztük Deák János törzszászlós, pécsi körzeti megbízott. Az 51 éves, nyílt tekintetű rendőr szinte időt sem hagy arra, hogy esetleg kérdéseimmel zavarjam. Ömlik belőle a szó, sztorizik. Történeteket mesél szakmájá­ról, mint, aki fanatikusan sze­reti, amit csinál. Néha következ­tetéseket von le, egy kőműves­ből rendőrré lett ember bölcses­sége is kiderül az alábbi mono­lógból.- Korábban az országban csavarogtam, kútásóként, kút- tisztítóként kerestem rengeteg pénzt, aztán hívott rendőrnek az egyik haverom. Bejöttem, gon­doltam, eddig is olyanok között dolgoztam, akik a sittről jöttek vagy éppen odamennek vissza, nem lesz újdonság. Azóta a me­gyében megfordultam sok he­lyen rendőrként. Bicsérden, Pel- lérden és a környéken, no és Pé­csen, a belvárosban.- Bugybó a becenevem, régen kaptam. Tudja, Bicsérden vol­tam kmb-s, tudtam, hogy két embert kell figyelemmel kísér­ném, mert valamit mindig tet­tek, amit nem kellett volna. Az egyiknek ez volt a beceneve, rám is ezt mondták aztán, hogy az öreg Bugybó, mert amíg én ott voltam, legalábbis a környé­ken meg tudtam fogni őket. Tudja, az a legfontosabb egy körzeti megbízottnál is, hogy ne a hatalmat lássák benne, mert akkor elkezdenek sunnyogni, nem mondanak semmit. Aztán meg beszélgetni kell az embe­rekkel, kiderülhet így, hogy ki azok, akikre számítani lehet. Úgy értem, egyrészt, hogy bűn- cselekményt követnek el, más­pedig 85 000. Az adatokat Nyúl Bélától, a Magyar Ebtenyésztők Pécsi Szervezetének elnökétől tudom, aki rögtön hozzá teszi, hogy lényegesen többről be­szélhetnénk, ha a nem törzs­könyvezett állatok számát is ismernénk. A különböző kutya­fajták tenyésztése üzlet lett ha­zánkban, s a fajtától függően több ezer, vagy több tízezer fo­rintért találnak gazdára itthon, vagy külföldön a kölykök. A ki­fejezetten üzleti célú tenyésztést a Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesülete nem támogatja, de túl sokat nem tehet ellene. Viszont minden fórumon igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon nem mind­egy: milyen otthonba és célra milyen fajta kutyát vesznek, azok akik rászánták magukat. A választás már csak ezért is meggondolandó, mert újabb és Deák János törzszászlós részt, hogy megmondják ne­kem, ki volt az elkövető. Mert a külső bűnözőket mindig felad­ják a többiek, a belsők pedig az én területemen ritkán csináltak nagyobb játékokat. Ha én akko­riban füttyentettem a Süket kör­nyékén Pécsett, előjött vala­mennyi sáros ember, aztán be­szélgettünk. Életemben egyszer ütöttem meg embert, méghozzá egy em­lékezetes bűntett sértettjét. Volt egy csecsemőlopás Baranyá­ban. Mondta az elcsent cse­csemő apja, hogy otthagyta egy másik kocsmában a gyereket, amíg ő átugrott inni valamit, és szemtelenkedett is, ekkor elsza­kadt a cérna. Mostanság a pécsi Pipacs utca környékén vagyok. Ismer­újabb divat hullám befolyásol­hatja őket és ez nem veszélyte­len. Mostanában például nagy divat dobermannt, kaukázusi juhászkutyát, sarplaninai ju­hászkutyát, tartani de ezek la­kásba valók, sőt az utóbbi kettő még családi házban is veszélyes lehet. Esetenként a szűk család tagjaira is. A különböző fajta kutyákat évszázadok alatt a kívánt célnak megfelelően tenyésztették ki. Ezért fontos tudni, hogy melyik milyen körülményeket kíván és milyen elvárásoknak tud eleget tenni. Vannak kimondott társa­sági kutyák, mint például a spa­niel, a chihuahua, az uszkár, vannak dogtípusú és pásztorku­tyák, mint a boxer, a a rottwei­ler, a terrierek. Az utóbbiak közé tartozik a bullterrier is, amely nagy múltú gladiátorku­tya, ősei a középkori Angliában Fotó: Löffler Gábor nek. A zömében cigánylakta te­rületen visszaesett a bűnözés, mindenesetre volt olyan eset, hogy egész éjszaka ácsorogtam, hogy elkapjak valakit, akiről biztos voltam, hogy elkövette a dolgot, csak addig bizonyítani nem lehetett. Képzelje el pél­dául azt a sztorit, amikor elsza- parodtak a különböző fémlopá­sok, és kémeim jelentették, ki is lehetett az elkövető, az egyik kábelbe tettem egy papírt: „A., ha elviszed pofán váglak.” Honnan tudta, hogy én csinál­tam, kaptam a választ, no, ezen is túl voltam. Nem vagyok fáradt most sem, mondja az 51 éves törzs- szászlós, csinálom, amíg bírom, és ameddig kedvem van hozzá. Sokáig. Bozsik véres kutyaviadalokon pusztu­lásig küzdöttek egymással, s ezt a „hagyományt” sajnos napja­inkban fogadásos alapon, több országban felélesztették. Ha­zánkban még nem fajult eddig a kutyahelyzet, de hátborzongató események sajnos nálunk is tör­ténnek. Néhány nappal ezelőtt egy Kecskemét környéki tanyán egy hat éves kisfiút marcangol­tak halálra a dogok. A kisfiú a szüleivel együtt látogatóba ér­kezett a kutya tenyésztő család­hoz, s valahogy betévedt a dog­kennelbe. Távol áll tőlünk, hogy ilyen tragédiákkal riogassunk bárkit, de a sokkal kisebb súlyú balese­tek, kellemetlenségek megelő­zése céljából is megszívlelen­dők lehetnek azok a tanácsok, amelyekkel az ebtenyésztők szolgálhatnak. A pécsi szervezet minden hétfőn 17-18 óra között fogadó­órát tart a Mecseki Kultúrpark Munkácsy M. u 31 szám alatti Akvárium-Terrárium épületé­ben. T. É.- Mi az ami tetszik és mi az ami nem a mai magyar hírlapí­rásban?- Ami tetszik, az a sokszínű­ség. Ami viszont nagyon nem, az a rágalmazó újságírás, melyre azért valljuk meg lega­lább egymás közt: találunk ma is példát. S szintén nem szere­tem, ha az újságírók a lapok ha­sábjain egymással ügyeivel fog­lalkoznak, ráadásul sértő stílus­ban. A régi hírlapírók között Móra elve volt az alapelv: igazi újságíró csak művelt és bátor emberből lehet. Újságíró az új­ságírónak barátja és segítője. Ellenfelek lehetünk, de ellensé­gek soha.-A nagyközönség, ha azt a szót hallja újságíró, az írott saj­tóra gondol. Vannak viszont, akik azt mondják, a nyomtatott sajtónak a tévé és az egyéb au­diovizuális csodák terjedésével lassacskán befellegzik. Egyetért ezzel?- Csacsiság. Az újságra, amit kézbe vehet és lapozhat az ol­vasó, mindig szükség lesz, kár lenne a műfajt temetni tehát. Más kérdés, hogy a fejlődés új irányokat is vehet. Én például Tokióban részt vettem egy olyan kísérletben, amelyben az újság az előfizető lakásán jelent meg. Mint a faxot, úgy küldtük el a lehívott oldalakat. De ez egyelőre igen drága mulatság.- Ki most az öt legjobb újság­író Magyarországon?-Nagyon nehéz lenne rang­sort felállítani. Én különben sem öt, hanem ötven nevet so­rolnék fel, ha kéne. De inkább nem teszem. Nagyon szubjektív Újraalakulása óta második bemutatóját tartotta szombaton este a Kozáriné Jasák Éva ve­zette Nagydobszai Színjátszó­kor. A tavalyi, A borjú c. darab után most Csepreghy Ferencz zenés színművét, A sárga csikó-1 mutatta be a közel negy­ven fős társulat nagy tetszést aratva. Színházteremként az Általá­nos Művelődési Központ feldí­szített tornaterme szolgált. Sza­kos Sándorné rendezésében Lamár Erzsébet díszlet- és jel­lenne a rangsorom, mint ahogy mindenkié. Egyébként hál' Is­tennek nagyon sok a jó újságíró ebben az országban.-Ali bácsi híres arról, hogy jobban szereti a bulvárlapokat, mint a konzervatív, úgymond „komoly ” újságírást.-Igen, igen. Abszolút nem értek egyet azokkal, akik a bul­várlapokat szenzációhajhászás­sal vádolják. Különben is: a szenzáció azt jelenti, hogy ér­dekes, hogy ilyen még nem volt. Nos, az újságnak ez a lé­nyege: a lerágott csont ugyanis a kutyát sem érdekli, abból nem lehet megélni a piacon. Magam egyébként ma is szerkesztek egy bulvárlapot, úgy hívják: Mai Nap. Azt hiszem, elég so­kan ismerik. ..- Azt viszont már nem any- nyian tudják, hogy - több más hazai lap mellett - a Mai Nap is Ritter Aladár műve, tipográfiai­lag.-Hát, igen. Egy bulvárlap egyrészt a benne szereplő írások hangvételéről, másrészt a kiné­zetéről, a megjelenéséről ismer­szik meg. Én ma már cikkeket nem nagyon írok, inkább a szerkesztésből veszem ki a ré­szemet.- A következő tíz évet miként tervezi?-Amíg jó sorsom engedi, dolgozom, és írom visszaemlé­kezéseimet. Azokról a féliste­nekről akikkel együtt dolgoz­hattam: Krúdyról, Kosztolányi­ról, Karinthyről és a többiekről. A század kiemelkedő újságírói­ról szeretnék megjelentetni egy kötetet. Pauska Zsolt mezmunkájával igazi falusi környezetet sikerült színpadra varázsolni a szereplőknek: a fa­luban lakó pedagógusoknak, az iskola tanulóinak és szüleiknek. A darab szereplőiként együtt lépett fel az iskola igazgatója, tanárai és diákjai, szülők és gyermekeik, féijek-feleségek. A falu apraja-nagyja, közel 250 főnyi közönség a szereplők já­téka mellett megcsodálhatta a szép dobszai népviseleti ruhá­kat: vállkendőket, szoknyákat, kötényeket is. S. M. Korlátlan kutyavilág Kedvtelés, divat és üzlet A Nagydobszai Színjátszókor sikeres bemutatója A sárga csikó Tanárok, diákok együtt szerepeltek- Hány kerítést akarsz a há­zad köré? Ezt kérdezte először Nyúl Béla, attól a barátjától, aki se­gítséget kért tőle egy kaukázusi juhászkutya beszerzéséhez. Ez a nagytestű, masszív állat egyike azoknak a kutya fajták­nak, amelyek sok mindenre al­kalmasak, csak arra nem, hogy sűrűn lakott településen, csalá­diház udvarában tartsák. A szakkönyvek is vad, harapós ál­latként mutatják be, s a legkö­rültekintőbb figyelem és véde­lem mellett sem garantált köze­lében a biztonság. Az utóbbi években egyre több családnak van kutyája. Ar­ról már sokszor vitatkoztak az állatbarátok és a kevésbé azok, hogy jó dolog-e többemeletes épületek lakásaiban kutyát tar­tani és a játszótereken, parkok­ban sétáltatni. Nem kívánunk efölött újabb vitát nyitni, de az tény, hogy a kutyák száma nő. Három évvel ezelőtt 45 000 volt a törzskönyvezett kutya szapo­rulat Magyarországon, tavaly

Next

/
Thumbnails
Contents